Megosztás
Megjelölés
Nyomtatás
GPX
KML
Tervezz túrát ide!
Beágyazás
Fitnesz
Gyalogtúra

Pilisi vándorlás - 5. szakasz (Pilisszentlászló - Pilisszentlélek)

· 1 értékelés · Gyalogtúra · Budapest és Környéke · nyitva
Ennek a tartalomnak a szerzője
Magyar Természetjáró Szövetség Igazolt partner  A felfedezők választása 
  • Pilisszentlászló
    / Pilisszentlászló
    Fénykép: Péter Lánczi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Péter Lánczi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Kilátás a dunakanyarra a piros keresztről
    / Kilátás a dunakanyarra a piros keresztről
    Fénykép: Péter Lánczi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Péter Lánczi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Péter Lánczi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Péter Lánczi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kilátás a Prédikálószékről
    Fénykép: Péter Lánczi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kilátás a Prédikálószékről
    Fénykép: Péter Lánczi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Vadálló-kövek
    Fénykép: Péter Lánczi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Péter Lánczi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Vadálló-kövek
    Fénykép: Péter Lánczi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Vadálló-kövek
    Fénykép: Péter Lánczi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Vadálló-kövek
    Fénykép: Péter Lánczi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Vadálló-kövek
    Fénykép: Péter Lánczi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Vadálló-kövek
    Fénykép: Péter Lánczi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Szentfa-kápolna
    Fénykép: Péter Lánczi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Szentfa-kápolna melleti pihenő
    Fénykép: Péter Lánczi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Rám-szakadék
    Fénykép: Péter Lánczi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Rám-szakadék
    Fénykép: Péter Lánczi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Rám-szakadék
    Fénykép: Péter Lánczi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Rám-szakadék
    Fénykép: Péter Lánczi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Rám-szakadék
    Fénykép: Péter Lánczi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Rám-szakadék
    Fénykép: Péter Lánczi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Péter Lánczi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Makó-réti pihenőhely és forrás
    Fénykép: Péter Lánczi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Tost-obeliszk
    Fénykép: Péter Lánczi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kilátás a Téry-útról
    Fénykép: Péter Lánczi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Péter Lánczi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Péter Lánczi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Téry Ödön emlékmű Dobogókőn
    Fénykép: Péter Lánczi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kilátás Dobogókőről
    Fénykép: Péter Lánczi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Báró Eötvös Loránd menedékház
    Fénykép: Péter Lánczi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Egykori Báró Eötvös Loránd turistaház - ma turistamúzeum
    Fénykép: Péter Lánczi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Thirring-körút Dobogókő alatt
    Fénykép: Péter Lánczi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Két-bükkfa-nyereg, pecsételőpont
    Fénykép: Péter Lánczi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Pilisszentlélek a Fekete-kőről nézve
    Fénykép: Péter Lánczi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Péter Lánczi, Magyar Természetjáró Szövetség
200 400 600 800 1000 m km 2 4 6 8 10 12 14 16 18 20

A Pilisi vándorlás a Piliscsabai Természetjáró Egyesület jelvényszerző túramozgalma, melynek célja a Pilis és Visegrádi-hegység ismert és kevésbé ismert részeinek bemutatása egy közel 160 km-es túra keretében. 

nyitva
közepes
21,8 km
6:42 óra
805 m
849 m

Az egyesület által kiírt túramozgalmat egyben és szakaszolva is teljesíthetjük, bármely évszakban és időkorlát nélkül. Az egyesülettől beszerezhető pecsételőfüzetben az útvonal során összegyűjtött 29 lenyomat begyűjtésével tudjuk igazolni a túra teljesítését. A pecsételőfüzet tartalmazza a pontos túraútvonalat, a bélyegzők pontos helyét, és az útvonal által érintett települések rövid bemutatását is. A Pilisi vándorlás sikeres teljesítését az egyesület névre szóló oklevéllel és fém jelvénnyel jutalmazza.

A szerző tippje

A pecsételőfüzet beszerzéséről még többet megtudhatsz a túra kiírójának honlapján: http://pi-te.maze.hu/

outdooractive.com User
Szerző
Péter Lánczi
Frissítés: 2017-08-17

Nehézség
közepes
Technika
Állóképesség
Élmény
Táj
Legmagasabb pont
701 m
Legalacsonyabb pont
174 m
Ajánlott időszak
jan.
febr.
márc.
ápr.
máj.
jún.
júl.
aug.
szept.
okt.
nov.
dec.

Pihenő

Báró Eötvös Loránd Menedékház

Biztonsági előírások

Évszaknak megfelelő ruházatban induljuk útnak! Mindig legyen nálunk esőkabát, s nem árt védekeznünk a kullancsok ellen sem.

Felszerelés

Turistatérkép. A terep alapvetően nem igényel felszerelést. Télen, jeges terepviszonyok esetén ajánlott a csúszásgátló!

Javaslatok és linkek

A Pilisi vándorlással kapcsolatos híreket, változásokat az egyesület honlapján követhetitek figyelemmel: http://pi-te.maze.hu/

Kezdőpont

Pilisszentlászló (359 m)
Koordináták:
Geographic
47.723208, 18.988658
UTM
34T 349164 5287496

Végpont

Pilisszentlélek

Útleírás

Pilisi vándorlás  - 5. szakasz

Újabb gerinctúrázás és még több kilátás vár ránk a Pilisi vándorlás 5. szakaszán, ami a Visegrádi-hegység andezitszikláin vezet 22 kilométeren keresztül, több kultikus turistahelyet érintve. 

A Pilisi vándorlás 4. szakaszát egy szép, de hosszú út végén a hegyekkel körbevett Pilisszentlászlón fejeztem be. Kedvelem ezt a települést, ahonnan már korábban számtalanszor kezdtem és fejeztem be túrát, vagy áthaladva megálltam a kocsmájában egy frissítőre. Annak ellenére, hogy már sokszor jártam itt, mit sem tudtam a falu gazdag történelméről, amiről most, hogy felfedezőúton vagyok, volt időm olvasni. A települést már a bronzkorban is lakták. A középkorban Kékesnek hívták, és egykori királyaink kedvelt vadászhelye volt. 1291-ben III. Endre király vadászházat építtetett a jelenlegi templomdombon, amit nem sokkal később a pálos rendnek adományozott. A szerzetesek kolostorrá alakították az épületet, ahol többek között Nagy Lajos és Mátyás király is megfordult. Sajnos, mint más történelmi kincsünk, ez az épület és a falu is elpusztult a török hódoltság ideje alatt. A falu a Szent László nevet az 1600-as évek végén, újjáépítésekor kapta egykori királyunk tiszteletére.

Kipihenten búcsúztam a településtől, és nyugat felé vettem az irányt a Kis Rigó étteremtől induló piros kereszt jelzésen. Eleinte széles erdészeti úton, majd szűk, benőtt ösvényen emelkedünk a Tüskés-hegyre, ahonnan a továbbiakban már gyakorlatilag gerinctúrázunk. Jobbra a fák között folyamatosan fel-fel bukkan a Börzsöny, ami hosszan elterülő vonulatával szintén kalandra hívja a vándort. Ahogy a bükkösben egyik lábamat teszem a másik elé, folyamatosan kísér a Dunakanyar szűk völgyéből felhallatszó morajlás. Messzi zúgás ez, amit a Dunával együtt kanyargó vasút robogása kelt, de a természetjárás idilljéből nem vesz el, inkább csak a civilizáció távolságát jelzi. A bükköket tölgyek váltják fel, és immár a piros háromszöget követve érjük el a Prédikálószéket, ami a hegység egyik legszebb kilátását nyújtja. 

A Prédikálószék kilátójából hazánk páratlan, és az egyik legszebb kilátása tárul elénk a Dunakanyarra.  A szemközti Hegyes-tető, a patkó formájú Dunakanyar, a visegrádi vár és a Magas-Börzsöny hegyvonulata innen mind ráférnek egy fotóra. Távcsővel is órákig lehet pásztázni a környéket, ami most sajnos nem volt nálam, így nem ragadtam le olyan hosszú időre, hanem folytattam az utat egy másik kedvenc helyemre, az innen alig kőhajításnyira lévő Vadálló-kövekhez.

Nem véletlen, hogy a hegység többmillió éves andezitszikláit a turisták egyik legkedveltebb célpontjaként tartják számon. Hazánkban kevés olyan turistaút van, ahol ennyire csipkézett, vulkáni tevékenység nyomán keletkezett kúpokon gyalogolhatunk végig, és mindezt szép kilátással. Persze csak óvatosan, mert helyenként több tíz méteres mélység felett lépkedünk a csúszós köveken. A Vadálló-köveket jellegzetes formájukról is könnyű beazonosítani. Föntről lefele haladva láthatjuk az Árpád trónját, a Felkiáltójelet, a Függőkőt, a Bunkót, a Szélestornyot és Nagytuskót. Innen nyugati irányban jól látszik Dobogó-kő és a környék 4-500 méter magas hegyei, köztük a Rám-hegy, aminek a szakadékát ismerik a legtöbben, és amit majd a Pilisi vándorlás is érint. De előtte még vár ránk egy csúszós ereszkedés a Malom-völgybe, aminek alját a Szentfa-kápolnánál érjük el. Itt a kiépített pihenőhely és a forrás mellett megtaláljuk túránk igazolópecsétjét is.

