Ötvös – Sümeg (OKT 8. napi túra)

Az ötvösi bélyegzőhelynél csatlakozunk az Országos Kéktúra útvonalához – szinte szó szerint az erdő közepébe érkezünk, hiszen a pecsét mindentől távol, a fák között található.

A Dergecsi-erdő barátságos, nyáron hűs tölgyesében tesszük meg az első két kilométert. A nyiladékok mentén többször is éles kanyarokkal váltunk irányt, mígnem kiérünk a dabronci műútra. A következő, mintegy másfél kilométeres szakaszon figyelmesen haladjunk: bár gyér a forgalom, mégis csak közúton vezet a Kéktúra. Eleinte még az imént megismert erdő szegélyezi utunkat, ám hamarosan nyílt terepre érünk, ahol mindkét oldalon messzire nyúló szántóföldek és mezőgazdasági területek terülnek el.

A láthatár azonban tartogat izgalmasabb részleteket is. Előre tekintve Gógánfa fehérlő templomtornyától balra jellegzetes formájú tanúhegy emelkedik ki a Kisalföld síkjából: ez a Somló, a Balaton-felvidék tanúhegyeinek kisalföldi rokona. Jobbra fordulva a hosszan elnyúló Rendeki-hegy előtt egy kisebb, kúp alakú magaslat rajzolódik ki – ez mai célpontunk, a várral koronázott sümegi Vár-hegy. A horizonton pedig további magaslatok is sorakoznak, köztük a Tátika és a Kovácsi-hegy.

Még mielőtt az út egy kanyarral bevezetne Gógánfára, egy erdősáv után jobbra letérünk az aszfaltról. Szántóföldek szélén, fasorok mentén haladunk tovább mintegy két és fél kilométeren át. Innen már feltárulnak a Bakony nyugati peremének és a Keszthelyi-hegység északi részének kisebb-nagyobb csúcsai. Végül rövid közúti szakaszt követően hangulatos szekérúton érkezünk meg Kisvásárhelyre.

A Marcal mentén a középkorban kialakult település a vizenyős területek miatt sosem tudott jelentősen terjeszkedni, így mindmáig megőrizte törpefalu jellegét: állandó lakosainak száma alig haladja meg az ötvenet. Az egyutcás faluban több vendégház is működik, és nyári túrák idején külön öröm a működő kék kút. A bélyegző a falu közepén álló fa harangláb egyik lábán található, padok társaságában – ideális helyszínt kínálva egy rövid pihenőhöz.

Kisvásárhely – Sümeg

A faluból kiérve szinte észrevétlenül keresztezzük a Marcal folyó itt még inkább patakra emlékeztető árkát. Ugyanilyen észrevétlenül lépünk át Zala vármegye területéről Veszprém vármegye földjére – ezt csupán a sümegi Vár-hegy egyre közelebbi sziluettje érzékelteti.

Bokrokkal szegélyezett füves pásztán haladunk, majd egy magaslesnél jobbra fordulva elérjük a Meleg-víz patak partját. A békalencsétől szinte világító zöld víz felett rozogának tűnő, ám stabil fahíd vezet át. A nádasban kanyargó, keskeny pallók alkotta átkelő sokak kedvenc fotótémája – s valóban, nehéz ellenállni a hely romantikus hangulatának. A túlparton rögtön a nyírlaki erdőbe érkezünk, amelyet kellemes, mintegy három kilométeres sétával szelünk át. Időnként akácos és egy váratlanul felbukkanó feketefenyves folt tarkítja az egyébként tölgyek dominálta útvonalat.

Nyírlakpuszta határában érdemes rövid kitérőt tenni az erdő mélyén magányosan álló Tarányi-kápolnához. A neogótikus stílusú, terméskőből épült kápolnát különleges atmoszféra lengi körül: karcsú boltozatai, oszlopos bejárata és íves ablakai harmonikus arányokat teremtenek. A kék kápolna jelzésen oda-vissza mindössze 400 méteres kitérő valóban megéri a fáradságot.

Az erdőből kilépve már szinte Sümeg határában járunk. A szántóföldeken közeledve a városhoz egyre hangsúlyosabban emelkedik ki a tájból a Vár-hegy és a tetején trónoló Sümegi vár. Hosszan gyönyörködhetünk a látványban, miközben lassan besétálunk a sümegi vasútállomáshoz, ahol a bélyegzőt a forgalmi irodával szemközti oszlopon találjuk.

Mivel ez a szakasz rövid és könnyen teljesíthető, akár ugyanerre a napra is tervezhetünk egy alapos sümegi városnézést. A már messziről csodált várhoz rövid, szerpentinező út vezet fel, így a sík terepen megtett kilométerek után némi szintemelkedés is jut a nap végére. A gondosan felújított erősség nemcsak a körbejárható várfalról nyíló panorámával vonzza a látogatókat, hanem a középkori hangulatot idéző várkapuval, a csapóhíddal, a korabeli műhelyekkel és a kínzókamrával is.

Ha egy teljes napot szánunk Sümegre, semmiképpen se hagyjuk ki a vár alatti sümegi Püspöki palota épületét sem. A magyarországi barokk építészet kiemelkedő emléke építtetője, Padányi Bíró Márton püspök életén keresztül enged bepillantást a korszak mindennapjaiba és szellemi életébe.