ST2 Sultans Trail 2. szakasz: Pozsony - Budapest

A Duna régóta útvonalként és határként is szolgál. A Duna itt a Kis-Alföld széles és termékeny táján folyik keresztül, amelyet az évszázados áradások, települések és mozgások alakítottak. A Duna Pozsony előtt, a Dévai-hasadéknál áttörve a Kis-Kárpátokon, belép az Alföldbe, majd Esztergomnál ismét elhagyja azt, ahol élesen kanyarodik a Pilis-hegység körül. Ezen a síkságon a Duna egykor a római limes, a Római Birodalom határának részét képezte. Róma kivonulása után jóval később is az általa használt utak, táborok és folyami átkelőhelyek továbbra is strukturálták az utazást a térségben.
Az oszmánok idején ugyanezeket az útvonalakat használták a Bécs felé való előrenyomulás során. Ezen a vitatott határvidéken a hatalom gyakran megosztott volt: sok falu egyszerre tartozott a magyar földesurak és az oszmán bégek alá, és mindkettő ugyanazokra a paraszti közösségekre vetett ki adót. A Duna nem csupán politikai határ volt, hanem a mozgás, az ellátás és az ellenőrzés közös vonala.
A Kis-Magyarország a kőkorszak óta lakott terület. Az 1. századtól az 5. századig a római Pannonia provincia részét képezte, majd germán és szláv megtelepedés, 900 körül pedig a magyarok érkezése következett. Körülbelül 1000-től kezdve a Magyar Királyság magja lett, amíg az első világháború fel nem osztotta a régiót Magyarország, Csehszlovákia és Ausztria között, létrehozva a modern határokat, amelyeken az ösvény most áthalad.
A folyórendszerbe történő jelentős modern beavatkozásra az 1990-es években került sor a gabčíkovói gát és erőmű megépítésével. Ma a két nyomvonalváltozat a folyóhoz való ellentétes hozzáállást tükrözi: a szlovák oldalon, ahol a Duna nagyrészt szabályozott, és a magyar oldalon, ahol a régebbi vizes élőhelyi táj nagy része megmaradt.