Tovább haladva a zöld jelzésen alig egy kilométert kell gyalogolnunk, hogy az ország egyik legismertebb és legforgalmasabb turistaútjához érjünk. Nincs olyan ember, aki legalább ne hallott volna a Rám-szakadék vadregényes szurdokáról, amit én is századjára járok végig, de még mindig nagy kedvvel és lelkesedéssel. Gyerekkoromban ide főleg tavasszal és ősszel imádtam jönni, amikor az esőzésektől a szurdok patakja megáradt, és a sziklák közt lezúduló víz csak úgy dübörgött. Ilyenkor a bátyámmal hosszú órákon át gázoltunk a gyakran combközépig érő jéghideg vízben, és amikor már teljesen áthűlve „kikommandóztuk” magukat, jött édesanyánk és ránk adta a száraz váltóruhát. Akkoriban itt még csak egy-két rozsdás lánc segítette a haladást, és talán egy helyen volt létra, de sosem esett bajunk, mert tisztában voltunk a szabadságunkkal és annak minden lehetséges veszélyével. Ezekkel a gondolatokkal a fejemben és emlékekkel a szívemben lépdeltem egyik létrafokról a másikra, mígnem a zúgó szakadékból csendes völgybe nem értem. Innen még továbbra is felfelé tart az utunk, a kaptató csak a sárga jelzést elérve kezd enyhülni.

Kiérünk a völgyből, és az Árpádvár nevű hegy alatt folytatjuk a túrát. A helyen a régészek Árpád-kori földvár nyomaira bukkantak, innen a hegy elnevezése. Jelzett turistaút nem vezet fel rá, de egy meredek ösvényen felkapaszkodhatunk a 484 méteres magaslatra, ahol igazából nem sok mindent találunk, hacsak nem az itt elhelyezett „várkódot”, ami egy másik túramozgalom igazolópontja. A zöld jelzésen továbbhaladva először keresztezzük az aszfaltutat, majd elérjük a Makó-rétet, ami egykor jobb napokat látott pihenőhely volt, de az itt csörgedező Júlia-forrás még mindig bővizűen oltja a túrázó szomját. A pihenő után egy rövid kaptatóval érjük el a túránk következő igazolópontját, a Szakó-nyerget. Innen Dobogókő irányába fordulunk, és kényelmesen emelkedünk a Jász-hegy gerincén futó, Téry-útnak is nevezett ösvényen. Ez hazánk egyik legrégebbi turistaútja, amin Tost Gyulának, Hegedüs Lajosnak és Tirts Rezsőnek is állítottak emléket. Utóbbiról még egy kilátóhelyet is elneveztek, ahonnan kiválóan látszanak az alig pár órája bejárt Vadálló-kövek. Innen már csak mintegy fél kilométer Dobogókő, aminek a közelségét mi sem jelezhetné jobban, mint az egész környéket bezengő motorosok száguldása, akik az ide felvezető országutat versenypályának használják.

Dobogókő kétségtelenül a magyarországi turistáskodás bölcsője, mondhatni központja. Ez részben a hely kiváló adottságainak köszönhető, de a főváros közelsége és a könnyű megközelíthetőség is hozzájárul ahhoz, hogy itt nem csak hétvégén lehet sok kirándulóval találkozni. A Báró Eötvös Loránd Turistaház egész évben nagy forgalmat bonyolít, a mellette álló 118 éves menedékház pedig múzeumként üzemel, ahol nemcsak a hazai természetjárás történetét ismerhetjük meg, hanem jó pár lenyomattal gazdagíthatjuk a turistapecsét-gyűjteményünket is.

A történelem kedvelői számos más turistaemléket találhatnak a múzeumon kívül is, mint például a kilátónál sziklába foglalt Téry Ödön-emlékművet, ami a magyar turistaság egyik alapítóatyjának állít emléket. Kevesen tudják, hogy a Trianon utáni Magyarországon 1923-ban Dobogókőn hoztak létre elsőként sípályát, és hogy az itt található, világháborúban elesett turisták emlékművéről állítólag Rákosi Mátyás 1950-ben személyesen távolította el a kettős keresztet. Arról már viszont sokkal többen hallottak, hogy itt van a Föld „szívcsakrája”, amit a hely neve is bizonyít, és ami állítólag a szív dobogására utal.

Az igazság az, hogy ilyen földrajzi nevet máshol is találunk. A csúcs nélküli meredek hegyeket és dombokat hívják dobogónak, de ez nyilván nem érv a „csakrahívőknek”. Persze hitében senkit nem akarok megbántani, de nem tudtam megállni a hangos nevetést, amikor Dobogókőt az egyiptomi piramisokkal és az ufókkal hozták összefüggésbe. Az ilyen tézisek születésével kapcsolatban már korábban kifejtettem a véleményem még a vándorlás második szakaszánál, úgyhogy most nem teszem.

