Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Galyatető Turistacentrum Gerecse50 A kéktúrázás napja
nyelv kiválasztása
Túra tervezése ide A túra másolása
Gyalogtúra Top

A diósgyőri vár kapujától a Bükkbe

Gyalogtúra · Bükk-hegység · nyitva
A tartalmat készítette:
Magyar Természetjáró Szövetség igazolt partner  A felfedezők választása 
  • Bükkszentkereszt a hegyek ölelésében
    / Bükkszentkereszt a hegyek ölelésében
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Klasszikus utcakép
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A fehérkőlápai libegő és a Szinva-völgy mélyülete
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Bükkszentkereszt fatornyos temploma
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Útjelző és feszület Bükkszentkereszt határában
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Kis-dél tető kilátótornya
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kilátás a Gömör-Tornai-karszt irányába
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Bükkösben a Bükkben
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Fehérkőlápa turistaház
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Szinva-völgy a Fehér-kőről
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Sziklaüreg a mészkőben
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Diósgyőr múltjának középkori és 20. századi emlékei
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Hajnalka-forrás
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A sokszínű Diósgyőr
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az Irén-forrás
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A diósgyőri vár és az evangélikus templom
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Pihenőhely Bükkszentkereszt szélén
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Bükkszentkereszt régi nevére emlékeztető településtábla
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Bükkszentkereszti porta
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Bánya-bükki-völgy fője
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
m 900 800 700 600 500 400 300 200 100 14 12 10 8 6 4 2 km Fehérkőlápa Turistaház Bükkszentkereszti-kilátó … zentkereszt) Fehér-kő (kilátóhely) Diósgyőri vár
Körtúránk teljes útvonala az egykori diósgyőri koronauradalom területén vezet. A középkori vár falai mellett lépünk a Bükk erdőibe, majd Bükkszentlászlón és Bükkszentkereszt érintésével a Fehérkőlápa turistaházhoz tartunk, végül a Fényes-tetőről ereszkedünk vissza a vár kapujához.
nyitva
közepes
15,9 km
4:55 óra
677 m
677 m
A Szinva-völgyből kiindulva, élménydús útvonalon járjuk be a Diósgyőrtől délre elterülő hegységrész hegyeit, völgyeit. Átszelünk szép erdőket és mezőket, keresztezzük a 18. században eredetileg hutatelepülésként alakult bükki falvakat, kiépített pihenőhelyeken szusszanhatunk, és szomjunkat olthatjuk az utunkba kerülő karsztforrásokból. Két rövid kitérővel egy természetes (Fehér-kő) és egy épített (Kis-dél) kilátóból szemlélhetjük a tájat, de a fehérkőlápai libegő pásztája is pillantást enged a fennsík peremére. Túránk során emléktáblákat is látunk, ezért felidézhetjük Déryné, Dodó bácsi vagy Ferjáncz Attila emlékezetét. A Fehérkőlápa turistaházban pedig megebédelhetünk és akár meg is szállhatunk, hogy még többet időzzünk a Bükk e magával ragadó szegletében.

A szerző tippje

  • Túránk előtt vagy a visszaérkezés után fedezzük fel belülről is a felújított diósgyőri várat!
  • A Bükkszentkereszt feletti Kis-dél hegy kilátótornyát 600 méteres kitérővel kereshetjük fel jelzés nélküli úton. Odafentről megszemlélhetjük a falu katlanát és a tágabb környéket.
  • Bükkszentkereszten lehetőség van étkezésre is, ahogy szezonban a Fehérkőlápa turistaházban is meleg étellel, frissítővel vendégelnek.
  • Fehér-kő kilátópontja a turistaháztól 650 méteres kitérővel érhető el a Z, majd a Z▲ jeleket követve, közel szintben.
  • A túrát indíthatjuk Bükkszentlászlóról vagy Bükkszentkeresztről is, amivel jelentősen redukáljuk a szintet és a távot is.
Kisida András profilképe
Szerző
Kisida András
frissítve: 2021-02-19
Nehézség
közepes
Technika
Állóképesség
Élmény
Táj
Legmagasabb pont
659 m
Legalacsonyabb pont
181 m
Ajánlott időszak
jan.
febr.
márc.
ápr.
máj.
jún.
júl.
aug.
szept.
okt.
nov.
dec.

Pihenő

Fehérkőlápa Turistaház

Biztonsági előírások

  • A túra érinti a Bükkszentlászló és Bükkszentkereszt közötti országutat, ahol reggel és délután komolyabb autóforgalom is felbukkanhat. Közlekedjünk körültekintően az úton!

