A Fekete-hegy és a Nagy-Szoplák tömbje között formálódó, sekély völgyecskében találjuk a Pilis-nyergi-víznyelő lezárt bejáratát, ami villámárvizek idején elnyeli a hegyoldalon lezúduló csapadékot. Közvetlenül a víznyelő horpadása felett keresztezik egymást a völgyből érkező és a gerincen haladó utak, ahol esőbeállót, padot és asztalt is találunk.
Érdekes felszíni jelenség késztet megállásra a Klastrompusztáról a Pilis-nyeregbe vezető út mentén, közvetlenül a hegyhát előtt. A két hegyoldal közé ékelődött völgyecske egy ponton önmagába roskadó mélyedést formáz, amelybe hordalékfákkal teli, szárazon is kirajzolódó, de heves esőzések idején „életre kelő” patakmeder torkollik. A víznyelők jellemzőek a karszthegységekben, és általában egy régi, nem karsztos felszínen folyó patak elnyelődésének helyét jelzik. Hiszen egykor még hárshegyi homokkő fedte a felszínt, ami feltorlasztotta a hajdani patakot, és a mélybe terelte azt a mészkő kioldódott járataiba.
A barlang megkülönböztetetten védett, így lezárt és nem látogatható, de nem nehéz elképzelni a talpunk alatt északi és nyugati irányban húzódó járatrendszert, ami a fő törésvonalak mentén oldódott ki a hegységet felépítő 220 millió éves mészkőből. A nagyobb esőzések során élővé váló víznyelő a felszínről a mélybe vezeti a hegyoldalban lezúduló csapadékvizet, illetve a vele érkező törmeléket. Ezt a laza üledéket kezdték kibontani a dorogi barlangkutatók az 1960-as években, több irányban is sikeresen megnyitva az eltömődött járatokat. A barlang legnagyobb felfedezett mélysége 25 méterre nyúlt a bejárattól összességében 95 méteres hosszal, ami a hegység fő formáit lekövető nyugati, északnyugati és északi irányban húzódó törések mentén nyújtózott a felszín alatt. Az emberfeletti erőfeszítéssel megmozgatott és felszínre hordott törmeléket azonban hamar visszahordta a következő néhány árvíz, így felhagytak a további kutatással. A barlang jelenleg a bejutást és a vízelnyelést is lehetővé tévő, de lakattal lezárt bejárattal rendelkezik, amit a hegyet kutató Ariadne barlangkutató csoport helyezett el.
Környékén öreg, gyertyán- és bükfákkal vegyes erdőt találunk. Az árnyas erdőben pár száz méterrel feljebb, a hegyháton haladó, illetve a Klastrompuszta és Pilisszentlélek felől érkező utak csomópontjánál pihenhetünk meg, ahol esőbeálló, pad és asztal is biztosítja a természetjárók puritán kényelmét.
Nyitvatartás
| hétfő | 00:00–24:00 |
| kedd | 00:00–24:00 |
| szerda | 00:00–24:00 |
| csütörtök | 00:00–24:00 |
| péntek | 00:00–24:00 |
| szombat | 00:00–24:00 |
| vasárnap | 00:00–24:00 |
A barlang környezete egész évben szabadon látogatható, de a barlang bejárata lezárt, annak védettsége miatt.
Árak:
Ingyenes
Tömegközlekedéssel
- Tömegközlekedéssel legközelebb a Dobogókő, Kétbükkfanyereg buszmegállóig utazhatunk.
- A Piliscsév, Hősök tere buszmegállóig utazzunk busszal, ha a Budapest- Esztergom vasútvonal felől akarunk közlekedni.
- Dorog irányából a Kesztölc, Szabadság tér megállóig utazhatunk.
- Esztergom irányából a Pilisszentlélek, alsó buszmegállóig utazhatunk.
Keresd meg az útvonaltervet a célállomásra
Megközelítés
- A Dobogókő, Kétbükkfanyereg buszmegállótól a a Z+ jelzésen érkezünk a Pilis-nyeregbe, majd a S jelzésen ereszkedünk le a barlanghoz (2,1 km, 70 m szintemelkedés).
- A Piliscsév, Hősök tere buszmegállótól a K jelzésen túrázunk át Klastrompusztára, majd a S jelzésen kaptatunk fel a barlanghoz (4,9 km, 355 m szintemelkedés).
- A Kesztölc, Szabadság tér buszmegállótól a Z kerékpáros jelzésen túrázunk át Klastrompusztára, majd a S jelzésen kaptatunk fel a barlanghoz (4,8 km, 295 m szintemelkedés).
- A Pilisszentlélek, alsó buszmegállótól a S jelzésen túrázunk át a Pilis-nyereg érintésével a barlanghoz (2,6 km, 250 m szintemelkedés).
Parkolás
- Klastrompusztán, a pálos klostorrom parkolójában tudunk a legközelebb leparkolni.
- Piliscséven a vasútállomásnál tudunk parkolni.
- Kesztölcön a Szabadság téren, vagy a Hangya Sörözőnél érdemes az autót hagyni.
- Pilisszentléleken a Polgármesteri Hivatalnál tudunk leparkolni.
Koordináták
Ajánlatok a környéken
A nagy múltú teljesítménytúrák közé tartozó Sárga 70 egyik résztávja a szintén erőt próbáló 50 km-es táv. Hasonlóan a nagytestvéréhez, ez a túra ...
A teljesítménytúra, illetve a futótáv neve a rendezvény leghosszabb távját jelöli, ami Esztergom és Budaörs között a Pilist és a Budai-hegységet ...
Felemelő hangulatú bükkbirodalomba hatolunk a Pilis-tető tömbjének nyugati végein. A mészkőplató peremi karéját hűs, árnyas erdők és fergeteges ...
Azokon a hétvégéken, amikor kiszámíthatatlan az időjárás, közeli, kompakt, aránylag gyorsan megjárható, mégis érdekes és látványos túrák az ideálisak.
Ezen a kiránduláson felkeressük a Visegrádi-hegység kevésbé ismert területeit. Pilisszentlélek katlanjából ereszkedünk le a Duna partjára, ...
A nagy múltú teljesítménytúrák közé tartozó Sárga 70 egyik résztávja a szintén erőt próbáló 50 km-es táv. Hasonlóan a nagytestvéréhez, ez a túra ...
A teljesítménytúra, illetve a futótáv neve a rendezvény leghosszabb távját jelöli, ami Esztergom és Budaörs között a Pilist és a Budai-hegységet ...
Felemelő hangulatú bükkbirodalomba hatolunk a Pilis-tető tömbjének nyugati végein. A mészkőplató peremi karéját hűs, árnyas erdők és fergeteges ...
Azokon a hétvégéken, amikor kiszámíthatatlan az időjárás, közeli, kompakt, aránylag gyorsan megjárható, mégis érdekes és látványos túrák az ideálisak.
Ezen a kiránduláson felkeressük a Visegrádi-hegység kevésbé ismert területeit. Pilisszentlélek katlanjából ereszkedünk le a Duna partjára, ...

Felhasználói kérdések