Kirándulás a függőhídra

Itiner

• A látogatóközpont mellett a hegyen fölfelé induló aszfaltutat követjük a függőhíd hídfőjéig.
• A hídfőt elhagyva balra kanyarodunk a lépcsősorra, amely a várfalak alá vezet.
• A sátoraljaújhelyi vár falait jobbra kerüljük, majd miután körbejártuk a romokat belülről is, visszatérünk a hídfőhöz.
• Átkelünk a Nemzeti összetartozás hídján.
• A szár-hegyi hídfőnél jobbra indulunk, és a sétányon elérjük a Magyar Kálvária stációit.
• A stációk között fölfelé követjük a K▲ jelzést.
• A csúcs alatt, a kálvária utolsó kanyarjánál egyenes irányban folytatjuk a túrát egy jelzetlen ösvényen a Szár-hegy csúcsára.
• A csúcsról a hegy túloldalán ereszkedünk le a K▲ jelzést követve, és ezen maradunk a Cholnoky-gejzírkúp utáni elágazásig.
• Az erdei elágazásban balra fordulunk, és a K+ jelzésen sétálunk be a városba, a Mélyút elágazásáig.
• A Mélyútra fordulva visszasétálunk a sátoraljaújhelyi vár látogatóközpontjához.

A túra részletes leírása

Vár a Sátoros-hegyek peremén

Túránk a sátoraljaújhelyi vár hegyének szoknyájáról, a látogatóközponttól indul. Ahová nagyon is érdemes betérni, hiszen az esztétikusan tálalt szöveges információk mellett virtuális valóságba merülve járhatjuk körbe az egykori várat, amelynek a hegytetőn már csak romjait találjuk. Az erdőbe fúródó, meredeken emelkedő aszfaltúton kapaszkodunk a Nemzeti összetartozás hídjához, amelyen később ajánlott átkelni, hiszen a vár önmagában is érdekes helyszín, ráadásul príma panorámapont. A romok közé fenyvest átszelő lépcsőn kanyarodunk föl, mígnem elérjük a falak alatti sétányt. Kerüljük is meg az erősség falmaradványait, amiken a 2022-ben hozzátoldott fémplatform támaszkodik.

Körbejárva végül a rom déli végében kifeszített, éjjel világító „lebegő" kereszt alatt léphetünk be a várudvarba. A tatárjárás után, az Ungvárra vezető út felügyeletére emelt, később a pataki ispánság gazdasági centrumává előlépett várból nem sok maradt, a 2000-es évek közepe után kiásott és rekonstruált falak többsége derékig ér, csupán a háromszög alapú északi bástyából láthatunk egy nagyobb darabot. De arról is elvonja a figyelmet az ellentmondásos megítélésű fémplatform, amit a nyugati falra támasztottak. És amire érdemes kisétálni, hiszen róla letekinthetünk a meghökkentő méretű függőhídra, a Sátoros-hegyek kúpjaira és a köztük rejtőző medencére, az Alföld síkjára, a belőle kiemelkedő Tokaji-hegyre és a Tokaji-hegység központi tömegének peremére. A vár szerkezete is teljességében tárul fel.

Át a függőhídon

A várból ugyanarra sétáljunk le, amerre feljöttünk, így jutunk el a hídfőhöz. A függőhídra a belépő megváltása után léphetünk rá, és 700 méter hosszan, a legmagasabb ponton 80 méterrel a völgy felett élvezhetjük az enyhe imbolygást. Aki nem fél a magasságtól, annak letekintve a rácsos járófelület, félúton a plexipadló fokozza az élményt, a tériszonyosok viszont a középső paneleket kikerülhetik a széleken. A 2024-ben átadott gyalogoskötélhíd (támaszközével) a leghosszabb a világon, 6 db, egyenként 25 tonnás, 70 mm-es átmérőjű acélsodrony tartja, és a Szár-heggyel teremt közvetlen összeköttetést. A kilátás hasonló a várban látottakhoz, de a perspektíva és a mélységnek való közvetlen kitettség miatt a magasság a valódi élményforrás.

A Szár-hegy emlékművei

A Szár-hegyre átérve a sétányon induljunk jobbra, így csatlakozunk a K▲ jelzéshez, ez a Magyar Kálvária stációi között vezet a hegycsúcsra (aminek elérése előtt, az utolsó kanyarban válasszuk az egyenes, jelzetlen ösvényt). A hegytömb szomszédai közül leginkább kulturális arzenáljával tűnik ki, ennek egyik eleme a kálvária, amely 1936-ra készült el közadakozásból, és állomásai a trianoni határok meghúzásával elvesztett, jelentős városok neveit és címereit viselik. Mindegyiken valamely neves magyar személyiségtől vett idézet olvasható.

A csúcson Rákóczi Ferenc halálának 200. évfordulója alkalmából 1935-ben állították fel a 100. országzászlót, amely egy kis emelvényen lobog. (Az Országzászló Mozgalmat 10 évvel korábban hirdették meg, és a Trianon fölött érzett nemzeti gyász kifejezésére szolgált.) Nem véletlen, hogy Sátoraljaújhely közelében több emlékmű is ezt a tematikát követi: a várost megrázkódtatásként érte a békeszerződés, hiszen egyik napról a másikra vesztette el a vonzáskörzetébe tartozó falvakat, és a Ronyva mentén meghúzott, a vasútvonalhoz igazított határvonallal peremi településsé vált (ráadásul egyik városrészét is elszakították tőle).

Vissza a híd alatt

A hegytető túlsó felén áll a koronát mintázó Szent István-kápolna, amelyet 1938-ban (az államalapító halálának 900. évfordulóján) építettek közadakozásból. Mögötte kis kilátóplatformot alakítottak ki, amiről a Sátoros-hegyek közötti katlan és a Magas-hegy látszik. A terasz oldalában vezet lefelé a K▲ ösvény, ami bozótos, köves ösvényen éri el a hegy tövét. Az elágazásnál maradjunk a jelzésen, és szép erdei úton jutunk el egy apró, fenyőkkel is övezett tisztásra.

Jobbra, egy infótábla mögött láthatjuk a Cholnoky-gejzírkúpot, amelyet az egykori hőforrás vizéből kivált kőzetanyag épít fel. A túra a következő elágazásig emelkedik, ahonnan balra, a K+ jelzésen kezdünk ereszkedésbe. A széles erdei út utcába torkollik, amelyen balra fordulunk, és jobbunkon, a fák között fel-feltűnik a függőhíd is. Házak között „csorgunk be" a városba, és alulról is megszemlélhetjük a kötélhidat – ami innen semmivel sem kevésbé impozáns látvány, mint a várból, felülnézetből. Jóval lejjebb, az első jobbra nyíló utcán, a Mélyúton kell lekanyarodnunk, hogy visszakaptassunk a látogatóközponthoz. Ha tömegközlekedéssel érkeztünk, akkor csak kövessük a jelzést a városközpontig.