Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Galyatető Turistacentrum Gerecse50 A kéktúrázás napja
nyelv kiválasztása
Túra tervezése ide A túra másolása
Gyalogtúra ajánlott túra

A visegrádi erdőkoszorú hegyes hazájában

Gyalogtúra · Börzsönyvidék · nyitva
A tartalmat készítette:
Magyar Természetjáró Szövetség igazolt partner  A felfedezők választása 
  • A Börzsöny tömege a nagy-villámi sípálya aljáról
    / A Börzsöny tömege a nagy-villámi sípálya aljáról
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az Áprily-völgy sziklabordás patakárka
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Naplementében a visegrádi Fellegvár
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Sípálya a Nagy-Villámon a Kis-Villámról nézve
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Salamony-torony mintájára megformált Zsitvay-kilátó
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Dunai ködben navigál a kisoroszi rév
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Bivakolásra csábító kunyhó a hajdani építésztábor területén
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kaszálórét börzsönyi háttérrel (Mogyoró-hegy)
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kipillantás a Zsitvay-kilátó bástyájából
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Sétányok, jól kiépített kirándulóutak szövik át a Mogyoró-hegyet
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Börzsöny egésze a Zsitvay-kilátóból
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Áprily Lajos emléktáblája hajdani lakhelye közelében
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Naszály tömbje a Zsitvay-kilátóból
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Átlátni a Dunakanyaron a Nagy-Villámról
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Szemközt a Szent Mihály-hegy (Kis-Villám)
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kápolna az ösvény mentén
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A visegrádi vár a Dunakanyarral (Zsitvay-kilátó)
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A rideg andezitbreccsa is pezsgő élettér
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Visegrádi-hegység és a Tabán (Zsitvay-kilátó)
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Egy másik híres visegrádi lakos nevét őrzi az egyik szikla
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az egyik erdészetet képviselő kopjafa
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Mogyoró-hegy (nem iható) forrásainak egyike
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Függönyként nyílik szét a növényzet a Mogyoró-hegy oldalában
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Fellegvár Visegrád és a Dunakanyar felett (Zsitvay-kilátó)
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
m 400 300 200 100 8 7 6 5 4 3 2 1 km Madas László Erdészeti Erdei Iskola Zsitvay-kilátó
A Visegrád környéki táj művészek és alkotók sokaságát ihlette meg. Az apró méretekkel, zugos hajlatokkal, zárt erdőséggel és tágas, havasalji hangulatú, panorámás lapályokkal tagolt nagy-villámi terep a természetjárók figyelmére is rászolgált - éppen egy évszázada. A patkóívéből kilépő, megnyugvó Duna partján szinte félszigetként emelkedik ez a parányi terület, mely minden szegletében más miliőt rejt, jóllehet rendhagyó megjelenésű építményeinek, váratlan kilátásainak hála markáns kedélyű, sajátos terep.
nyitva
közepes
Hossz 8,8 km
3:00 óra
335 m
337 m

A Visegrádi-hegység északkeleti szeglete egyszerre hordozza mindazokat az emberléptékű méreteket és zordba hajló részleteket, amelyek a Dunakanyart délről határoló hegyvidék egészét jellemzik. Az alacsony magasságok ellenére nagy meredekségek, komor sziklák és „szélesvásznú" hegyvidéki panorámák bontakoznak ki az ösvények mentén. Megszelídített parkerdők, gazdagon felszerelt rétek, gondozott sétányok éppen úgy sorakoznak itt, mint rejtélyes hangulatú, zárt völgyek, átláthatatlanul buja erdők és vadba hajló patakárkok. Emellett az elmúlt száz évben izgalmas, a táji sajátosságokat is hordozó építészeti alkotások változtatták klasszikus kirándulóhellyé a hegytetőt.

