Visegrádi Fellegvár

Az emblematikus vár két nagy vonzerővel is büszkélkedik. Ezek közül az egyik a falak tövében a Dunakanyarra nyíló meseszép panoráma, a másik pedig a kiállításoknak köszönhetően megelevenedő középkor. A várbeli állandó tárlatok közül a legnépszerűbb a panoptikum, ahol élethű viaszfigurák elevenítik meg az 1335-ös visegrádi királytalálkozót. Emellett alaposan megismerhetjük az erősség fordulatokkal teli történetét, a középkorban használt fegyvereket, az uraságok által szívesen űzött vadászat csínját-bínját, valamint a vár falai között többször rejtegetett Szent Koronát. A várfalakon kívül a középkori hadi eszközöket vehetjük szemügyre.

A rendezvények közül kiemelkedik a Visegrádi Nemzetközi Palotajátékok, amit minden év júliusának második hétvégéjén tartanak. A három napos, komplex program középkori hangulatba öltözteti a várat és a várost. Reneszánsz zenék, korhű ruhák, lovagi tornák, régi táncok, középkori harcmodorok, este fáklyás felvonulások várják az idelátogatókat.

Egy kis történelem

Az előd

A rómaiak idején, a 4. században a mostani várnál lejjebb, a mai Sibrik-dombon állt a Pone Navata elnevezésű erőd a Duna menti limes részeként. Ennek falaira épült a 11. században az ispáni vár, aminek első írásos említése 1009-ben már Visegrádnak, azaz magas várnak nevezi. 1083-ban László király itt tartotta fogva ellenlábasát, a korábbi királyt, Salamont, akiről – tévesen – a sokkal később épült Alsóvár tornyát elnevezték. Miután az ispánság Esztergomba költözött, a hely elvesztette jelentőségét, és a tatárjárásban el is pusztult.

A vár születése

Az 1241-42-es tatárjárást követően IV. Béla egy újabb támadástól tartva kővárak építését rendelte el az addig leginkább elterjedt földvárak helyett. A jelenleg látható várat maga a király és felesége, Laszkarisz Mária királyné építtette 1250-1260 körül a királyné hozományából. A kettős várrendszer egy felső és egy alsó várból állt, a kettőt völgyzárófal kötötte össze, amely a Duna partján álló őrtoronyban végződött. A falakon vezetett az a középkori, Esztergomtól Budáig tartó út, amit északon a kaputorony, délen pedig egy kapu zárt le. A felsővár eleinte a hegycsúcsot övező erődítésfalakból, két toronyból és egy lakópalotából állt.

Korszerűsítések

Az Anjou-házból való Károly Róbert (I. Károly) volt az első uralkodó, aki királyi székhellyé tette Visegrádot, miután ostrommal megszerezte azt Csák Mátétól. Kibővítette és korszerűsítette a várat, miközben a városban, a Duna partján is épített házat magának. Ebből a házból lett később (fia, Nagy Lajos király idején) a királyi palota, ahol a lovagi tornáknak is megfelelő teret alakítottak ki.

A korona

A királyi koronát is Károly Róbert hozatta ide, ami kis megszakításokkal addig itt is maradt, amíg a török elől el nem kellett menekíteni. A korona kalandos életének egyik krimibe illő, fontos epizódja is a várhoz köthető: Habsburg Albert halálát követően özvegye, Erzsébet királyné megbízásából egy udvarhölgye ellopta a gyermek V. László számára a koronát a visegrádi fellegvárból, hogy azzal hivatalosan is megkoronázza. A tett polgárháborúhoz vezetett. A koronát csak 23 évvel később, 1463-ban vásárolta vissza Mátyás király Bécsben 80 000 aranyforintért – ez volt az oka, hogy hat éven keresztül korona nélkül uralkodott.

