Az emlékhely története szorosan összefonódik a mellette található forrással és az I. világháborúval.
Az Ostffyasszonyfa mellett megépülő óriási fogolytábor előzményeként hozták létre a Kissitke melletti réten az ideiglenes táborhelyet, ahol ezer orosz és szerb katonát szállásoltak el sátrakban és földbe vájt kunyhókban. A rabokat azért telepítették ide, hogy a Monarchia által megálmodott legnagyobb fogolytábort felépítsék. A sátrakban és földből vájt kunyhókban elszállásolt raboknak embertelen körülmények között kellett élnie és dolgoznia: bár ételt kaptak, a területen semmiféle vízellátás nem volt, így nemcsak inni nem volt lehetőségük, hanem tisztálkodni sem tudtak. Nem csoda hát, hogy hamarosan kitört a halálos kolerajárvány és a tífusz.
A rabok munkájának köszönhetően mindössze 4-5 hónap alatt készült el a nagyjából egy kilométernyire levő, 6000 négyszögöles területen kialakított tábor, amely a monarchia egyik legnagyobbja lett. Fennállásának négy éve alatt több mint százezer hadifogoly élt itt; egyszerre nagyjából ötvenezer főt tudott befogadni. A kissitkei tábor tragédiájából tanulva nemcsak hogy bevezették a vizet, hanem víztisztító rendszert is beépítettek, amellyel a vízellátás korszerűbb és megbízhatóbb lett, mint az akkori magyar városoké volt. Az áramot saját villamosközpontjukkal szolgáltatták, és a foglyoknak orvosi ellátást is biztosítottak. Ezekkel kivívták maguknak a monachia legkorszerűbb táborának címét.
A mostoha körülmények között működő kissitkei tábort a komplexum elkészülése után felszámolták, a rabokat pedig átszállították az új helyre. Az óriási befogadóképességű barakkokban nemzetiségek szerint helyezték őket - főként oroszokat, szerbeket, olaszokat és románokat. A fogva tartott embereket mindenféle munkára befogták a tábor területén belül és kívül is. Ki kellett venniük a részüket a környékbeli építkezésekben és a közeli földek megművelésében is. Az épület falai között az erre a célra kialakított épületrészekben asztalosmunkát végeztek, kosarat fontak, lakatoltak, külön műhelyben pedig cipészekként és szabóként vették hasznukat. A tábor könnyebb megközelíthetősége érdekében egy komplett vasútvonalat is kiépíttettek a bentlakókkal, amit napjainkra már felszámoltak. Ma a tábor helyén már épületeket sem találunk, csak a hadifogolytemetőben tehetünk egy emlékező tisztelgő sétát a sírok között a háború résztvevőinek, áldozatainak, elszenvedőinek emlékére.
Szombathelyen az Aréna utca 8-as szám alatt 2016-ban kiállítás nyílt a két táborban található tárgyakból és régi a fényképekből.
Nyitvatartás
Egész évben szabadon látogatható.
Árak:
Ingyenes.
Tömegközlekedéssel
- A Sárvárról és Celldömölkről induló buszokról a Kurconmajor nevű megállóban érdemes leszállni.
Keresd meg az útvonaltervet a célállomásra
Megközelítés
- A buszmegállóból nyugat felé induljunk az út mentén a KL jelzéseket követve, melyek hamarosan balra kanyarodnak velünk az emlékműig (500 m).
- Ha Kissitkéről startolunk, a ᵯ jelzésen induljunk nyugati irányba, amely a falu határán kívül keresztezi az Országos Kéktúra útvonalát. Itt térjünk a K jelzésre jobbra, nyugat felé! 1,2 km múlva ebből ágazik ki az emlékhelyig vezető KL jelzés (összesen 3,1 km).
Parkolás
- A buszmegálló melletti kereszteződés mellékútjára fordulva tudjuk legközelebb letenni az autónkat.
- Ha nem bánjuk a hosszabb sétát, akkor Kissitkén is parkolhatunk.
Koordináták
Ajánlatok a környéken
Az Országos Kéktúra síkvidéki részének legnagyobb erdőtömbjét szeljük át ezen a szakaszon. Sárvár és Káld között öreg, természetes erdőfoltokat és ...
Az Országos Kéktúra leghosszabb síkvidéki szakasza valamivel tartalmasabb, mint a Kőszeg és Sárvár közötti. A Kemeneshát és a Kemenesalja alig ...
A Kemeneshát ritkásan sorakozó látnivalói közül rövidsége okán egyet sem érint ez a Kéktúra-szakasz. Utunk hangulatos erdőkben, szép rétek között ...
Kellemes, középnehéz körtúrán ismerhető meg a Kemeneshát legnagyobb erdősége, a káldi Farkas-erdő, melyet nemcsak mérete, hanem idős fái is ...
Az útvonal Kemenesalja gyönyörűséges falvain át, vulkáni tanúhegyek mellett vezet, mely tájra Berzsenyi így emlékezett: "Ti kékellő halmok!
Az Ölbő-Alsószeleste vasútállomásról déli irányba forduló kék jelzés Bögöt és Csénye érintésével Sárvárra vezet. Az egy nap alatt kényelmesen ...
A Kemeneshát és a Kemenesalja közti vándorlás nem különösebben érdekes szakaszát tudjuk le Hosszúpereszteg és Ötvös között ezen a túrán, amelyről ...
Az Országos Kéktúra síkvidéki részének legnagyobb erdőtömbjét szeljük át ezen a szakaszon. Sárvár és Káld között öreg, természetes erdőfoltokat és ...
Az Országos Kéktúra leghosszabb síkvidéki szakasza valamivel tartalmasabb, mint a Kőszeg és Sárvár közötti. A Kemeneshát és a Kemenesalja alig ...
A Kemeneshát ritkásan sorakozó látnivalói közül rövidsége okán egyet sem érint ez a Kéktúra-szakasz. Utunk hangulatos erdőkben, szép rétek között ...
Kellemes, középnehéz körtúrán ismerhető meg a Kemeneshát legnagyobb erdősége, a káldi Farkas-erdő, melyet nemcsak mérete, hanem idős fái is ...
Az útvonal Kemenesalja gyönyörűséges falvain át, vulkáni tanúhegyek mellett vezet, mely tájra Berzsenyi így emlékezett: "Ti kékellő halmok!
Az Ölbő-Alsószeleste vasútállomásról déli irányba forduló kék jelzés Bögöt és Csénye érintésével Sárvárra vezet. Az egy nap alatt kényelmesen ...
A Kemeneshát és a Kemenesalja közti vándorlás nem különösebben érdekes szakaszát tudjuk le Hosszúpereszteg és Ötvös között ezen a túrán, amelyről ...

Felhasználói kérdések