Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ MTSZ térképportál Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Galyatető Turistacentrum Gerecse50 A kéktúrázás napja
nyelv kiválasztása
Túra tervezése ide A túra másolása
Gyalogtúra ajánlott túra

Makkoshotyka makktermő vidékén

Gyalogtúra · Eperjes-Tokaji-hegyvidék · nyitva
A tartalmat készítette:
Magyar Természetjáró Szövetség igazolt partner  A felfedezők választása 
  • Kilátás észak felé a Megyer-hegyi kilátóról
    / Kilátás észak felé a Megyer-hegyi kilátóról
    Fénykép: Farkas Péter
  • / A Megyer-hegyre kapaszkodó út hangulatos tölgyese
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Megyer-hegyi Tengerszem
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Vissza Makkoshotykára a Makra-tetőt keresztezve
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Makkoshotyka a zempléni rengeteg egyik keleti bejárata
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kapu a burjánzó természetbe: vadvédelmi kertés az Országos Kéktúra mentén
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Hercgkúti-patak völgye ereszkedik a Bodrog ártere felé a Király-hegy lábánál
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A tokaji Nagy-Kopasz a Megyer-hegyi kilátóról
    Fénykép: Farkas Péter
  • / Akácosok és feketefenyvesek között ereszkedünk Károlyfalva irányába
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Tornácos parasztház Makkoshotykán a nagy háborúk előtti világ emlékeként
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Száva-hegy csoportja Károlyfalva kaszálójáról
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Megyer-hegyi Tengerszem
    Fénykép: Farkas Péter
  • / Őszi naplemente a Megyer-hegyi kilátóból nézve
    Fénykép: Farkas Péter
  • / A Megyer-hegyen a bányászatot és az erdők életét magyarzó tanösvény is halad
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Megyer-hegyi kilátó lépcsőjén
    Fénykép: Farkas Péter
  • / Pihenőhely az egykori kaszálóréten, a Ciróka-nyeregben
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Fekete-hegy csoportja a Megyer-hegyi kilátóból
    Fénykép: Farkas Péter
  • / Gyertyános-tölgyes a szárazvölgyben, Makkoshotyka és Károlyfalva között
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Megyer-hegyi kilátó teraszán
    Fénykép: Farkas Péter
  • / A Bodrog és a Tisza ártere, az Alföld végtelenje a Cirókáról
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Jellegzetes hegyaljai pincék Makkoshotykán
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Megyer-hegyi malomkőbánya tava
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az Országos Kéktúra nyomvonalán, a makkoshotykai szántókon
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Megyer-hegyen tanösvénytáblák és pihenőhelyek is bőven akadnak
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Megyer-hegyi kilátó teraszán
    Fénykép: Farkas Péter
  • / A Rockenbauer Pál-emlékkereszt Makkoshotyka határában
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A kilátó a Megyer-hegyen
    Fénykép: Farkas Péter
  • / A Meczner-kápolna Makkoshotykán
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
m 300 200 100 16 14 12 10 8 6 4 2 km Megyer-hegyi kilátó
Túránk a Sárospatak körüli erdőket járja végig, betekintést engedve a megyer-hegyi malomkőbánya meredek falakkal tátongó torkába. A tölgyesek és rétek hullámzó háta felett, a Megyer-hegy kilátójából körbetekinthetünk a Tokaji-hegység keleti végein a Sátoros-hegyektől a Bodrog árteréig. Kellemes erdei kör Rákóczi öreg tölgyfájával, bányászmúlttal, tágas legelőkkel, illetve tanyákkal Makkoshotyka és Károlyfalva között.
nyitva
könnyű
Hossz 17,2 km
4:55 óra
537 m
537 m
303 m
122 m

A Tokaji-hegység keleti peremén, a szőlőműveléséről, borairól híres Hegyalja és a sűrű erdőkkel vadregényes központi vidékek találkozásánál járunk be egy hosszabb körtúrát. A hangzatos nevű Makkoshotykáról kapaszkodunk a szintén mókásan hangzó Cirkálótanyához, ahonnan a Herceg-patak völgyébe ereszkedünk - amely az egykori birtokos, a Trautson család emlékét őrzi. A hercegi família a Rákóczi-szabadságharc bukása után telepített feketeerdei svábokat az elnéptelenedett térségbe.

