Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Galyatető Turistacentrum Gerecse50 A kéktúrázás napja
nyelv kiválasztása
Túra tervezése ide
Kastély

Püspöki Palota (Sümeg)

Kastély · Marcal-medence
A tartalmat készítette:
Magyar Természetjáró Szövetség igazolt partner  A felfedezők választása 
  • Bejárati kapu
    / Bejárati kapu
    Fénykép: Szokoli Matyó, Püspöki Palota, Sümeg
  • / Képtár folyosó
    Fénykép: Szokoli Matyó, Püspöki Palota, Sümeg
  • / Püspöki Palota
    Fénykép: Szokoli Matyó, Püspöki Palota, Sümeg
  • / Szent Márton kápolna, az oltár Padányi Biró Márton képével
    Fénykép: Szokoli Matyó, Püspöki Palota, Sümeg
  • / Képtár, szobabelső
    Fénykép: Szokoli Matyó, Püspöki Palota, Sümeg
  • / Szent Márton kápolna oltárképe, Vogl Gergely munkája
    Fénykép: Szokoli Matyó, Püspöki Palota, Sümeg
  • / Erkélytartó atlasz szobor
    Fénykép: Szokoli Matyó, Püspöki Palota, Sümeg
  • / Püspöki rezidencia a várral
    Fénykép: Szokoli Matyó, Püspöki Palota, Sümeg
  • / Márffy Ödön - Fekvő női akt őzikével (Nyolcak gyűjtemény)
    Fénykép: Szokoli Matyó, Püspöki Palota, Sümeg
Padányi Biró Márton egykori rezidenciája ma múzeum, kiállítóhely és rendezvényhelyszín. Az elkövetkező években várható egy nagyszabású felújítás, amely után ismét a régi pompájában tündökölhet majd. 

Sümeg fő vonzerejét a hegytetőn álló vár adja, amely már a tatárjárás idején is védelmi szerepet töltött be, de a török elleni hadviselésben és a Rákóczi-szabadságharcban is nagy jelentősége volt. 1656-ban Széchényi György püspök védőfalat emeltetett a város köré, amin belül egy püspöki lak is épült néhány évvel később. Ennek a mostaninál szerényebb méretű kúriának az átépítetésével jött létre a ma látható épület.

A még napjainkban is feltűnő a pompa Padányi Bíró Mártonnak köszönhető, aki Veszprémből ide tette át a székhelyét. Püspöksége idején, 1748 és 1755 között a palotát kibővíttette, és barokk stílusban átalakíttatta. A négytornyú, pincével ellátott, zárt udvarú rezidencia építészeti és festészeti szempontból is kiemelkedőnek számított. A püspökség központját ide, Sümegre helyezték át, és jó pár évtizedig nem is került vissza Veszprémbe. A kastélyszerű épület ekkoriban élte a virágkorát.  Padányi kiváló ízlésének emlékét a máig megmaradt festmények, a falakat és a padlót díszítő intarziás burkolatok, a freskók, a díszes kályhák, a rokokó stukkók őrzik. A díszterem freskói négy magyar várat ábrázoltak madártávlatból. Sajnos az épület több értéke elpusztult a későbbi megpróbáltatások során, de megálmodójának kiváló ízlése a a jelenlegi állapotból  is szembetűnő.

Az 1770-es évek közepén Sümeg elveszítette központi jellegét, a püspökség központját ismét Veszprémbe helyezték. Az épület nyugati homlokzatát ekkorra copf stílusban alakították át, és az egyházi vezetők már csak pihenési céllal keresték fel, ezért egyre többször állt üresen.

A XIX. században a barokk kályhákat klasszicista stílusúakra cserélték, a század második felében pedig tovább egyszerűsítettek: felszámolták a fazsindelyes tetőt, lebontották az északkeleti saroktornyot és a zárterkélyek toronysisakját. Az egyik legszebb helyiség, a könyvtárszoba bútorait az Iparművészeti Múzeumnak ajándékozták. 

A II. világháborút követően az épületben iskola és kollégium működött, amitől az állapota drámaian leromlott.. Értékes freskóit lemeszelték, a berendezést széthordták, a termek kialakításához a falakat szétverték, új válaszfalakat húztak fel - a kastélyt valódi állagmegóvás nélkül "használták". 

A  sorsa akkor fordult jobbra, amikor 2001-ben a Műemlékek Nemzeti Gondnoksága lett a tulajdonos. A fejlesztése napjainkban is folyamatos, kiemelkedő egyházi műemlékként tartják számon. Területén állandó és időszakos tárlatok, egyéb rendezvények kapnak helyet. Az épületet akár vezetett sétával is bejárhatjuk.

A Püspöki Palota jelenleg látogatható helyszínei

Szent Márton-kápolna

A kapualjból nyílik a palota legépebben fennmaradt belső tere, a kápolna. Rövid folyosón keresztül közelíthetjük meg a négyzetes alaprajzú helyiséget, melyet Szent Mártonnak, Biró püspök névadó szentjének szenteltek. A folyosón található tablók és képek Szent Márton életéről és kultuszáról mesélnek. A kápolna falait márványhatású festéssel díszített pilaszterek és olajképek díszítik, az utóbbiak a szent életéből vett jeleneteket elevenítenek fel. A bejárat feletti sajnos elveszett, de tudjuk, hogy lovon ülve ábrázolta őt, a kezében kereszttel. A bejárattól balra függő képen Szent Márton megkísértése, a következőn a megkeresztelkedése, a negyediken pedig halála látható.

A két szint magasságú kápolna mennyezetét Antonio Orsatti által készített stukkókkal körülvett barokk falfreskó díszíti. A falképek a szent földi életéről számolnak be, ezek folytatásaként a kupolás mennyezetre festett égbolton a halála utáni megdicsőülését, apoteózisát láthatjuk. A két pilaszter által közrefogott oltárkép Szent Istvánt ábrázolja, amint a magyar Szent Koronát Máriának ajánlja. A kép nincs szignálva, de az oldalfalakon levő, jelzett olajképek alapján Vogl Gergely óbudai festőmester alkotásának tekinthető az említett mennyezeti freskóval együtt.

Egy kronosztikon révén az oltárkép pontos keletkezési évét is ismerjük: a képen látható szöveg egyes betűi római számokként értelmezve az 1750-es évszámot adják ki. Ma a kápolnában látható az építtető, Padányi Biró Márton egész alakos portréja is.

Képtár

Az épület földszintjén kapott helyet a Városi Képtár. Bejáratát a kápolnát elhagyva, a folyosó ajtajával szemben találjuk. Az első két szobában Darnay Kálmán sümegi múzeumalapító, illetve Dr. Szondy István és felesége hagyatékából származó festmények, Herendi és Zsolnay porcelánok találhatók. A Képtár anyagának legjelentősebb részét a sümegi születésű Horváth Béla „Nyolcak” gyűjteménye alkotja. Az országos viszonylatban is jelentős kollekciót a művészettörténész halála után az özvegye adományozta a városnak.

A Nyolcak művészcsoport szinte valamennyi tagja – azaz Kernstok Károly, Berény Róbert, Márffy Ödön, Czigány Dezső, Czóbel Béla, Orbán Dezső, Tihanyi Lajos és Pór Bertalan is – hosszabb-rövidebb ideig Párizsban, a korabeli kulturális élet központjában élt és alkotott, melynek művészeti légköre döntő befolyást gyakorolt a fiatal festőkre. Első kiállításuk 100. évfordulóját követően kezdődött az kiállítássorozat, melynek állomásain a Püspöki Palota képtárának több darabjával is találkozhatott a hazai és külföldi közönség: többek között 2010-ben a pécsi Janus Pannonius Múzeum, 2011-ben a budapesti Szépművészeti Múzeum, 2012-ben a bécsi Kunstforum és a Collegium Hungaricum, 2013-ban pedig a párizsi Musée d’Orsay kölcsönzött képeket a Nyolcak gyűjteményéből.

