Püspöki Palota (Sümeg)

Bár a püspöki palota egy része korábban is látogatható volt, és a homlokzat is megújult 2011-ben, a 2018 és 2021 közötti rekonstrukciónak köszönhetően megújultak a belső terek is: értékes freskómaradványokat tártak fel és restauráltak; 18. századi rokokó stukkódíszek kaptak új életre; restaurált, eredeti műtárgyak kerültek vissza a palotába, és a kutatások során igazi kincsek is előkerültek a több évszázados falrétegek mögül.

A palota története

Sümeg a török megszállás idején vált igazán jelentős és fontos várossá: amikor Fehérvár és Veszprém is elesett, a sümegi vár lett a Dunántúl egyik legfőbb bástyája, amit még az oszmán seregnek sem sikerült soha bevennie. Ekkoriban a veszprémi püspökség is a sümegi várba menekült a törökök elől, és ott is maradt majd’ kétszáz éven keresztül. Amikor Padányi Biró Márton lett az egyházmegye vezetője, a határozott fellépésű püspök először a sümegi várból tervezte ellátni egyházi és világi tisztségeit. A tervekhez azonban az uralkodó, Mária Terézia nem járult hozzá, így a püspök a vár déli lejtőjének tövében álló, püspöki kúriaként szolgáló, egyemeletes épületet szemelte ki állandó rezidenciája helyszínéül.

A 17. századi kúria ekkor nyerte el ma is látható, zártudvaros formáját. A püspök rendkívül alapossággal és pénzt nem kímélve rendezte be díszes palotáját. A kápolna és a könyvtár falain ma is látható festések és stukkók képet adhatnak arról, hogyan nézhetett ki a 18. századi barokk pompa. Ezekben a termekben szerencsére megmaradtak a freskók és a mennyezeti díszítések, míg a többi teremben tönkrementek, átfestették vagy maga a terem tűnt el, mint a felszabdalt egykori díszterem.

A 19. század közepén egy jelentősebb átalakítás során kapott klasszicista elemeket az épület, a belső terek falképeit pedig átfestették, még a kályhákat is lecserélték. A 20. századra teljesen lakatlanná vált az egykor fényűző palota, majd a háborút követő államosítás után iskola és diákotthon működött a falai közt, egészen a rendszerváltozásig. A 2000-es években, immár műemléki felügyelet alatt, a tető, majd a teljes homlokzat is megújult, majd az épület komplex műemléki helyreállítására 2018 és 2021 között került sor. 

Padányi, a „Dunántúl Pázmánya”

A csallóközi Padányból származó Biro Márton 1741-ben, a pozsonyi országgyűlésen tűnt fel a közéletben, amikor szenvedélyes és hatásos beszédben állt ki a támadások kereszttüzében trónra került Mária Terézia mellett. Padányit gyorsan ívelő pályája csúcsán, 1745-ben veszprémi püspökké szentelték, amivel a megyei ispáni hivatal is járt. Padányi szenvedélyes és túlzásoktól egyáltalán nem mentes ellenreformátori tevékenysége sokakban keltett visszatetszést. Ugyanakkor a szűk két évtizedes püspöksége alatt több mint 200 templomot és kápolnát építtetett vagy újíttatott fel, és fáradhatatlanul szervezte a dunántúli egyházmegyét, ami a hosszú török uralom, majd a Rákóczi-szabadságharc sebei után ekkoriban kezdett magához térni.

Ellentmondást nem tűrő személyisége és a felvilágosodás korában már túlhaladottnak tűnő világnézete miatt sok konfliktusa volt még a saját felekezetén belül is. Amikor azonban megjelentette főművének szánt könyvét, az Enchiridiont, az abban leírt, szélsőségesen protestánsellenes nézeteit már Mária Terézia sem tudta védeni, ezért betiltotta és bezúzatta a kötetet. Ez Padányi életében és karrierjében is nagy törést okozott, és bár továbbra is püspök maradt, de visszahúzódva élt szeretett városában, Sümegen. Ekkor találkozott Franz Anton Maulbertsch bécsi festővel, a barokk freskók mesterével. Őt bízta meg az általa építtetett sümegi plébániatemplom kifestésével, amit máig a festő egyik legszebb munkájának tartanak. Maulbertsch és csapata dolgozott a püspöki palotában is, az ő kezük nyomát lehet felfedezni a frissen feltárt és restaurált Sala terrena (hűsölő terem) boltíves falain is.