Túránk fordulópontjánál egy matuzsálemi tölgyhöz, a Rákóczi-fához teszünk kitérőt, majd a szintén sváb eredetű Károlyfalva határában ereszkedünk Hegyalja felé. Utolsó látványosságként, úgymond utunk csúcspontjaként a malomkőbányászat ƒ„tengerszemmel" ékesített sebhelyét tekintjük meg a Megyer-hegyen, amelynek legmagasabb pontjáról, a kilátóból a tágabb térséget kémlelhetjük a Sátoros-hegyektől a Bodrog árterén keresztül a belső zempléni hegyvidékig. Makkoshotykára visszafordulva alsóbb folyásánál keresztezzük a Herceg-patakot, ahol már kaszálók mentén, a vidékre jellemző tanyavilágot megismerve érkezünk kiindulópontunkra. 

A szerző tippje

  • Némi ellenérték fejében via ferrata-szettet, azaz beülőt, biztosítókantárt és sisakot bérelhetünk a kőfejtőben kialakított vasalt út biztonságos bejárásához. Ezzel testközelből fedezhetjük fel a bányászok által hátrahagyott sziklafalakat és a köztük megrekedt csapadékvizet. Érdemes bakancsban és kesztyűben elindulni a dróthuzalokon a jobb tapadás érdekében.
  • Károlyfalvára egy rövid sétával lejuthatunk a túra felénél, ott pedig büfét és vízvételi lehetőséget is találunk.
Német-Bucsi Attila profilképe
Szerző
Német-Bucsi Attila
frissítve: 2022-01-04
Nehézség
könnyű
Technika
Állóképesség
Élmény
Táj
Legmagasabb pont
Megyer-hegy, 303 m
Legalacsonyabb pont
Makkoshotyka, 122 m
Ajánlott időszak
jan.
febr.
márc.
ápr.
máj.
jún.
júl.
aug.
szept.
okt.
nov.
dec.

Biztonsági előírások

  • A Megyer-hegyi kilátó lépcsőjén körültekintően mozogjunk; a dőlésszöge és a lépéstáv miatt odafigyelést igényel a feljutás az építmény tetejére.
  • A megyer-hegyi kőfejtő sziklafalának szélére ne másszunk ki, mert a morzsalékos kőzetfelszín bármikor kicsúszhat a talpunk alól.

Kezdés

Makkoshotyka, községháza buszmegálló (141 m)
Koordináták:
DD
48.357398, 21.518332
DMS
48°21'26.6"N 21°31'06.0"E
UTM
34U 538397 5356154
w3w 
///generáció.fuvaros.elmúlik

Végpont

Makkoshotyka, községháza buszmegálló

Útleírás

Itiner:

  • K jelzésen gyalogolunk Makkoshotykáról a Cirkálótanya érintésével a Rákóczi-fáig.
  • A Rákóczi-fától visszatérünk az elágazásba, majd a P jelzésen balra jutunk el a Megyer-hegyre.
  • A tóra nyíló kilátást a balra kiágazó P+, majd az arról jobbra térő PT jelzésen nézzük meg.
  • Elérve a P jelzést jobbra, a P▲ jelzésen teszünk kitérőt a Megyer-hegy kilátójához.
  • A Ciróka-nyak rétjéig követjük a P jelzést.
  • A Ciróka-nyaktól a PT jelzésen túrázunk vissza Makkoshotykára, a Király-hegy nyergében jobbra levágjuk a tanösvény kitérőjét.
  • A buszmegállóba a település jelzetlen főutcáján jutunk vissza.

A túra részletes leírása:

Makkoshotyka határában, a Tokaji-hegység lábánál

Makkoshotykáról, a falu központjában álló községháza mellől indulunk északnyugati irányban a K jelzésen. A mókásan hangzó településnév az Árpád-korból származik. Az addig Makramál nevű, a sárospataki uradalomhoz tartozó, tucatnyi várjobbágy lakta települést a Hughka nevű vitéznek adományozta V. István. Később a Hughka falunév Hotykára, majd a 20. században Makkoshotykára változott. A Tokaji-hegység lábánál, kiterjedt tölgyerdők között fekvő község kedvelt vadászhely volt a középkorban, ahova királyaink a sárospataki várból jártak fel nemes vadért. Jelenleg jelentős hányadban roma közösség lakja.

A látogatóközpontként és iskolaként is funkcionáló „felső" Meczner-kastélynál kanyarodunk le a főutcáról, és a Meczner-kápolnánál hagyjuk el a települést. A Mecznerek felvidéki származású szász kereskedők voltak, akik a hegységben számos birtokkal rendelkeztek. A családi sírbolt és kápolna után a Kutya-hegy bokros erdővel és kaszálórétekkel nyitott hátán bukunk át, és egy murvautat keresztezve, a Kovács-patak sekély völgyében belépünk a községnek nevet adó, makktermő tölgyesek vidékére. Hosszan, végig enyhe emelkedéssel oldalazunk a Sinka-tető lábánál, a Kis-Sinka tölgyeseiben. Útközben keresztezünk egy mélyre vágódott vízfolyást is, ahol pár száz méter kitérővel a K● jelzésen elérhetjük a Kádas-forrást - friss hasadékvizet vehetünk belőle a kapaszkodásért cserébe. A Kis-Sinka és a Cirkáló-tető közötti nyeregben újra nyitott foltra érkezünk. A Cirkálótanya kaszálói, legelői, egykori gyümölcsöse és szőlőskertje rejtőzik itt, az erdők sűrűjében. A hegység peremvidékén, főleg a Hercegkúti-patak völgyének megművelhető területein hagyományos gazdálkodást folytató, önellátó gazdaságok működtek, ezért a térség sok hasonló tanyát rejt.

Károlyfalva felett, a központi vidék peremén

A nyereg után leereszkedünk a Hercegkúti-patak tisztások füzérétől nyitott, lapos terepére, ám a túloldalt vissza is kapaszkodunk az erdős hátak közé, a mélyre vágódó Rókás-völgy peremére. A Pusztadelelőre felérve a hegység központjából érkező, tízöles út kereszteződéséhez érkezünk, ahol rövidesen délre fordulunk a P jelzéssel, Károlyfalva irányába. Mielőtt megkezdjük a hosszú ereszkedést az irtásokkal szegélyezett úton, érdemes pár száz métert a K jelzésen még Sátoraljaújhely irányába továbbmenni - itt áll ugyanis az a matuzsálemi tölgy, amit Rákóczi-fának neveztek el. A jó pár évszázadot megélt kocsánytalan tölgyet akár még a fejedelem is láthatta.

A P jelzés telepített fenyvesek és tölgyesek között ereszkedik déli irányba a széles dózerúton. Az ellaposodó hegyhát lábánál kiérünk a Károlyfalva melletti kaszálókra, és a település hátterében feltűnnek a jellegzetes, süveg alakú Sátoros-hegyek. A völgybe érkezve azonban nem a falut vesszük célba, hanem a patakparti, bokros mogyoróligetet keresztezve kezdünk ismét kapaszkodásba. Utunk legmeredekebb kaptatója vár ránk a Megyer-hegy északi lejtőjén. Látványos, mohás törzsű erdőben jutunk egyre feljebb a Malomkő tanösvény táblái között. A túloldali, népszerű malomkőbánya és a hegytetői kilátó érezteti hatását a forgalmon is: az eddigi csendes vándorlás után ezen a szakaszon szinte mindig találkozunk túrázókkal.

A Megyer-hegyen, a malomkőbányászat lenyomatánál 

A Megyer-hegy alig éri el a 300 méteres magasságot, azonban csúcsára izzasztó kaptató vezet fel. Amint a hátára érkezünk, jobban kijárt útvonalon, déli irányban folytatjuk utunkat - a P+ jelzés ugyanis a malomkőbánya felé navigál, át a hegy túloldalára. Ha közelről akarjuk megcsodálni a természeti és ipartörténeti emléket, akkor le is kell sétálnunk mellé, de amint elérjük a jobbra tartó PT jelzést, inkább azon érdemes a bánya peremére sétálni. Felülről látunk be a bányaudvarba, mintha egy makettet néznénk: a riolittufa falakat szinte függőlegesen nyesték bele a hegybe; a kőfejtő mélyén kis tavacska vize csillog. A kitermeléskor igyekeztek átvágni a gödör szélét a csapadékvíz levezetésére, de az idővel megrekedt, és elterjedt nevén „tengerszemként" tündököl azóta is. A fejtés során egyre mélyebbre hatoltak a legkeményebb, malomkőnek alkalmas, kovával átitatott tufáért - a porózus kőzetet egyébként az utóvulkáni működés során nem mindenütt járta át a kovaoldat. Évszázadokon keresztül folyt itt egyszerre a kézi termelés és megmunkálás is. A falakba vájt bányászlakásokat, üregeket is felfedezhetünk. Az egész helyszínt „bedrótozták" a 2010-es évek végén, hogy a ferraták kedvelői sportolhassanak a falakon.

A hegytetőre a P▲ jelű ösvény kanyarodik fel a P jelzés becsatlakozásánál, és egy rövid kitérővel fel is kapaszkodunk, ugyanis a hegység egyik leglátványosabb kilátóját építették ide a 2010-es évek végén. Jóval a tölgyes lombkoronaszintje fölé hatolunk a gigászi vasszerkezet segítségével, és a tetejéről a központi erdőségektől a Sátoros-hegyekig belátjuk a hegyvidék keleti részét. A Megyer-hegy lábánál hosszan húzódnak a gyümölcsösök és a szőlőültetvények az Alföld peremén, a Bodrog folyó termékeny ártere pedig ligetes síkjával nyújtózik a végtelenbe.

Vissza Makkoshotykára

A Megyer-hegy nyugati oldalán a P jelzésen sétálunk le kellemes tölgyesekben a Ciróka-nyakig. A PT jelzésre (jobbra) pártolunk át a ligetes tisztással nyitott, pihenőhellyel felszerelt nyeregben; innen pedig Makkoshotykáig a Malomkő tanösvény navigál el. A tölgyesek folytatódnak a Ciróka-tetőn és a Király-hegy nyergében is, ahol a tanösvény kitérő hurkát levágva, jobbra fordulva meredek ereszkedésbe kezdünk az élesen visszakanyarodó dózerúton (a PT jelzés Makkoshotyka felé tartó ágát választva). A Király-hegy déli oldalán nyitották azt a malomkőbányát a 19. század derekán, ahol már nagyobb keménységű, francia típusú malomköveket fejtettek. Az itteni bányászat átvette a forgalmat az évszázadok óta üzemelő, megyer-hegyi óbánya elavult technológiájától.

A Hercegkúti-patak völgyében jutunk ki a tölgyes pagonyból. Itt, a patak alsó folyásánál már a szántók és legelők dominálnak. A patakon átkelve egy kis mellékvölgyön kapaszkodunk fel a a Makra-tetőre, amely a falu eredeti nevére emlékeztet - túloldalt, a Hutka-szilvásnak nevezett lejtő pedig már a falu egykori urára. A szántókon túl kiterjedt szőlőültetvények kezdődnek, jelezve a Tokaj-Hegyalja közelségét. A sűrű erdőségek és a hegyaljai szőlők Makkoshotykán érnek össze, ahogy azt a falu címere és az erdő lábánál fekvő pincesora is mutatja. A domboldalról rálátunk a szomszédos Hercegkútra, amely sváb lakosságáról és katonás rendben sorakozó pincéiről nevezetes.

