Gödöllői Grassalkovich-kastély

1737-ben a várost és vidékét Grassalkovich Antal gazdag főnemes, Mária Terézia bizalmasa birtokolta, és itt építtette fel 1744–1751 között pompás, barokk kastélyát. A  Mayerhoffer András tervezte épületben számos lakosztály és reprezentatív tér található, a díszterem 9,5 méter magasságú falait pedig aranyozott stukkók díszítik. A palotához kapcsolódik még templom, színház, virágház, fürdő, lovarda és narancsház is.

1867-től szimbolikus jelentőségre tett szert, mivel állami tulajdonba került, és a mindenkori magyar király pihenő rezidenciája lett egészen 1918-ig. Második fénykorát is ekkor, az Osztrák-Magyar Monarchia idején élte, falai között gyakran pihent Ferenc József és IV. Károly is, de Erzsébet királyné, azaz Sisi is szívesen tartózkodott itt. Ferenc József császár és Erzsébet királyné koronázási ajándékként kapta meg Gödöllőt és a kastélyt. 

A két világháború között a palotát Horthy Miklós használta nyári rezidenciának. A II. világháború végén német katonák foglalták el, és először ők, majd a bevonuló szovjet csapatok rongálták meg vagy vitték el a kastély berendezési tárgyait. Használták az épületeket raktárként, a műemlék kastélyt pedig szociális otthonként is, ami súlyos károkat okozott a berendezésben és az épület állagában is. 1990-ben hagyták el a kastélyt a szovjet csapatok, a teljes műemléki felújítás 1994-ben kezdődött meg. Az egykori főúri kastély és királyi pihenőhely ma múzeumként és rendezvényközpontként működik, az egyik legnépszerűbb magyarországi látnivaló a turisták körében és az Erzsébet-kultusz fő helyszíne.

A kastély állandó kiállításának keretében 31 termet nézhetünk meg. Hatban megismerhetjük a Grassalkovich család három generációjának életét, korát, valamint Mária Teréziához is köthető korabeli tárgyakat. 14 terem idézi meg a királyi időszakot, benne I. Ferenc József, illetve Erzsébet királyné lakosztályát. A Gizella-szárny hat termében a királyi család 19. század végi és 20. század eleji története elevenedik meg, majd Horthy Miklós, a Tanácsköztársaság, a szovjet laktanya és a szociális otthon időszaka meséli el az ország és a kastély közelmúltját.

Az állandó és időszaki kiállításokon túl érdemes megnézni a barokk színházat, a királydombi pavilont, a lovardát és az istállót is. A ma természetvédelmi területnek nyilvánított kert eredetileg a 18. században divatos francia barokk mintára épült. Két részből áll, a kastély mögött lévő 28 hektáros terület a Felsőkert, amelyet az 1780-as évektől kezdve fokozatosan átalakítottak angol tájképi kertté. Itt ma szobrokat, egy mesterséges dombon álló pavilont, és több száz éves, különleges fákat, például páfrányfenyőt és hegyi mamutfenyőt is láthatunk. A kastélyi előtt fekszik az Alsókert, amelyben konyhakert, vadaskert és fácános is volt.

Nyitvatartás

2023. január 2.- február 28.:

• hétfő-vasárnap: 10:00-17:00       

2023. március 1.-március 31.:

• hétfő-péntek: 10:00-17:00
• szombat-vasárnap: 10:00-18:00

2023. április 1.-október 31.:

• hétfő-vasárnap: 10:00-18:00

ÜNNEPI NYITVATARTÁS

November 1.: ZÁRVA

December 23.-26.: ZÁRVA

December 27.-30.: 10:00-18:00        

December 31.: 09:00-15:00                    

2024. január 1.: 12:00-17:00

Árak:

A belépő tartalmazza az alábbiakat:

(Grassalkovichok kora, Királyi lakosztályok, Erzsébet királyné emlékkiállítás, „Századok – lakók - történetek” – a kastély 20. századi története, “Az én Sisim” időszaki kiállítás)

• Felnőtt: 4200 Ft
• Kedvezményes: 2600 Ft
• Családi: 9900 Ft

Egyéb programok, séták árait a honlapon találjátok.

Az adatok tájékoztató jellegűek, és a 2023 januári állapotot tükrözik. Érkezés előtt mindig tájékozódj a szolgáltató honlapján, és ha eltérést találsz, írd meg nekünk!