Tengerek emlékei a Rendeki-hegyen

 Itiner

• A buszmegállóból a K jelzésen északnyugat felé indulunk, majd jobbra a Z jelzésre váltunk, amit Csabrendek határáig követünk.
• A ZT jelzésen balra térve érdemes kitérőt tenni a csabrendeki kőfejtő tetejére.
• Az aszfaltra leérve jobbra fordulunk a P+ jelzésen.
• A lakott terület határán a P◼  jelzésre csatlakozva térünk vissza Sümegre.
• A kiindulási pontunkhoz a K jelzésen balra térve jutunk.

A túráról részletesen

A lakott területről a természetbe

A sümegi buszpályaudvarról északnyugat felé indulunk a K jelzésen. Elhaladunk Istók János 1907-ben állított, „Sümeg város atyját”, Ramassetter Vincét ábrázoló bronzszoba mellett. Ramassetter kezdetben apja kékfestő műhelyében dolgozott, főleg a beszerzésekkel foglalkozott. A vállalkozáson kívül 1848-ban a mezőváros első polgármestere, ahol iskolát, kórházat, és téglagyárat is alapított. Emellett korának sikeres bortermelője és a magyar borok összehangolt külföldi értékesítésének egyik legfontosabb alakja volt A Kisfaludy téren balra találjuk Kisfaludy Sándor szülőházát, a Palotakertben pedig a költő és Szent László király szobrát.

A Z jelzésen az egykori városfalon át belépünk a falakkal övezett török kori belvárosba, ahol a Sarlós Boldogasszony ferences kegytemplom és kolostor áll előttünk, mellette a püspöki palotával. Az előbbit Széchényi György veszprémi püspök (1648-58) alapította, freskóit Kontuly Béla festette az 1950-es és 1970-es években. A templom híres kegytárgya a sümegi csodatevő Szűz Mária szobra, amelynek története 1699-ben indult. Berghoffer Mária Zsófia Katalin mozgásszervi betegségben szenvedő bécsi asszony álmot látott, melyben Szűz Mária mondta neki, hogy ha felkeresi a szobrot, meggyógyítja. Második és harmadik álmában már megtudta, hogy a helyszín Magyarországon, Sümegen van. 1699. február 4-én érkezett a városba, ahol hosszas kutakodás után megtalálta a szobrot. A megérintésétől hirtelen gyógyulásnak indult, s másnap már a saját lábán ment fel a várban székelő Széchenyi Pál püspökhöz, hogy beszámoljon neki a csodás gyógyulásáról. Az első hitelesített csodát később számos további gyógyulás vagy megmenekülés története követte, mint például a vak kuruc katona, a lágrádi süketnéma asszony vagy a tűt nyelt csecsemő.

A templom mellett álló püspöki palota elődje egy kisebb kúria lehetett, amit valószínűleg Széchényi György püspök építtetett a 17. század végén; a mai kialakítás Padányi Biró Márton nevéhez köthető. A püspök az 1748- 1755 közötti 100 000 forintot áldozott az építkezésekre és a bútorokra. Az eredetileg barokk stílusú rezidencián csak kisebb felújítások és klasszicizáló átépítések történetek a II. világháborúig, ami után iskola és diákotthon működött benne. Ma az egyetlen állami tulajdonban lévő egyházi kastély.

Rövidesen elhaladunk a sümegi vár tövében a Váristálló mellett, ami a város plébániatemplomához hasonlóan Padányi Bíró Márton idejében épült.

Fel a hegyre

A várparkoló utáni aluljárón átkelünk a 84. sz. főút alatt, majd a lépcsők után a vízmű kerítése mellett elhaladva a Fehérkő utcára érünk, melyről balra lekanyarodva a Vincellér utcára, majd egyenesen az Öreghegyre jutunk. Az erdő szélén álló bal oldali ház volt Kisfaludy Sándor költő egykori pincéje. A 18. sz. második felében barokk stílusban épült deszkaoromzatos hajlék nyugati oldalán egykor oszlopos tornác húzódott. Emléktábláján a következő felirat áll: "Honfi! kegyeld e helyet és gondolj régi urára, Kisfaludynk zengett itt epedő dalokat. 1876."

Mielőtt az aszfaltos útról balra kanyarodva belépnénk a Sümegi Fehér-kövek Természetvédelmi Területre, érdemes visszatekinteni a sümegi vár irányába. A Rendeki-hegy a Bakony délnyugati nyúlványa, melynek legmagasabb pontja, a Csúcsos-hegy 374,6 m. Tömbje a miocén földtörténeti korban, mintegy 20 millió éve emelkedett ki, miközben északkeleti irányba megdőlt, majd a folyamatot követően, kb. 15 millió évvel ezelőttől 5 millió éven át a Bádeni-, a Szarmata-, majd a Pannon-tenger, illetve az utóbbiból kiédesedő Pannon-tó mosta, pusztította a hegylábat. Ennek nyomát a kavicsos útra érvre rögtön megfigyelhetjük a lekerekített, lapos ún. abráziós kavicsok formájában, amelyeket a Pannon-tó árapály mozgása és az áramlatok csiszoltak lapos, kerekded alakúra.

