Püspöki Palota (Sümeg)
A sümegi püspöki palota a magyarországi barokk építészet kiemelkedő emléke, amely építtetője, Padányi Biro Márton püspök életén keresztül enged betekintést a korszak izgalmas világába.
Bár a püspöki palota egy része korábban is látogatható volt, és a homlokzat is megújult 2011-ben, a 2018 és 2021 közötti rekonstrukciónak köszönhetően megújultak a belső terek is: értékes freskómaradványokat tártak fel és restauráltak; 18. századi rokokó stukkódíszek kaptak új életre; restaurált, eredeti műtárgyak kerültek vissza a palotába, és a kutatások során igazi kincsek is előkerültek a több évszázados falrétegek mögül.
A palota története
Sümeg a török megszállás idején vált igazán jelentős és fontos várossá: amikor Fehérvár és Veszprém is elesett, a sümegi vár lett a Dunántúl egyik legfőbb bástyája, amit még az oszmán seregnek sem sikerült soha bevennie. Ekkoriban a veszprémi püspökség is a sümegi várba menekült a törökök elől, és ott is maradt majd’ kétszáz éven keresztül. Amikor Padányi Biró Márton lett az egyházmegye vezetője, a határozott fellépésű püspök először a sümegi várból tervezte ellátni egyházi és világi tisztségeit. A tervekhez azonban az uralkodó, Mária Terézia nem járult hozzá, így a püspök a vár déli lejtőjének tövében álló, püspöki kúriaként szolgáló, egyemeletes épületet szemelte ki állandó rezidenciája helyszínéül.
A 17. századi kúria ekkor nyerte el ma is látható, zártudvaros formáját. A püspök rendkívül alapossággal és pénzt nem kímélve rendezte be díszes palotáját. A kápolna és a könyvtár falain ma is látható festések és stukkók képet adhatnak arról, hogyan nézhetett ki a 18. századi barokk pompa. Ezekben a termekben szerencsére megmaradtak a freskók és a mennyezeti díszítések, míg a többi teremben tönkrementek, átfestették vagy maga a terem tűnt el, mint a felszabdalt egykori díszterem.
A 19. század közepén egy jelentősebb átalakítás során kapott klasszicista elemeket az épület, a belső terek falképeit pedig átfestették, még a kályhákat is lecserélték. A 20. századra teljesen lakatlanná vált az egykor fényűző palota, majd a háborút követő államosítás után iskola és diákotthon működött a falai közt, egészen a rendszerváltozásig. A 2000-es években, immár műemléki felügyelet alatt, a tető, majd a teljes homlokzat is megújult, majd az épület komplex műemléki helyreállítására 2018 és 2021 között került sor.
Padányi, a „Dunántúl Pázmánya”
A csallóközi Padányból származó Biro Márton 1741-ben, a pozsonyi országgyűlésen tűnt fel a közéletben, amikor szenvedélyes és hatásos beszédben állt ki a támadások kereszttüzében trónra került Mária Terézia mellett. Padányit gyorsan ívelő pályája csúcsán, 1745-ben veszprémi püspökké szentelték, amivel a megyei ispáni hivatal is járt. Padányi szenvedélyes és túlzásoktól egyáltalán nem mentes ellenreformátori tevékenysége sokakban keltett visszatetszést. Ugyanakkor a szűk két évtizedes püspöksége alatt több mint 200 templomot és kápolnát építtetett vagy újíttatott fel, és fáradhatatlanul szervezte a dunántúli egyházmegyét, ami a hosszú török uralom, majd a Rákóczi-szabadságharc sebei után ekkoriban kezdett magához térni.
Ellentmondást nem tűrő személyisége és a felvilágosodás korában már túlhaladottnak tűnő világnézete miatt sok konfliktusa volt még a saját felekezetén belül is. Amikor azonban megjelentette főművének szánt könyvét, az Enchiridiont, az abban leírt, szélsőségesen protestánsellenes nézeteit már Mária Terézia sem tudta védeni, ezért betiltotta és bezúzatta a kötetet. Ez Padányi életében és karrierjében is nagy törést okozott, és bár továbbra is püspök maradt, de visszahúzódva élt szeretett városában, Sümegen. Ekkor találkozott Franz Anton Maulbertsch bécsi festővel, a barokk freskók mesterével. Őt bízta meg az általa építtetett sümegi plébániatemplom kifestésével, amit máig a festő egyik legszebb munkájának tartanak. Maulbertsch és csapata dolgozott a püspöki palotában is, az ő kezük nyomát lehet felfedezni a frissen feltárt és restaurált Sala terrena (hűsölő terem) boltíves falain is.
Mennyei ügyek – a kiállítás
A 2021 telén nyílt új állandó kiállítás Padányi Biró Márton püspök személyes sorsán keresztül mutatja be a palota történetét, a barokk korszak világképét, a sümegi mindennapokat és a püspök karrierjét is meghatározó európai politikát.
A leginkább épen maradt kápolnában láthatjuk a kor híres itáliai vándormestere, Antonio Orsatti által készített stukkókat és a Vogl Gergely festette, Szent Márton életének különböző állomásait ábrázoló freskókat. A könyvtárterem különlegesen díszített mennyezetén megfigyelhetjük az olasz mester és a pesti freskófestő összehangolt munkáját, elsősorban a felülről ránk letekintő, félig stukkó-félig festett püspök alakjában. Az új díszteremben hatalmas rokokó kályha áll, amelyet apró, széttöredezett darabokban találtak meg a padláson, több tucat másik kandalló társaságában. A barokk teremsorban 18. századi, csillagmintás parketta és intarziás padló- és falburkolatok csillantják fel a palota egykori szépségét, míg a később a palotához épített sala terrena, azaz a püspök által építtetett hűsölő terem falfelületeinek teljes feltárása is megtörtént a legalsó festékrétegig.