Nemes Nagy Ágnes jellemzése szerint a visegrádi Szentgyörgypuszta lakója, Áprily Lajos lírai tájának ahhoz a tájhoz „van talán a legtöbb köze, [...] amely már önmagában való, a saját életét éli [...], amelyben mindennek neve van, profilja, ezer tudható részlete, amelybe titkos — és sokszor meredek — ösvények vezetnek. Áprily tája a hóhatár alatti, majdnem ember-nélküli erdő.” A Szentgyörgypusztán letelepedett költőben régi erdélyi élményeket megmozdító visegrádi tájkép minden pompáját felfedezzük ezen a túrán, és a hegyek alján máig van lehetőségünk megmerítkezni a viszonylag ritkán járt erdőség hangulatában - fent azonban nyüzsgő kirándulótelep, valódi hegyi élménypark hasznosítja a kiváló fekvés előnyeit.

Rövid, közepes nehézségű túránk nagyobb gyerekekkel nekivágó családoknak is ajánlott, és élmények hosszú sorát kínálja a Nagy-Villám tömbje körül.

A szerző tippje

  • A túra kezdő- és végpontja között óránként járnak a buszok, és csupán néhány percet kell utazni, így autóval érkezve is bejárható az útvonal.
  • A kirándulás nagyobb gyerekekkel is végigjárható - számos attrakció, érdekesség foglalhatja le őket (vadaskert, játszótér, kilátó, tanösvények stb.). Ám a túrán két nehezebb emelkedőre is számítani kell (egy az elején, egy pedig a Nagy-Villámra menet).
  • A Zsitvay-kilátó belépős, és a nyitvatartását is figyelembe kell vennünk a túra megtervezésekor.
  • Lehetséges csak a túra felső, hegyháti szakaszát bejárni, ezzel megspórolni a szintemelkedés nagy részét. Ehhez érdemes a mogyoró-hegyi parkolók valamelyikében letenni az autót.
  • A túra végén lévő buszmegálló a forgalmas út mentén található, és szűk helyen várakozhatunk csupán. Ezért főleg gyerekekkel kirándulva érdemes az érkezést a buszmenetrenddel összehangolni.
  • Bár a mogyoró-hegyi ösvények, sétányok mentén több forrás is található, egyik vize sem iható.
Dömsödi Áron profilképe
Szerző
Dömsödi Áron
frissítve: 2021-04-30
Nehézség
közepes
Technika
Állóképesség
Élmény
Táj
Legmagasabb pont
Nagy-Villám, 377 m
Legalacsonyabb pont
Szentgyörgypuszta, 108 m
Ajánlott időszak
jan.
febr.
márc.
ápr.
máj.
jún.
júl.
aug.
szept.
okt.
nov.
dec.

Pihenő

Gondűző Pizza & Grill (Dunabogdány)
Mogyoróhegy Étterem

Biztonsági előírások

  • A túra végén lévő buszmegálló a forgalmas út mentén található, és szűk helyen várakozhatunk csupán. Ezért főleg gyerekekkel kirándulva érdemes az érkezést a buszmenetrenddel összehangolni.

Hasznos linkek és ötletek

Kezdés

Visegrád, Szentgyörgypuszta buszmegálló (108 m)
Koordináták:
DD
47.803439, 19.008563
DMS
47°48'12.4"N 19°00'30.8"E
UTM
34T 350887 5296373
w3w 
///bemenet.forgács.tiszt

Végpont

Visegrád, Várkert buszmegálló

Útleírás

 Itiner

  • Szentgyörgypusztáról a K◼ jelzésen járjuk be az Áprily-völgyet, és a Mogyoróhegy Étteremig követjük.
  • Az étterem után balra fordulunk a K▲ jelzésre, amin a Nagy-Villámra kaptatunk.
  • A Nagy-Villámról a K▲ jelzésen ereszkedünk vissza a parkolóig.
  • Jobbra fordulunk a K jelzésre, amit a Fellegvár fogadóépülete előtti elágazásig követünk.
  • Jobbra térünk a KL jelzésre.
  • Jobbra kanyarodunk a K+ jelekre.
  • A Görgey-bérc előtt fordulunk rá balra a K↺ jelzésre, amit a parkolóig követünk.
  • A parkolónál balra átkelünk az úton, és a PT jelzést járjuk be a sípálya túloldaláig.
  • Balra térünk a K↺ jelzésre, melyen a kopjafáknál lévő elágazásig maradunk.
  • Az Erdészek Barátság Parkjánál (kopjafák) balra, visszafelé indulunk a K▲ jelzésen, mely a túra végpontjáig vezet.