Makkoshotyka központjában, az „alsó" Meczner-kúriánál (amelyben pl. posta és kultúrház működik) érkezünk vissza a faluba, ami Kassa Csehszlovákiához csatolása után épült, az ősei birtokára elvonulni kényszerült Meczner Rudolf jóvoltából. Innen jobbra, a falu jelzetlen főutcáján érünk vissza kiindulópontunkhoz.

Tipp


Minden tájékoztatás a védett területekről

Tömegközlekedéssel

Tömegközlekedéssel elérhető

  • A Sárospatakról induló buszokról a Makkoshotyka, községháza megállóban kell leszállni.

Megközelítés

  • A túra a buszmegállóból indul, majd ugyanoda tér vissza.

Parkolás

  • Parkolni a település utcáin tudunk a KRESZ szabályainak megfelelően.

Koordináták

DD
48.357398, 21.518332
DMS
48°21'26.6"N 21°31'06.0"E
UTM
34U 538397 5356154
w3w 
///generáció.fuvaros.elmúlik
Navigáció Google Térképpel

A szerző által ajánlott kiadványok:

  • Zempléni-hegység turistakalauz

A szerző által javasolt térképek:

Felszerelés

  • Az időjárásnak megfelelő öltözet, túracipő, enni- és innivaló, navigáláshoz TERMÉSZETJÁRÓ app.

Felszerelés túrázáshoz

  • Kényelmes és vízálló túracipő vagy bakancs
  • Réteges nedvességet elvezető ruházat
  • Túrazokni
  • Hátizsák esővédővel
  • Naptej, kalap, víz- és szélálló kabát, nadrág
  • Napszemüveg
  • Túrabot
  • Elegendő étel és ital
  • Elsősegély készlet, ragtapaszok
  • Tapaszok vízhólyag kezelésére
  • Bivy - túlélő zsák
  • Túlélő takaró
  • Fejlámpa
  • Zsebkés
  • Jelzősíp
  • Mobiltelefon
  • Készpénz
  • Navigációs felszerelések
  • Sürgősségi elérhetőségek
  • Igazolvány
  • A felszereléslista a tevékenységnek megfelelően változik. A felszereléslista nem minden esetben teljes, így csak egy kis segítségként, ötletadásként szeretne szolgálni a felkészüléskor.
  • A saját biztonságod érdekében, tájékozódj a különböző felszerelések rendeltetésszerű használatáról és karbantartásáról!
  • Győződj meg arról, hogy a felszerelésed nem tartalmaz a helyi törvények által tiltott eszközöket!

Kérdések és válaszok

Tedd fel az első kérdést!

Kérdeznél a szerzőtől?


Értékelések

Írd meg az első hozzászólást!

Legyél te az első hozzászóló!


A közösség fényképei


Állapot
nyitva
Nehézség
könnyű
Hossz
17,2 km
Időtartam
4:55 óra
Szintemelkedés
537 m
Szintcsökkenés
537 m
Legmagasabb pont
303 m
Legalacsonyabb pont
122 m
Tömegközlekedéssel elérhető Körtúra Szép kilátás Kulturális/történelmi értékek Földtani érdekességek Növénytani érdekességek Flóra, fauna Tipp Csúcstúra Kutyabarát Egészséges környezet

Statisztika

  • Tartalmak
  • mutasd a képeket képek elrejtése
Funkciók
2D 3D
Utak és térképek
Hossz  km
Időtartam : óra
Szintemelkedés  m
Szintcsökkenés  m
Legmagasabb pont  m
Legalacsonyabb pont  m
Nagyításhoz vagy kicsinyítéshez húzd össze a nyilakat!
Logo emmi Logo agrar Logo bethlen Logo mol Logo otp