Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ MTSZ térképportál Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Galyatető Turistacentrum Gerecse50 A kéktúrázás napja
nyelv kiválasztása
Túra tervezése ide
Kastély

Püspöki Palota (Sümeg)

Kastély · Marcal-medence · 199 m
A tartalmat készítette:
Magyar Természetjáró Szövetség igazolt partner  A felfedezők választása 
  • Sümegi püspöki palota
    / Sümegi püspöki palota
    Fénykép: Gulyás Attila, NÖF Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft.
  • / Sümegi püspöki palota
    Fénykép: NÖF Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft.
  • / Erkélytartó Atlasz-szobor a püspöki palota főbejáratánál
    Fénykép: Lévai Zsuzsa, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A palota kert felőli, délnyugati homlokzata
    Fénykép: NÖF Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft.
  • / A sümegi püspöki palota belső udvara esti fényben, felette a sümegi vár
    Fénykép: NÖF Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft.
  • / A helyreállítás során talált kincs: egy XVIII. századi vakablak-festés, a bolond figurájával
    Fénykép: NÖF Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft.
  • / Felülről látszik igazán jól a püspöki palota zártudvaros kialakítása
    Fénykép: NÖF Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft.
  • / Padányi Biro Márton betiltott főműve, az Enchiridion korabeli kiadása
    Fénykép: NÖF Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft.
  • / A palota padlásán talált darabokból összerakott rokokó kályha a kiállítás egyik fő műtárgya
    Fénykép: NÖF Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft.
  • / A rokokó kályha részlete
    Fénykép: NÖF Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft.
  • / Restaurálva láthatjuk az épen megmaradt, 18. századi faburkolatokat
    Fénykép: NÖF Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft.
  • / A sümegi püspöki palota barokk kápolnája
    Fénykép: NÖF Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft.
  • / A püspöki palota könyvtárának díszes mennyezete (a sötét folt egy ún. tanúcsík, restaurálás előtti állapotot mutat)
    Fénykép: NÖF Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft.
  • / A sümegi püspöki palota madártávlatból, a sümegi várral a háttérben
    Fénykép: NÖF Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft.
  • / A palota hűsölő terme (sala terrena), a feltárt és restaurált barokk falfestéssel
    Fénykép: Lévai Zsuzsa, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A püspöki palota homlokzatának allegorikus nőalakjai
    Fénykép: NÖF Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft.
A sümegi püspöki palota a magyarországi barokk építészet kiemelkedő emléke, amely építtetője, Padányi Biro Márton püspök életén keresztül enged betekintést a korszak izgalmas világába.

Bár a püspöki palota egy része korábban is látogatható volt, és a homlokzat is megújult 2011-ben, a 2018 és 2021 közötti rekonstrukciónak köszönhetően megújultak a belső terek is: értékes freskómaradványokat tártak fel és restauráltak; 18. századi rokokó stukkódíszek kaptak új életre; restaurált, eredeti műtárgyak kerültek vissza a palotába, és a kutatások során igazi kincsek is előkerültek a több évszázados falrétegek mögül.

A palota története

Sümeg a török megszállás idején vált igazán jelentős és fontos várossá: amikor Fehérvár és Veszprém is elesett, a sümegi vár lett a Dunántúl egyik legfőbb bástyája, amit még az oszmán seregnek sem sikerült soha bevennie. Ekkoriban a veszprémi püspökség is a sümegi várba menekült a törökök elől, és ott is maradt majd’ kétszáz éven keresztül. Amikor Padányi Biró Márton lett az egyházmegye vezetője, a határozott fellépésű püspök először a sümegi várból tervezte ellátni egyházi és világi tisztségeit. A tervekhez azonban az uralkodó, Mária Terézia nem járult hozzá, így a püspök a vár déli lejtőjének tövében álló, püspöki kúriaként szolgáló, egyemeletes épületet szemelte ki állandó rezidenciája helyszínéül.

A 17. századi kúria ekkor nyerte el ma is látható, zártudvaros formáját. A püspök rendkívül alapossággal és pénzt nem kímélve rendezte be díszes palotáját. A kápolna és a könyvtár falain ma is látható festések és stukkók képet adhatnak arról, hogyan nézhetett ki a 18. századi barokk pompa. Ezekben a termekben szerencsére megmaradtak a freskók és a mennyezeti díszítések, míg a többi teremben tönkrementek, átfestették vagy maga a terem tűnt el, mint a felszabdalt egykori díszterem.

A 19. század közepén egy jelentősebb átalakítás során kapott klasszicista elemeket az épület, a belső terek falképeit pedig átfestették, még a kályhákat is lecserélték. A 20. századra teljesen lakatlanná vált az egykor fényűző palota, majd a háborút követő államosítás után iskola és diákotthon működött a falai közt, egészen a rendszerváltozásig. A 2000-es években, immár műemléki felügyelet alatt, a tető, majd a teljes homlokzat is megújult, majd az épület komplex műemléki helyreállítására 2018 és 2021 között került sor. 

Padányi, a „Dunántúl Pázmánya”

A csallóközi Padányból származó Biro Márton 1741-ben, a pozsonyi országgyűlésen tűnt fel a közéletben, amikor szenvedélyes és hatásos beszédben állt ki a támadások kereszttüzében trónra került Mária Terézia mellett. Padányit gyorsan ívelő pályája csúcsán, 1745-ben veszprémi püspökké szentelték, amivel a megyei ispáni hivatal is járt. Padányi szenvedélyes és túlzásoktól egyáltalán nem mentes ellenreformátori tevékenysége sokakban keltett visszatetszést. Ugyanakkor a szűk két évtizedes püspöksége alatt több mint 200 templomot és kápolnát építtetett vagy újíttatott fel, és fáradhatatlanul szervezte a dunántúli egyházmegyét, ami a hosszú török uralom, majd a Rákóczi-szabadságharc sebei után ekkoriban kezdett magához térni.

Ellentmondást nem tűrő személyisége és a felvilágosodás korában már túlhaladottnak tűnő világnézete miatt sok konfliktusa volt még a saját felekezetén belül is. Amikor azonban megjelentette főművének szánt könyvét, az Enchiridiont, az abban leírt, szélsőségesen protestánsellenes nézeteit már Mária Terézia sem tudta védeni, ezért betiltotta és bezúzatta a kötetet. Ez Padányi életében és karrierjében is nagy törést okozott, és bár továbbra is püspök maradt, de visszahúzódva élt szeretett városában, Sümegen. Ekkor találkozott Franz Anton Maulbertsch bécsi festővel, a barokk freskók mesterével. Őt bízta meg az általa építtetett sümegi plébániatemplom kifestésével, amit máig a festő egyik legszebb munkájának tartanak. Maulbertsch és csapata dolgozott a püspöki palotában is, az ő kezük nyomát lehet felfedezni a frissen feltárt és restaurált Sala terrena (hűsölő terem) boltíves falain is.

Mennyei ügyek – a kiállítás

A 2021 telén nyílt új állandó kiállítás Padányi Biró Márton püspök személyes sorsán keresztül mutatja be a palota történetét, a barokk korszak világképét, a sümegi mindennapokat és a püspök karrierjét is meghatározó európai politikát.

A leginkább épen maradt kápolnában láthatjuk a kor híres itáliai vándormestere, Antonio Orsatti által készített stukkókat és a Vogl Gergely festette, Szent Márton életének különböző állomásait ábrázoló freskókat. A könyvtárterem különlegesen díszített mennyezetén megfigyelhetjük az olasz mester és a pesti freskófestő összehangolt munkáját, elsősorban a felülről ránk letekintő, félig stukkó-félig festett püspök alakjában. Az új díszteremben hatalmas rokokó kályha áll, amelyet apró, széttöredezett darabokban találtak meg a padláson, több tucat másik kandalló társaságában. A barokk teremsorban 18. századi, csillagmintás parketta és intarziás padló- és falburkolatok csillantják fel a palota egykori szépségét, míg a később a palotához épített sala terrena, azaz a püspök által építtetett hűsölő terem falfelületeinek teljes feltárása is megtörtént a legalsó festékrétegig.

A munka során itt egy olyan festett vakablakot találtak, amelyen egy életnagyságú, csörgősipkás bolond nyelvét kinyújtva integet egy élethűen megfestett ólomüveges ablakból. A rendkívül érdekes és ritka ábrázolás feltételezhetően a Padányi-féle építkezés előtti időkből való, amikor borkimérés működött az épület ezen oldalán, és amelynek külső falát ilyen és ehhez hasonló, színes képek díszíthették.

A kiállítás modern és minden érzékszervünkre ható eszközökkel mutatja be a barokk kor Magyarországát, a vallás és a tudományok szerepét a püspök életén keresztül, valamint a freskófestészet titkaiba is bekukkanthatunk, belesve Franz Anton Maulbertsch műhelyébe. A 18. századi palota még számos, részben restaurált falfestményt, stukkót és korabeli, a felújítás után visszakerült műtárgyat rejt, a szépen rendbe hozott belső udvarból pedig lenyűgöző kilátás nyílik a felettünk magasodó sümegi várra.

Nyitvatartás

A kastély 2021. november 2. kedd 10 órától látogatható!

 

Nyitvatartás:

  • Téli nyitvatartás (november 1. - március 31.)
    • Hétfő szünnap
    • Kedd-vasárnap: 9:00-17:00
  • Nyári nyitvatartás (április 1. - október 31.)
    • Hétfő szünnap
    • Kedd-vasárnap 10:00-18:00

Aktuális nyitvatartási információkért érdemes felkeresni a palota FB-oldalát.