Erdei utunk hamarosan kis tisztásra ér, melyen ma egy vízmű, 150 évvel ezelőtt pincék és hegyi hajlékok álltak. A gyep virágpompája már sejteti, hogy a hegy védett növényekben is gazdag; többek között a szarvas hagyma, a pókbangó, a karcsú gyöngyike, a kislevelű nőszőfű és a sárga koronafürt is előfordul rajta. A mészkedvelő tölgyesbe visszatérve tovább kutathatjuk a hegyet ostromló tengerek munkáját. A vízszint három említett időszakbeli emelkedésének nyomai ma is jól láthatóak ún. abráziós szinlők formájában, amelyeket rövid meredek és közel sík szakaszok váltakozásaként érzékelünk utunk során a két eróziós árok között húzódó gerincen.

A hegyet nagyrészt alkotó eocén korú, északkeleti irányba vastagodó, mintegy 45 millió éves Szőci Mészkő Formációra a fennsíkon több helyen az oligocén–alsó-miocén korú, főleg nagy méretű folyami kavicsból álló Csatkai Formáció települ. Előbbi normál sótartalmú, sekélytengeri platón képződött. Egyes rétegeiben kőzetalkotó mennyiségben (helyenként 80-90%-ban) tartalmaz ősmaradványokat. Előbb főleg a likacsoshéjúak közé tartozó Assilina spira és Alveolina fajok meszes vázait, illetve kőbeleit pillanthatjuk meg a leggyakrabban, míg feljebb a Szent László pénzeként is ismert Nummulites millecaput és N. perforatus, illetve ha szerencsénk van, akár tengeri sünök fosszíliáival is találkozhatunk.

Séta a fennsíkon

A fennsíkra érve ösvényünk balra kanyarodik. Hamarosan megérkezünk utunk egyik fő látványosságához, a Fehér-kövek tetejére. A környék egyik legszebb kilátópontjáról tiszta időben déli irányba a Keszthelyi-hegység: a Sarvaly-gerinc, a Szebike, a Tátika, a Hermántóhegy, a Kovácsi-hegy, a rezi Meleg-hegy, a Púpos- és a Hosszú-hegy látszik, majd a Zalapáti-hát és a Kisalföld. Tiszta idő esetén jó rálátás nyílik a Keleti-Alpok vonulataira, akár a mintegy 200 km-re lévő Seckauer Zinkenre is. Az elnyúló Wechsel- és Kőszegi-hegység után a Schneeberg tömbje emelkedik szigorúan a Kisalföld síkja fölé.

A kilátópont környékén feltűnő az útban lévő sok-sok nagy méretű kavics és görgeteg, amik a szőci mészkőre települő Csatkai Formációt jelzik, melynek a rétegsora kavics-konglomerátum, homok-homokkő, agyag, márga, aleurolit rétegek ciklikus váltakozásából épül fel. A görgetegek már a jégkorszak alatt kipreparálódhattak a laza homokrétegek közül, amit a pleisztocén szelek által fényesre csiszolt felületük jelez - ezeken olykor a szélbarázdákból az egykori uralkodó szélirány is kikövetkeztethető. A hegyen talált legnagyobb példány mérete 85×45×35 cm volt. Morfológájuk és összetételük alapján a kövek egy oligocén folyó kb. 30 km-es mellékágának, hegyi patak(ok)nak a hordaléka, ami a napjainkban a Balaton alatt és attól délre, a mélyben elhelyezkedő Pelsói-hátságról pusztulhatott le.

A kilátóponttól a Fehér-sziklák Erdőrezervátum védőzónáján át északnyugat, majd északkelet felé haladunk a fennsík szélén. Az erdőrezervátum magterülete 47 hektár, ahol minden erdőgazdálkodási tevékenységet felfüggesztettek. Ezt egy 261 hektár területű védőzóna veszi körül, ahol természetközeli erdőgazdálkodást folyik. Elhaladunk az egykori katonai reléállomás kerítése mellett, majd az út melletti dagonyában ismét szemügyre vehetünk néhány csatkai görgeteget.

A hamarosan karsztbokorerdőben haladó ösvényünkről a ZT jelzésen balra térve érdemes kimenni a csabrendeki kőfejtő tetejére, ahonnan a Kissomlyótól a Kab-hegyig terjed a kilátás. A Kisalföld síkjából kiemelkedő Kissomlyó mögött a Soproni-hegység, majd a Ság és a Somló látszik. A Bakony vonulataiból a Durrantós-tető, a Kőris- és a Som-hegy, a Hajag, a Borzás- és a Kab-hegy magasodik ki. Alattunk Csabrendek terül el 1790-ben késő barokk stílusban épült, copf berendezésű templomával.

Vissza Sümegre

Jelzésünkön folytatva az utunkat Csabrendek szélső házaihoz érünk le, ahol kis kitérőt tehetünk a bányaudvarba, amiben akár a Kőkatlan tanösvényen is körbemehetünk. A bányában az építkezésre kiválóan alkalmas Szőci Mészkő Formáció tömbjeit fejtették, többek között a falu házaihoz és templomához.

Az aszfaltra leérve jobbra fordulunk a P+ jelzésen, és az erdőbe beérve görgeteges úton indulunk el az ösvényünket övező eocén korú sziklák között. Utunk lassan ellaposodik, és elérjük a Csúcsos-hegyre vezető murvás feltáróutat. Innen fokozatosan ereszkedünk le Sümegre, ahol a házaknál a P◼  jelzésre csatlakozva térünk vissza kiindulási pontunkhoz. A buszmegállóhoz a K jelzésen balra térve jutunk a már ismert úton.