Püspöki Palota (Sümeg)

Sümeg fő vonzerejét a hegytetőn álló vár adja, amely már a tatárjárás idején is védelmi szerepet töltött be, de a török elleni hadviselésben és a Rákóczi-szabadságharcban is nagy jelentősége volt. 1656-ban Széchényi György püspök védőfalat emeltetett a város köré, amin belül egy püspöki lak is épült néhány évvel később. Ennek a mostaninál szerényebb méretű kúriának az átépítetésével jött létre a ma látható épület.

A még napjainkban is feltűnő a pompa Padányi Bíró Mártonnak köszönhető, aki Veszprémből ide tette át a székhelyét. Püspöksége idején, 1748 és 1755 között a palotát kibővíttette, és barokk stílusban átalakíttatta. A négytornyú, pincével ellátott, zárt udvarú rezidencia építészeti és festészeti szempontból is kiemelkedőnek számított. A püspökség központját ide, Sümegre helyezték át, és jó pár évtizedig nem is került vissza Veszprémbe. A kastélyszerű épület ekkoriban élte a virágkorát.  Padányi kiváló ízlésének emlékét a máig megmaradt festmények, a falakat és a padlót díszítő intarziás burkolatok, a freskók, a díszes kályhák, a rokokó stukkók őrzik. A díszterem freskói négy magyar várat ábrázoltak madártávlatból. Sajnos az épület több értéke elpusztult a későbbi megpróbáltatások során, de megálmodójának kiváló ízlése a a jelenlegi állapotból  is szembetűnő.

Az 1770-es évek közepén Sümeg elveszítette központi jellegét, a püspökség központját ismét Veszprémbe helyezték. Az épület nyugati homlokzatát ekkorra copf stílusban alakították át, és az egyházi vezetők már csak pihenési céllal keresték fel, ezért egyre többször állt üresen.

A XIX. században a barokk kályhákat klasszicista stílusúakra cserélték, a század második felében pedig tovább egyszerűsítettek: felszámolták a fazsindelyes tetőt, lebontották az északkeleti saroktornyot és a zárterkélyek toronysisakját. Az egyik legszebb helyiség, a könyvtárszoba bútorait az Iparművészeti Múzeumnak ajándékozták. 

A II. világháborút követően az épületben iskola és kollégium működött, amitől az állapota drámaian leromlott.. Értékes freskóit lemeszelték, a berendezést széthordták, a termek kialakításához a falakat szétverték, új válaszfalakat húztak fel - a kastélyt valódi állagmegóvás nélkül "használták". 

A  sorsa akkor fordult jobbra, amikor 2001-ben a Műemlékek Nemzeti Gondnoksága lett a tulajdonos. A fejlesztése napjainkban is folyamatos, kiemelkedő egyházi műemlékként tartják számon. Területén állandó és időszakos tárlatok, egyéb rendezvények kapnak helyet. Az épületet akár vezetett sétával is bejárhatjuk.

A Püspöki Palota jelenleg látogatható helyszínei

Szent Márton-kápolna

A kapualjból nyílik a palota legépebben fennmaradt belső tere, a kápolna. Rövid folyosón keresztül közelíthetjük meg a négyzetes alaprajzú helyiséget, melyet Szent Mártonnak, Biró püspök névadó szentjének szenteltek. A folyosón található tablók és képek Szent Márton életéről és kultuszáról mesélnek. A kápolna falait márványhatású festéssel díszített pilaszterek és olajképek díszítik, az utóbbiak a szent életéből vett jeleneteket elevenítenek fel. A bejárat feletti sajnos elveszett, de tudjuk, hogy lovon ülve ábrázolta őt, a kezében kereszttel. A bejárattól balra függő képen Szent Márton megkísértése, a következőn a megkeresztelkedése, a negyediken pedig halála látható.

A két szint magasságú kápolna mennyezetét Antonio Orsatti által készített stukkókkal körülvett barokk falfreskó díszíti. A falképek a szent földi életéről számolnak be, ezek folytatásaként a kupolás mennyezetre festett égbolton a halála utáni megdicsőülését, apoteózisát láthatjuk. A két pilaszter által közrefogott oltárkép Szent Istvánt ábrázolja, amint a magyar Szent Koronát Máriának ajánlja. A kép nincs szignálva, de az oldalfalakon levő, jelzett olajképek alapján Vogl Gergely óbudai festőmester alkotásának tekinthető az említett mennyezeti freskóval együtt.

Egy kronosztikon révén az oltárkép pontos keletkezési évét is ismerjük: a képen látható szöveg egyes betűi római számokként értelmezve az 1750-es évszámot adják ki. Ma a kápolnában látható az építtető, Padányi Biró Márton egész alakos portréja is.

Képtár

Az épület földszintjén kapott helyet a Városi Képtár. Bejáratát a kápolnát elhagyva, a folyosó ajtajával szemben találjuk. Az első két szobában Darnay Kálmán sümegi múzeumalapító, illetve Dr. Szondy István és felesége hagyatékából származó festmények, Herendi és Zsolnay porcelánok találhatók. A Képtár anyagának legjelentősebb részét a sümegi születésű Horváth Béla „Nyolcak” gyűjteménye alkotja. Az országos viszonylatban is jelentős kollekciót a művészettörténész halála után az özvegye adományozta a városnak.

A Nyolcak művészcsoport szinte valamennyi tagja – azaz Kernstok Károly, Berény Róbert, Márffy Ödön, Czigány Dezső, Czóbel Béla, Orbán Dezső, Tihanyi Lajos és Pór Bertalan is – hosszabb-rövidebb ideig Párizsban, a korabeli kulturális élet központjában élt és alkotott, melynek művészeti légköre döntő befolyást gyakorolt a fiatal festőkre. Első kiállításuk 100. évfordulóját követően kezdődött az kiállítássorozat, melynek állomásain a Püspöki Palota képtárának több darabjával is találkozhatott a hazai és külföldi közönség: többek között 2010-ben a pécsi Janus Pannonius Múzeum, 2011-ben a budapesti Szépművészeti Múzeum, 2012-ben a bécsi Kunstforum és a Collegium Hungaricum, 2013-ban pedig a párizsi Musée d’Orsay kölcsönzött képeket a Nyolcak gyűjteményéből.

Nyitvatartás

A Palota felújítási munkálatok miatt jelenleg nem látogatható.

Az aktuális információk a Püspöki Palota Facebook oldalán olvashatók.

Árak: