Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Galyatető Turistacentrum Gerecse50 A kéktúrázás napja
nyelv kiválasztása
Túra tervezése ide A túra másolása
Gyalogtúra ajánlott túra

Tengerek emlékei a Rendeki-hegyen

· 3 értékelés · Gyalogtúra · nyitva
A tartalmat készítette:
Magyar Természetjáró Szövetség igazolt partner  A felfedezők választása 
  • Sümeg vára háttérben a Keszthelyi-hegységgel
    / Sümeg vára háttérben a Keszthelyi-hegységgel
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Turistajelzés a Rendeki-hegyen
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Csabrendek temploma a kőfejtő tetejéről
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Szent Lőrinc templom és a Somló a csabrendeki kőfejtőről
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Bükkös a rendeki-hegyen
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A csabrendeki kőfejtőnél
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Feltáruló rétegsor Sümeg határában
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Fehér kövek kilátóhely
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Mészkősziklák a Rendeki-hegyen
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Érkezés Csabrendekre
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Keszthelyi-hegység Sümeg határából
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Sümegi vár
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Alkonyati kilátás a Fehér kövek tetejéről - Sümegi vár a Keszthelyi-hegységgel
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
m 400 300 200 10 8 6 4 2 km Kisfaludy Sándor szülőháza (Sümeg) Püspöki Palota (Sümeg) Püspöki Palota (Sümeg) Sümegi vár
Ez a körtúra a sümegi várral, az Alpokra és a Bakonyra nyíló panorámás szakaszaival, valamint az útvonal nagy részén a felszínen lévő Szőci Mészkő Formációval kápráztat el. Utóbbi kőzetalkotó mennyiségben tartalmazza ősi egysejtűek, tengeri sünök és más egykori élőlények ősmaradványait.
nyitva
könnyű
Hossz 10,2 km
3:10 óra
385 m
385 m
Túránkon rövid városi bevezető után felkapaszkodunk a Rendeki-hegyre, melynek partjait egykor három tenger is mosta. Az első természeti érdekességet a Fehér-kövek adják, melyek tetejéről csodálatos kilátás tárul az alattunk elterülő tájra a Keszthelyi-hegységtől egészen a Schneebergig. Innen a fenník szélén haladva érjük el a hegy túloldalán nyíló csabrendeki kőfejtőt, melynek tetejéről a Somló és a Bakony irányába látunk ki, leereszkedve pedig további érdekességeket is láthatunk a bányafalon. Innen az erdőn át az eocén korú mészkősziklák között vágunk neki a visszaútnak, melynek során egy kellemes sétával vissza Sümegre.

A szerző tippje

  • Semmiképpen ne hagyjuk ki a sümegi várat, ami akár kisebb gyerekekkel is kiváló program.
Dr. Szentes Szilárd profilképe
Szerző
Dr. Szentes Szilárd
frissítve: 2021-06-22
Nehézség
könnyű
Technika
Állóképesség
Élmény
Táj
Legmagasabb pont
382 m
Legalacsonyabb pont
185 m
Ajánlott időszak
jan.
febr.
márc.
ápr.
máj.
jún.
júl.
aug.
szept.
okt.
nov.
dec.

Kezdés

Sümeg, autóbusz-pályaudvar (185 m)
Koordináták:
DD
46.976944, 17.282382
DMS
46°58'37.0"N 17°16'56.6"E
UTM
33T 673591 5205130
w3w 
///cimbora.emberi.okos

Végpont

Sümeg, autóbusz-pályaudvar

Útleírás

 Itiner

  • A buszmegállóból a K jelzésen északnyugat felé indulunk, majd jobbra a Z jelzésre váltunk, amit Csabrendek határáig követünk.
  • A ZT jelzésen balra térve érdemes kitérőt tenni a csabrendeki kőfejtő tetejére.
  • Az aszfaltra leérve jobbra fordulunk a P+ jelzésen.
  • A lakott terület határán a P◼  jelzésre csatlakozva térünk vissza Sümegre.
  • A kiindulási pontunkhoz a K jelzésen balra térve jutunk.

A túráról részletesen

A lakott területről a természetbe

A sümegi buszpályaudvarról északnyugat felé indulunk a K jelzésen. Elhaladunk Istók János 1907-ben állított, „Sümeg város atyját”, Ramassetter Vincét ábrázoló bronzszoba mellett. Ramassetter kezdetben apja kékfestő műhelyében dolgozott, főleg a beszerzésekkel foglalkozott. A vállalkozáson kívül 1848-ban a mezőváros első polgármestere, ahol iskolát, kórházat, és téglagyárat is alapított. Emellett korának sikeres bortermelője és a magyar borok összehangolt külföldi értékesítésének egyik legfontosabb alakja volt A Kisfaludy téren balra találjuk Kisfaludy Sándor szülőházát, a Palotakertben pedig a költő és Szent László király szobrát.

A Z jelzésen az egykori városfalon át belépünk a falakkal övezett török kori belvárosba, ahol a Sarlós Boldogasszony ferences kegytemplom és kolostor áll előttünk, mellette a püspöki palotával. Az előbbit Széchényi György veszprémi püspök (1648-58) alapította, freskóit Kontuly Béla festette az 1950-es és 1970-es években. A templom híres kegytárgya a sümegi csodatevő Szűz Mária szobra, amelynek története 1699-ben indult. Berghoffer Mária Zsófia Katalin mozgásszervi betegségben szenvedő bécsi asszony álmot látott, melyben Szűz Mária mondta neki, hogy ha felkeresi a szobrot, meggyógyítja. Második és harmadik álmában már megtudta, hogy a helyszín Magyarországon, Sümegen van. 1699. február 4-én érkezett a városba, ahol hosszas kutakodás után megtalálta a szobrot. A megérintésétől hirtelen gyógyulásnak indult, s másnap már a saját lábán ment fel a várban székelő Széchenyi Pál püspökhöz, hogy beszámoljon neki a csodás gyógyulásáról. Az első hitelesített csodát később számos további gyógyulás vagy megmenekülés története követte, mint például a vak kuruc katona, a lágrádi süketnéma asszony vagy a tűt nyelt csecsemő.

A templom mellett álló püspöki palota elődje egy kisebb kúria lehetett, amit valószínűleg Széchényi György püspök építtetett a 17. század végén; a mai kialakítás Padányi Biró Márton nevéhez köthető. A püspök az 1748- 1755 közötti 100 000 forintot áldozott az építkezésekre és a bútorokra. Az eredetileg barokk stílusú rezidencián csak kisebb felújítások és klasszicizáló átépítések történetek a II. világháborúig, ami után iskola és diákotthon működött benne. Ma az egyetlen állami tulajdonban lévő egyházi kastély.

Rövidesen elhaladunk a sümegi vár tövében a Váristálló mellett, ami a város plébániatemplomához hasonlóan Padányi Bíró Márton idejében épült.

Fel a hegyre

A várparkoló utáni aluljárón átkelünk a 84. sz. főút alatt, majd a lépcsők után a vízmű kerítése mellett elhaladva a Fehérkő utcára érünk, melyről balra lekanyarodva a Vincellér utcára, majd egyenesen az Öreghegyre jutunk. Az erdő szélén álló bal oldali ház volt Kisfaludy Sándor költő egykori pincéje. A 18. sz. második felében barokk stílusban épült deszkaoromzatos hajlék nyugati oldalán egykor oszlopos tornác húzódott. Emléktábláján a következő felirat áll: "Honfi! kegyeld e helyet és gondolj régi urára, Kisfaludynk zengett itt epedő dalokat. 1876."

Mielőtt az aszfaltos útról balra kanyarodva belépnénk a Sümegi Fehér-kövek Természetvédelmi Területre, érdemes visszatekinteni a sümegi vár irányába. A Rendeki-hegy a Bakony délnyugati nyúlványa, melynek legmagasabb pontja, a Csúcsos-hegy 374,6 m. Tömbje a miocén földtörténeti korban, mintegy 20 millió éve emelkedett ki, miközben északkeleti irányba megdőlt, majd a folyamatot követően, kb. 15 millió évvel ezelőttől 5 millió éven át a Bádeni-, a Szarmata-, majd a Pannon-tenger, illetve az utóbbiból kiédesedő Pannon-tó mosta, pusztította a hegylábat. Ennek nyomát a kavicsos útra érvre rögtön megfigyelhetjük a lekerekített, lapos ún. abráziós kavicsok formájában, amelyeket a Pannon-tó árapály mozgása és az áramlatok csiszoltak lapos, kerekded alakúra.

Erdei utunk hamarosan kis tisztásra ér, melyen ma egy vízmű, 150 évvel ezelőtt pincék és hegyi hajlékok álltak. A gyep virágpompája már sejteti, hogy a hegy védett növényekben is gazdag; többek között a szarvas hagyma, a pókbangó, a karcsú gyöngyike, a kislevelű nőszőfű és a sárga koronafürt is előfordul rajta. A mészkedvelő tölgyesbe visszatérve tovább kutathatjuk a hegyet ostromló tengerek munkáját. A vízszint három említett időszakbeli emelkedésének nyomai ma is jól láthatóak ún. abráziós szinlők formájában, amelyeket rövid meredek és közel sík szakaszok váltakozásaként érzékelünk utunk során a két eróziós árok között húzódó gerincen.

A hegyet nagyrészt alkotó eocén korú, északkeleti irányba vastagodó, mintegy 45 millió éves Szőci Mészkő Formációra a fennsíkon több helyen az oligocén–alsó-miocén korú, főleg nagy méretű folyami kavicsból álló Csatkai Formáció települ. Előbbi normál sótartalmú, sekélytengeri platón képződött. Egyes rétegeiben kőzetalkotó mennyiségben (helyenként 80-90%-ban) tartalmaz ősmaradványokat. Előbb főleg a likacsoshéjúak közé tartozó Assilina spira és Alveolina fajok meszes vázait, illetve kőbeleit pillanthatjuk meg a leggyakrabban, míg feljebb a Szent László pénzeként is ismert Nummulites millecaput és N. perforatus, illetve ha szerencsénk van, akár tengeri sünök fosszíliáival is találkozhatunk.

Séta a fennsíkon

A fennsíkra érve ösvényünk balra kanyarodik. Hamarosan megérkezünk utunk egyik fő látványosságához, a Fehér-kövek tetejére. A környék egyik legszebb kilátópontjáról tiszta időben déli irányba a Keszthelyi-hegység: a Sarvaly-gerinc, a Szebike, a Tátika, a Hermántóhegy, a Kovácsi-hegy, a rezi Meleg-hegy, a Púpos- és a Hosszú-hegy látszik, majd a Zalapáti-hát és a Kisalföld. Tiszta idő esetén jó rálátás nyílik a Keleti-Alpok vonulataira, akár a mintegy 200 km-re lévő Seckauer Zinkenre is. Az elnyúló Wechsel- és Kőszegi-hegység után a Schneeberg tömbje emelkedik szigorúan a Kisalföld síkja fölé.

A kilátópont környékén feltűnő az útban lévő sok-sok nagy méretű kavics és görgeteg, amik a szőci mészkőre települő Csatkai Formációt jelzik, melynek a rétegsora kavics-konglomerátum, homok-homokkő, agyag, márga, aleurolit rétegek ciklikus váltakozásából épül fel. A görgetegek már a jégkorszak alatt kipreparálódhattak a laza homokrétegek közül, amit a pleisztocén szelek által fényesre csiszolt felületük jelez - ezeken olykor a szélbarázdákból az egykori uralkodó szélirány is kikövetkeztethető. A hegyen talált legnagyobb példány mérete 85×45×35 cm volt. Morfológájuk és összetételük alapján a kövek egy oligocén folyó kb. 30 km-es mellékágának, hegyi patak(ok)nak a hordaléka, ami a napjainkban a Balaton alatt és attól délre, a mélyben elhelyezkedő Pelsói-hátságról pusztulhatott le.

A kilátóponttól a Fehér-sziklák Erdőrezervátum védőzónáján át északnyugat, majd északkelet felé haladunk a fennsík szélén. Az erdőrezervátum magterülete 47 hektár, ahol minden erdőgazdálkodási tevékenységet felfüggesztettek. Ezt egy 261 hektár területű védőzóna veszi körül, ahol természetközeli erdőgazdálkodást folyik. Elhaladunk az egykori katonai reléállomás kerítése mellett, majd az út melletti dagonyában ismét szemügyre vehetünk néhány csatkai görgeteget.

