Megyer-hegyi (sárospataki) via ferraták

A Sárospatakhoz közeli Megyer-hegyen megbúvó kis tavacska, a Tengerszem egészen rendkívüli képződmény. A hegyet vulkáni eredetű riolittufa alkotja, amelyet sok helyen átjárt a kovakő. Ez a kemény, érdes kőzet a 15. századtól malomkövek anyagát szolgáltatta. A vízzáró kőzetben egyre mélyülő bányagödör összegyűjtötte a csapadékvizet, egy kis tó keletkezett, amelynek lecsapolása mindig komoly gondot jelentett. 1909-ben a malomkőbányászat megszűnt, az élővilág lassan visszahódította birtokát, ennek köszönhetően pedig egy vadromantikus zug keletkezett a hegytetőn, ami lassan országos hírűvé vált. 2020-ban Sárospatak Város Önkormányzata a turisztikai kínálat bővítésének érdekében komoly beruházást végzett a Tengerszemnél. Ennek nyomán a tó a korábbiaknál alaposabb infrastruktúrával gazdagodott. Sokak szemében a Tengerszem bensőséges varázsa ezáltal csorbult, ám a megnövekedett forgalom kiszolgálása, a helyszín állapota is sokat javult. A kiépítés fontos részeként a kemény, mászásra kifejezetten alkalmas kőzeten közel fél kilométernyi via ferrata-hálózat épült. A falak egy részén pedig mászóutak is nyíltak. Mindkettő nagyon igényes kivitelben készült el, és varázsukárt a hely egyedülálló szépsége felel.

Geológiai jellemzők

A megyer-hegyi kőfejtő falai mesterséges eredetűek, hiszen a kovakemény kőzet minden meredélyét a malomkőbányászat alakította ki. A hegyet alkotó, mikóházi tagozatú riolittufa a miocén vulkáni hamuszórás kovaoldatokkal utólag átjárt, átkristályosodott kőzetanyaga. A gázok és szerves anyagok nyomában visszamaradt, apró üregek és a nagy keménységű kovaanyag érdessé, ellenállóvá teszik a falfelületet. A kőfejtő különleges, meredek falait az évszázadokon keresztül folytatott bányászat egyedi módszerének köszönheti: a malomköveket a falból faragták ki, és állványzatokat használva, ékekkel fejtették le.

A kőfejtő felhagyásakor megmaradt, félig kifaragott malomköveket, illetve a kiemelt tömbök negatívját fedezhetjük fel a bányafalban.

A bányagödör folytonos víztelenítése költségesnek bizonyult, így a déli oldalba vízelvezető csatornát kezdtek faragni, ám az évtizedekig elhúzódó munkát nem fejezték be. Így maradhatott meg a napjainkban „Tengerszemként” ismert bányató a malomkőfejtő falai között. Vízszintje és vízminősége az időjárástól függ, aktuális állását a dróthidaknak köszönhetően testközelből vizsgálhatjuk meg.

Via ferraták a megyer-hegyi Tengerszemnél

Szabó József-emlékút: 200 m, C

Viszonylag könnyű – kezdőknek is ajánlott – útvonal, amely szépen összefűzi a bánya északi oldalának érdekes részeit, a malomkőbányászat emlékeit, majd egy pompás kötélhíddal zár a kiszállásánál. Nevében a 19. században élt geológusunknak állít emléket.

Geósok útja: 25 m, E

A Szabó József-emlékút elején kiágazó, pompás variáns, amely a mesterséges lépések nélküli, felszökő falon vezet. Jellegéből fakadóan erőigényes út, csak tapasztaltaknak ajánlott!

Amfiteátrum: 40 m, D

Újabb variáns a Szabó József-emlékúton. Egy érdekes sziklaformáción vezet át, és elég csimpaszkodós is a meredek falon.

Ördögkatlan: 70 m, E

A tó tükre felett indul egy izgalmas és vad zugban. Mivel nincsenek mesterséges lépések elhelyezve rajta, a feljutás megerőltető, de izgalmas mozgásformát kínál a kitett falon. Kicsi ferrata, de igazi „drágakő”.

Édes vízi élet: 150 m, E

Ez a hosszú útvonal kézenfekvő helyen vezet a tó felett, kissé oldalazva a sima falakon. Mivel nincsenek elhelyezve mesterséges lépések, egyáltalán nem könnyű. Van benne három kedves kötélhíd, meg egy jó kis csimpaszkodós lemászás az apró sziklafolyosóba, amely egyébként a kiindulási pont.

Velociraptor: 35 m, C

Egy közepesen nehéz gyerekút, ahol kipróbálhatjuk a via ferrata-mászást és annak biztosítási technikáját. Ha jól megy, a nagyobb gyermekekkel bátran megpróbálhatjuk a többi C és D nehézségű útvonalat is.

Nyitvatartás

Árak: