Mogyoród „legkirályabb” útja: a mezítlábas ösvény és a Szent László-tanösvény

Itiner

A tanösvény útvonalán végig a speciális ZT jelzéseket követjük - időnként a turistajelzések is segítenek a tájékozódásban.

• A tanösvény legészakibb pontjától, a mezítlábas ösvénytől a Csíkvölgyi úton indulunk déli irányba.
• A Fóti úton jobbra térünk, majd pár lépés után ismét jobbra, a Rózsa utcába kanyarodunk, ahol már látszik a Szent László Emlékhely és Látogatóközpont épülete (Z◼ jelzés).
• Visszasétálunk a Rózsa utcán, keresztezzük a Fóti utat, majd a Szent Mihály-gyaloghídon át a Kiss Ernő úton kapaszkodunk felfelé (a Z▲ jelzés kíséretében).
• Jobbra térünk a Somlói útra, amely egy éles jobbkanyarral a pincesoron át vezet.
• A T-elágazásban balra fordulunk a Dózsa György úton (Z jelzés), és a Szent Mihály főangyal templomig sétálunk.
• A templom mellett balra kanyarodunk a Templom utcán, ez a faluház mellett kapaszkodik felfelé.
• A Templom út és a Somlói út találkozásánál jobbra, a Hangulat utcán megyünk tovább (Z▲ jelzés), amely felüljárón visz át az autópálya felett.
• A Z▲ jelzés balra tér, de mi egyenesen megyünk tovább a Hangulat utcán.
• Az utolsó házat elhagyva jobbra fordulunk a Természetes Energia Állomáshoz vezető földútra.
• Az ösvényen továbbindulva délnyugat, aztán délkelet, végül északkelet felé vezető ösvényen, egy szántót megkerülve folytatjuk a sétát.
• A jobbra kiágazó Z+ jelzésen jutunk fel a tanösvény déli végpontjára, a Szent László kilátókápolnához.

A túráról részletesen

Le a cipővel  - avagy talpmasszázs a mezítlábas ösvényen

Miután felkaptattunk Csíkvölgyi út enyhe emelkedőjén, a tanösvény táblája mellett gyantaillatú fenyvesben, homokos talajon ereszkedünk le a Mogyoródi-patak völgyébe. Habár a mezítlábas ösvény kiépített szakasza jó pár lépéssel a tábla után, egy meredek ereszkedést követően kezdődik, akár már itt is levehetjük a cipőt, hogy megtapasztaljuk a hely puhán süppedős talaját. A 150 méternyi szakaszon 14 különféle felületen sétálhatunk a faháncstól az apró és nagyobb köveken, fenyőtobozon, a téglán és fakérgen át a homokig – sőt nyáron nem csak a patak feletti hidacskán mezítlábazhatunk végig, hanem végiggázolhatunk a hűsítő medren, és ráadásként cuppoghatunk a partján levő puha sárban is.

A mezítlábas séta amellett, hogy informál bennünket az alátámasztási felület sokféle tulajdonságáról (érdemes megfigyelni, hogy melyik keményebb/puhább, hidegebb/melegebb, kellemetlenebb/kellemesebb, szilárd/süppedős), talpunk reflexzónáit is stimulálja, így élénkíti a keringést, és felfrissíti egész testünket. A mezítlábas ösvények alapötletét egy német papnak, Sebastian Kneippnek köszönhetjük, aki rájött, hogy a bőrt érő ingerek váltakozása jótékony hatással van a keringésre és a vegetatív idegrendszerre, így akár testi, akár szellemi kimerültség esetén jó hatással van a szervezetre. A róla elnevezett Kneipp ösvényekkel találkozhatunk wellness központokban, gyógyfürdőkben is, ahol jellemzően hidegvizes taposómedencében kell különféle minőségű felületeken (általában kisebb-nagyobb köveken) mezítláb végigsétálni.

A mezítlábas ösvénynek otthont adó patakmedret számos forrás táplálja. A fenyőfák által borított Csíkvölgyben több értékes növénytársulás, védett faj talált otthonra, ezeket a meder mentén táblák segítségével azonosíthatjuk be. A legkülönlegesebb a tojásdad békakonty elnevezésű, védett orchideafaj.

Szent László nyomában

Cipőbe bújunk, a Csíkvölgyi utcán déli irányba indulva a település központjába ereszkedünk. A Fóti úton jobbra térve átkelünk az előbb megismert patak medre felett, majd jobbra kanyarodva a Rózsa utcán (Z◼ jelzés) megpillantjuk a néhány méternyire álló Szent László Emlékhely és Látogatóközpont épületét.

