Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ MTSZ térképportál Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Gerecse50 A kéktúrázás napja
nyelv kiválasztása
Túra tervezése ide A túra másolása
Gyalogtúra ajánlott túra

A malomkövet termő kvarcithegyek hátán

· 3 értékelés · Gyalogtúra · Eperjes-Tokaji-hegyvidék · nyitva
A tartalmat készítette:
Magyar Természetjáró Szövetség igazolt partner  A felfedezők választása 
  • A megyer-hegyi Tengerszem
    A megyer-hegyi Tengerszem
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
m 350 300 250 200 150 100 7 6 5 4 3 2 1 km Megyer-hegyi kilátó Megyer-hegyi Tengerszem
Kalandos vidékre kalauzol túránk: a Sárospatak melletti Megyer-hegy „tengerszemet" rejtő falai közé. Az egykori malomkőbánya látványában és történelmében is egyedi helyszín, amely napjainkra szabadtéri kalandparkká alakult. A csúcs kilátója a Bodrogköz és a zempléni rengeteg találkozásánál helyezkedik el, így a hegység egyik meghatározó panorámáját kínálja a Hegyalja nektárt termő szőlői felett, a Sátoros-hegyektől a tokaji Nagy-Kopaszig.
nyitva
könnyű
Hossz 7 km
2:05 óra
191 m
191 m
296 m
133 m

Hazánk egy különleges gyöngyszeméhez látogatunk el túránk során, ahol a vulkáni működés következtében nagy keménységű kvarcitkőzet képződött az egyébként puha tufában. Évszázadokon át „szüretelték" a kőfaragó legények a tűzhányó termését: az 1400-as évek óta bontották a malomköveket a kovaanyagból. A lukacsos kőzet ránézésre szivacsra emlékeztet, de éppen az e hatást keltő, apró mélyedések kemény pereme őrölte generációk napi betevő kenyeréhez a lisztet szerte a tágabb vidéken.

A bánya fénykorában, a 18. században több mint 10 kőfaragó serénykedett segédeivel a Megyer-hegyen; évente 400-nál is több követ faragva ki a sziklafalból. Nagy méretű körzővel (cirkalom) előrajzolt minta alapján csákánnyal alakították ki, majd ékekkel feszítették le a falról a kőtömböket. A több mázsás kőkereket veszedelmes gurítással juttatták el a bánya mellett működő malomkőpiacra, ahonnan a molnárok szekérrel szállították el a malmok kőszívét az ország különböző pontjaira. Évszázadokon keresztül megbecsült, jól fizetett szakma volt a kőfaragás, míg egy fejlettebb technológia, a francia malomkő ki nem szorította a piacról. A keményebb elemekből összeállított, vasabronccsal összefogatott versenytárshoz a szomszédos Király-hegyen és a bot-kői bányában termelték a kovakövet. Az új műszaki eljárás átvette az elavult óbánya forgalmát, ezért a termelés a Megyer-hegyen visszaesett, majd 1907-ben le is állt.

A világháború után még álltak a kőfaragók szállásai, és őrizték az el nem adott köveket, de a természet idővel visszafoglalta a sebhelyes hegyoldalt, az erdő benőtte a romokat. Az 1970-es években természetvédelmi területté nyilvánították a Megyer-hegyet, és környékbeli turisták kezdték járni a különleges falakkal körülölelt, „tengerszemet” rejtő bányát, amely a 2000-es években egyre népszerűbb kirándulócélponttá vált. A 2010-es évek végén via ferratázásra lehetőséget biztosító drótköteleket feszítettek az ipari műemlék falaira, így még közelebbről, izgalmas vonalvezetéssel lehet bejárni a kőfejtőt - bár a kábelek szövevényével a látkép csorbát szenvedett.

A szerző tippje

  • Némi ellenérték fejében via ferrata-szettet, azaz beülőt, biztosítókantárt és sisakot bérelhetünk a kőfejtőben kialakított vasalt út biztonságos bejárásához. Így testközelből fedezhetjük fel a bányászok által hátrahagyott sziklafalakat és a köztük megrekedt csapadékvizet. Érdemes mászócipőben és kesztyűben elindulni a dróthuzalokon a jobb tapadás érdekében.
  • Az útvonal kezdő- és végpontja közel van a végardói strandhoz, ahol a túra után felüdülés a termálfürdőben lelazítani izmainkat. A P jelzésen a Bot-kőtől továbbhaladva a régi malomkőgyár mellett érjük el Sárospatakot, majd a vasút után egyenesen, a Határ úton érünk a fürdő bejáratához.

Német-Bucsi Attila profilképe
Szerző
Német-Bucsi Attila
frissítve: 2022-01-28
Nehézség
könnyű
Technika
Állóképesség
Élmény
Táj
Legmagasabb pont
303, 296 m
Legalacsonyabb pont
Parkoló, 133 m
Ajánlott időszak
jan.
febr.
márc.
ápr.
máj.
jún.
júl.
aug.
szept.
okt.
nov.
dec.

Úttípusok

Murvás út 0,62%Földút 73,92%Ösvény 25,45%
Murvás út
0 km
Földút
5,2 km
Ösvény
1,8 km
Szintprofil megjelenítése

Biztonsági előírások

  • A Megyer-hegyi kilátó lépcsőjén körültekintően mozogjunk; a dőlésszöge és a lépéstáv miatt odafigyelést igényel a feljutás az építmény tetejére.
  • A Megyer-hegyi-kőfejtő sziklafalának szélére ne másszunk ki, mert a morzsalékos kőzetfelszín bármikor kicsúszhat a talpunk alól.

Kezdés

Sárospatak, bot-kői malomkőbánya parkolója (138 m)
Koordináták:
DD
48.338818, 21.576538
DMS
48°20'19.7"N 21°34'35.5"E
UTM
34U 542724 5354120
w3w 
///űrhajós.készít.moraj
Mutasd a térképen

Végpont

Sárospatak, bot-kői malomkőbánya parkolója

Útleírás

Itiner: 

  • A bot-kői malomkőbánya parkolójától a P jelzésen megyünk fel a Megyer-hegy lábához.
  • A P+ jelzésen, jobbra érjük el a malomkőbányát.
  • A bányafal tetejére érve balra, a PT jelzésre térünk.
  • A bánya túloldalán jobb felé kitérőt teszünk a kilátóhoz a P▲ jelzésen.
  • A Ciróka-nyakon keresztül (a korábbival ellentétes irányban), a P jelzésen térünk vissza a kiindulópontra.

A túra részletes leírása:

Az első kovahalom, a Bot-kő gejziritkúpja

A 37-es út mellett kialakított parkolóból, Sárospatak határából indulunk a hegyek felé vezető széles, murvás úton. A parkoló mögötti réten pihenőhelyeket, tűzrakót és játszóteret is találunk. Itt kapcsolódunk a P jelzéshez és a Malomkő tanösvényhez, amely végigkísér utunkon. A rét mögötti csalitos természetes sziklakompozíciókat rejt: a hőforrásokból egykor kiáramló kovaoldatok átitatták a vulkáni hamut, a keletkezett tufaszikla pedig ellenállósága miatt kiáll gyorsabban pusztuló környezetéből.

A domb nyugati szélén több apró kőfejtőt is találunk, melyeket a malomkőgyártás újabb technológiája hívott életre. Itt fejtették, és pár száz méterrel lejjebb állították össze a kemény francia malomkövet. Ehhez elég volt a kisebb darabokban előforduló, nagy keménységű kovaanyagot sablon alapján kifaragni, majd összeillesztve vasabronccsal összefogatni. A nagyobb kopásállóságú, hosszabb élettartamú malomköveket a gőzmalmok fokozott kapacitása hívta életre, és a 19. század derekán már ez a technológia vette át a vezető szerepet a malomkőgyártásban.

A Bot-kő kovaszikláitól visszatérve a murvaút telepített feketefenyvesben ereszkedik le a dombról, majd szántók és szőlőültetvények között gyalogolunk a Tokaji-hegység erdős hátai felé. A tőkék jelzik, hogy még Tokaj-Hegyalján járunk, hiszen a délies kitettségű, lankás, vulkáni talajú lejtők ideális feltételeket teremtenek a szőlőtermesztéshez. A közeli Bodrogköz párás levegője, a kontinentális klíma és a déli fekvés kedvező élőhely a botritisz gombának, amely a jól ismert aszúsodást idézi elő a fürtökön. A II. világháború után az állami bortermelés központját Tokajból Sátoraljaújhelyre helyezték, így fokozott figyelmet kapott a Hegyalja északi vidéke, ahová akkoriban a környék legtöbb szőlőjét telepítették.

