Thirring-körút

Itiner

• A buszmegállóból nyugati irányba induljunk, majd 50 méter múlva térjünk balra a Báró Eötvös Loránd Menedékház felé a K, P, S, K+, P▲, Z◼, K↺, S↺ jelzéseken. 
• A menedékház épülete mögötti út folytatásában találjuk a Nagykilátót és a Téry Ödön emlékművet.
• Innentől végig a S↺ jelzéseket kell követnünk (a túra mindkét irányban végigjárható)

A túráról részletesen

Mivel egy rövid, kényelmes körtúráról van szó, érdemes figyelmet fordítani minden egyes látnivalóra, ami útba esik. Akár az elejére, akár a végére hagyjuk, jól tesszük, ha felkeressük a Báró Eötvös Loránd Menedékház melletti Turistamúzeumot. Maga a házikó is külön látványosság, hisz ez a főváros környékének első turistaháza, amely dr. Téry Ödön és dr. Thirring Gusztáv kezdeményezésére épült 1897–98-ban.  A kiállítás igazi időutazást kínál a lelkes természetjárók számára. 

Néhány lépésnyire találjuk északi irányban a Nagykilátónak nevezett területet, ahonnan nemcsak a panorámában gyönyörködhetünk, hanem Téry Ödön emlékművét is megnézhetjük. Páratlan látvány a Szent Mihály-hegyet patkóalakban megkerülő Duna szorosa, és a Visegrádi-hegység szűk völgyekkel szabdalt, élénk domborzatú vidéke is, ezért nem gondolnánk, hogy a környező táj egyik legvadregényesebb útja éppen alattunk, a meredek hegyoldalban fut.

A S↺ jelzésen keleti irányba indulva hamarosan egy faragott kapun haladunk át, mely „Isten hozott" felirattal köszönt bennünket. A Z◼ és a mi jelzésünk egy ideig egy irányban halad. 50 méteren belül egy éles jobbkanyarnál a balra ágazó jelöletlen úton jutunk a Mária-kegyhelyhez (oda-vissza körülbelül 20 méternyi kitérővel). 

Az ereszkedő ösvény menti táj hamarosan újabb elemekkel gazdagodik. Lefelé nézve sötét foltok tűnnek fel a fák közt: a Thirring-sziklák tetőszintjéhez érkeztünk. Egyiknek-másiknak kijárt csapás vezet a tetejére - óvatosan ki is merészkedhetünk rájuk. A legmagasabbik éppen áttöri a fák lombkoronaszintjét, ezért a csúcsáról még a Börzsönyt is megcsodálhatjuk. Az utolsó szikla után a Z◼ jelzés egyenesen lefelé visz tovább, mi viszont egy éles balkanyarral követjük a S↺ jelzéseket.

A turistaút feledhetetlen, markáns hangulatú szakasza kezdődik itt, mely jellegében páratlan az országban. Házméretű, sötét sziklatornyok alatt vezet az éppen elég széles ösvény. Ha közelebbről megvizsgáljuk a sziklaóriások falát, szembeötlő anyaguk sokszínűsége: az andezitbreccsát különböző méretű kőtörmelékek összessége építi fel. Az évmilliókkal ezelőtt itt működött vulkán meredek lejtőin lecsúszó törmelékanyag felgyűlt, majd a forróságtól összesült a völgyaljon. Kemény anyaga - a lepusztulásra hajlamosabb kőzetekkel ellentétben - ellenállt az eróziónak, "kipreparálódott", azaz környezete fölé magasodott. A Dobogó-kő északi, meredek lejtőin magasodó sziklatornyok e folyamat szülöttei.

A helyenként gyökérfonatossá váló, kacskaringós turistaút csodás bükköséből helyenként rálátunk a Prédikálószék oldalára, a Vadálló-kövek sziklafogaira, és a Duna túlpartján emelkedő, jellegzetesen szabdalt Szent Mihály-hegyre. Az erdő alján rengeteg holtfa hever, természetesnek tetsző rengeteg alján vezet utunk.

Ahol ösvényünk balra kanyarodva fölfelé ível, a turul "fejénél" találjuk a Hegedűs Róbert emlékére állított kopjafát. Mivel ismét a sziklák tetőszintjét koptatjuk, egy tábla és a kifeszített kerítés emlékeztet arra, hogy a turistautat saját érdekünkben nem érdemes elhagyni. Ösvényünk nyugat felé halad tovább, aztán egy éles balra töréssel visszatér Dobogókőre, ahol a Téry-emlékmű és a menedékház közötti területen találjuk magunkat. Körutunk végét egy újabb faragott kapu jelzi. 

A turistaházban magunkhoz vehetünk némi harapnivalót, az épület délkeleti sarkánál pedig felkereshetjük a Turista Emlékművet. Ha gyerekekkel érkeztünk, a kettő közötti fa játszótéren próbára tehetik az ügyességüket, de ráadásképpen akár a közeli Rezső-kilátóhoz is elsétálhatunk.