Szentfa-kápolna

Dömös az elbeszélések szerint már a középkorban is fontos búcsújáró hely volt, de a török hódítás ennek minden nyomát eltörölte, mígnem 1885 májusában a karján a kis Jézust tartó Szűz Mária képe felragyogott itt egy fiatal bükkfa törzsén. A csodának két libapásztor lányka volt tanúja, akik hírét vitték a jelenésnek. A két alak, sugárzó glóriával fejük körül, állítólag többször is megjelent itt.

Eleinte csak a dömösiek jártak fel rendszeresen imádkozni a fához, de a Simon-dűlő, ahogy akkoriban nevezték, idővel népszerű szenthellyé vált, s búcsújárók áradata lepte el a völgyet és a falut. Ez utóbbi vezetőinek nem lehetett ínyére a tömeg, mert mindössze két évvel az első jelenés után - állítólag a helyi plébános sugalmazására - az alszolgabíró és néhány csendőr nemes egyszerűséggel kivágták a fát.

A kápolnát a hívek ennek pótlására emelték néhány évtizeden belül, és mivel a hely tisztelete nem szűnt meg, a közeli fákon ma is lóg pár szentkép.

Alattuk ered a neves természetjáró emlékét őrző, kővel kirakott foglalatú Kaintz György-forrás, mellette pedig, a kis réten, fedett pihenőhelyet és padokat találunk, ahol a kirándulók letelepedhetnek pár percre.

Dömösről indulva itt válik szét a Rám-szakadék, illetve a Vadálló-kövek felé vezető turistaút, és mivel mindkét úti cél rendkívül népszerű, a kis kápolna sok túrázónak megmaradhat az emlékében.

Nyitvatartás

Árak: