Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ MTSZ térképportál Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Gerecse50 A kéktúrázás napja
nyelv kiválasztása
Túra tervezése ide A túra másolása
Gyalogtúra ajánlott túra

Az óriások kertjében

· 7 értékelés · Gyalogtúra · Pilis-hegység · nyitva
A tartalmat készítette:
Magyar Természetjáró Szövetség igazolt partner  A felfedezők választása 
  • Lent Pilisszentlélek, hátul Esztergom (Fekete-kő)
    Lent Pilisszentlélek, hátul Esztergom (Fekete-kő)
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
m 800 700 600 500 400 300 200 10 8 6 4 2 km Legény-barlang Kémény-szikla Simon halála Fekete-kő Pilis-nyereg
Felemelő hangulatú bükkbirodalomba hatolunk a Pilis-tető tömbjének nyugati végein. A mészkőplató peremi karéját hűs, árnyas erdők és fergeteges sziklatornyok jellemzik, az elhasadt kőzettömeg peremén pedig barlangcsarnokok tátonganak. E karakteres tájat egy rövid, mégis jelentős szintkülönbséget tartalmazó túrában fedezzük fel, mivel leereszkedünk a hegylábhoz is, Klastrompusztára.
nyitva
közepes
Hossz 10,9 km
3:50 óra
655 m
655 m
675 m
309 m

A Pilis, hosszú, többnyire keskeny üledékes rögsorozatának kiemelkedően szép erdősége lakja a Pilis-tető hátsó „udvarát". Az óriási, áthatolhatatlanul buja bükkösök alatt mintha az óriások kertjében járnánk: hatalmas méretű, idős fák és drámai sziklaormok rajzolják meg a Pilis egyik legizgalmasabb zugát. A kőzetrögök törései mentén zord sziklakémények maradtak hátra, a hegyek kiemelkedésével pedig hatalmas barlangnyílások „lifteztek" a táj fölé.

A terep kínálta védett szegletek magukhoz vonzották a történelem előtti idők emberét, később pedig remeték leltek menedékre a külvilág és a mélység felé egyaránt nyitott üregekben. A nyugodt, zárt erdőtakaró és a barlangok szerzeteseit Özséb szólította magához, hogy Klastrompusztán írjanak történelmet: megalakult a pálos rend. Az erdő azonban lakatlan maradt, és mind a mai napig az, ráadásul nagyrészt a túrázó tömegek is elkerülik a térséget: a Pilis-tető kilátója és Dobogókő közelsége vonzza magához őket.

A főváros közelségének ellenére valamiféle maradandóságot, emelkedett természetességet árasztó tájszelet ez, a Pilis egyedi kis zuga, ahová érdemes ellátogatni. Túránk körbevezet a bükkök vidékén, és két sziklapáholyból is feltárja ezt a nagyszerű adottságú terepet.

A szerző tippje

  • A két sziklán legyünk óvatosak a nagy kitettség, és az eső, illetve havazás után csúszóssá váló felület miatt.
  • Klastrompusztán kapóra jöhet a Tölgyfa büfé.
  • Bevállalósabbak a Kapisztrán-kunyhóban eltölthetnek egy erdei éjszakát.
Dömsödi Áron profilképe
Szerző
Dömsödi Áron
frissítve: 2022-02-01
Nehézség
közepes
Technika
Állóképesség
Élmény
Táj
Legmagasabb pont
675 m
Legalacsonyabb pont
Klastrompuszta, 309 m
Ajánlott időszak
jan.
febr.
márc.
ápr.
máj.
jún.
júl.
aug.
szept.
okt.
nov.
dec.

Úttípusok

Földút 5,58%Ösvény 48,84%Ismeretlen 45,57%
Földút
0,6 km
Ösvény
5,3 km
Ismeretlen
5 km
Szintprofil megjelenítése

Biztonsági előírások

  • A Fekete-kő és a Kémény-szikla is extrém kitettségű, sziklás kilátópont, mely esős vagy havas időben csúszóssá válik. A sziklákon mindig mozogjunk óvatosan, és figyeljünk oda a gyerekekre!

