Megyer-hegyi Tengerszem
A Megyer-hegyen is megtalálható mikóházi riolittufa a 15 millió éve lezajlott vulkáni hamuszórás kovaoldatokkal utólag átjárt, átkristályosodott kőzetanyaga. Az apró üregekkel teli, nagy keménységű kova különösen alkalmassá teszi az itteni kőzetet malomkövek gyártásához. A fejtést a XV. századtól kézi erővel, a falban felállított állványzatokról végezték, úgy, hogy a malomkő formáját már a falban kifaragták. Nagy méretű körzővel (cirkalom) előrajzolt minta alapján csákánnyal körbefejtették, majd ékekkel feszítették le a falról a kőtömböket. A bánya fénykorában, a XVIII. században több mint tíz kőfaragó serénykedett segédeivel, évente négyszáznál is több malomkövet előállítva. A több mázsás köveket a bánya mellett működő malomkőpiacon adták el a molnároknak, akik szekérrel szállították el a malmok kőszívét az ország különböző pontjaira.
A bánya mélyülésével folyamatos problémát jelentett az aljzaton összegyűlő csapadékvíz, amit költséges szivattyúzással távolítottak el. Hosszútávú megoldásként egy vízelvezető árkot kezdtek kibontani a bánya déli oldalán, de a munkát lassította, hogy a gazdaságosság végett malomköveket fejtettek ki a csatorna bevágásából is. Bő fél évszázados munka árán is csak részben készült el a víztelenítő rendszer, ugyanis a fejtési módszer a XIX. századra elavulttá vált. A hagyományos malomkövek helyét átvette a nagyobb keménységű elemekből vasabronccsal összefogatott francia malomkő, amelyhez a szomszédos Király-hegyen és a bot-kői bányában termelték a kovakövet. Az új műszaki eljárás átvette az óbánya forgalmát, ezért a termelés a Megyer-hegyen 1907-ben megszűnt. A világháború után még álltak a kőfaragók szállásai, és őrizték az el nem adott köveket, de a természet idővel visszafoglalta a sebhelyes hegyoldalt, az erdő benőtte a romokat.
Így maradt meg a malomkőfejtő falai között a napjainkban Tengerszemnek becézett, mesterséges tó, amelynek szintje és vízminősége az időjárástól függ: a legmélyebb pontján 6 méteres állóvíz akár fél méternyit is ingadozhat a csapadék függvényében. A sötétbarnának tetsző, de közelről átlátszó víz színét a gödörben felgyülemlett szerves anyag (vízi növények, falevelek) bomlásterméke okozza.
Az 1970-es években természetvédelmi területté nyilvánított Megyer-hegy a XX. század vége óta az Aggteleki Nemzeti Park fennhatósága alatt áll. Környékbeli turisták kezdték járni a különleges falakkal körülölelt, „tengerszemet” rejtő bányát, amely a 2000-es években egyre népszerűbb kirándulócélponttá vált. A 2010-es évek végén via ferratázásra lehetőséget biztosító drótköteleket feszítettek az ipari műemlék falaira, így még közelebbről, izgalmas vonalvezetéssel, akár a tó víztükre felett sétálva is bejárhatjuk a kőfejtőt. A közelben álló kilátóból pedig körbekémlelhetjük a Megyer-hegy tágabb környezetét és a Tokaji-hegység formáit is.
Nyitvatartás
- A Tengerszem bármikor szabadon látogatható
- A via ferrata-szett kölcsönzéséről érdeklődjünk a https://tengerszeminfo.hu/via-ferrata/ oldalon
Árak:
IngyenesTömegközlekedéssel
- Sárospatak vasútállomásra utazhatunk tömegközlekedéssel, mellette található a sárospataki autóbusz-állomás is.
- A hegy túloldaláról, Károlyfalváról indulva a Sátoraljaújhely (Károlyfalva), vegyesbolt buszmegálló a megfelelő startpont.
Megközelítés
- A Sárospataki vasútállomásról (5,2 km, 169 m szintemelkedés), illetve a Bot-kői parkolótól (2,4 km, 141 m szintemelkedés) a PT tanösvényjelzés mentén találjuk a megyer-hegyi kőfejtőt és benne a Tengerszemet.
- Károlyfalva központjából a P◼, majd az erdőszélen a P jelzés bal ága vezet föl a Megyer-hegyre. Ott balra, a P+ jelzésre váltva ereszkedhetünk le a tó partjára (2 km, 168 m szintemelkedés).
Parkolás
- A bot-kői bánya parkolójában, Sárospatak Hídvégardó településrészétől északra, a 37-es út közelében tudunk parkolni.
- Legközelebb a Ciróka-pihenőpark parkolója található, ám ide csak döngölt földúton lehet feljutni.
- Károlyfalván a Dózsa György utca burkolt szakaszának végén, a faluszélen, vagy a faluközpontban érdemes parkolni.
Koordináták
Környékbeli ajánlatok
Kalandos vidékre kalauzol túránk: a Sárospatak melletti Megyer-hegy „tengerszemet" rejtő falai közé. Az egykori malomkőbánya látványában és ...
Túránk a Sárospatak körüli erdőket járja végig, betekintést engedve a megyer-hegyi malomkőbánya meredek falakkal tátongó torkába. A tölgyesek és ...
Mutass mindent
Tulajdonságok
- 8 Közeli túrák
Kérdések és válaszok
Kérdeznél a szerzőtől?
Értékelések
A közösség fényképei