Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ MTSZ térképportál Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Galyatető Turistacentrum Gerecse50 A kéktúrázás napja
nyelv kiválasztása
Túra tervezése ide A túra másolása
Gyalogtúra ajánlott túra

Az óriások kertjében

· 1 értékelés · Gyalogtúra · Pilis-hegység · nyitva
A tartalmat készítette:
Magyar Természetjáró Szövetség igazolt partner  A felfedezők választása 
  • Lent Pilisszentlélek, hátul Esztergom (Fekete-kő)
    / Lent Pilisszentlélek, hátul Esztergom (Fekete-kő)
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Misztikus hangulatú, természetes bükkös
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Pilis-tető hátsó letörése a Kémény-szikláról
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Ösvény a sziklák alatt (Leány-barlang)
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Leány-barlang kéménye
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Úton a Pilis hátán
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kolostorromok Klastrompusztán
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Panoráma a Kémény-szikláról a Kétágú-hegyre
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Kapisztrán-kunyhó
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Érkezés a Fekete-kőre
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Klastrompuszta a Kémény-szikláról
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Emlékmű a nyeregben
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Fekete-kő sziklaösvényén
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Barlangterem a kiemelkedett hegyszegélyen
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Pilis nyílegyenes oldala a Kémény-szikláról
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Félhomályos bükkerdő a hűvös hegyháton
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kilátás a Fekete-kőről a pilisszentléleki katlanra
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Fekete-kő emléktáblája a havasi gyopárral
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az ősember perspektívája - kilátás a barlangi csarnokból
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Fekete-kő dolomitorma, háttérben a Dobogó-kő
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
m 800 700 600 500 400 300 200 10 8 6 4 2 km Legény-barlang Kémény-szikla Simon halála Fekete-kő Pilis-nyereg
Felemelő hangulatú bükkbirodalomba hatolunk a Pilis-tető tömbjének nyugati végein. A mészkőplató peremi karéját hűs, árnyas erdők és fergeteges sziklatornyok jellemzik, az elhasadt kőzettömeg peremén pedig barlangcsarnokok tátonganak. E karakteres tájat egy rövid, mégis jelentős szintkülönbséget tartalmazó túrában fedezzük fel, mivel leereszkedünk a hegylábhoz is, Klastrompusztára.
nyitva
közepes
Hossz 10,9 km
4:00 óra
624 m
624 m

A Pilis, hosszú, többnyire keskeny üledékes rögsorozatának kiemelkedően szép erdősége lakja a Pilis-tető hátsó „udvarát". Az óriási, áthatolhatatlanul buja bükkösök alatt mintha az óriások kertjében járnánk: hatalmas méretű, idős fák és drámai sziklaormok rajzolják meg a Pilis egyik legizgalmasabb zugát. A kőzetrögök törései mentén zord sziklakémények maradtak hátra, a hegyek kiemelkedésével pedig hatalmas barlangnyílások lifteztek a táj fölé.

A terep kínálta védett szegletek magukhoz vonzották a történelem előtti idők emberét, később pedig remeték leltek menedékre a külvilág és a mélység felé egyaránt nyitott üregekben. A nyugodt, zárt erdőtakaró és a barlangok szerzeteseit Özséb szólította magához, hogy Klastrompusztán írjanak történelmet: megalakult a pálos rend. Az erdő azonban lakatlan maradt, és mind a mai napig az, ráadásul nagyrészt a túrázó tömegek is elkerülik a térséget: a Pilis-tető kilátója és Dobogókő közelsége vonzza magához őket.

A főváros közelségének ellenére valamiféle maradandóságot, emelkedett természetességet árasztó tájszelet ez, a Pilis egyedi kis zuga, ahová érdemes ellátogatni. Túránk körbevezet a bükkök vidékén, és két sziklapáholyból is feltárja ezt a nagyszerű adottságú terepet.

A szerző tippje

  • A két sziklán legyünk óvatosak a nagy kitettség, és az eső, illetve havazás után csúszóssá váló felület miatt.
  • Klastrompusztán kapóra jöhet a Tölgyfa büfé.
  • Bevállalósabbak a Kapisztrán-kunyhóban eltölthetnek egy erdei éjszakát.
Dömsödi Áron profilképe
Szerző
Dömsödi Áron
frissítve: 2021-10-07
Nehézség
közepes
Technika
Állóképesség
Élmény
Táj
Legmagasabb pont
675 m
Legalacsonyabb pont
Klastrompuszta, 309 m
Ajánlott időszak
jan.
febr.
márc.
ápr.
máj.
jún.
júl.
aug.
szept.
okt.
nov.
dec.

Biztonsági előírások

  • A Fekete-kő és a Kémény-szikla is extrém kitettségű, sziklás kilátópont, mely esős vagy havas időben csúszóssá válik. A sziklákon mindig mozogjunk óvatosan, és figyeljünk oda a gyerekekre!

Kezdés

Kétbükkfa-nyereg (584 m)
Koordináták:
DD
47.715839, 18.867109
DMS
47°42'57.0"N 18°52'01.6"E
UTM
34T 340027 5286921
w3w 
///biciklizik.beindít.köteles

Végpont

Kétbükkfa-nyereg

Útleírás

Itiner

  • A Kétbükkfa-nyeregtől a Z+ jelzésen indulunk el fölfelé.
  • Egy erdei elágazásban jobbra fordulunk a Z▲ jelzésre, amin kitérőt teszünk a Fekete-kőre.
  • A Fekete-kőtől visszafelé a Z▲ jelzés másik (jobbunkra eső) ágát követjük a Pilis-nyeregig.
  • A Pilis-nyeregtől a S jelzésen baktatunk a Kapisztrán-kunyhó közelében lévő elágazásig.
  • A kunyhó után balra fordulunk a Z+ jelzésre.
  • A Kémény-sziklára a Z▲ jelek vezetnek ki.
  • A Kémény-sziklától a Z▲, majd a Z+ jelzésen visszatérünk az elágazásba.
  • Balra, lefelé indulunk a S jelzésre, ami Klastrompusztára vezet.
  • Klastrompusztát a KΩ jelzésen hagyjuk el, és ezen keressük fel a Legény-barlangot.
  • A barlangtól a KΩ jelzésen térünk vissza az utolsó elágazásig.
  • Jobbra váltunk a PΩ jelzésre, hogy ellátogassunk a Leány-barlanghoz.
  • Visszaereszkedünk a turistaút-csomópontig, ahonnan jobbra követjük a P jelzést.
  • A Nagy-Bodzás-hegy oldalában a P+ jelzésre, jobbra térve kapaszkodunk föl.
  • Fölérve balra váltunk a Z jelzésre.
  • Egy elágazásban egyenes irányt tartva a Z+ jelekre váltunk, amik visszakalauzolnak a Kétbükkfa-nyeregbe.

A túra részletes leírása

A Pilis fennsíkja mögött

Az üledékes kőzetek felépítette Pilist és a vulkáni származású Visegrádi-hegységet elválasztó vonal legmagasabb része, a Kétbükkfa-nyereg túránk kezdő- és végpontja. Az út ma már elrejti, de hajdan tisztás fedte a hágót - ezen állt a névadó, két vén bükk. Ahogy a Z+ jelzésen enyhén kaptatva bevesszük magunkat a fák alá, éppen e fafaj lesz domináns, és ez így is marad túránk csaknem egészében. Átszelünk egy léniát, majd rövidesen, egy elágazásban jobbra váltunk a Z▲ jelzésre, ami már a Fekete-kő felé terel.

Az erdő fenséges hangulata itt teljesedik ki igazán: átláthatatlan, öreg bükkös fedi a platót és lejtőit, magasan záródó lombplafonján csak bátortalan pászmákban merészkedik át a fény, ezzel misztikusan félhomályos árnybirodalmat festve az ezüstszürke törzsekre. Rövidesen megérkezünk a szikla háta mögé, ahol elfogy a hegyhát, és keskeny nyelvvel kapcsolódik a lombok közt feltűnő dolomitoromhoz. Fenséges, karcsú élű szirtként mered a Pilisszentléleki-medence fölé, hátáról a Kétágú-hegy és a Maróti-hegyek felé tekinthetünk ki, a Visegrádi-hegység alacsony hátai mögött pedig széles lepényként magasodik a Börzsöny. A szabdalt szirt oldalában ösvény kanyarog le az egyik toronyra. Végigjárása nem veszélytelen, ezért csak olyanoknak ajánlott, akik magabiztosan mozognak kitett környezetben. A szikla nehezen magyarázható elnevezése mellett szlovákul is ismert (hiszen a környék falvaiban nagy számban éltek és élnek a mai napig szlovákok): Hrebeň, mely hegygerincet jelent. A Pilis legvadabb orma ez, számtalan torony és él alkotja, alatta félelmetes a mélység. Vad hangulatát csak az alant kanyargó autóút sosem szűnő zaja tompítja.

Visszatérünk a bérc mögé, ahol ezúttal a Z▲ jelzés jobb ágára térünk rá. Természetes, háborítatlannak tetsző bükkösben kanyarodik lefelé utunk, egy sekély árok szűk ösvényén haladunk. A szokatlanul buja erdőkép nem szelídül, amikor a Pilis-nyeregbe érünk: az ellaposodó terepen esőbeálló, tűzrakó és padok, valamint asztalok nyújtanak lehetőséget a felfrissülésre. Az emlékoszlop a II. világháború végnapjaiban itt zajlott véres küzdelmekre irányítja a figyelmet.

Balra, a S jelzésen folytatjuk vándorlásunkat. Nem szűnően szép, de kisebb meredekségű terepen vezet az ösvény, mely egy vízmosást követ. Érintjük a Pilis-nyergi-víznyelőt is - a mészkősziklákon tátongó, hűvös szellőjű lyuk a hegység központi részét átjáró barlangrendszer felé nyit utat. A Kétbükkfa-nyereg felől, a vékonyan fedett mészkőfelszínről lefolyó csapadékvizeket gyűjti össze, és juttatja a mélybe; 40 m mélységig tárták föl. Az ösvény tovább kanyarog a sok fakorhadékkal fedett talajon, és ha valaki nem érné be a pazar erdőképpel, annak sem kell sokáig unatkoznia: jobbunkon kis gerendakalyiba tűnik föl: a Kapisztrán-kunyhó. Az egykori favágómenedék sokakat védett már meg a nyári záporoktól, de a bevállalósabbakat egy teljes éjszakára is befogad. Néhány méterrel előrébb egy dózerút élesen balra, fölfelé hajlik: ezen teszünk kitérőt a Z+ jeleket követve. Gyengén hullámzó felszínen, továbbra is bükkök dominálta erdőben araszolunk.

A Pilis kéménye

Jobbunkon egyszer csak szétnyílik kissé a növényzet, és a Z▲ jelzés vékony törzsű fák közt talál utat a Kémény-szikla szirtjéhez. Szinte lépcsőn ostromoljuk meg a „mészkővárat", amiről bámulatos látvány tárul föl: túlfelén valósággal eltűnik a szikla, és függőleges kéményként tornyosul Klastrompuszta utcái fölé (innen a név). Döbbenetes, egyenes vonalú letörés jelöli ki a Pilis-tető, észak felé pedig a Kétágú-hegy oldalát - kis híján átmenet nélkül, elvágólagosan adják át helyüket a Pilis hegyei a Dorogi-medencének. Jól látszik a Gerecse vidéke, és a Budai-hegység hátai is feltűnnek.

A szemlélődés végeztével térjünk vissza a S jelzésre, amin balra folytatjuk vándorlásunkat. Soron következő célpontunk Klastrompuszta, amihez lefelé kell lendülnünk. Szűk, szurdoki elemekkel is tűzdelt völgyfőn ereszkedünk, az úton elteregetett lösz jelzi, hogy kiadós esők idején a turisták mellett a víz is itt talál utat magának a hegyek tövébe. A szirtek alatt érünk be a faluba - a főutca hátterében romantikus látványként rajzolódnak ki a lombtakarót áttörő sziklák, köztük korábbi kilátóhelyünk tömbje. Klastrompusztán menedékház is várta a turistákat egykor, ez ma nem működik.

Szerzetesek...

Klastrompuszta legfontosabb pontja a hajdani pálos kolostor romegyüttese, melynek köveiben találkozik a természet és az emberi történelem. A 13. században Özséb esztergomi kanonok lemondott rangjáról és vagyonáról, majd remeteségbe vonult. Pilisi üregében ülve látomása támadt, minek hatására összegyűjtötte a közeli barlangok védett nyugalmát élvező remetéket, és a közösség alászállt a hegyről a forrásvíz mellé, hogy templomot emeljen. Később kolostort is létesített (innen a név: Klastrompuszta), mely a pápai elismerés után az egyetlen magyar rend, az Özséb vezette pálosok központja lett. Egészen a 14. század elejéig az is maradt (akkor a központ Budára került), végül 1526-ban feldúlták a törökök. Ezt követően a növényzet és az építkező lakosság szó szerint eltüntette a romokat, a feltárások pedig csak az 1960-as években kezdődtek meg.