A Megyer-hegy halmai között

A Megyer-hegyhez közeledve egyre több hétvégi ház és borospince szegélyezi az utat. Az erdős ormokkal körbevett katlanba érve kikanyarodik az út a Suta-patak sekély völgyéből, és a P+ jelzésen megkezdjük lassú kapaszkodásunkat a kőfejtőhöz. Fokozódó meredekséggel, mélyút árkában kaptatunk, mígnem megérkezünk az egykori vulkán hamudómjához, ahol a puha anyagot már szilíciumban gazdag vizek jártak át, ezzel ellenállóbbá tették az erózióval szemben.

A szekérút bevágott mivolta annak köszönhető, hogy évszázadokon keresztül szállították itt a nehéz malomköveket, így aztán fontos volt a leglankásabb nyomvonal kialakítása. A meredekebb térszínen már tölgyerdőben kanyargunk, így erdei hangulat kísér a hajdani bánya bejáratához. Balra egy mesterségesen vágott sziklaszoros vezet a kőfejtő talpára - ezen a kapun terv szerint a bányagödörben összegyűlő csapadékvizet vezették volna le a költséges szivattyúzás helyett. A megoldás azonban fél évszázad alatt sem készült el, így a falak szorításában most is zöldes víztükör csillog.

A magas falak szegélyén körben mindenhol vaskorlát fut, hiszen a 10-20 méteres meredélyek tetejéről elmélyülten szemlélődve könnyen a régi munkaterületen találhatjuk magunkat. A bányaudvar feletti laposabb térszínen, ahol egykor a malomköveket árulták, most frissítőre tehetünk szert, és a felfedező kedvű látogatók itt kölcsönözhetnek via ferrata-szettet. E sport nagy népszerűségnek örvend, pedig eredetileg hadászati céllal fejlesztették ki: a világháborúban hasonló vaskapcsos, láncos könnyítéssel mozogtak a katonák az alpesi térszíneken.

A Megyer-hegy csúcsán

A falak felső peremére a jobbra tartó úton kapaszkodunk fel, hogy a balra forduló PT jelzés (tanösvény) rövid, önálló szakaszán legfelülről is benézhessünk a bányaudvarba. A kőfejtő túloldalán csatlakozik a Károlyfalva felől érkező P jelzés, ám egyelőre jobbra, a P▲ jelzekre fordulunk, hogy a Megyer-hegy legmagasabb pontján álló, lombkorona fölé ágaskodó kilátóból körbetekinthessünk a vidéken. A fémszerkezetes torony tetejéről páratlan kilátás adódik a körképet megfestő, környező bércekre. A Sátoros-hegyek jellegzetes, szinte mértani kompozíciója uralja a látványt; a szomszédos, kúpos formájú hegycsoportot a Mikóháza és Vágáshuta közötti Fekete-hegy és testvérvulkánjai alkotják. A két hegycsoport alakjában és keletkezésében is megegyező. Tőlük nyugatra hosszú, lapos hátakkal nyújtózik a Tokaji-hegység a központi területek rengetege felé. Délnyugaton jó látási viszonyok között a tokaji Nagy-Kopasz is feltűnik a Bodrog folyása mentén, tőle keletre a folyó árterének facsoportoktól ligetes végtelenje terül el a látóhatár pereméig. 

A kör bezárul, vissza Sárospatak határába

A P jelzéshez visszatérve nyugati irányban ereszkedünk a hegytető kellemes tölgyesében, és közben a tanösvény környezetünket bemutató táblái kísérnek. Egy bő kilométert sétálunk a lankákat borító tölgyerdőben, mire a Ciróka-nyak tisztásához érkezünk, mely a Megyer- és a Király-hegy közötti nyeregben fekszik. Innen a P jelzés letér a sekély völgybe, és eleinte fák árnyékában, majd a Ciróka-tető oldalának szőlői között kapcsolódik vissza túránk bevezető szakaszába.

