Zsongor-kő

A Zsongor-kő félelmetes vöröshomokkő sziklakiszögellését a tériszonyosok örömére korlát biztosítja, a panoráma pedig feledhetetlen! Alattunk Cserkút és Kővágószőlős, távolabb a Dráva síkja terül el, túlfelén a Papuk emelkedik. Megmutatkozik a Villányi-hegység nyugati csúcsa, a Tenkes is.

Nem kell geológusnak lenni ahhoz, hogy észrevegyük a kőzetek sokszínűségét a Mecsekben. Bár Abaliget barlangja természetesen mészkőben alakult ki, mindössze néhány kilométerrel odébb már vöröses színű homokkő sziklateraszáról csodálhatjuk a tájat, amikor a Babás-szerkövek között, vagy épp a Zsongor-kőn állunk.

A krétában a terület kőzetei a belső erők hatására óriási redőboltozatba gyűrődve kiemelkedést formáltak, melynek legmagasabb része az idők során lepusztult - helyén ma Cserkút előtéri medencéje található. A gyűrődés oldala azonban részben megmaradt, és a Jakab-hegy hátát alkotja. A féloldalasan kibillent rétegek az egykori viszonyokat, a mélyülő tengerfeneket kirajzolva sorakoznak egymás mellett a felszínen. A kemény vöröshomokkő egyik tömbös formációja töri át a talajt és az erdőt a Cserkút fölötti hegygerinc peremén: ez a Zsongor-kő. A magasságélmény szokatlanul intenzív, szinte szédítő, ennek ellenére a tagolt, de lapos hátakban gazdag sziklaegyüttes teraszai kiváló alvóhelyet kínálnak nyári éjjelekre.

A legenda úgy szól, hogy Zsongor menyasszonyát a Jakab-hegy várának török basája várába rabolta, mire Zsongor éjjel megszöktette kedvesét. A törökök utána eredtek, és a sziklán körbevették - ezért a két fiatal lovastul a mélybe vetette magát.

A kövek között kis barlangüreg mélyül, bár nyílása már nem átjárható. A Remete-barlangot több forrás szerint korábban remete lakhatta, és egykor mesterségesen tágították. Kialakulása a földmozgások hatására összetöredezett kőzettestben történt: a puhább részek gyorsabb pusztulása miatt „eltűnt" a támaszték egyes tömbök alól, melyek kibillentek helyzetükből - ezzel üreget hagyva hátra. 2006-ban omlás zárta el a bejáratot.

Nyitvatartás

Árak:

Ingyenes