...a barlangok vidékén

A KΩ jelzésen veszünk búcsút Klastrompusztától, melynek szélén a Boldog Özséb tiszteletére állított pálosfa áll (egy forrásház szomszédságában). Az ösvény balra terel, és enyhén emelkedik, mígnem eléri a P jelzés kereszteződését. Ezt keresztezzük, és a túloldalt rögvest változik a tájkép: szélárnyékos, sötét bükkös útját rójuk, az avarba keveredő kőtörmelék sejteti, hogy magasabban sziklafalak rejtőznek az erdőben. Holtfák és mészkőbörc vadítják a meredek ösvényt, végül a Legény-barlang hatalmas csarnoka állja utunkat. A fák fölött kilátni a Gerecse felé, emellett az egyszeri túrázónak a méretes, mégis légiesen ívelő sziklakupola tartogatja az élményt. Ám a helyszín a régészek és barlangászok számára ennél sokkal nagyobb jelentőséggel bír.

Minthogy a barlangrendszer a Pilis-tető rögének szegélyén helyezkedik el, ahol a kőzetblokkok elmozdulása zajlott, megannyi tektonikus hatásnak kitett zónában fekszik - mai kijáratainak meglepő, magaslati helyzete is a függőleges elmozdulások következménye. A korábban meglátogatott Csévi-barlanghoz hasonlóan eleinte itt is a mélyből fölfelé áramló hévíz alakította ki az üregrendszert, ami aztán a felszín felől beszivárgó csapadékvizekkel is kapcsolatba került. A törések mentén kifejlődött, ezért szerfelett szövevényes, sokszorosan elágazó járatokat ettől fogva részben karsztvíz nyitotta és tágította. A bonyolult Ariadne-barlangrendszer hosszával a 3. hazánkban, járatai összesítve meghaladják a 15 kilométert. Ez a szám még növekedhet, hiszen kutatása ma is zajlik. Régészetileg a 20. század elején Bella Lajos és Kadic Ottokár kezdte feltárni a felszíni üregeket, és sok egyéb mellett kimutatták az előember egykori jelenlétét is.

Aláereszkedve az ösvényre, már a P⩍ jelzés jobb ága vezet át a Leány-barlanghoz. A vad sziklákat és gyökérkígyókat kerülgető csapás lépcsőbe torkollik, és az előzőnél első ránézésre kisebb barlangnyílásban végződik. Ennek bejáratánál szépen kirajzolódik a kibillent mészkőrétegek dőlésszöge, ami beljebb is látványos eredménnyel jár: egy felszínre nyíló kürtőnek köszönhetően feltárul a szerkezeti törések szerepe a járatképződésben. A víz ugyanis ezek repedéseiben hatol előre, közben lassan tágítja üregét - végeredményben a törések irányait követő járatok fejlődnek. A terem előtt szinte járdát építettek a barlangászok a meddőből, ennél azonban érdekesebb, hogy a szembenső, függőleges falon milyen gazdag mintázatot rajzolnak ki a hévizek (néhol patkó alakú, máshol gömbszerű) oldásformái. A Leány-barlang a Legénnyel összefüggő rendszert alkot - a kapcsolatot 1997-ben találták meg. Lejáratait a közeli, nehezen hozzáférhető lejtőkön térképezték fel: akadt köztük, amit a mélyből áramló, a havat elolvasztó levegő buktatott le, a Vacska-barlangot pedig egy vadmacskát követve lelték meg a kutatók.

A hegység rögei a térképeken is jól követhető, szinte egyenes futású vetővonal mentén emelkedtek a magasba, és mintha Lego-darabokként szöktek volna környezetük fölé, extrém meredekségű letörések határolják el őket környezetüktől. A kitett helyzetbe került, fedetlen mészkőbércek néhol elvesztették alátámasztásukat, elhasadtak, az események nyomában pedig nyers sziklafalak maradtak hátra. Éppen ilyen területre merészkedtünk, amikor a Pilis-tető „hátsó udvarában" sorakozó Csévi-szirtek meglátogatásával.