Mennyei ügyek – a kiállítás

A 2021 telén nyílt új állandó kiállítás Padányi Biró Márton püspök személyes sorsán keresztül mutatja be a palota történetét, a barokk korszak világképét, a sümegi mindennapokat és a püspök karrierjét is meghatározó európai politikát.

A leginkább épen maradt kápolnában láthatjuk a kor híres itáliai vándormestere, Antonio Orsatti által készített stukkókat és a Vogl Gergely festette, Szent Márton életének különböző állomásait ábrázoló freskókat. A könyvtárterem különlegesen díszített mennyezetén megfigyelhetjük az olasz mester és a pesti freskófestő összehangolt munkáját, elsősorban a felülről ránk letekintő, félig stukkó-félig festett püspök alakjában. Az új díszteremben hatalmas rokokó kályha áll, amelyet apró, széttöredezett darabokban találtak meg a padláson, több tucat másik kandalló társaságában. A barokk teremsorban 18. századi, csillagmintás parketta és intarziás padló- és falburkolatok csillantják fel a palota egykori szépségét, míg a később a palotához épített sala terrena, azaz a püspök által építtetett hűsölő terem falfelületeinek teljes feltárása is megtörtént a legalsó festékrétegig.

A munka során itt egy olyan festett vakablakot találtak, amelyen egy életnagyságú, csörgősipkás bolond nyelvét kinyújtva integet egy élethűen megfestett ólomüveges ablakból. A rendkívül érdekes és ritka ábrázolás feltételezhetően a Padányi-féle építkezés előtti időkből való, amikor borkimérés működött az épület ezen oldalán, és amelynek külső falát ilyen és ehhez hasonló, színes képek díszíthették.

A kiállítás modern és minden érzékszervünkre ható eszközökkel mutatja be a barokk kor Magyarországát, a vallás és a tudományok szerepét a püspök életén keresztül, valamint a freskófestészet titkaiba is bekukkanthatunk, belesve Franz Anton Maulbertsch műhelyébe. A 18. századi palota még számos, részben restaurált falfestményt, stukkót és korabeli, a felújítás után visszakerült műtárgyat rejt, a szépen rendbe hozott belső udvarból pedig lenyűgöző kilátás nyílik a felettünk magasodó sümegi várra.

Nyitvatartás

Téli nyitvatartás (november 1. - március 31.)

• Hétfő szünnap
• Kedd-vasárnap: 9:00-17:00

Nyári nyitvatartás (április 1. - október 31.)

• Hétfő szünnap
• Kedd-vasárnap 10:00-18:00

Aktuális nyitvatartási információkért érdemes felkeresni a palota FB-oldalát.

Árak:

• Felnőtt jegy: 3000 Ft
• Kedvezményes jegy: 1500 Ft
  • 6-18 év közötti fiatal
  • érvényes diákigazolvánnyal rendelkező
  • 62. életévét betöltött látogató
  • minimum két 18 év alatti gyermeket kísérő szülő
• Családi jegy: 6000 Ft
  • 1 vagy 2 felnőtt + 1 vagy több gyermek 18 éves korig
• Csoportos jegy: 2400 Ft/fő
  • minimum 15 fő esetén
• Díjtalan belépésre jogosultak
  • 6 év alatti gyermek
  • 70. életévét betöltött látogató
  • fogyatékkal élő és 1 fő kísérője
  • 20 fő feletti csoport vezetője
  • miniszter által kiadott új típusú szakmai belépővel rendelkező látogató
  • közoktatásban dolgozó pedagógus, igazolvánnyal
  • minimum 400 fős, országos közgyűjteményi szakmai szervezet tagja 

Akadálymentesség

A Püspöki Palota belső udvara, földszinti helyiségei és szolgáltatásai akadálymentesen látogathatók. A palotát akadálymentesen a főkapun át lehet megközelíteni, majd az udvaron keresztül az alsó folyosóra tudnak bejönni, ahonnan a palota munkatársai segítenek az épületen belüli tájékozódásban, közlekedésben. A földszinten mozgássérülteknek kialakított mosdó és pelenkázó helyiség is található.

Az adatok tájékoztató jellegűek, és a 2022 januári állapotot tükrözik. Indulás előtt mindig tájékozódj a szolgáltató honlapján, és ha eltérést találsz, írd meg nekünk!