A túra részletes leírása

Áprily nyomában

Kirándulásunk a Dunának háttal kezdődik; eleinte még házak között követjük a K◼ jelzést. Azonnal bekebelez a szűk völgy, és egy emléktábla is utunkba kerül.

„Szentgyörgypuszta. Lenn patak, fenn mezö.

Itt minden hiúságtól elvonultam.

Mind ritkábban szól hozzám a jövö

s mind ékesebben énekel a múltam.”

A táblán Áprily Lajos Magányosság c. versének sorait olvashatjuk – hiszen a költő éppen itt, a később róla elnevezett völgy torkolatában töltötte életének utolsó évtizedeit. Egy dunai hajókirándulás után tett sétát a környéken, és megtetszett neki az akkor még Nagyvillám-dűlőként ismert völgy. Teljesen más kép tárult a szeme elé: fátlan birkalegelő és néhány gyümölcsfa borította a meredek, hosszú völgyoldalakat, melyek alatt bő vizű patak csordogált. Nem sokkal később a fiával, Dr. Jékely Endrével is visszalátogatott a helyszínre – a ma pizzériaként működő Gondűző Csárdában éjszakáztak, ahol kiderítették, kié a kiszemelt ház. Ezt végül Áprily meg is vásárolta kisoroszi tulajdonosaitól, és ezzel a Visegrádhoz tartozó Szentgyörgypuszta neve egy csapásra a magyar irodalomtörténet fontos helyszínévé avanzsált. A költő állítólag erdélyi otthonának képét fedezte fel a visegrádi tájban – amint az Epitáfium c. költemény is mutatja:

„Erdő-koszorúból jött. Messze vitt

a Házsongárd alól a hosszu út.

Erdélye helyett megtalálta itt

a visegrádi erdő-koszorút.

Hegyes hazája, hol világra jött,

így üdvözölte: Ave, újszülött.

Visegrád völgye így: Ave, halott -

s megszenvedett testének sírt adott.”

Ma káprázatos bükkös fedi a valószínűtlenül sötét Áprily-völgyet, jobbunkon méretes kőfejtőket takar el a növényzet. (Jékely Endre visszaemlékezése szerint a ház megvásárlásakor csak vadregényes kőtaréjt láttak a bányafalban, és csak később, a helyiek elbeszéléséből tudták meg, hogy magánkézben lévő, akár újraindítható kőbányák ezek. Szerinte a váci építkezéseket szolgáló kitermeléssel járó zajhatások miatt maradt lakatlan a völgy.) Ahogy egyre beljebb hatolunk a patak mentén, a meder szűk, gyakorta komor sziklabordákkal szegélyezett árokká mélyül, a lejtők pedig (meredekségük révén) sokkalta nagyobbnak tűnnek alacsony magasságuknál. Összefüggő, rohanó vizet sajnos már leginkább csak villámáradások idején láthatunk errefelé, de a tájkép így is elragadó. A völgy egyébként 2005 óta látogatható, azelőtt zárt vadaskert húzódott a területén. Kisvártatva sziklás torkolattal, kisebb zúgókkal csatlakozik egy oldalvölgy – alighanem ez az a pont, melyhez Áprily gyakorta elsétált, és amit Kétág orrának nevezett el. Ugyanis parajdi otthona szomszédságában két patak a Kis-Küküllővé egyesült, melyre ez a látvány emlékeztette.

Széles erdészeti úton követjük a minduntalan mélyre véső, helyenként sziklakorridorrá szűkülő patakárkot; enyhe emelkedőnk csak akkor vált meredekebbre, amikor elkanyarodunk a vízfolyás mellől. Nem kell sokáig kaptatni, és a zárt, komor rengetegben a kis Szent Mihály erdei kápolna kerül elénk: hogy nem mindig az erdő dominálta a terepet, azt jól mutatja, hogy korábban csőszkunyhó állt itt. Ennek romjain, részben Makovecz Imre tervei alapján épült az 1970-es években egy kápolna, melyet egyébként a mogyoró-hegyi turistaépületeken dolgozó munkások szabadidejükben emeltek. Később a kápolna a vandalizmus áldozata lett, de 2017-ben újjáéledt: az éppen Makovecz védnöksége alatt indított Építésztábor diákjai (és segítőik) rekonstruálták.

