Rám-szakadék

A Rám-szakadék attól különleges, hogy a patak medrén számtalanszor átkelve, korlátokba kapaszkodva vagy létrán mászva araszolhatunk felfelé a vulkanikus sziklák szorításában, vízesések füzére mentén. A szurdokvölgy néha 30 métert is meghaladó magasságú falakkal tornyosul fölénk, helyenként embernyi szűk sziklasikátorokba szorítva a turistautat. Olvadáskor vagy csapadékos időszak után intenzívebb vízhozammal kanyarog a patak; áradáskor a völgyet le is zárhatják.

A látvány a szűk falak, a vízesések, a mohos kövek és a bedőlt fák miatt már önmagában is pazar, de a technikai berendezések miatt természetes kalandparkban érezhetjük magunkat, miközben végigmegyünk a kb. 600 m hosszú kanyonon.

Az útvonal nehézsége és a szükséges felszerelés

A Rám-szakadék ösvénye hazai viszonylatban nehezen járható, mivel a patakban is gázolnunk kell, illetve fém kapaszkodókorlát és létrák teszik átjárhatóvá a szűkületeket. Nagy magasságok nincsenek, de a sziklás, egyenetlen felszín és a víztől síkos felületek miatt magabiztos mozgás és jól tapadó túracipő elengedhetetlen a szurdok végigjárásához. Átgondoltan mozogva, megfelelően tapadó lábbeliben a túra azonban nem nehéz, a szurdok látványos, a vízesések mentén álló létrák csak intenzívebbé teszik az élményt, aminek átélését minden túrakedvelőnek ajánljuk. (A szintkülönbség javarésze a kapaszkodás miatt kevésbé érezhető, mint egy szimpla emelkedőn, de a szurdok végén azért jut belőle egy kisebb adag.)

Hideg időben jól jöhet még egy vastag, tapadó kesztyű, mert a létrák és a kapaszkodók ilyenkor fagyosak.

Szabályok és tudnivalók a szurdok végigjárásához

A partoldalak omladékosak, ezért sose próbáljuk meg oldalirányban levágni az utat, mindig a meder mentén haladjunk! A hétvégi torlódások elkerülése érdekében a szurdokban vezető zöld jelzésen kizárólag felfelé közlekedhetünk. Lejutni a fenti pihenőpadoktól jobbra, a S jelzésen, a Lukács-árkon keresztül lehet.

A klasszikus rám-szakadéki körtúra Dömösről indul: eleinte az aszfaltutat vagy párhuzamos ösvényt követjük (ZT jelzés az aszfalton, P, S, Z jelzések a patak mellett) a Malom-patak völgyében, és a második elágazásnál, a Z jelzésen sétálhatunk be a szurdokba. Felső végétől a S jelzés vezet vissza a Lukács-árkon át a Malom-patak völgyébe, ahol büfék is találhatók. Dömösi kiinduló- és végponttal a túra 1 km hosszú kb. 400 m szintemelkedéssel. 

A szurdok bizonyos időjárási helyzetekben (pl. áradáskor, jegesedés idején) esetben nem járható; indulás előtt érdemes tájékozódni a Pilisi Parkerdő honlapján.

A szurdok kialakulása

A Visegrádi-hegység őse, a hajdan tekintélyes tűzhányó lepusztulása után megjelent a térségben a Duna is, ami lassan befűrészelte magát a közben újra kiemelkedő hegység északi részébe. A magasabb területről érkező patakok a folyó felé igyekezve mély völgyeket fűrészeltek a kemény, de változatos kőzetbe.

A Visegrádi-hegységet kialakító vulkanizmus egyik szakaszában heves kitörések lövelltek különféle törmelékeket és izzó port a levegőbe, melyek aláhullva, majd a lejtőkön lezúdulva óriási területeket fedtek be. Az összesült, főleg dácitos anyagú breccsába vágta be magát sok-sok évmillió elteltével a patak, szép lassan mély folyosót vésve magának. A szurdok mintegy 600 méteres hosszán a víz (és a fölfelé igyekvő túrázó) 112 méteres szintkülönbséget hidal át. Az ösvényt helyenként 30 méternél magasabb falak szegélyezik, itt-ott a belőlük leszakadt tömbök jelzik, hogy a szakadék formálódása nem ért véget, a patak és a kőzettömeg szüntelen birkózása korántsem lefutott meccs.

A szurdok berendezései

A Rám név többször is megjelenik errefelé a térképeken, és bár a különféle legendák általában a szurdokfalak közé zuhant emberekről szólnak, akik azt kiáltották: „Rám szakad!”, illetve a szó régi, magyar 'réz' jelentése miatt pénzverdét sejtetnek a névadás hátterében, a valóság egyszerűbb. Eredete a német 'Ramsberg' („Medvehagyma-hegy”) vagy éppen a 'Rahm' családnév lehet. (A közelben több helynév is személynévi gyökerű.)

A segítséget jelentő létrák (és a cső) nem is oly régen tartoznak a szurdokhoz, a 20. század első felében még előfordult, hogy ha a fahordalékon és a köveken nem sikerült fogást és lépést találni, a természetjárók meghátrálásra kényszerültek. Aztán láncok nyújtottak fogódzót, később kerültek be a nagyobb létrák, a mai, kétségkívül biztonságot kínáló (egyben időtálló), de kissé tolakodó megjelenésű felszerelés pedig már 21. századi újítás. Az első nagy vízesés előtti lépcsőt a 2020-as években építették, miután a párhuzamos sziklafalból nagyobb tömbök szakadtak le.

Nyitvatartás

Egész évben szabadon látogatható. Bizonyos időjárási körülmények között (pl. áradás, jegesedés) lezárják.

Árak:

Ingyenes