Kezdés

Miskolc, diósgyőri vár (183 m)
Koordináták:
DD (Tizedes fokok)
48.098360, 20.688324
DMS
48°05'54.1"N 20°41'18.0"E
UTM
34U 476794 5327279
w3w (what3words) 
///autómosó.hősnő.berohan

Végpont

Miskolc, diósgyőri vár

Útleírás

Itiner:

  • A diósgyőri vár kapujától a KL jeleket követve kapaszkodunk fel a Vár-hegy oldalába.
  • Jobbra a K+ jelzésre kanyarodunk, és a Fényes-tető előtti elágazásig sétálunk.
  • A K● jelek navigálásával Bükkszentlászlóra ereszkedünk.
  • A falu főutcáját jobbra a S+ jelzésen hagyjuk el, és Bükkszentkeresztig ez lesz az irányadó.
  • Bükkszentkereszten a Napsugár utcába térve a P jelzésen folytatjuk, majd a Fehérkőlápa turistaház érintésével a Hegyes-rét széléig túrázunk.
  • Jobbra a K+ jelzésre fordulunk, amin a Fényes-tető utáni kereszteződéshez tartunk.
  • A Berekalja utcába a K◼ jelzést követve ereszkedünk.
  • Diósgyőr utcáin irányt tartva, jelzés nélküli utcákon érkezünk vissza a várhoz.

A túráról részletesen:

Diósgyőr: vár és vas

A Miskolchoz tartozó Diósgyőr 1945 előtt önálló településként létezett. A napjainkban elsősorban, barna- és rozsdaövezeteiről, lakótelepeiről, és persze focicsapatáról ismert városrész azonban jelentős szerepet töltött be a magyar történelem több korszakában is.

Várát a tatárjárás után IV. Béla emeltette az akkor elpusztult földvár helyére, ami az Anjou korszakban országos jelentőségűvé vált. Nagy Lajos királyunk gótikus várkastéllyá építette át, ami Közép-Európa legnagyobb lovagtermével büszkélkedhetett. A díszes falak közt a korszakban sok fontos politikai esemény, találkozó is történt. Lajos halála után 1526-ig a királynék jegyajándéka és vidéki rezidenciája lett a pompás erősség, ahol több uralkodónk is szívesen időzött. Mohács után fokozatosan hanyatlásnak indult, és hamarosan a végvári vonalba került. A fekvése miatt nehezen védhető várat rövid időre el is foglalták a törökök, azonban a keresztény hadak gyorsan visszaszerezték. Bár voltak tervek megerősítésére, de legtöbbjük csak papíron maradt. Sorsát végül a kuruc harcok alatt bekövetkezett tűzvész tetőzte be 1673-ban, ami után harcászatilag teljesen eljelentéktelenedett. A 18. század folyamán annyira leromlott, hogy lakhatatlanná vált, és kőbányának használták. Helyreállítása az 20. század közepén indult, és azóta is tart. Igazán nagy lendületet a 2010-es években vett, amikor elkezdődött vár visszaépítése és komplex turisztikai látványossággá fejlesztése.

A 19. század végére Diósgyőr nehézipari központtá vált, ami újabb jelentős funkciót biztosított. A térség kohászata az 1770-es évekig vezethető vissza, amikor a Garadna-völgyben megkezdte működését az első kohó. Ómassán, majd Újmassán folyt a vasolvasztás, míg a feldolgozás a Lillafüred melletti Hámorban történt. Az üzem 1870-ben költözött Diósgyőrbe, ahol hamarosan beindult a modern acélgyártás, és a kohászat mellé nagy gépgyár is települt. A szocialista éra hozta el a diósgyőri nehézipar fénykorát, mikor az itteni üzemek munkáslétszáma elérte a 25 ezer főt. A rendszerváltozást követő gyökeres gazdasági átalakulás tett pontot végül a több mint 2 évszázados kohászat végére, ami 2008-ban szűnt meg.

Diósgyőr a turistaélet szempontjából is jelentős. 1929-ben alakult meg a Magyar Turista Egyesület Diósgyőri Osztálya, majd a 20. század második felében a DVTK Turista Szakosztály szervezte a természetjárást. Az igen tevékeny évtizedek során számos turistalétesítményt emeltek (pl.: Bánkúti Turistaház, a Petőfi-kilátó a Bálványon), és a turistainfrastruktúra fejlesztésében, bővítésében is jeleskedtek, valamint a Bükk túrakalauzainak megjelentetésében szintén részt vettek.

A vár kapujától a Bükkbe

A szépen felújított diósgyőri vár bejárata mellett vágunk neki túránknak a KL jelzésen. Megkerüljük az egykori uradalmi intézőházat, amelyen emléktábla jelzi, hogy a 19. század közepén itt lakott Déryné Széppataki Róza, aki a miskolci színtársulat tagja és a magyar színjátszás nagy alakja volt.

A vizesárok menti Haller György utcában, a várfalak és bástyák előterében sétálunk a Bükk csábító, erdős magaslatai felé. Éles jobbfordulóval váltunk egy földútra, majd elhagyva Diósgyőr házait ösvényen lépünk az erdőbe. Meredek csapáson, helyenként sziklakibukkanások mellett, feketefenyvesen át kezdünk emelkedni.

Átmenetileg megenyhül a kapaszkodó, amikor a Vár-tető kereszteződésébe érkezünk, ahol jobbra térve a K+ jeleken folytatjuk. A következő szakaszon a Kohász úttal és a Török úttal haladunk közös nyomvonalon. A két tematikus túraútvonal több napos vándorlást biztosít annak, aki teljes hosszában végig szeretné járni őket.

A Bagoly-hegy oldalában mélyúton hágunk fel a gerincre, aztán a Szinva felé kiinduló völgyfők felett vezetett kényelmes kocsiúton a Fényes-tető előtti nyeregig ballagunk. Itt balra a K● jelzésre váltva szép bükkösön át jutunk az Irén-forrás hűs karsztcsorgójához. Kiépített turistapihenő fogad a víz kilépési helye mellett, ahol szusszanhatunk is egyet.

Bükkszentlászló és Bükkszentkereszt

Rövid emelkedőt követően a Tatár-árok mélyedése felé ereszkedünk, s a völgytalpon már Bükkszentlászló határában állunk. Begyalogolva az 1940-ig Óhutának nevezett településre aszfalton battyogunk. A szűk patakvölgybe kiépült községet a 18. század elején üveghutaként alapították, többnyire szlovák telepesekkel. Egy mellékvölgyben jobbra a S+ jelekre fordulva túránk legnagyobb emelkedőjébe kezdünk: Bükkszentkereszt határáig 250 méter szintet kell leküzdenünk.

A Messzelátó-hegy oldalában többnyire szépséges bükkfák mellett kaptatunk, de érintünk egy lucost is. Lihegve toppanunk a bükkszentkereszti műútra, amin jobbra térve követjük a jelzést. A Hősök forrása felett kilátást kapunk a Sajó-völgy irányába, aztán letérve a szilárd burkolatról levágunk két kanyart. Faragott erdei feszület után térünk vissza az aszfaltra, amin begyalogolunk Bükkszentkeresztre. A falu szélét jelentő településtáblán olvashatjuk eredeti szlovák nevét: Nová Huta. A szomszédos községhez hasonlóan ez is hutatelepülésként működött kezdetben Újhuta néven. A 19. század elejétől mész- és szénégetéssel, valamint fakitermeléssel foglalkoztak lakói, a modern időkben pedig üdülőfaluvá vált. A község szélén kiépített pihenőhelyet és Ferjáncz Attila emléktábláját találjuk. A Bükkszentkereszt és Bükkszentlászló közötti erdei aszfaltút a Miskolc Rally gyorsasági szakasza, ahol a többszörös bajnok Ferjáncz is számos alkalommal versenyzett.

Már a házak között járunk, amikor egy kőfeszület mellett jobbra térünk az elágazásban, és innentől a P jeleket követjük. A falu legfelső utcáján sétálva jól belátjuk azt a hegyi katlant, amiben – eredeti nevén – Újhuta létrejött. A legteljesebb panorámát azonban akkor kapjuk, ha a község szélén lévő újabb keresztnél 600 méteres kitérőt teszünk balra a Kis-dél csúcsának kilátótornyához.

Úton a Fehérkő-lápára

A sípályák alá süllyedve balra rövid kitérőt tehetünk a síház szebb időket is látott épületéhez, hogy tiszteletünket tegyünk Dodó bácsi emléktáblájánál. Az igen tevékeny sportoktató és közösségszervező Tóth Dezső (Dodó bácsi) erőnlétét jól jellemezte, hogy még 84 éves korában is lefutotta azt a terepkört Bükkszentkereszt körül, ami ma a róla elnevezett emlékverseny.

Tovább haladva az Orosz-kúti-völgy legelői mellett bandukolunk, ideális esetben a legelésző lovak látványával megfűszerezve, háttérben a Bükk kiemelkedéseivel. Újra a pagonyba lépve lenyűgöző, idősebb bükkösben folytatjuk az Ágnes-rét mellett. Széles erdőgazdasági útra lépünk a Jávor-hegyi-rét sarkán, és napsütötte, nyílt terepen vágunk át. Jobbra rövid kitérővel a libegő felső állomásához mehetünk, ahol az erdei büfé kínálatából és a libegő pásztája által nyújtott kilátásból részesülhetünk a Szinva-völgy és a Bükk-fennsík irányába.