A Mogyoró-hegy kirándulótelepén

Innen oldalazó, hangulatos ösvényen, a völgyoldal tetején kapaszkodunk ki a Mogyoró-hegy páholyszerű platójára. Egy nagyobb balkanyar után tágas (játszótérrel felszerelt) rét mellett haladunk el, és megérkezünk az erdei vadasparkhoz. Érdemes körbejárni a területet: a jellegzetes élőhelyeket is bemutató, tágas karámokból az erdő nagyvadjainak képviselői (pl. muflonok, szarvasok) bámulnak vissza ránk gyanakvóan.

Ahogy kilépünk a fák alól, a Mogyoró-hegy Étterem meglepő épülete vezeti be a platón sorakozó, Makovecz Imre tervezte építmények sorát. A hazai organikus építészet úttörője ugyanis az 1970-es évek végén a Pilisi Parkerdőgazdaság  főépítésze volt, a Mogyoró-hegy erdészeti-oktatási célú kiépítése óta pedig izgalmas megjelenésű épületei „ugranak elő” az egyes facsoportok mögül. (Az étterem melletti rétről egyébként a Magas-Börzsöny közeli csúcsai is feltűnnek a fák fölött.)

Nem baktatunk sokat az autóút mellett, mert a balra induló K▲ jelzésen balra fordulunk. Jobbra valósággal a „földből nő ki” az Erdei Művelődés Háza, mely a Madas László Erdészeti Erdei Iskola részeként az ország (és állítólag Európa) legrégebbi erdei iskolája. Sok egyéb építészeti sajátossága mellett érdekessége, szövevényes szimbolikájának része tájolása is: két főbejáratának tengelye március 21-én, a tavaszi napéjegyenlőségkor pontosan a felkelő napra néz. Nevét pedig arról a Madas Lászlóról kapta, aki a Pilisi Állami Parkerdőgazdaság alapítója és nagy hatású igazgatója volt – a Budapest környéki hegyvidék természetvédelmi területeinek kialakításában, a Pilis és a Visegrádi-hegység turistainfrastruktúrájában, illetve erdőségének modern szemléletű kezelésében egyaránt felbecsülhetetlen érdemeket szerzett.

Megkerüljük a Jurta kemping faházait, és a Nagy-Villám sípályájának aljába kanyarodunk. Az alacsony magasságokat itt meglepő meredekség ellensúlyozza, ellenkező irányban pedig lenyűgöző tömegként hullámzik a Börzsöny. A turistaút ismét az erdőbe tér, és széles sétányon, enyhe emelkedővel követi a hegy oldalát. Fölöttünk canopy-pálya drótjai cikáznak, mígnem egy elágazásnál bal felé megerőltetőbb kaptatásba kezdünk. Bükkösben érkezünk a parkolóhoz, ahonnan a hegytetőre vezető bekötőúton indulunk a csúcsra. Balra fantasztikus fekvésű, előkelő étterem ékelődik a fák közé. Az 1930-as években turistaháznak épült, a Budapesti Orvosok Turista Egyesülete építtette. A kimagasló színvonalú komplexum a II. világháború után a többi menedékház sorsára jutott: a Turistaházakat Kezelő Vállalat kezei között lepusztult és tönkrement. Az 1970-es években (a hegy fejlesztésekor) felújították, azóta pazar kilátást nyújtó étterem.

A Nagy-Villám világa

Egy kanyar a meredek úton, és máris a Zsitvay-kilátó masszív, neoreneszánsz stílusú bástyájával nézünk farkasszemet. Tetejéről az ország legszebb kilátásainak egyike, a dunakanyari táj bámulatos, átfogó panorámája nyílik. Egyik irányban a Visegrádi-hegység helyenként karakán vonalakkal szabdalt erdős kontúrja domborul, tövében a Duna szalagja kanyarodik. Festői helyzetben, terebélyes sasfészekként ül a folyó felett a visegrádi Fellegvár. „Keresztülnézhetünk" a Dunakanyaron is: a patkó előtti és utáni szakasz is megcsillan, így éppen azt láthatjuk, amint a hegyek köszöntik, majd útjára bocsátják a folyót. Ellenkező irányban a Börzsöny olyan hegytömegként emelkedik, mintha csak a Kárpátok legdélcegebb erdős vonulatait látnánk. A magasságok jóval nagyobbnak hatnak a valósnál, hiszen a Nagy-Villám szerény mérete ellenére is tetemesen „elemelkedik” a Duna partjától, amit szemközt a Börzsöny több mint 800 méterrel halad meg. És bár előbbihez képest magasról, utóbbihoz mérten alacsony helyzetből szemlélődünk. A Csóványosig pedig lépcsőzetesen, szinte tisztelettudóan emelkednek a hegyek hullámai, látszatra „megemelve” ezzel a Budapest környéki térség legmagasabb csúcsát. A távolban egyébként, ha nem túl párás a levegő, a Mátra sziluettje is kivehető.

A kilátót az 1930-as években, a piciny hegycsoport egészét érintő, széles körű turisztikai fejlesztés részeként emelték a Magyar Turista Szövetség 20 éves évfordulóját megünneplendő. Avatásakor az utolsó emelet (fedezet hiányában) még hiányzott, ez azonban nem törte le az érdeklődők lelkesedését: ezrek érkeztek (részben az esemény miatt indított hajójáratokkal) megcsodálni a tornyot. Kialakításában fontos szempont volt, hogy harmonizáljon a visegrádi Fellegvárral, illetve a Salamon-torony küllemével.

Lemászva a kilátóból még érdemes kisétálni a sípálya tetejére (ami a torony „pótlása” lehet, ha zárva találjuk). Innen feltárul a hegy meghökkentő meredekségű letörése, illetve a Börzsöny teljes tömege. Visszaereszkedünk a parkolóig, ahol jobbra fordulunk a K jelzésre. Ez a lejtős oldalban harántoló, kényelmes sétányon kerülgeti a piciny völgyfülkéket; a széltől tépázott bükkös hézagain kilátunk a szemközti hegyvidékre. Hosszú, kellemes baktatás után, egy rövid, de csúszós ereszkedőt követően feltűnnek a Fellegvár fogadóépületei. Túránk azonban jobbra fordít a KL jelzésre, amely keskenyebb ösvényen, a hegy Duna felőli letörésén harántol. Veszítünk némi szintet, mielőtt a K+ jelű turistaútba csatlakozunk. Rajta jobbra, enyhe kaptatással ugyanazt a lejtőt szeljük át, amit feljebb is – csak most ellenkező irányban. Ismét átkelünk a meredek völgyhajlaton, és egy elágazásban balra térünk a K↺ jelzésre. Balra, a magasban felbukkan a vár ódon sziluettje, szemközt viszont egy jókora, sötét (andezitből épített) kőtömb állja utunkat. Túloldalán emléktábláról tudhatjuk meg, hogy egy Görgey-emlékhellyel van dolgunk, az idős tábornok ugyanis utolsó éveiben Visegrádon élt. Tovább baktatunk az erdészeti tanösvény sétányán, és perceken belül parkolóba jutunk.

A Kis-Villám körül

Innen bal felé, az autóút túloldalára kell átkelnünk, ahol a mogyoró-hegyi tanösvény táblái mentén vezet egy jól kijárt ösvény (a PT jelzést szintén az irányjelző táblákon kell keresni). Egy árvalányhajas rétről lelátunk a Dunakanyarra és a felette őrködő vár falaira. A csapás jobbra fordul, és átvág egy szintén panorámás (paddal is felszerelt) réten, majd egy szűk erdősáv túloldalán kiér a Kis-Villám gyepes hátára. Jobbra feltűnik a hegy nagyobbik testvére a sípályával, miközben átszeljük a nyílt terepet, és újra belépünk az erdőbe. Jobbra hív a tanösvény, és elágazásba torkollik, ahonnan bal felé a K↺ jelek vezetnek tovább. Elhagyunk egy gyeppásztát, és elérjük az Erdészek Barátság Parkját, melyet 1975-ben alakítottak ki. Ekkor kerültek ide a kopjafák is, melyek az ország erdészeteit és erdészeti oktatási intézményeit képviselik. Innen balra, a K▲ jelzésre váltunk, mely az ellenkező irányba, lefelé fordít, és enged még egy kitekintést a Börzsönyre. Szerpentinsétányunk megkerüli a Boglárka-forrást (vize nem iható), és átvezet egy nagyobb fahídon. Túloldalán búcsút intünk a Mogyoró-hegynek, és éles balkanyarral megkezdjük ereszkedésünket a Dunához.