A hamarosan karsztbokorerdőben haladó ösvényünkről a ZT jelzésen balra térve érdemes kimenni a csabrendeki kőfejtő tetejére, ahonnan a Kissomlyótól a Kab-hegyig terjed a kilátás. A Kisalföld síkjából kiemelkedő Kissomlyó mögött a Soproni-hegység, majd a Ság és a Somló látszik. A Bakony vonulataiból a Durrantós-tető, a Kőris- és a Som-hegy, a Hajag, a Borzás- és a Kab-hegy magasodik ki. Alattunk Csabrendek terül el 1790-ben késő barokk stílusban épült, copf berendezésű templomával.

Vissza Sümegre

Jelzésünkön folytatva az utunkat Csabrendek szélső házaihoz érünk le, ahol kis kitérőt tehetünk a bányaudvarba, amiben akár a Kőkatlan tanösvényen is körbemehetünk. A bányában az építkezésre kiválóan alkalmas Szőci Mészkő Formáció tömbjeit fejtették, többek között a falu házaihoz és templomához.

Az aszfaltra leérve jobbra fordulunk a P+ jelzésen, és az erdőbe beérve görgeteges úton indulunk el az ösvényünket övező eocén korú sziklák között. Utunk lassan ellaposodik, és elérjük a Csúcsos-hegyre vezető murvás feltáróutat. Innen fokozatosan ereszkedünk le Sümegre, ahol a házaknál a P◼  jelzésre csatlakozva térünk vissza kiindulási pontunkhoz. A buszmegállóhoz a K jelzésen balra térve jutunk a már ismert úton.

Tipp


Minden tájékoztatás a védett területekről

Tömegközlekedéssel

Tömegközlekedéssel elérhető

  • Sümegre Budapest, Zalaegerszeg, Hévíz, Keszthely, Tapolca és Veszprém irányából érkeznek autóbuszok. A járatról a Sümeg, autóbusz-állomás megállónál kell leszállni.
  • Sümeg vonattal is elérhető Budapest és Ukk irányából.

Megközelítés

  • A túra a buszmegállóból indul, majd ugyanoda tér vissza.
  • A vasútállomásról a K jelzéssel együtt haladó Z jelzésen tudunk becsatlakozni a túra útvonalába (700 m).

Parkolás

  • Ha autóval érkezünk, a várparkolóban érdemes letenni a járművet. Ekkor visszafelé a Baglyasszél utcán jobbra kanyarodva visszatérhetünk a parkolóba, kihagyva a városi szakaszt.

Koordináták

DD
46.976944, 17.282382
DMS
46°58'37.0"N 17°16'56.6"E
UTM
33T 673591 5205130
w3w 
///cimbora.emberi.okos
Navigáció Google Térképpel

A szerző által ajánlott kiadványok:

  • Balaton-felvidék útikalauz

A szerző által javasolt térképek:

  • Sümeg térkép

A régióról szóló kiadványok:

Mutass többet!

Felszerelés

  • Alapvető túrafelszerelés: túrabakancs, az évszaknak megfelelő öltözet, ivóvíz, élelem.
  • A navigáláshoz TERMÉSZETJÁRÓ app.

Hasonló túrák a környéken

 Ezek automatikusan generált javaslatok.

Kérdések és válaszok

Tedd fel az első kérdést!

Kérdeznél a szerzőtől?


Értékelések

5,0
(3)
Tóth Gergő
2021-09-01 · Közösség
Mikor voltál a túrán? 2021-07-08
Sz Zsolt
2021-07-18 · Közösség
Mikor voltál a túrán? 2021-07-17

A közösség fényképei


Állapot
nyitva
Értékelés
Nehézség
könnyű
Hossz
10,2 km
Időtartam
3:10 óra
Szintemelkedés
385 m
Szintcsökkenés
385 m
Tömegközlekedéssel elérhető Körtúra Szép kilátás Evés-ivás lehetőség Kulturális/történelmi értékek Földtani érdekességek Növénytani érdekességek Tipp Egészséges környezet

Statisztika

  • Tartalmak
  • mutasd a képeket képek elrejtése
Funkciók
2D 3D
Utak és térképek
Időtartam : óra
Hossz  km
Szintemelkedés  m
Szintcsökkenés  m
Legmagasabb pont  m
Legalacsonyabb pont  m
Nagyításhoz vagy kicsinyítéshez húzd össze a nyilakat!
Logo emmi Logo agrar Logo bethlen Logo mol Logo otp