Történelmi és kultúrtörténeti utazásra hív a 2022-ben megnyitott tárlat. Fókuszában Szent László királyunk áll, akinek a település létrejöttében és történetében is fontos szerep jutott. 1074. március 14-én ő és bátyja, Géza herceg győzelmet arattak a német császár által támogatott I. Salamon király felett a Mogyoród mellett zajló csatában, és ezzel megszüntették a hűbéri függőséget. A győztes összecsapás emlékére László bencés szerzeteseket telepített és kolostort alapított (a mai klastromdomb a helyszínről kapta a nevét).

Az épületben a helytörténeti kiállítás mellett a környék természeti és turisztikai értékeit is bemutatják. A gyerekeket történelmi témájú kirakós és színező várja; az ajándékboltból szó szerint király emlékekkel térhetünk haza...

Az épülettől visszaindulva a Rózsa utcán Mogyoród főterére jutunk. Érdemes rápillantani a tér bal sarkát 2006 óta díszítő, szökőkúttal körbeölelt bronzszoborra. A város kulturális hagyományait bemutató táncoló pár Józsa Lajos debreceni művész alkotása. Ezután átkelünk a Mogyoródi-patak medrén átívelő gyaloghídon, amelyet Szent Mihályról neveztek el.  Éppúgy érdemes megnézni a hídfőkön a szentek életéről látható négy, faragott képet, mint a közeli út mentén álló, a gyaloghíd stílusában épült két buszmegállót.

Egyszer volt egy kolostor…

A Kiss Ernő út szűkös betoncsíkján kapaszkodunk felfelé a házak között; egy ideig a Z▲ turistajelzés is mellénk szegődik. Az Y-elágazásban balra tartunk. A dombtetőre érve egy háromszög alakú terecske üdezöld foltja fogad bennünket. A Klastromdomb elnevezés árulkodik csak róla, hogy valaha kolostor állt a területen – izgalmas, fordulatos történetével megismerkedhetünk a helyszínen kihelyezett táblákról is.

I. (Bajnok) Béla király halála (1064) után a fiatal Salamon király szövetségben kormányozta az országot Gézával és Lászlóval, két unokatestvérével, I. András fiaival. A két herceg és az uralkodó között idővel konfliktus alakult ki, így mindkét csapat felfegyverkezett. Kisebb összecsapások után 1074 márciusában, a Mogyoród melletti dombokon került sor a döntő ütközetre; az unokatestvérek összefogása és jó taktikája Géza röviddel korábbi veresége után sikeresen legyőzte a királyi hadat. A menekülő uralkodót megfosztották trónjától, a helyére (I.) Géza került, aki 1077-ig kormányozta az országot, mígnem halála miatt az uralkodást László vette át. Mogyoródon még ő fogadta meg, hogy ha legyőzik a királyi sereget, köszönetként templomot és kolostort építenek itt. Hogy tartotta a szavát, arról a templom alapító oklevele tanúskodik – ez egyben az első, Mogyoródra utaló írásos emlék.

A templomból és a kolostorépületből napjainkra sajnos semmi nem maradt meg, mindössze a Klastromdomb elnevezés sugallja, valamint helyi legendák őrzik, hogy valaha itt állhatott a két épület. A jelenlegi fás, háromszöget formázó Szent László téren egy kőből faragott emlékművet, egy fából készült Szent László fejszobrot és egy keresztet találunk. A felszín alatt a löszös, agyagos, homokos mogyoródi talaj homokkövet és agyagpalát rejt.

A térről a Kiss Ernő úton, a Z▲ jeleken indulunk tovább, majd az első lehetőségnél éles jobbkanyarral a keskeny Somlói útra térünk. A lejtőn pár lépéssel a mogyoródi pincesor takaros épületei között találjuk magunkat. Az egymás után sorakozó házak tarka kavalkádjában találunk egyszerű, a kivájt kőzetből emelt épületet és modern, felújított pincéket is.

Borkóstolás és paradicsom

Mogyoród napsütötte, lankás dombvidékén, a vulkanikus tufa ideális talaján több száz éve termesztenek szőlőt – nem csoda, hogy a település címerében nemcsak a névadó mogyoró, hanem a szőlő is szerepel. Az általában présházzal ellátott pincéket a hegyoldalba vájták, többnyire a Somlyó úton és a Dózsa György úton. Meglehet, hogy már a 11. században is termesztettek itt szőlőt, habár írásos forrás csak a középkor későbbi évszázadaiban tesz említést erről. Annyi bizonyos, hogy a Mogyoródon élt sváboknak igen gazdag szőlőkultúrájuk volt. A helyi szőlősgazdák a szüretkor kipréselt szőlő maradékát visszajuttatták a talajba a szőlőtövekhez, így a benne levő értékes borélesztő sejtek a porral együtt a következő évben már a szőlőszemekre kerültek, és szüretkor elősegítették a kiváló minőségű borok előállítását.

A településen bortermelő verseny, valamint szüreti felvonulás és bál teheti még tartalmasabbá a 2009 óta helyi védettséget élvező pincesor felfedezését. Habár a tanösvénynek nem része, de érdemes a pincesorról jobbra nyíló zsákutcába (Pincesor út) is besétálni, ahol szintén érdekes épületek sorakoznak. A legismertebbek a Szilágyi Pincészet és a Babicz-pince.

Érdekesség, hogy a szőlészet mellett régen a mogyoródi paradicsom is ugyanolyan fogalom volt, mint a makói hagyma, a cecei dinnye vagy a szegedi paprika. A homokos földben termő vérpiros, édes, lédús gyümölcsöket a zöldségtermesztés tudományos irodalma is felmagasztalta. A palántákat csak ültetéskor locsolták, így a laza talajban a növény mélyre eresztette a gyökereit, hogy a nedvességet felvehesse, és ezáltal szívóssá, életrevalóvá vált, szinte gondozás nélkül termett rajta a paradicsom. Sajnos a konzervgyárak terjedésével (mivel nem különösebben volt érdekes a termés kiemelkedő minősége, hiszen bedarálták) megszűnt a kereslet a paradicsomra.

Egy égig érő épület

A Somlói úton tovább ereszkedünk, majd a forgalmas Dózsa György úton balra kanyarodunk - itt egy darabon a Z jelzések kísérnek bennünket. A gyalogjárdán a lakóházak között az óvoda, a polgármesteri hivatal, az önkormányzat, a boltok, pubok mellett sétálva becsatlakozunk a település mindennapjaiba. A helyes haladási irányt célpontunk, a messziről jól látható, fehér templomtorony jelöli ki.

A Szent Mihály Főangyal római katolikus templomot 1747 és '49 között építtette Althann Károly püspök; a falazáshoz a középkori monostor, valamint az ősi templom köveit is felhasználták. A barokk épület elkészültekor helyezték a főoltár elé a Bebó Károly által művészi igénnyel faragott, 18. századi, Szent Mihályt ábrázoló fa angyalszobrot. 1909-ben kereszthajóval bővítették a templomot, és szecessziós stílusúra alakították. Az utolsó nagyobb renoválásra 1957-ben került sor, 1968-ban átrendezték az épületet és a liturgikus teret.

A templom mellett műemlék jellegű, barokk kálváriát is találunk. A hozzá tartozó kápolna 1770-ben épült a keresztről való levétel tiszteletére. A templommal szemben Nepomuki Szent János rokokó szobra áll, ez szintén műemlék. Az épületegyüttes előtt szépen gondozott, virágos terecske díszeleg.

A meredeken felfelé kaptató Templom utca keskeny, egyautós aszfaltcsíkján indulunk tovább. Egy percnyi séta után feltűnik a faluház barna kerítése és a mellette álló kerekes kút. A gyűjtemény előzetes bejelentkezés alapján látogatható. Az 1995 óta működő tárlaton bútorok, ruházat, használati tárgyak, fekete-fehér fényképek mesélnek a régi időkről, a paraszti élet sokszínű, egyszerűségében szép mindennapjairól. A korhűen berendezett, klasszikus, hosszú parasztházban megnézhetjük, milyen volt hajdan a konyha és a szoba, ahol a család a mindennapjait töltötte, de a mogyoródi népviseletből is kapunk ízelítőt. Az udvaron kerekes kutat és búbos kemencét fedezhetünk fel a porta körül használatos eszközök mellett.

Ha kell egy kis energia…

A ház kerítése mentén továbbindulva a kis utcán az egyre erősödő, susogó zúgás irányába tartunk. A Templom utca és a Somlói utca találkozásánál ismét találkozunk a Z▲ jelzéssel, amely jobbra, egy kék korlátokkal szegélyezett hídon átvezet bennünket az M3-as autópálya forgalmas sávjai felett. Miután átkelünk a felüljárón, a Z▲ jelzés balra csalogat, ám mi inkább egyenesen folytatjuk az utat a Hangulat utcán. A kutyaugatástól hangos, lomha emelkedőn, hétvégi házak között vezető terepen lassan kikopik a lábunk alól az aszfalt. Balunkon elmaradoznak az épületek, vegyes erdő zöldell az út mentén. Az utolsó házat elhagyva szemben, a hosszan hullámzó szántóföldek túlfelén, a Somlyó-hegy (Gyertyános) kiemelkedésének tetején megpillantjuk a Szent László-kilátót és kápolnát, tematikus utunk utolsó, innen távolinak tűnő állomását. A jobbra kanyarodó földúton végigvezetve a tekintetünket feltűnik a szélmalom épülete, amely a Természetes Energia Állomáshoz mutatja az utat.

A fedett pihenővel, vízvételi lehetőséggel és természetes anyagokból készült játszótérrel kombinált épületegyüttesben elsősorban a megújuló energiaforrásokat mutatják be nemcsak elméletben, hanem gyakorlatban is, hiszen az itteni szélerőmű és a napelemek látják el árammal magát a komplexumot is. A tervek szerint a közeljövőben akár gabonát is őrölhetünk a szélenergia által mozgásba hozott malomban, majd kenyeret süthetünk belőle a napelemes kemencében.

A tárlat a bolygó kimerülőben levő fosszilis és megújuló energiaforrásairól mesél. A már sokak által ismert napelem, szélkerék, vízerőmű mellett megismerkedhetünk a biomassza, az energiaerdő és a geotermikus energia fogalmával. Megtudhatjuk, milyen lenne a bolygónk az ember okozta globális felmelegedés nélkül, de ismereteket szerezhetünk a természetes klímaváltozásról is. A gyerekek felesleges energiáit a tágas játszótéren vezethetik le, ahol az egyensúlyérzéküket, az ügyességüket és a logikájukat is próbára tehetik.

Csobbanás, motorbőgés, panoráma

A malom melletti ösvényen délnyugati irányba indulunk tovább. Bal oldalunkon óriási szántóföld nyújtózik; jobbunkon tavasztól őszig különös hangokra lehetünk figyelmesek a derékszögű kanyar után. A tematikus út nyomvonala szinte karnyújtásnyira halad az Aquaréna több mint 11 hektáros területének szélétől, amely hazánk legnagyobb aquaparkja a föld felett és alatt kanyargó másfél kilométernyi csúszdapályával, élménymedencékkel, jakuzzival, különféle sportpályákkal, éttermekkel és bárokkal, számtalan programmal – a tanösvény felfedezése után akár itt is folytathatjuk a kalandozást.

A csúszdázókat indító sípjelzéseket magunk mögött hagyva, még a következő derékszögű kanyar előtt Gödöllő másik látványosságához, a Hungaroringhez kerülünk igencsak közel, ahol 1986 óta hódolhatnak a száguldás szerelmesei a sebességnek. A Forma-1-es Magyar Nagydíjak mellett az ide látogatók akár maguk is körbemehetnek a versenypályán egy élményvezetés keretében, de van kiépített off road, gokart- és vezetéstechnikai pálya is.

Az egyenesbe fordulva újra a táj köti le a figyelmünket. Előttünk óriási, méla hullámokat rajzol a felszínre a dombság, jobbunkon egyre közelebb kerülünk a különleges formájú, a környezetéből élesen elővillanó kilátóhoz. A mezőgazdasági tábla harmadik sarkán jobbra térünk a keskeny ösvényre (Z+ jelzés), amely a meredek domboldalra kapaszkodva megcélozza a kilátót.

A 315 méter magas Gyertyános (vagy mogyoródi Somlyó) tetején álló, különleges formájú „szárnyas” kilátó története 1997-ben indult óriási közösségi összefogás eredményeként, majd meg is épült Makovecz Imre tervei alapján. Később az állapota leromlott, de 2022-ben felújították. Az aljában, a torony tövében kápolnát alakítottak ki – Szent László fából faragott szobra díszíti a lépcső alatti kis csarnokot.

A felső szintre kapaszkodva a Gödöllői-dombság szelíd lankái és a település madárperspektívája mellett a főváros nevezetességei (pl. a budai vár, a Gellért-hegy) is látszanak innen, sőt egészen a Mátráig szemlélhetjük a tájat. A szemlélődéshez érdemes távcsövet hozni, hogy a panorámaélmény részleteiben is elmerülhessünk. A kilátó energiaigényét napelem biztosítja, ami a világítást és a torony épségére vigyázó webkamerát működteti. Az épület tövében padokat és kiépített tűzrakó helyeket találunk.

Az útvonal végéről a Természetes Energia Állomást megcélozva, majd a Hangulat utcán, az autópályán átívelő felüljárón érdemes visszaindulni (de egy kis kerülővel akár választhatjuk a Z▲jelzést is, ez a nyaralók között, majd az autópálya szélén kanyarog. Az M3-as feletti híd után felfedezhetjük Mogyoródot, vagy akár az ismert útvonalon is visszatérhetünk a kiindulópontra.