A híres királytalálkozó

1335-ben meghatározó történelmi jelentőségű esemény zajlott a várfalak közt: hosszú évek előkészítése után Károly Róbert diplomáciai találkozóra hívta Luxemburgi János cseh királyt és Nagy Kázmér lengyel királyt, hogy békés módszerekkel rendezzék a konfliktusokat. A kelet-európai királytalálkozó eredményes volt: a „visegrádi országok” között erős és jól működő szövetség jött létre, ami kereskedelmi együttműködést is jelentett. (Az esemény emlékére rendezik meg 1985 óta minden évben a legnépszerűbb visegrádi programot, a Visegrádi Nemzetközi Palotajátékokat.)

A két felvirágoztató

Luxemburgi Zsigmond volt az egyetlen magyar király, akit Visegrádon koronáztak meg. Ő tovább bővítette, korszerűsítette a várat. Egy idő után a székhelyét áttette Budára, utána a hely alkalmi rezidenciaként, nyári pihenőként szolgált.

A visegrádi palota és fellegvár a második virágkorát Mátyás király és Beatrix uralkodása idején élte, ekkor vált igazi reneszánsz udvarrá: a kor legkiválóbb tudósai és művészei fordultak meg itt. Mátyás az 1470-es évek végén, az 1480-as évek elején egyszerre újíttatta fel a palotát és a fellegvárat is. A késő gótikus átépítések, a boltíves termek, a palota gótikus hálóboltozata és számos, itáliai mesterektől való alkotás is ebből az időből való, és ezeknek a maradványait láthatjuk ma a királyról elnevezett múzeumban.

A törököktől napjainkig

A török hódítás vetett véget a fénykornak: a hosszú évtizedes harcok során Visegrádot - stratégiai fontosságú vár lévén - rengeteg támadás érte, így 1685-re már olyan romos állapotba került, hogy hadászati funkcióját teljesen elvesztette. A következő évszázadban a visszatelepülő lakosok széthordták a vár köveit; csak 1868-ban, Viktorin József helyi plébános kezdeményezésére kaptak védettséget a maradványok. A régészeti feltárás 1871-72-ben, Henszlmann Imre vezetésével kezdődött, majd 1927-től kezdve Schulek János végzett leletmentést és állagmegóvást. A helyreállítási munkálatok 1965-től indultak meg, amelyek napjainkban is tartanak.

Környékbeli látnivalók

• Salamon-torony
• Zsitvay-kilátó
• Nagyvillám sípálya
• Viktorin-sétány
• Visegrádi Királyi Palota
• Mogyoróhegy Étterem
• Ördögmalom étterem
• Téli-nyári bobpálya
• Canopy pálya
• Ördögmalom-vízesés
• Bertényi Miklós Füvészkert

Nyitvatartás

• minden nap: 9:00 - 17:00

április 1. – szeptember 30.:

• minden nap: 9:00 - 18:00

október 1. - 26. :

• minden nap: 9:00 - 17:00

október 27. -november 30.:

• minden nap: 9:00-16:00

december 1. - december 23. :

• minden nap: 09:00 - 15:00

december 24. és 25.:  

• ZÁRVA

december 26. - január 11.:

• minden nap: 09:00 - 16:00

január 12. - február 28.:

• péntek, szombat, vasárnap: 09:00 - 16:00

Árak:

• felnőtt: 2800 Ft 
• diák/nyugdíjas: 1400 Ft

Kedvezmények:

• 6 év alatt és 70 év fölött ingyenes
• Családi nap: minden hónap utolsó vasárnapján a rendeletben meghatározottak köre (pl. 18 év alatti gyermekek és kisérő szülők) számára ingyenes
• A magyar állam nemzeti ünnepein (március 15., augusztus 20. és október 23.) a belépés mindenki számára ingyenes

Az adatok csak tájékoztató jellegűek, és a 2026 januári állapotot tükrözik. Érkezés előtt mindig tájékozódj a szolgálatató honlapján, és ha eltérést találsz, írd meg nekünk!