Kissitkének hívták egykor azt a településrészt, ahol a mai kápolna áll. Építtetője az akkori kastélytulajdonos, Felsőbüki Nagy Sándor volt, aki historizáló neogót stílusban álmodta meg az épületet. A kápolna két nyolcszög alakú tornyát homokkőből faragták ki; az egyik torony villámcsapás miatt csonka. Az építést 1871-ben fejezték be, a következő év elején felszentelték.
1946-ban a kápolna a plébánia tulajdonába került. Nagyobb ünnepeken tartottak itt istentiszteleteket, de az egyre szükségesebbé váló felújításokra már nem jutott pénz. Ódor Zoltán, helyi lakos, saját pénzéből ajánlott fel egy nagyobb összeget a pusztuló épület felújítására, ami elegendő nem volt ugyan, mégis fontos lépésnek bizonyult, mert hatására többen is összefogtak a cél érdekében. Nem sokkal később a faluban Balázs Fecó közreműködésével koncertet rendeztek, és a teljes bevételt a kápolna rendbe hozására fordították. 1988-ban a sitkei római katolikus egyházközség megállapodást kötött a Kápolnáért Kulturális Sportegyesülettel, amely azóta minden évben megrendezi a hagyományos „Kápolnáért koncertet”. A felújítás 1991-ben fejeződött be.
Az Országos Műemléki Felügyelőség 1988-ban műemlékké nyilvánította a platánsor mögött rejtőző kápolnát. Az oldalfalában és körülötte találjuk a stációkat, melyek Petrás Mária domborműveivel mutatják be Jézus keresztútját. A bejárattal szemben, néhány méterrel távolabb asztalok és padok állnak, a templom mögött (a bejárattól jobbra) pedig láthatjuk a szabadtéri színpadot, amely a Sitkei Rockfesztivál helyszínéül is szolgál.
Nyitvatartás
Árak:
IngyenesTömegközlekedéssel
- A buszokról a Sitke, Hercseghegy nevű megállóban szálljunk le!
Keresd meg az útvonaltervet a célállomásra
Megközelítés
- A buszmegállóból a K jelzés vezet a kápolnához (300 m, szintemelkedés nélkül).
Parkolás
- A kápolna közvetlen közelében, a József Attila utcán lehet parkolni.
Koordináták
Ajánlatok a környéken
Az Országos Kéktúra leghosszabb síkvidéki szakasza valamivel tartalmasabb, mint a Kőszeg és Sárvár közötti. A Kemeneshát és a Kemenesalja alig ...
Az Országos Kéktúra síkvidéki részének legnagyobb erdőtömbjét szeljük át ezen a szakaszon. Sárvár és Káld között öreg, természetes erdőfoltokat és ...
A Kemeneshát ritkásan sorakozó látnivalói közül rövidsége okán egyet sem érint ez a Kéktúra-szakasz. Utunk hangulatos erdőkben, szép rétek között ...
Kellemes, középnehéz körtúrán ismerhető meg a Kemeneshát legnagyobb erdősége, a káldi Farkas-erdő, melyet nemcsak mérete, hanem idős fái is ...
Az útvonal Kemenesalja gyönyörűséges falvain át, vulkáni tanúhegyek mellett vezet, mely tájra Berzsenyi így emlékezett: "Ti kékellő halmok!
Az Ölbő-Alsószeleste vasútállomásról déli irányba forduló kék jelzés Bögöt és Csénye érintésével Sárvárra vezet. Az egy nap alatt kényelmesen ...
Az Országos Kéktúra leghosszabb síkvidéki szakasza valamivel tartalmasabb, mint a Kőszeg és Sárvár közötti. A Kemeneshát és a Kemenesalja alig ...
Az Országos Kéktúra síkvidéki részének legnagyobb erdőtömbjét szeljük át ezen a szakaszon. Sárvár és Káld között öreg, természetes erdőfoltokat és ...
A Kemeneshát ritkásan sorakozó látnivalói közül rövidsége okán egyet sem érint ez a Kéktúra-szakasz. Utunk hangulatos erdőkben, szép rétek között ...
Kellemes, középnehéz körtúrán ismerhető meg a Kemeneshát legnagyobb erdősége, a káldi Farkas-erdő, melyet nemcsak mérete, hanem idős fái is ...
Az útvonal Kemenesalja gyönyörűséges falvain át, vulkáni tanúhegyek mellett vezet, mely tájra Berzsenyi így emlékezett: "Ti kékellő halmok!
Az Ölbő-Alsószeleste vasútállomásról déli irányba forduló kék jelzés Bögöt és Csénye érintésével Sárvárra vezet. Az egy nap alatt kényelmesen ...

Felhasználói kérdések