Kezdés

Kétbükkfa-nyereg (584 m)
Koordináták:
DD
47.715839, 18.867109
DMS
47°42'57.0"N 18°52'01.6"E
UTM
34T 340027 5286921
w3w 
///biciklizik.beindít.köteles

Végpont

Kétbükkfa-nyereg

Útleírás

Itiner

  • A Kétbükkfa-nyeregtől a Z+ jelzésen indulunk el fölfelé.
  • Egy erdei elágazásban jobbra fordulunk a Z▲ jelzésre, amin kitérőt teszünk a Fekete-kőre.
  • A Fekete-kőtől visszafelé a Z▲ jelzés másik (jobbunkra eső) ágát követjük a Pilis-nyeregig.
  • A Pilis-nyeregtől a S jelzésen baktatunk a Kapisztrán-kunyhó közelében lévő elágazásig.
  • A kunyhó után balra fordulunk a Z+ jelzésre.
  • A Kémény-sziklára a Z▲ jelek vezetnek ki.
  • A Kémény-sziklától a Z▲, majd a Z+ jelzésen visszatérünk az elágazásba.
  • Balra, lefelé indulunk a S jelzésre, ami Klastrompusztára vezet.
  • Klastrompusztát a KΩ jelzésen hagyjuk el, és ezen keressük fel a Legény-barlangot.
  • A barlangtól a KΩ jelzésen térünk vissza az utolsó elágazásig.
  • Jobbra váltunk a PΩ jelzésre, hogy ellátogassunk a Leány-barlanghoz.
  • Visszaereszkedünk a turistaút-csomópontig, ahonnan jobbra követjük a P jelzést.
  • A Nagy-Bodzás-hegy oldalában a P+ jelzésre, jobbra térve kapaszkodunk föl.
  • Fölérve balra váltunk a Z jelzésre.
  • Egy elágazásban egyenes irányt tartva a Z+ jelekre váltunk, amik visszakalauzolnak a Kétbükkfa-nyeregbe.

A túra részletes leírása

A fennsík árnyékában

Az üledékes kőzetek felépítette Pilist és a vulkáni származású Visegrádi-hegységet elválasztó vonal legmagasabb része, a Kétbükkfa-nyereg túránk kezdő- és végpontja. Az út ma már elrejti, de hajdan tisztás fedte a hágót - ezen állt a névadó, két vén bükk. Ahogy a Z+ jelzésen enyhén kaptatva bevesszük magunkat a fák alá, éppen e fafaj lesz domináns, és ez így is marad túránk csaknem egészében. Átszelünk egy léniát, majd rövidesen, egy elágazásban jobbra váltunk a Z▲ jelzésre, ami már a Fekete-kő felé terel.

Az erdő fenséges hangulata itt teljesedik ki igazán: átláthatatlan, öreg bükkös fedi a platót és lejtőit, magasan záródó lombplafonján csak bátortalan pászmákban merészkedik át a fény. A félhomályos árnybirodalomból rövidesen a szikla háta mögé érkezünk, ahol elfogy a hegyhát, és keskeny nyelvvel kapcsolódik a lombok közt feltűnő dolomitoromhoz. Fenséges, karcsú élű szirtként mered a Pilisszentléleki-medence fölé, hátáról a Kétágú-hegy és a Maróti-hegyek felé tekinthetünk ki, a Visegrádi-hegység alacsony hátai mögött pedig széles lepényként magasodik a Börzsöny. A szabdalt szirt oldalában ösvény kanyarog le az egyik toronyra. Végigjárása nem veszélytelen, ezért csak olyanoknak ajánlott, akik magabiztosan mozognak kitett környezetben. A szikla nehezen magyarázható elnevezése mellett szlovákul is ismert (hiszen a környék falvaiban nagy számban éltek és élnek a mai napig szlovákok): Hrebeň, azaz hegygerinc. A Pilis legvadabb orma ez, számtalan torony és él alkotja, alatta félelmetes a mélység. Vad hangulatát csak az alant kanyargó autóút sosem szűnő zaja tompítja.

Visszatérünk a bérc mögé, ahol ezúttal a Z▲ jelzés jobb ágára térünk rá. Természetes, háborítatlannak tetsző bükkösben kanyarodik lefelé utunk, egy sekély árok szűk ösvényén haladunk. A szokatlanul buja erdőkép nem szelídül, amikor a Pilis-nyeregbe érünk: az ellaposodó terepen esőbeálló, tűzrakó és padok, valamint asztalok nyújtanak lehetőséget a felfrissülésre. Az emlékoszlop a II. világháború végnapjaiban itt zajlott véres küzdelmekre irányítja a figyelmet.