Vissza a Pilis háta mögött

Az ösvényen visszatérünk a P jelzésre, amin jobbra nekiveselkedünk a meredek lejtőnek - nem csak a jelzés, hanem az út neve is Vörös egyébként. Bár a II. világháború végén véres harcok zajlottak itt, az elnevezés a vörösagyagból ered. Szép, elegyes bükkös tekergőző gyökerei törik át a talajt, amint mélyutunk a szélárnyékban lerakódott lösz több méter vastag takarójába vág. Kisvártatva megenyhül a lejtő, és kiágazik a Kémény-sziklához vezető jelzés. Egyenesen folytatjuk a túrát, de nem sokáig: a jobbra kitérő, P+ jelzés ösvényén, meredeken bevágódott, síri hangulatú árokban veselkedünk neki a Nagy-Bodzás-hegy oldalának. A szigorú lejtőviszonyok nem tartanak ki sokáig, hiszen feljutunk a Pilis-tető platójának peremére, ahol balra lendülünk (Z jelzés). Érintjük a hegység egyik hosszú múltra visszatekintő nevű helyét is: a Simon halálát. A talányos elnevezést több történet is magyarázni próbálja. Kettő szerint egy Simon nevű remete halála köthető az erdőséghez - az egyikben a török végzett a lerombolt kolostorból menekülő baráttal, a másik egy helyieket segítő, majd hálából ide temetett szerzetest idéz fel. De gazdag történeti kincset ihletett a helyszín: szólnak legendák Gertrudis királyné gyilkosának kivégzéséről, valamint turista, vadász, vagy erdész haláláról is.

Nincs már sok hátra: könnyű séta veszi kezdetét, amint a Z jelzés bükkbirodalmában tapossuk a hegyhátat. A következő elágazásban egyenes irányt tartunk a Z+ jelekkel tartva, melyek a pilis-tetői, aszfalburkolatú utat lentről követve kalauzolnak vissza a Kétbükkfa-nyeregbe.

Tipp


Minden tájékoztatás a védett területekről

Tömegközlekedéssel

  • A Pomáz/Esztergom és Dobogókő között közlekedő távolsági buszról a Dobogókő, Kétbükkfanyereg megállóban kell leszállni.

Megközelítés

  • A túra kezdő- és végpontja is buszmegállóban van (néhány lépést kell tennünk a kanyar ívén nyugati irányba).

Parkolás

  • A Kétbükkfa-nyeregben parkolót is találunk.

  • A parkoló jó időben, hétvégén néha megtelik. Ekkor érdemes a túrát Pilisszentlélekről indítani, ott jobb eséllyel találunk ilyenkor parkolóhelyet.

Koordináták

DD
47.715839, 18.867109
DMS
47°42'57.0"N 18°52'01.6"E
UTM
34T 340027 5286921
w3w 
///biciklizik.beindít.köteles
Navigáció Google Térképpel

A szerző által ajánlott kiadványok:

  • A Pilis és a Visegrádi-hegység turistakalauza

A szerző által javasolt térképek:

A régióról szóló kiadványok:

Mutass többet!

Felszerelés

Alapvető túrafelszerelés: bejáratott túracipő, az évszaknak megfelelő öltözet, ivóvíz, élelem. A navigáláshoz Természetjáró app.


Kérdések és válaszok

Tedd fel az első kérdést!

Kérdeznél a szerzőtől?


Értékelések

5,0
(1)
Bodor Eva
2021-10-04 · Közösség
Megcsinaltuk! Nagyon szep tura! Minden van benne, látvány: ket kilátó es barlang is, es kellemes kifáradás a vegere. Szivesen veszek hasonlo pilisi barangolasokat! Köszönöm h megosztottad!
Mutass többet!

A közösség fényképei


Állapot
nyitva
Értékelés
Nehézség
közepes
Hossz
10,9 km
Időtartam
4:00 óra
Szintemelkedés
624 m
Szintcsökkenés
624 m
Körtúra Szakaszosan teljesíthető túra Szép kilátás Evés-ivás lehetőség Kulturális/történelmi értékek Földtani érdekességek Növénytani érdekességek Flóra, fauna Tipp Egészséges környezet

Statisztika

  • Tartalmak
  • mutasd a képeket képek elrejtése
Funkciók
2D 3D
Utak és térképek
Időtartam : óra
Hossz  km
Szintemelkedés  m
Szintcsökkenés  m
Legmagasabb pont  m
Legalacsonyabb pont  m
Nagyításhoz vagy kicsinyítéshez húzd össze a nyilakat!
Logo emmi Logo agrar Logo bethlen Logo mol Logo otp