Erdőkertesről Máriabesnyőre a Margitán át

Itiner

• Erdőkertes vasútállomásról a S◼ jelzésen a Bódis-hegyre vezető gerincig emelkedünk.
• Jobbra fordulunk, és a S jeleket követve a Margita előtti kereszteződésig túrázunk.
• Ismét jobbra térve a P jelzésre váltunk, amin Babatpusztán át a Pap Miska-kúthoz ereszkedünk.
• A forrástól a P+ jelzést követve megkerüljük a Gudra-hegyet.
• A Gudra-hegy túloldalától a P jelzésen Máriabesnyőre gyalogolunk.

Az útvonalról részletesen

Erdőkertes utcáin 

Túránkat Erdőkertes vasútállomásásról indítjuk. Átkelve az úttesten jobbra fordulunk a járdán, és a S◼ jeleket követve megindulunk a Margita felé. A vasúti átjárónál balra irányít a jelzés a Csibaj utcába, ahol emelkedőbe kezdünk. Erdőkertes a legfiatalabb települések közé tartozik a dombvidéken. A 20. század elején parcellázták ezt a területet, majd az egyre kiépülő-benépesülő külterület 1956-ban önállósodott Veresegyházától. A budapesti agglomerációhoz tartozó falu lakosságszáma az 1990-es évek elejétől indult komolyabb gyarapodásnak, ami azt eredményezte, hogy a község fokozatosan egybenőtt Veresegyházával és a szomszédos falvakkal.

Az utca két oldalán új építésű, csinos porták, kertek sorakoznak, és ahogy feljebb jutunk, hátranézve egyre jobban feltárul a környék látványa a Duna irányába. Az előtérben Erdőkertes és Veresegyház épületei színesítik a tájat, mögötte a Csomád fölötti Magas-, és Hátulsó-hegy emelkedik, a horizontot pedig a Visegrádi-hegység, a Pilis, és a Budai-hegység vonulatai uralják. Hamarosan elérjük az utca legmagasabb pontját, majd balra egy keskenyebb utcába fordulunk. A kereszteződésből kitekintve a háztetőkön túl, a Fóti Somlyó és a Magas-hegy között – mint egy kis ablakon – látunk rá az innen 25 km-re emelkedő Nagy-Kevélyre. A rövid utcácskán végiggyalogolva végre elérjük az erdő szélét. Kőlépcsők vezetnek az akácfák közé, de rövidesen fenyők alatt sétálunk. A szélső házak hátsó kertjei mögött járunk, a tetők között pompásan látszik Mogyoród fölötti 326 méter magas Gyertyános röge, amit könnyen beazonosíthatunk a kimagasodó Szent László kilátóról.

Irány a Margita

Ösvényre váltunk, ami erős cserje-, gyepszintű erdőrészen visz keresztül, a belógó gallyak és ágak miatt némi bozótharc az ára a továbbjutásnak. Csakhamar felérünk a Bódis-hegyre tartó gerincre, ahol jobbra fordulva a S jelzésre váltunk. Innen már könnyű a járás: széles kocsiúton folytatjuk, ami jellemzi túránk további útviszonyait. A gerincúton kevéssé záródó, ezért szép világos, elegyes erdő tölgyei, juharjai, gyertyánjai alatt haladunk tovább a Margita felé. Keresztezzük a 323 méter magas Bódis-hegyet, ami a vegetáció miatt nem ad panorámát, azonban a törzsek között helyenként korlátozott kilátást kapuk a Duna-völgy irányába. A csúcs után enyhe lejtéssel ereszkedünk a nyereg felé; egy szakaszon megfigyelhetjük a mélyút két oldalán a talajréteg alatti homokfalakat. Rövidesen elágazás következik, ahol búcsút intünk az eddig követett jelzésnek, és jobbra fordulva a P jelzésen túrázunk tovább. Pár perc gyaloglás után a fák között egy torony alakja bukkan elő: elértük a Gödöllői-dombság legmagasabb csúcsát, a 344 méter magas Margitát.

A dombvidék tetején

A tetőn magasodó, vasbeton gyűrűkből álló geodéziai mérőtorony rég elvesztette eredeti feladatát, és már kilátópont funkciót tölt be. Több, mint 100 ehhez hasonló építményt emeltek országszerte az 1970-es, 80-as években földmérési és térképezési céllal. A műholdas távérzékelés elterjedésével azonban feleslegessé, ennek következtében gondozatlanná váltak. Egy részük erősen leromlott, ezért bemenni balesetveszélyes. Azonban ha megvannak a létrák és az emeletek acélpadlói, körültekintően és óvatosan mozogva fel lehet jutni rájuk, bár a belépés hivatalosan tiltott. Örvendetes, hogy a 2010-es években elkezdődött turisztikai célú felújításuk, és átépítésük kilátóvá (pl. Csóványos, Pilis-tető). Bízzunk benne, hogy ez a viszonylag jó állapotban lévő torony hamarosan hivatalosan is kilátóvá válik.

A létrákon óvatosan felkapaszkodva az egész dombság legjobb kilátópontjáról csodálhatjuk a körpanorámát. Akár királyi kilátásnak is mondhatjuk, mert tetejére a Szent Korona abroncsát és pántjait formázó acélszerkezetet szereltek.

A szelíd vonású dombvidék nagy részére rápillanthatunk innen: ismerkedhetünk a települések, kiemelkedő rögök és völgyek elhelyezkedésével, futásával. Délnyugat és nyugat felé az előtérben Veresegyház és Szada házait, illetve a környékbeli mezőgazdasági területek és erdők mozaikjait látjuk. Mögöttük jól kivehető a mogyoródi Gyertyános csúcsa a Szent László-kilátóval. Folytatásaként a fóti Öreghegy és a Somlyó, majd a csomádi Hátulsó-, és Magas-hegy emelkedik. Jól látni innen, hogy bár a dombvidék abszolút magassága nem sok, de a relatív szintkülönbségek helyenként tetemesek. A Duna völgyén túl a látóhatárt a túlparti hegyvonulatok keretezik. A Budai-hegységet könnyű beazonosítani a hármashatár-, és a Széchenyi-hegyi adótornyok sziluettjeiről. Ettől jobbra a Pilis csúcsai láthatók (pl. Kevély, Pilistető), aztán a Visegrádi-hegység emelkedik (pl. Vörös-kő, Prédikálószék). Tovább vizsgálva a horizontot a Dunakanyar fölötti ormokat pillantjuk meg a Börzsönyből (pl. Kopasz-hegy, Nagy-Sas-hegy), majd a Magas-Börzsöny ívei következnek (pl. Nagy-Inóc, Nagy-Hideg-hegy, Csóványos). Előterükben a Naszály csúcsosodik, mögötte a szlovákiai Selmeci-hegység és a Madaras irányába szemlélődhetünk. Északkelet felé a kőbányájáról egyszerűen felismerhető cserháti Szanda-hegy púposodik, mellette a Bézma és a Tepke áll őrt. Kelet felé fordulva egy egész hegységet látunk teljes hosszanti terjedelmében: a Mátra tűnik terepasztali méretűnek. A vonulat legmagasabb pontján, a Kékestetőn 57 km-ről tekinthet vissza ránk az ottani turista. A Szanda és a Mátra között még messzebbre nézhetünk: kivehetjük a szlovákiai Jávoros és Polyána hegységek legmagasabb részeit. Kivételesen tiszta időben pedig az Alacsony-, és a Magas-Tátra még távolabbi csúcsai is felsejlenek. Ebben az irányban egy épített érdekességet is láthatunk a hozzánk legközelebbi dombvonulaton, az Ecskend tetőn: az egykori Varsói Szerződés katonai kommunikációs rendszerének egyik állomását. A több országban, összesen 26 elemből álló adatközlő hálózat képes volt ezen a láncolaton keresztül a katonai szövetség teljes területére információt továbbítani. Magyarország különböző pontjain négy ehhez hasonló állomást működtettek 1991-ig. Ekkor a technikát leszerelték, és az enyészetnek adták át az épületeket.

Délkelet felé fordulva a Gödöllői-dombság távolabbi részeit vizslathatjuk: a Babati-rétbe torkolló Aranyos-patak völgyét, amely további útvonalunk, mögötte pedig a Faház-tető és a Látó-hegy peremét. Ezektől jobbra az isaszegi Kálvária-hegyet, valamint a Kerepes fölötti Bolnoka tetőszintjét szemlélhetjük.

Ereszkedés Babatpusztára

Miután beteltünk a látvánnyal és visszatértünk a talajszintre, a P jelzésen folytatjuk túránkat. Kocsiúton ereszkedünk le a Margitáról Szada határáig, ahol egy éles bal kanyarral követjük a jelzést. A feljövetelihez hasonló ligetes vegyes erdőben bandukolunk, és ahogy távolodunk a csúcstól, egyre vastagabb válik a homokréteg utunkon. Egy újabb éles bal kanyar ideiglenesen visszafordít a Margita alá, majd elérjük az Aranyos-patak völgyfőjét. A Babati-rét széléig kellemesen lejtő szakaszon gyalogolunk le. A kezdetben lendületesebben, majd alig észrevehetően ereszkedő turistaút egyelőre fedett terepen vezet a völgytalpon. A szellős, ligetes erdőben az erős aljnövényzet sokszor dzsungelszerűvé teszi a látványt, amit csak fokoz, hogy helyenként borostyánnal befutott fatörzsek is magasodnak. Egyre több a homok a lábunk alatt, ami szintén trópusi hangulatot kölcsönöz az erdőnek. Hamarosan nyiladékhoz érünk, és átkelünk egy dupla magasfeszültségű távvezeték alatt. A beszántott nyiladék szélein néhány magasles áll; ezek nyílt területek különösen alkalmasak a vadászatra.