Árak:

  • Felnőtt jegy: 3000 Ft
  • Kedvezményes jegy: 1500 Ft
    • 6-18 év közötti fiatal
    • érvényes diákigazolvánnyal rendelkező
    • 62. életévét betöltött látogató
    • minimum két 18 év alatti gyermeket kísérő szülő
  • Családi jegy: 6000 Ft
    • 1 vagy 2 felnőtt + 1 vagy több gyermek 18 éves korig
  • Csoportos jegy: 2400 Ft/fő
    • minimum 15 fő esetén
  • Díjtalan belépésre jogosultak
    • 6 év alatti gyermek
    • 70. életévét betöltött látogató
    • fogyatékkal élő és 1 fő kísérője
    • 20 fő feletti csoport vezetője
    • miniszter által kiadott új típusú szakmai belépővel rendelkező látogató
    • közoktatásban dolgozó pedagógus, igazolvánnyal
    • minimum 400 fős, országos közgyűjteményi szakmai szervezet tagja 

Akadálymentesség

A Püspöki Palota belső udvara, földszinti helyiségei és szolgáltatásai akadálymentesen látogathatók. A palotát akadálymentesen a főkapun át lehet megközelíteni, majd az udvaron keresztül az alsó folyosóra tudnak bejönni, ahonnan a palota munkatársai segítenek az épületen belüli tájékozódásban, közlekedésben. A földszinten mozgássérülteknek kialakított mosdó és pelenkázó helyiség is található. 

 

Az adatok tájékoztató jellegűek, és a 2021 novemberi állapotot tükrözik. Indulás előtt mindig tájékozódj a szolgáltató honlapján, és ha eltérést találsz, írd meg nekünk!

Lévai Zsuzsa profilképe
Szerző
Lévai Zsuzsa
frissítve: 2021-11-02

Tömegközlekedéssel

  • A távolsági vagy helyközi buszról a Sümeg, autóbusz-állomás nevű megállóban érdemes leszállni. 
  • Vonattal érkezve a Sümeg állomáson szálljunk le.

Megközelítés

  • A buszmegállóból északi irányba induljunk a Flórián téren a KP és jelzéseket követve, melyek a Kossuth Lajos utcában folytatódnak. Ahol a Szent István teret keresztezi, forduljunk jobbra a Z jelzésen, majd az első kereszteződés után bal kéz felől egy kis bekötőúton találjuk a palota bejáratát (550 m).
  • A vonatállomástól a K jelzést kövessük a Darnay Kálmán utcán, majd a református-evangélikus templomnál kanyarodva kiérünk a Kossuth Lajos útra. Ezen jobbra fordulunk, majd hamarosan balra, a Szent István térre. Onnan nyílik balra a palotához vezető bekötőút (1 km).

Parkolás

  • Autóval a Püspöki Palota közvetlen közelében a Szent István téren, vagy a közeli Kisfaludy téren lehetséges. A belváros utcáin is mindenütt ingyenes a parkolás, ahonnan 5 perc sétával elérhető a palota.

Koordináták

DD
46.980643, 17.281678
DMS
46°58'50.3"N 17°16'54.0"E
UTM
33T 673525 5205539
w3w 
///alapelv.érkezés.kövek
Navigáció Google Térképpel

Környékbeli ajánlatok

ajánlott túra Nehézség könnyű nyitva
Hossz 10,2 km
Időtartam 3:10 óra
Szintemelkedés 385 m
Szintcsökkenés 385 m

Ez a körtúra a sümegi várral, az Alpokra és a Bakonyra nyíló panorámás szakaszaival, valamint az útvonal nagy részén a felszínen lévő Szőci Mészkő ...

4
Szerző: Dr. Szentes Szilárd,   Magyar Természetjáró Szövetség
Többnapos gyalogtúra · Marcal-medence
Sümeg - Keszthely (OKT-03)
ajánlott túra Nehézség könnyű Szakasz 3 nyitva
Hossz 44,9 km
Időtartam 12:40 óra
Szintemelkedés 820 m
Szintcsökkenés 895 m

A sümegi Vár-hegy a Bakony őrtornyaként távolodik, ahogy az Országos Kéktúra hegyvidéki szakaszához érkezünk. A síkságot fokozatosan felváltják a ...

9
Szerző: Magyar Természetjáró Szövetség,   Magyar Természetjáró Szövetség
ajánlott túra Nehézség közepes nyitva
Hossz 14,4 km
Időtartam 4:20 óra
Szintemelkedés 424 m
Szintcsökkenés 424 m

A Kovácsi-hegy kiterjedt bazaltmezáján számos látnivaló bújik meg, melyek közül először a Béke-sztúpát keressük fel, majd a Tátika szunnyadó ...

7
Szerző: Dr. Szentes Szilárd,   Magyar Természetjáró Szövetség

Mutass mindent

Kérdések és válaszok

Tedd fel az első kérdést!

Kérdeznél a szerzőtől?


Értékelések

Írd meg az első hozzászólást!

Legyél te az első hozzászóló!


A közösség fényképei


Püspöki Palota (Sümeg)

Szent István tér 8.
8330 Sümeg
Telefon +36 30 095 7062

Tulajdonságok

Ajánlott látnivaló Rossz időben is ajánlott
  • Tartalmak
  • mutasd a képeket képek elrejtése
Funkciók
2D 3D
Utak és térképek
  • 3 Közeli túrák
Logo emmi Logo agrar Logo bethlen Logo mol Logo otp