Szentendrére Belgrád 1521-es eleste óta több hullámban érkeztek szerb menekültek, 1695-től pedig itt volt a Budai Szerb Ortodox Püspökség központja. Szinte egyedülálló módon Szentendrén a 18. században szabadon gyakorolhatták vallásukat a szerb ortodoxok, pedig ez máshol csak a katolikusokat illette meg. Ők „Dobrá voda”, vagyis Jóvíz néven emlegetették a forrást a nyelvükön. Ez az elnevezés máig megmaradt a földrajzi nevekben: környékbeli dűlő, major is viselte, de a forrás táplálta patakot máig Jóvíznek hívják.
Az átlagosnál jóval nagyobb forrásmedencét 1908-ban alakíttatta ki a Magyar Turista Egyesület Gabrinyi Sámuel építész segítségével. Kétszeresen is a Lajos nevet kapta a feltörő víz, ugyanis az egyesület a vidéket akkoriban tulajdonló báró Podmaniczky Lajosról nevezte el a frissen foglalt forrást. Más források szerint viszont nevét jóval korábban, a 16. században élt Nagy Lajos királyról kapta, aki gyakran vadászgatott ezen a vidéken.
A két világháború között a környék a sörgyáros Dreher család birtoka lett, akik a forrás közelébe vadászkastélyt építettek. A háború után elvesztették vagyonukat, a gyárat államosították, a kastélyból pedig az '50-es évekre népszerű turistaház lett Ságvári Endre-menedékház néven. A hely népszerűségét jól jelzi, hogy ekkoriban indítottak közvetlen buszjáratot Szentendréről Lajosforrásra.
A '80-as évek végére, '90-es évekre már elég rossz állapotba került a ház kívül-belül, bár a turisták körében nagyon népszerű volt a büfé – klasszikus turistakínálattal, élén a zsíroskenyérrel hagymával. Az épület melletti teraszon mindig nagy volt a nyüzsgés. Azután már a büfé sem nyílt ki, de egy darabig kulcsosházként működött. Tulajdonosváltások és a fenntartási nehézségek végül a ház 2005-ös bezárásához vezettek, és a közvetlen buszjárat is megszűnt.
A forgalom büfé és turistaház nélkül is elég nagy szokott lenni, egyrészt mert legalább hat, különböző jelzésű turistaút fut össze itt, másrészt sokan járnak ide kannákkal és palackokkal, hogy a forrásvizet hazavigyék.
A parkoló (egykori buszforduló) alatt egy jókora rét terül el, ahol asztalok, padok és tűzrakóhelyek várják a kirándulókat. A Lajosforrás tökéletes indulópont túrákhoz, hiszen közel vannak olyan népszerű célpontok, mint a Holdvilág-árok vagy a Sikárosi rét.
Nyitvatartás
| hétfő | 00:00–24:00 |
| kedd | 00:00–24:00 |
| szerda | 00:00–24:00 |
| csütörtök | 00:00–24:00 |
| péntek | 00:00–24:00 |
| szombat | 00:00–24:00 |
| vasárnap | 00:00–24:00 |
Árak:
IngyenesTömegközlekedéssel
- Tömegközlekedéssel közvetlenül nem elérhető Lajosforrás. A legközelebbi buszmegálló Dömörkapu, buszforduló, de oda csak hétvégén és napi egyszer megy busz.
Keresd meg az útvonaltervet a célállomásra
Megközelítés
- Dömörkaputól a Z▲ jelzésen jutunk el Lajosforrásra (2,1 km, 203 m szintemelkedés).
Parkolás
- A forrás előtti téren (a volt autóbusz-fordulóban) ingyenes a parkolás.
Koordináták
Ajánlatok a környéken
A Visegrádi-hegység keleti, látnivalókban igen sűrű területét fedezzük fel ezen a Dömörkaputól induló, szűk 14 kilométeres körtúrán.
A Lom-hegy tömbje körül főként patakpartokon és az eszményi fekvésű Sikáros medencéjében túrázhatunk. Ha jókor vetődünk erre, a hegy nem csak szép ...
Élményben és szintkülönbségben is gazdag futás: a közel 600 méternyi emelkedésnek völgy és gerinc, több csúcs, számos csodás panoráma, továbbá ...
Pomáz fölé éles lejtőjű hegyek és impozáns sziklaormok magasodnak. Túránk e geológiai attrakciókban gazdag terület mélyére vezet, és olyan ...
A Lom-hegy tömbje körül főként patakpartokon és az eszményi fekvésű Sikáros medencéjében túrázhatunk. Ha jókor vetődünk erre, a hegy nem csak szép ...

Felhasználói kérdések