Kőfejtők alatt

Sűrű erdőben, egyre meredekebb hegyoldalon harántolva terel lefelé az ösvény, melynek legfőbb attrakciója egy jókora függőhíd. Az ingatag, de megbízható átkelő mély, sziklás árok fölött feszül, de a Dorottya-forrás vize csak ritkán jelenik meg odalent. A túloldalon benövényesedett kőbányák alatt vezet az ösvény, végül furcsa, boltíves híd alatt bújunk át. Odébb két furcsa kunyhó is kidomborul a földből. Az 1980-as évek elején néhány építész és építészhallgató tett kirándulást a környéken - ekkor született meg az Építésztábor gondolata, melyet aztán Makovecz Imre vezetésével szerveztek meg minden évben az ösvényünk mellett található bányaudvarokban. Építményeik jelentős része már elpusztult, de némelyiket még ma is megszemlélhetjük (pl. följebb a „színházat", vagy épp a földkunyhót).

Ahogy haladunk tovább az ösvényen, méterről méterre erősödik az autók zaja, de mielőtt leérnénk az útra, balra fordulunk. Újabb felhagyott kőfejtők alatt, a meredek hegyoldal aljában, az országút és a Duna szorításában érkezünk meg a buszmegállóhoz, ahol túránk véget ér.

Tipp


Minden tájékoztatás a védett területekről

Tömegközlekedéssel

Tömegközlekedéssel elérhető

Mindkét érintett buszmegálló a Budapest - Szentendre - Esztergom (és a fordított irányú) buszjáratok vonalán fekszik.

  • A túra kezdőpontja a Visegrád, Szentgyörgypuszta buszmegálló.
  • A túra végén a Visegrád, Várkert buszmegállóba érkezünk.

Megközelítés

  • A túra kezdő- és végpontja is buszmegállóba esik.

Parkolás

  • Parkolni az Áprily-völgy bejáratával szemben, a Gondűző pizzéria előtt lehet.

Koordináták

DD
47.803439, 19.008563
DMS
47°48'12.4"N 19°00'30.8"E
UTM
34T 350887 5296373
w3w 
///bemenet.forgács.tiszt
Navigáció Google Térképpel

A szerző által ajánlott kiadványok:

  • A Pilis és a Visegrádi-hegység turistakalauza

A szerző által javasolt térképek:

A régióról szóló kiadványok:

Mutass többet!

Felszerelés

Alapvető túrafelszerelés: bejáratott túracipő, az évszaknak megfelelő öltözet, ivóvíz, élelem. A navigáláshoz TERMÉSZETJÁRÓ app, amelyben ez a túra pár gombnyomással megnyitható.


Kérdések és válaszok

Tedd fel az első kérdést!

Kérdeznél a szerzőtől?


Értékelések

Írd meg az első hozzászólást!

Legyél te az első hozzászóló!


A közösség fényképei


Állapot
nyitva
Nehézség
közepes
Hossz
8,8 km
Időtartam
3:00 óra
Szintemelkedés
335 m
Szintcsökkenés
337 m
Tömegközlekedéssel elérhető Egyirányú túra Szép kilátás Evés-ivás lehetőség Család- és gyerekbarát Kulturális/történelmi értékek Földtani érdekességek Növénytani érdekességek Állattani érdekességek Tipp Csúcstúra Egészséges környezet Kutyabarát

Statisztika

  • 2D 3D
  • Tartalmak
  • mutasd a képeket képek elrejtése
Funkciók
Utak és térképek
Időtartam : óra
Hossz  km
Szintemelkedés  m
Szintcsökkenés  m
Legmagasabb pont  m
Legalacsonyabb pont  m
Nagyításhoz vagy kicsinyítéshez húzd össze a nyilakat!
Logo emmi Logo agrar Logo bethlen Logo mol Logo otp