Érdemes egy kis kitérőt tenni a Dobogókő meredek oldalában álló Thirring-sziklákhoz, amit rövid körtúrával járhatunk végig, vagy az innen messzebb fekvő Zsivány-sziklákhoz, amit – ha még nem láttunk –, mindenképpen érdemes felkeresni. Én már korábbi útjaim során megcsodáltam ezeket a földrajzi képződményeket, így továbbhaladtam a vándorlás útvonalán a Két-bükkfa-nyereg felé. A névadó két bükkfát a Dobogókőre vezető út építésekor, 1935-ben vágták ki; a vármegyék határát voltak hivatottak jelölni. Pest és Komárom-Esztergom megye határa most is itt húzódik, és az igazolópecsétet is itt találjuk a forgalmas út melletti útjelzőtáblán.

Lassan mai túránk végéhez érünk, amit Pilisszentléleken fejezünk be, 22 kilométer megtétele után. Ha van még erőnk és kedvünk, akkor innen érdemes egy kis kitérőt tenni a Fekete-kő szirtjéhez, ahonnan tökéletesen rálátni a célállomásunkra, és nem mellesleg itt találjuk a Piliscsabai Természetjáró Egyesület másik túramozgalmának, a Pilisi kilátásoknak az egyik pecsétjét is.

Ha úgy döntünk, hogy majd máskor látogatunk el a Fekete-kőhöz, akkor a zöld jelzést kell követnünk a csemetekertek oldalában, az erdészház mellett, amit a térképen Mexikónak hívnak. Na de hogy kerül ide Mexikó? A hajdani erdészházat hívták Megszökőnek, innen az áthallás. A történet szerint az 1800-as évek elején Pilismaróton kolerajárvány pusztított, és az erdész családjával együtt ide költözött, „megszökve” a betegség elől. De errefelé más érdekes nevet is találhatunk a térképen, mint például a Saolin falut, ahol a nevével ellentétben nem kung-fu harcosokkal, hanem étteremmel és szállást biztosító vendéglátókkal találkozhatunk.

Én nem itt, hanem az alig egy kilométerre fekvő Pilisszentléleken fejezem be a túrát, hogy majd másnap a vándorlás utolsó szakaszát kipihenten kezdjem meg. Bár a mai útvonalat már jól ismertem, mégis olyan terepen jártam, ahová az ember szívesen vissza-visszatér. Mert ha nem az új felfedezések, akkor a régi kedvenc helyek élményei töltik fel a turistát a gyaloglás kedvével. Tarts velem az utolsó, hatodik szakaszon is, és fejezzük be együtt a Pilisi vándorlást!

Tömegközlekedéssel

Tömegközlekedéssel elérhető

Pilisszentlászlót Szentendréről a 870-es távolsági busszal lehet megközelíteni. Pilisszentlélek szintén busszal érhet el Esztergomból. 

Megközelítés

Pilisszentlászlóra Szentendrén át vezet az út: a város közepén a Skanzen táblával jelzett kereszteződésében balra fordulunk, a várost elhagyva az első település lesz a cél.

Pilisszentlélek ugyanazon az útvonalon érhető el, mint Pilisszentlászló: Szentendre közepén a Skanzen táblával jelzett kereszteződésében balra fordulunk, majd Pilisszentlászló és a Két-bükkfa-nyereg érintésével egy útelágazáshoz érünk, ahol jobbra tábla jelzi a faluba való letérést.

Navigációhoz Pilisszentlászlóra kattints ide, Pilisszentlélekre pedig ide!

Autóval

A településeken bárhol díjmentesen leparkolhatjuk az autót a KRESZ szabályainak megfelelően. 

Navigáció Google Térképpel

A szerző által ajánlott kiadványok:

A szerző által javasolt térképek:

Turistatérképek: 

Pilis, Visegrádi-hegység térkép - Szarvas & Faragó

Pilis, Visegrádi-hegység (Cartographia)


Kérdések és válaszok

Tedd fel az első kérdést!

Erről a tartalomról még senki nem kérdezett.


Értékelések

5,0
(1)

A többiek fényképei


Állapot
nyitva
Értékelés
Nehézség
közepes
Hossz
21,8 km
Időtartam
6:42 óra
Szint +
805 m
Szint -
849 m
Tömegközlekedéssel elérhető Egyirányú túra Szakaszosan teljesíthető túra Szép kilátás Evés-ivás lehetőség Kulturális/történelmi értékek Földtani érdekességek Növénytani érdekességek Állattani érdekességek Egészséges környezet

Statisztika

: óra
 km
 m
 m
Legmagasabb pont
 m
Legalacsonyabb pont
 m
Szintprofil megjelenítése Szintprofil elrejtése
Nagyításhoz vagy kicsinyítéshez húzd össze a nyilakat!