Jobboldalt látványosan folytatódik az erdős gerinc a Király-hegy bányafalban végződő ormáig. Ez a kőfejtő vette el a vásárlóközönséget a Megyer-hegyi óbánya elől, és okozta végső soron annak hanyatlását, majd bezárását a 20. század elején. A kézi művelés azonban sokkal látványosabb és érdekesebb falfelületeket hagyott hátra, amiket éppen a bánya bezárásának köszönhetően láthatunk még ma is.

Utolsó szakaszunkon a már ismert murvaúton, a fenyvesen átvágva térünk vissza a parkolóhoz. A közeli végardói strand vagy a környék számos borospincéje kínál felüdülést a lerótt kilométerek után, így van hol elgondolkodni a kézi erővel átdolgozott évszázadokon.

Tipp


Minden tájékoztatás a védett területekről

Tömegközlekedéssel

  • A túra kezdőpontjához legközelebb eső buszmegálló a Sárospatak, Kazinczy utca - ide Debrecenből, Sátoraljaújhelyről, Sárospatakról és Pálházáról érkeznek járatok.
  • Ha vonattal érkezünk, Sárospatak vasútállomásán kell leszállni.

Megközelítés

  • A túra a parkolóból indul, majd ugyanoda érkezik vissza. 
  • Ha busszal érkezünk, a megállóból a P jelzést kell követnünk a parkolóig északi irányba indulva (1,2 km).
  • A vasútállomásról keleti irányba indulva a Táncsics utcán találjuk meg a parkolóig vezető P jeleket (2,6 km).
  • A vasútállomás melletti buszpályaudvaron akár buszra is ülhetünk, megspórolva a városi sétát a Kazinczy utcai megállóig.

Parkolás

  • A túra kiindulópontján kialakított köves parkolóban tehetjük le az autót.

Koordináták

DD
48.338818, 21.576538
DMS
48°20'19.7"N 21°34'35.5"E
UTM
34U 542724 5354120
w3w 
///űrhajós.készít.moraj
Navigáció Google Térképpel

A szerző által ajánlott kiadványok:

  • Zempléni-hegység turistakalauz

A szerző által javasolt térképek:

Felszerelés

  •  Az időjárásnak megfelelő öltözet, túracipő, enni- és innivaló, navigáláshoz TERMÉSZETJÁRÓ app.

Kérdések és válaszok

Tedd fel az első kérdést!

Kérdeznél a szerzőtől?


Értékelések

5,0
(3)
Nagy-Fülöp Csongor
2022-06-29 · Közösség
Mikor voltál a túrán? 2022-06-28
Fekete Gábor
2021-09-26 · Közösség
Az első 1,8 km-t bicikliúton kell megtenni, majd a Tengerszemig kicsit kaptatós, de mindenképp megéri!
Mutass többet!
Mikor voltál a túrán? 2021-09-26
Fénykép: Gábor Fekete, Közösség
Fénykép: Gábor Fekete, Közösség
Fénykép: Gábor Fekete, Közösség
Fénykép: Gábor Fekete, Közösség
Fénykép: Gábor Fekete, Közösség
Fénykép: Gábor Fekete, Közösség
Fénykép: Gábor Fekete, Közösség
Fénykép: Gábor Fekete, Közösség
Fénykép: Gábor Fekete, Közösség
Fénykép: Gábor Fekete, Közösség
Fénykép: Gábor Fekete, Közösség

A közösség fényképei

+ 7

Állapot
nyitva
Értékelés
Nehézség
könnyű
Hossz
7 km
Időtartam
2:05 óra
Szintemelkedés
191 m
Szintcsökkenés
191 m
Legmagasabb pont
296 m
Legalacsonyabb pont
133 m
Körtúra Szép kilátás Család- és gyerekbarát Kulturális/történelmi értékek Földtani érdekességek Növénytani érdekességek Flóra, fauna Csúcstúra Tipp Egészséges környezet Kutyabarát

Statisztika

  • Tartalmak
  • mutasd a képeket képek elrejtése
Funkciók
2D 3D
Utak és térképek
  • 2 Útpontok
  • 2 Útpontok
Hossz  km
Időtartam : óra
Szintemelkedés  m
Szintcsökkenés  m
Legmagasabb pont  m
Legalacsonyabb pont  m
Nagyításhoz vagy kicsinyítéshez húzd össze a nyilakat!
Logo hm Logo agrar Logo bethlen Logo mol Logo otp