A munka során itt egy olyan festett vakablakot találtak, amelyen egy életnagyságú, csörgősipkás bolond nyelvét kinyújtva integet egy élethűen megfestett ólomüveges ablakból. A rendkívül érdekes és ritka ábrázolás feltételezhetően a Padányi-féle építkezés előtti időkből való, amikor borkimérés működött az épület ezen oldalán, és amelynek külső falát ilyen és ehhez hasonló, színes képek díszíthették.
A kiállítás modern és minden érzékszervünkre ható eszközökkel mutatja be a barokk kor Magyarországát, a vallás és a tudományok szerepét a püspök életén keresztül, valamint a freskófestészet titkaiba is bekukkanthatunk, belesve Franz Anton Maulbertsch műhelyébe. A 18. századi palota még számos, részben restaurált falfestményt, stukkót és korabeli, a felújítás után visszakerült műtárgyat rejt, a szépen rendbe hozott belső udvarból pedig lenyűgöző kilátás nyílik a felettünk magasodó sümegi várra.
Nyitvatartás
2023. január 9-23. között karbantartás miatt zárva! 2023. január 24-től a rendes nyitvatartás szerint várják a vendégeket.
Téli nyitvatartás (november 2. - március 31.):
- hétfő szünnap
- kedd-vasárnap: 9:00-16:00
Nyári nyitvatartás (április 1. - október 31.):
- hétfő szünnap
- kedd-vasárnap 10:00-18:00
Aktuális nyitvatartási információkért érdemes felkeresni a palota FB-oldalát.
Árak:
- Felnőtt jegy: 3000 Ft
- Kedvezményes jegy: 1500 Ft
- 6-18 év közötti fiatal
- érvényes diákigazolvánnyal rendelkező
- 62. életévét betöltött látogató
- minimum két 18 év alatti gyermeket kísérő szülő
- Családi jegy: 6000 Ft
- 1 vagy 2 felnőtt + 1 vagy több gyermek 18 éves korig
- Csoportos jegy: 2400 Ft/fő
- minimum 15 fő esetén
- Díjtalan belépésre jogosultak
- 6 év alatti gyermek
- 70. életévét betöltött látogató
- fogyatékkal élő és 1 fő kísérője
- 20 fő feletti csoport vezetője
- miniszter által kiadott új típusú szakmai belépővel rendelkező látogató
- közoktatásban dolgozó pedagógus, igazolvánnyal
Akadálymentesség
A Püspöki Palota belső udvara, földszinti helyiségei és szolgáltatásai akadálymentesen látogathatók. A palotát akadálymentesen a főkapun át lehet megközelíteni, majd az udvaron keresztül az alsó folyosóra tudnak bejönni, ahonnan a palota munkatársai segítenek az épületen belüli tájékozódásban, közlekedésben. A földszinten mozgássérülteknek kialakított mosdó és pelenkázó helyiség is található.
Az adatok tájékoztató jellegűek, és a 2023 januári állapotot tükrözik. Indulás előtt mindig tájékozódj a szolgáltató honlapján, és ha eltérést találsz, írd meg nekünk!
Tömegközlekedéssel
- A távolsági vagy helyközi buszról a Sümeg, autóbusz-állomás nevű megállóban érdemes leszállni.
- Vonattal érkezve a Sümeg állomáson szálljunk le.
Megközelítés
- A buszmegállóból északi irányba induljunk a Flórián téren a K, P és S jelzéseket követve, melyek a Kossuth Lajos utcában folytatódnak. Ahol a Szent István teret keresztezi, forduljunk jobbra a Z jelzésen, majd az első kereszteződés után bal kéz felől egy kis bekötőúton találjuk a palota bejáratát (550 m).
- A vonatállomástól a K jelzést kövessük a Darnay Kálmán utcán, majd a református-evangélikus templomnál kanyarodva kiérünk a Kossuth Lajos útra. Ezen jobbra fordulunk, majd hamarosan balra, a Szent István térre. Onnan nyílik balra a palotához vezető bekötőút (1 km).
Parkolás
- Autóval a Püspöki Palota közvetlen közelében a Szent István téren, vagy a közeli Kisfaludy téren lehetséges. A belváros utcáin is mindenütt ingyenes a parkolás, ahonnan 5 perc sétával elérhető a palota.
Koordináták
Ajánlatok a környéken
Ez a körtúra a sümegi várral, az Alpokra és a Bakonyra nyíló panorámás szakaszaival, valamint az útvonal nagy részén a felszínen lévő Szőci Mészkő ...
A sümegi Vár-hegy a Bakony őrtornyaként távolodik, ahogy az Országos Kéktúra hegyvidéki szakaszához érkezünk. A síkságot fokozatosan felváltják a ...
A Kovácsi-hegy kiterjedt bazaltmezáján számos látnivaló bújik meg, melyek közül először a Béke-sztúpát keressük fel, majd a Tátika szunnyadó ...
„Mennyi nyugalmat, gyönyörűséget, de látni és okulni valót nyújt e vidék...” - írta Reichert Róbert geológus 1936-ban. És tényleg, kiemelkedően ...
A Balaton északi partján a tanúhegyek zord tömbjei, vagy éppen csúcsos gúlái alatt nagyszerű bringatúrát tervezhet az, aki nyáron már unja a ...
Mutass mindent
Püspöki Palota (Sümeg)
8330 Sümeg
Tulajdonságok
- 5 Közeli túrák
Kérdések és válaszok
Kérdeznél a szerzőtől?
Értékelések
Legyél te az első hozzászóló!
A közösség fényképei