Balra, a S jelzésen folytatjuk vándorlásunkat. Nem szűnően szép, de kisebb meredekségű terepen vezet az ösvény, mely egy vízmosást követ. Érintjük a Pilis-nyergi-víznyelőt is - a mészkősziklákon tátongó, hűvös szellőjű lyuk a hegység központi részét átjáró barlangrendszer felé nyit utat. A Kétbükkfa-nyereg felől, a vékonyan fedett mészkőfelszínről lefolyó csapadékvizeket gyűjti össze, és juttatja a mélybe; 40 m mélységig tárták föl. Az ösvény tovább kanyarog a sok fakorhadékkal fedett talajon, és ha valaki nem érné be a pazar erdőképpel, annak sem kell sokáig unatkoznia: jobbunkon kis gerendakalyiba tűnik föl: a Kapisztrán-kunyhó. Az egykori favágómenedék sokakat védett már meg a nyári záporoktól, de a bevállalósabbakat egy teljes éjszakára is befogad. Néhány méterrel előrébb egy dózerút élesen balra, fölfelé hajlik: ezen teszünk kitérőt a Z+ jeleket követve. Gyengén hullámzó felszínen, továbbra is bükkök dominálta erdőben araszolunk.

A Pilis kéménye

Jobbunkon egyszer csak szétnyílik kissé a növényzet, és a Z▲ jelzés vékony törzsű fák közt talál utat a Kémény-szikla szirtjéhez. Szinte lépcsőn ostromoljuk meg a „mészkővárat", amiről bámulatos látvány tárul föl: túlfelén valósággal eltűnik a szikla, és függőleges kéményként tornyosul Klastrompuszta utcái fölé (innen a név). Döbbenetes, egyenes vonalú letörés jelöli ki a Pilis-tető, észak felé pedig a Kétágú-hegy oldalát - kis híján átmenet nélkül, elvágólagosan adják át helyüket a Pilis hegyei a Dorogi-medencének. Jól látszik a Gerecse vidéke, és a Budai-hegység hátai is feltűnnek.

A szemlélődés végeztével térjünk vissza a S jelzésre, amin balra folytatjuk vándorlásunkat. Soron következő célpontunk Klastrompuszta, amihez lefelé kell lendülnünk. Szűk, szurdoki elemekkel is tűzdelt völgyfőn ereszkedünk, az úton elteregetett lösz jelzi, hogy kiadós esők idején a turisták mellett a víz is itt talál utat magának a hegyek tövébe. A szirtek alatt érünk be a faluba - a főutca hátterében romantikus látványként rajzolódnak ki a lombtakarót áttörő sziklák, köztük korábbi kilátóhelyünk tömbje. Klastrompusztán menedékház is várta a turistákat egykor, ez ma nem működik.

Felsőbb erők és belső erők

Klastrompuszta legfontosabb pontja a hajdani pálos kolostor romegyüttese, melynek köveiben találkozik a természet és az emberi történelem. A 13. században Özséb esztergomi kanonok lemondott rangjáról és vagyonáról, majd remeteségbe vonult. Pilisi üregében ülve látomása támadt, minek hatására összegyűjtötte a közeli barlangok védett nyugalmát élvező remetéket, és a közösség alászállt a hegyről a forrásvíz mellé, hogy templomot emeljen. Később kolostort is létesített (innen a név: Klastrompuszta), mely a pápai elismerés után az egyetlen magyar rend, az Özséb vezette pálosok központja lett. Egészen a 14. század elejéig az is maradt (akkor a központ Budára került), végül 1526-ban feldúlták a törökök. Ezt követően a növényzet és az építkező lakosság szó szerint eltüntette a romokat, a feltárások pedig csak az 1960-as években kezdődtek meg.

A KΩ jelzésen veszünk búcsút Klastrompusztától, amelynek szélén a Boldog Özséb tiszteletére állított pálosfa áll (egy forrásház szomszédságában). Az ösvény balra terel, és enyhén emelkedik, mígnem eléri a P jelzés kereszteződését. Ezt keresztezzük, és a túloldalt rögvest változik a tájkép: szélárnyékos, sötét bükkös útját rójuk, az avarba keveredő kőtörmelék sejteti, hogy magasabban sziklafalakat rejt az erdő. Holtfák és mészkőbörc vadítják a meredek ösvényt, végül a Legény-barlang hatalmas csarnoka állja utunkat. A fák fölött kilátni a Gerecse felé, emellett az egyszeri túrázónak a méretes, mégis légiesen ívelő sziklakupola tartogatja az élményt. Ám a helyszín a régészek és barlangászok számára ennél sokkal nagyobb jelentőséggel bír.