Elektromos kerítéssel körbevett fiatalosok mellett haladunk. A ligetes erdőszéleken esélyünk van eszegető őzzel vagy apróvaddal találkozni; érdemes csendben járni. Az egyre több fedetlen szakasz jelzi a Babati-rét közelségét, míg végül egy kereszteződésben elérjük a nyílt terület szélét. A balra elterülő gabonaföld közepén találjuk az Árpád-kori templomrom csekély maradványait, és egy emléktáblát, ami az egykor ide települt falu hírmondója. A következő 3 km-t fedetlen terepen tesszük meg Babatpuszta telepén keresztül. A helyszín a Szent István Egyetem tanüzeme, ahol kb. 300 hektáron ökológiai gazdálkodást folytatnak. Az Aranyos-patak duzzasztásával halastórendszert is létrehoztak itt, ezek sással és náddal benőtt partjai mentén vezet a turistaút. Legelők mellett sétálunk el, ahol lovaknak, szarvasmarháknak integethetünk. A vadkan domborművel ékített vadászház után istállók és egyéb üzemi épületek következnek. A gazdaság szélén nagyméretű sárga építmény áll: az istállókastély. A különleges műemléket a babati majorság létrehozói, a Grassalkovichok emelték a 18. század közepén, és egy tüdőbeteg női családtagot gyógykezeltek benne. Az U alakú épület középső, tornyos része volt a lakószárny, míg kétoldalt istállók voltak - ezáltal a grófkisasszony az orvos által javasolt jótékony hatású, ammóniadús levegőt tudta belélegzeni. Az istállókastély mellett találjuk a tangazdaság biokertészetét, aztán aszfaltúton sétálunk el az utolsó halastavak mellett, majd egy alagúton átkelünk a forgalomtól zajos M3-as autópálya alatt.

Túránk vége: a betyár lóitatója és a Mária-kegyhely

A túloldalon a Pap Miska-forráshoz érkezünk. A 2015-ben szépen felújított csorgó környezetében öreg tölgyek alatt kiépített turista pihenőhely kínál lehetőséget egy kis leülésre, étkezésre. A forrás elnevezése az utolsó Gödöllő környéki betyár lóitató helyére utal, aki a dombvidéken átvezető Pest-Kassa országút kereskedőit, utazóit szabadította meg értékeitől.

A helyszínt a P+ jelzésen hagyjuk magunk mögött, és dús cserjeszintű erdőben kerüljük meg a Gudra-hegyet, aminek túloldalán ismét a P jelzésre térünk. Hamarosan feltűnnek Gödöllő Incső városrészének házai, majd egy sorompót megkerülve kilépünk a fák közül.

A lakópark után a máriabesnyői temető kerítéséhez jutunk. Odabent a legnevesebb sír gróf Teleki Pál hantja. A kapun át felgyalogolva tiszteletünket tehetjük a tragikus sorsú egykori politikus, geográfus és főcserkész nyughelyénél. A sírkerttől széles kövesúton sétálunk a közeli kegytemplom felé.

A Gödöllőhöz tartozó Máriabesnyő hazánk egyik leglátogatottabb búcsújáró helye. A török időkben elnéptelenedett környéket a 18. században kezdte újra betelepíteni a birtokos Grassalkovich család. Az Árpád-kori templom romjaira egy kápolna felépítését határozták el. A munkálatok folyamán került elő a földből az a csontból faragott, kisméretű Szűz Mária szobor, amely a hely kegytárgyává vált. Hamarosan népes zarándoklatok indultak Besnyőre, ezért szükségessé vált a kápolna bővítése. Így épült ki 1771-re a ma is álló épületcsoport a kapucinus kolostorral. Az felsőtemplom főoltárában található a kegyszobor, az alsótemplomból pedig a Grassalkovichok családi kriptája nyílik. A kolostor udvarán megtekinthetjük a Mária Múzeumot, ami a magyarországi Szűz Mária kultusz tradícióját mutatja be.

A templomkerti kálvária sétányán áthaladva hagyjuk el a kegyhelyet, és a terület határát jelző székely kapun keresztül az utcára lépünk. A nagyméretű, míves kaput 1943-ban emelték Székelyföld Magyarországhoz való visszatérésének örömére. A közeli gyalogátkelőhelyen keresztezzük a 3-as főutat, majd néhány perc sétát követően Máriabesnyő vasútállomáshoz érkezünk.