Sümegi vár

A Bakony nyugati részén, Sümeg városa felett, a 270 méter magas magányos Várhegyen terül el a vár. A felvezető szerpentinút figyelemreméltó szintkülönbséget hidal át, cserében egyedi panorámával ajándékoz meg. A vártaxi az úton fel-le ingázva szállítja utasait, érdemes azonban a kaptatót gyalog megtenni, mert így sokkal több szépséget láthatunk, és jó idő esetén remek fotókat készíthetünk az alant elterülő Sümegről és környékéről.

A külső várkapu után jön a még látványosabb belső várkapu, középkori hangulatot árasztó árokkal és csapóhíddal. A második kapu után rögtön a tágas várudvarra érkezünk, ahol szép, rendezett környezet fogad. A gyerekeknek igazi „játszóvár” ez: az udvaron harcba szállhatnak a hétfejű sárkánnyal, lovagolhatnak, kipróbálhatják a gólyalábazást, kereshetik a tűt a szénakazalban, íjászkodhatnak, párnacsatázhatnak, állatokat simogathatnak. A bevállalósabbak a kalodába, a ketrecbe is bemászhatnak.

Középkori hétköznapok

A földszinten benézhetünk a kovács- és a bognárműhelybe, a konyhába, a sütőházba (ahol kürtőskalácsot árulnak), a kínzókamrába, ahol a viaszbábuk inkább viccesek, mint félelmetesek, de a kínzóeszközöket látva nem biztos, hogy tudni akarod, mi minden történhetett itt a középkorban. A várban akad még kőtár, darabontok szobája, püspöki hálószoba, várkápolna, vármakett-kiállítás és minimozi harcos-csatázós történelmi filmekkel. A várkonyha mellett udvari fűszerkert virul – minden adott tehát, hogy elmerüljünk a középkor hangulatában. Természetesen vezetett túrát is tehetünk a várban, melynek során érdekes anekdoták hangzanak el a vár életéből - ennek pontos indulási idejéről és áráról a pénztárnál tájékozódhatunk.

A vár nagy előnye, hogy nemcsak belülről és az udvaron, hanem felül, a várfalon is jól körbe lehet sétálni. Akár egy órát is bóklászhatunk a gyilokjárón és a falak között anélkül, hogy az elénk táruló kilátással betelnénk. Aki pedig ennél több izgalomra vágyik, az nyaranta a vár melletti arénában egy korhű középkori lovagi játékot is megtekinthet: keddtől szombatig 17 órától, ősszel és a téli időszakban szerdánként és szombatonként 17 órától vehetünk részt lovagi tornán. 

Vártörténet

A vár építését a hagyomány a tatárjárás (1241) utáni időkre datálja. A Sümeg környéki területet a 11. század elejétől királyi adományként a veszprémi püspökség birtokolta, ezért építtetője is nagy valószínűséggel a püspök volt. Először csak egy lakótorony állhatott itt, a mai öregtorony elődje, majd a 15. század közepén kibővítették. Hadi jelentősége Veszprém elestével (1552) nőtt meg, amikor a veszprémi püspökség a török elől a sümegi várba menekült, és Sümeg lett mintegy kétszáz éven át a püspökség székhelye. 

Míg a török seregnek Sümeget sikerült elfoglalnia, a vár mindvégig derekasan ellenállt a támadásoknak. A Rákóczi-szabadságharcban jelentős szerepet játszott, a kuruc katonaság központja volt, ezért a császáriak 1713-ban egy hadgyakorlat ürügyén felgyújtották, és nagy részét lerombolták. A vár ezután évszázadokig pusztult. Régészeti feltárását 1957 és 1965 között végezték el. 1989-től üzemeltetése magánkézbe került, azóta folyamatosan felújítják, alakítják.

Közeli látnivalók

• Tarisznyavár és Udvarbíró-ház (Sümeg)

• Püspöki Palota (Sümeg)

• Afrikárium (Sümeg)

• Fehér-kövek (kilátóhely Sümeg határában, remek kilátással a várra és a városra)

• Fehér-sziklák Erdőrezervátum (Sümeg határában)

Nyitvatartás

• 9:00-18:00

április 6.-június és szeptember, október:

• 9:00-18:00

Július, augusztus:

• 9:00-19:00

A vár egész évben, minden nap nyitva van, de csúszós, havas időjárás esetén zárva tart!

Árak:

• felnőtt: 3000 Ft
• gyermek (6-14 év), nyugdíjas és diák (igazolvány felmutatása mellett): 1500 Ft
• 6 éves kor alatt ingyenes
• tárlatvezetés: 10 000 Ft/csoport

A belépőjegyekkel a várban található összes kiállítás és program megtekinthető.

Az adatok csak tájékoztató jellegűek, és a 2025 októberi állapotot tükrözik. Érkezés előtt mindig tájékozódj a szolgáltató honlapján, és ha eltérést találsz, írd meg nekünk!