Minthogy a barlangrendszer a Pilis-tető rögének szegélyén helyezkedik el, ahol a kőzetblokkok elmozdulása zajlott, megannyi tektonikus hatásnak kitett zónában fekszik - mai kijáratainak meglepő, magaslati helyzete is a függőleges elmozdulások következménye. A korábban meglátogatott Csévi-barlanghoz hasonlóan eleinte itt is a mélyből fölfelé áramló hévíz alakította ki az üregrendszert, ami aztán a felszín felől beszivárgó csapadékvizekkel is kapcsolatba került. A törések mentén kifejlődött, ezért szerfelett szövevényes, sokszorosan elágazó járatokat ettől fogva részben karsztvíz nyitotta és tágította. A bonyolult Ariadne-barlangrendszer hosszával a 3. hazánkban, járatai összesítve meghaladják a 15 kilométert. Ez a szám még növekedhet, hiszen kutatása ma is zajlik. Régészetileg a 20. század elején Bella Lajos és Kadic Ottokár kezdte feltárni a felszíni üregeket, és sok egyéb mellett kimutatták az előember egykori jelenlétét is. De a belső erők hatására magasba emelkedett barlangok oltalmazták a felsőbb erőket e békés tájon kereső remetéket is.

Aláereszkedve az ösvényre, már a P⩍ jelzés jobb ága vezet át a Leány-barlanghoz. A vad sziklákat és gyökérkígyókat kerülgető csapás lépcsőbe torkollik, és az előzőnél első ránézésre kisebb barlangnyílásban végződik. Ennek bejáratánál szépen kirajzolódik a kibillent mészkőrétegek dőlésszöge, ami beljebb is látványos eredménnyel jár: egy felszínre nyíló kürtőnek köszönhetően feltárul a szerkezeti törések szerepe a járatképződésben. A víz ugyanis ezek repedéseiben hatol előre, közben lassan tágítja üregét - végeredményben a törések irányait követő járatok fejlődnek. A terem előtt szinte járdát építettek a barlangászok a meddőből, ennél azonban érdekesebb, hogy a szembenső, függőleges falon milyen gazdag mintázatot rajzolnak ki a hévizek (néhol patkó alakú, máshol gömbszerű) oldásformái. A Leány-barlang a Legénnyel összefüggő rendszert alkot - a kapcsolatot 1997-ben találták meg. Lejáratait a közeli, nehezen hozzáférhető lejtőkön térképezték fel: akadt köztük, amit a mélyből áramló, a havat elolvasztó levegő buktatott le, a Vacska-barlangot pedig egy vadmacskát követve lelték meg a kutatók.

A hegység rögei a térképeken is jól követhető, szinte egyenes futású vetővonal mentén emelkedtek a magasba, és mintha Lego-darabokként szöktek volna környezetük fölé, extrém meredekségű letörések határolják el őket környezetüktől. A kitett helyzetbe került, fedetlen mészkőbércek néhol elvesztették alátámasztásukat, elhasadtak, az események nyomában pedig nyers sziklafalak maradtak hátra. Éppen ilyen területre merészkedtünk, amikor a Pilis-tető „hátsó udvarában" sorakozó Csévi-szirtek meglátogatásával.

Vissza a Pilis háta mögött

Az ösvényen visszatérünk a P jelzésre, amin jobbra nekiveselkedünk a meredek lejtőnek - nem csak a jelzés, hanem az út neve is Vörös egyébként. Bár a II. világháború végén véres harcok zajlottak itt, az elnevezés a vörösagyagból ered. Szép, elegyes bükkös tekergőző gyökerei törik át a talajt, amint mélyutunk a szélárnyékban lerakódott lösz több méter vastag takarójába vág. Kisvártatva megenyhül a lejtő, és kiágazik a Kémény-sziklához vezető jelzés. Egyenesen folytatjuk a túrát, de nem sokáig: a jobbra kitérő, P+ jelzés ösvényén, meredeken bevágódott, síri hangulatú árokban veselkedünk neki a Nagy-Bodzás-hegy oldalának. A szigorú lejtőviszonyok nem tartanak ki sokáig, hiszen feljutunk a Pilis-tető platójának peremére, ahol balra lendülünk (Z jelzés). Érintjük a hegység egyik hosszú múltra visszatekintő nevű helyét is: a Simon halálát. A talányos elnevezést több történet is magyarázni próbálja. Kettő szerint egy Simon nevű remete halála köthető az erdőséghez - az egyikben a török végzett a lerombolt kolostorból menekülő baráttal, a másik egy helyieket segítő, majd hálából ide temetett szerzetest idéz fel. De gazdag történeti kincset ihletett a helyszín: szólnak legendák Gertrudis királyné gyilkosának kivégzéséről, valamint turista, vadász, vagy erdész haláláról is.

Nincs már sok hátra: könnyű séta veszi kezdetét, amint a Z jelzés bükkbirodalmában tapossuk a hegyhátat. A következő elágazásban egyenes irányt tartunk a Z+ jelekkel tartva, melyek a pilis-tetői, aszfalburkolatú utat lentről követve kalauzolnak vissza a Kétbükkfa-nyeregbe.

Tipp


Minden tájékoztatás a védett területekről

Tömegközlekedéssel

  • A Pomáz/Esztergom és Dobogókő között közlekedő távolsági buszról a Dobogókő, Kétbükkfanyereg megállóban kell leszállni.

Megközelítés

  • A túra kezdő- és végpontja is buszmegállóban van (néhány lépést kell tennünk a kanyar ívén nyugati irányba).

Parkolás

  • A Kétbükkfa-nyeregben parkolót is találunk.

  • A parkoló jó időben, hétvégén néha megtelik. Ekkor érdemes a túrát Pilisszentlélekről indítani, ott jobb eséllyel találunk ilyenkor parkolóhelyet.

Koordináták

DD
47.715839, 18.867109
DMS
47°42'57.0"N 18°52'01.6"E
UTM
34T 340027 5286921
w3w 
///biciklizik.beindít.köteles
Navigáció Google Térképpel

A szerző által ajánlott kiadványok:

  • A Pilis és a Visegrádi-hegység turistakalauza

A szerző által javasolt térképek:

A régióról szóló kiadványok:

Mutass többet!

Felszerelés

Alapvető túrafelszerelés: bejáratott túracipő, az évszaknak megfelelő öltözet, ivóvíz, élelem. A navigáláshoz Természetjáró app.


Kérdések és válaszok

Tedd fel az első kérdést!

Kérdeznél a szerzőtől?


Értékelések

5,0
(7)
Györe Krisztián
2022-10-09 · Közösség
Szuper túraútvonal, én inkább nehéznek nevezném mint közepes nehézségűnek. Jó túracipő elengedhetetlen kellék, és egy kis kondi sem árt. Minden van ami kell, sziklás kilátó, barlang, nagyon szép útvonal. Csak ajánlani tudom.
Mutass többet!
Mikor voltál a túrán? 2022-10-09
Juhász Adrienn
2022-01-23 · Közösség
Sikerült visszafelé teljesítenünk a túrát így egy jó kis piros szakaszos emelkedővel zártuk a túrát 😅 A legénybarlanghoz érdemes felmenni de csúszós időben nem ajánlott. Télen gyönyörű, szerintem érdemes kora ősszel is megnézni. A Báró Eötvös Loránd Menedékházban pótoltuk a leadott kalóriát, de a hangulata ellenére picit csalódás volt. Ha arra jártok és kinti bográcsban is főznek, akkor inkább onnan válasszatok
Mutass többet!
Mikor voltál a túrán? 2021-12-11
Fénykép: Juhász Adrienn, Közösség
Fénykép: Juhász Adrienn, Közösség
Az összes értékelés mutatása

A közösség fényképei

+ 18

Állapot
nyitva
Értékelés
Nehézség
közepes
Hossz
10,9 km
Időtartam
3:50 óra
Szintemelkedés
655 m
Szintcsökkenés
655 m
Legmagasabb pont
675 m
Legalacsonyabb pont
309 m
Körtúra Szakaszosan teljesíthető túra Szép kilátás Kulturális/történelmi értékek Földtani érdekességek Növénytani érdekességek Flóra, fauna Tipp Egészséges környezet

Statisztika

  • Tartalmak
  • mutasd a képeket képek elrejtése
Funkciók
2D 3D
Utak és térképek
  • 6 Útpontok
  • 6 Útpontok
Hossz  km
Időtartam : óra
Szintemelkedés  m
Szintcsökkenés  m
Legmagasabb pont  m
Legalacsonyabb pont  m
Nagyításhoz vagy kicsinyítéshez húzd össze a nyilakat!
Logo hm Logo agrar Logo bethlen Logo mol Logo otp