Átszelve a rétet tölgyerdőben érkezünk a Szent István-forrás díszes foglalásához, ahol pihenőpadokat is találunk. Címeres tábla jelzi, hogy a forrást a Bányabükki Erdőhivatal foglalta a két háború közötti időszakban.  Leülhetünk itt is, de érdemesebb a pihenőt az innen már látható Fehérkőlápa turistaháznál megejteni. Az 1937-ben átadott menedékház éttermében fogyaszthatunk és megpihenhetünk. A háztól 650 méteres sétával meglátogathatjuk a Fehér-kő kilátópontját a Z, majd a Z▲ jelzésen. A sziklaperemről nagyszerű panoráma nyílik a szemközti fennsíkra, a Szinva-völgy felső szakaszára és szomszédságára.

A Bükkből a vár kapujához

A turistaház előtt a P jelzésen megyünk tovább, és fiatal erdőben gyalogolva Miskolc irányába fordulunk. Rövidesen elérjük a kiágazó P● jelzés ösvényét, amin a közeli Hajnalka-forráshoz látogathatunk. A Hegyes-rét szélétől a K+ jeleken folytatjuk, ahol ismét a Kohász- és a Török úton járunk. A Hegyes-tető nyergébe érve az úttól balra katonasír csendesedik a fák alatt, ami a világháború kemény harcaira emlékeztet. A környéken több ismeretlen baka nyughelye is megtalálható. A front átvonulásakor 1944 novemberében nem volt ilyen nyugodt az erdő, mint most.

Ereszkedővel érkezünk a Fényes-tető mellé, majd balra a K◼ jelzésre fordulunk, ahonnan túránk utolsó szakaszába kezdünk. Folytatva a lejtmenetet célba vesszük a várost, és a Fényes-kereszti-völgy sziklás árkának pereméhez érkezünk. Az erodált, köves ösvényről a fák lombjai között már fel-feltűnnek a lakótelepek toronyházai. A templomok és földszintes házak mögött emelkedő panelok abból az időszakból származnak, amikor 25 ezer ember dolgozott a diósgyőri kohászatban és gépgyártásban.

A Berekalja városrésznél érkezünk be Miskolcra, és az Eper utcában jobbra fordulunk. Innen a jelzés nélküli utcákon 1 km után érkezünk vissza a diósgyőri vár kapujához.

Tipp


Minden tájékoztatás a védett területekről

Tömegközlekedéssel

Tömegközlekedéssel elérhető

  • Az MVK busz- vagy villamosjárattal a Diósgyőr városközpnt megállóig utazzunk.

Megközelítés

  • A megállóból 500 méter séta után érkezünk a várhoz a Nagy Lajos Király útjáról nyíló Vár utcán keresztül.

Parkolás

  • A diósgyőri vár környékén több kiépített parkolót is találunk.

Koordináták

DD (Tizedes fokok)
48.098360, 20.688324
DMS
48°05'54.1"N 20°41'18.0"E
UTM
34U 476794 5327279
w3w (what3words) 
///autómosó.hősnő.berohan
Navigáció Google Térképpel

A szerző által ajánlott kiadványok:

  • Bükk turistaatlasz

A szerző által javasolt térképek:

Felszerelés

  • Alapvető túrafelszerelés: bakancs vagy túracipő, az évszaknak és időjárásnak megfelelő öltözet, ivóvíz, élelem. A navigáláshoz Természetjáró app.

Kérdések és válaszok

Tedd fel az első kérdést!

Erről a tartalomról még senki nem kérdezett.


Értékelések

Írd meg az első hozzászólást!

Legyél te az első hozzászóló!


A közösség fényképei


Állapot
nyitva
Nehézség
közepes
Hossz
15,9 km
Időtartam
4:55 óra
Szintemelkedés
677 m
Szintcsökkenés
677 m
Tömegközlekedéssel elérhető Körtúra Szakaszosan teljesíthető túra Szép kilátás Evés-ivás lehetőség Kulturális/történelmi értékek Földtani érdekességek Növénytani érdekességek Állattani érdekességek Tipp Csúcstúra Egészséges környezet

Statisztika

  • 2D 3D
  • Tartalmak
  • mutasd a képeket képek elrejtése
Funkciók
Utak és térképek
: óra
 km
 m
 m
 m
 m
Nagyításhoz vagy kicsinyítéshez húzd össze a nyilakat!
Logo emmi Logo agrar Logo bethlen Logo mol Logo otp