Nyitvatartás

A Palota felújítási munkálatok miatt jelenleg nem látogatható.

Az aktuális információk a Püspöki Palota Facebook oldalán olvashatók.

Árak:

Az adatok csak tájékoztató jellegűek, és a 2021 májusi állapotot tükrözik. Indulás előtt mindig tájékozódj a szolgáltató honlapján, és ha eltérést találsz, írd meg nekünk!
Szabó Eszter profilképe
Szerző
Szabó Eszter
frissítve: 2021-06-17

Tömegközlekedéssel

  • A távolsági buszról a Sümeg, autóbusz-állomás nevű megállóban érdemes leszállni. 

Megközelítés

  • A buszmegállóból északi irányba induljunk a Flórián téren a KP és jelzéseket követve, melyek a Kossuth Lajos utcában folytatódnak. Ahol a Szent István teret keresztezi, forduljunk jobbra a Z jelzésen, majd az első kereszteződés után bal kéz felől keressük a bejáratot a kőkerítésen a palotáig!

Parkolás

  • Sümegen a 84-es útról forduljunk nyugatra a Petőfi Sándor utcára, arról térjünk jobbra a Kossuth Lajos utcára, aztán a második keresztutcán forduljunk jobbra a Szent István térre!
  • A Szent István téren vagy akár a környező utcákban a KRESZ szabályainak megfelelően ingyenesen le tudjuk parkolni az autót. 

Koordináták

DD
46.980643, 17.281678
DMS
46°58'50.3"N 17°16'54.0"E
UTM
33T 673525 5205539
w3w 
///alapelv.érkezés.kövek
Navigáció Google Térképpel

Környékbeli ajánlatok

ajánlott túra Nehézség könnyű nyitva
Hossz 10,2 km
Időtartam 3:10 óra
Szintemelkedés 385 m
Szintcsökkenés 385 m

Ez a körtúra a sümegi várral, az Alpokra és a Bakonyra nyíló panorámás szakaszaival, valamint az útvonal nagy részén a felszínen lévő Szőci Mészkő ...

3
Szerző: Dr. Szentes Szilárd,   Magyar Természetjáró Szövetség
Többnapos gyalogtúra · Marcal-medence
Sümeg - Keszthely (OKT-03)
ajánlott túra Nehézség könnyű Szakasz 3 nyitva
Hossz 44,9 km
Időtartam 12:40 óra
Szintemelkedés 820 m
Szintcsökkenés 895 m

A sümegi Vár-hegy a Bakony őrtornyaként távolodik, ahogy az Országos Kéktúra hegyvidéki szakaszához érkezünk. A síkságot fokozatosan felváltják a ...

9
Szerző: Magyar Természetjáró Szövetség,   Magyar Természetjáró Szövetség
ajánlott túra Nehézség közepes nyitva
Hossz 14,4 km
Időtartam 4:20 óra
Szintemelkedés 424 m
Szintcsökkenés 424 m

A Kovácsi-hegy kiterjedt bazaltmezáján számos látnivaló bújik meg, melyek közül először a Béke-sztúpát keressük fel, majd a Tátika szunnyadó ...

7
Szerző: Dr. Szentes Szilárd,   Magyar Természetjáró Szövetség

Mindet mutassa

Kérdések és válaszok

Tedd fel az első kérdést!

Kérdeznél a szerzőtől?


Értékelések

Írd meg az első hozzászólást!

Legyél te az első hozzászóló!


A közösség fényképei


Püspöki Palota (Sümeg)

Szent István tér 8.
8330 Sümeg
Telefon +36 70 334 8100

Tulajdonságok

Ajánlott látnivaló Rossz időben is ajánlott
  • Tartalmak
  • mutasd a képeket képek elrejtése
Funkciók
2D 3D
Utak és térképek
  • 3 Közeli túrák
Logo emmi Logo agrar Logo bethlen Logo mol Logo otp