Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ MTSZ térképportál Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Galyatető Turistacentrum Gerecse50 A kéktúrázás napja
nyelv kiválasztása
Túra tervezése ide A túra másolása
Kerékpártúra ajánlott túra

Csodarabbik nyomában Tokaj-Hegyalján

Kerékpártúra · Eperjes-Tokaji-hegyvidék
A tartalmat készítette:
Magyar Természetjáró Szövetség igazolt partner  A felfedezők választása 
  • A Pataki diák szobra Sárospatak főterén
    / A Pataki diák szobra Sárospatak főterén
    Fénykép: Abelovszky Tamás, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A sárospataki Művelődés Háza Makovecz Imre tervei alapján készült
    Fénykép: Abelovszky Tamás, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Makovecz Imre munkái meghatározó részei a sárospataki városképnek (Bodrog Áruház)
    Fénykép: Abelovszky Tamás, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A sárospataki bazilika hajója az eredeti gótikus stílusjegyeket őrzi
    Fénykép: Abelovszky Tamás, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A sárospataki vár fordulatokban gazdag történetében a Sub Rosa erkély is szerepet kapott
    Fénykép: Abelovszky Tamás, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Bodrogolaszi Árpád-kori temploma a révátkelő mellett magasodik
    Fénykép: Abelovszky Tamás, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Olaszliszkán csak egy fal maradt a zsinagógából
    Fénykép: Abelovszky Tamás, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Olaszliszka temploma masszív őrtornyával magasodik ki a falu házai közül
    Fénykép: Abelovszky Tamás, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A bodrogkeresztúri Dereszla Pincészet falában egy 1849-ben kilőtt ágyúgolyó látható
    Fénykép: Abelovszky Tamás, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A tarcali Áldó Krisztus-szobor
    Fénykép: Abelovszky Tamás, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Bányató a tokaji Nagy-hegy szívében
    Fénykép: Abelovszky Tamás, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Csodarabbik útja a Bodrog folyását követi Tokaj-Hegyalján
    Fénykép: Abelovszky Tamás, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Szerelmi-pincesor Tokaj egyik kedvelt része
    Fénykép: Abelovszky Tamás, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Bodrogkeresztúron ilyen bulibárkákat bérelve is lehet akár hajókázni a Bodrogon
    Fénykép: Abelovszky Tamás, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az egykori tokaji zsinagóga épülete az utolsó zsidó emlék a túrán
    Fénykép: Abelovszky Tamás, Magyar Természetjáró Szövetség
m 200 150 100 40 35 30 25 20 15 10 5 km Szentháromság-templom (Bodrogolaszi) Rákóczi-vár (Sárospatak) Holokauszt-emlékhely (Olaszliszka)
Kik voltak a csodarabbik, és hogyan lett a Bodrog mente a hászid zsidóság hazai központja? Hol találjuk a Rio de Janeiro városából ismert Krisztus szobor „mását”? Hogyan lett a tokaji bor a királyok bora? Minden kérdésre választ találhatsz a Bodrog mentén végiggurulva Tokaj-Hegyalján.
közepes
Hossz 44,3 km
3:30 óra
292 m
313 m
Egészen meglepő felfedezéseket tehet az, aki Sárospataktól Tokajig a Bodrog mentén elindul a Csodarabbik útján, az egykor nagy létszámú hászid zsidó közösség nyomait követve. Természetesen nem csak egy letűnt világ megmaradt töredékeire csodálkozhatunk rá ezen a nagyobb településeket és egészen kicsi falvakat is érintő 45 kilométeren, hanem a Makovecz-életmű egy jelentős darabját is testközelből tanulmányozhatjuk, a Rákócziak emlékét őrző épületekkel találkozhatunk, egyik legrégibb megmaradt templomunkat is megcsodálhatjuk, nem beszélve a Tokaji-hegy kőfejtőjében megbújó bányatóról.

A szerző tippje

  • Az Áldó Krisztus-szoborhoz meredek út vezet, de nem érdemes kihagyni a kilátást a tájra és a bányatóra!
Abelovszky Tamás profilképe
Szerző
Abelovszky Tamás
frissítve: 2021-06-02
Nehézség
közepes
Technika
Állóképesség
Élmény
Táj
Legmagasabb pont
186 m
Legalacsonyabb pont
91 m
Ajánlott időszak
jan.
febr.
márc.
ápr.
máj.
jún.
júl.
aug.
szept.
okt.
nov.
dec.

Biztonsági előírások

  • Tarcal és Tokaj határa között a forgalmas 38-as úton vezet a túra, itt légy óvatos!

Kezdés

Sárospatak, vasútállomás (118 m)
Koordináták:
DD
48.324421, 21.564853
DMS
48°19'27.9"N 21°33'53.5"E
UTM
34U 541870 5352513
w3w 
///tölgyek.kalapos.szorzás

Végpont

Tokaj, Fő tér

Útleírás

Itiner 

  • A vasútállomástól a belváros felé az Iskolakert kerítése mellett indulj el a Táncsics Mihály utcán, majd az utca végén térj jobbra, a Rákóczi útra.
  • A Makovecz téren található Művelődés Háza és Könyvtára és a pataki diák szobrának megtekintéséhez az Eötvös utat elérve térj jobbra, majd a Comenius utca-Erdélyi János út-Szent Erzsébet utca útvonalon tudod megközelíteni a bazilikát és a várat.
  • A Rákóczi útra visszatérve fordulj balra – innen Bodrogkeresztúrig szinte nincs is más dolgod, mint egyenesen haladni Tokaj irányba. (A Bodrogolasziban található Árpád-kori templomhoz kell tenni egy kitérőt, balra betérve a Templom utcába.)
  • Szegi területére érve a Bodrog-menti (és egyben az EuroVelo 11-es) kerékpárút jelzéseit követve térj le a főútról – a kis utcákban szinte egyáltalán nem kell autóforgalomra számítani.
  • Bodrogkeresztúron a Dereszla Vinotéka falában található ágyúgolyó megtekintését megelőzően az utca végén térj balra (továbbra is a kerékpáros jelzést követve), majd a Tokaj felé vezető útról fordulj jobbra a tarcali elágazásban - itt elhagyjuk az EV11-et.
  • Tarcalra érve a Keresztúri utca végén fordulj balra, a főútra, majd a Coop élelmiszerüzletet elhagyva fordulj balra a „Tokaj TV út” táblánál, az Áldó Krisztus szoborhoz is ez az út vezet. A Könyves Kálmán utcát elérve fordulj jobbra, majd ahol ezt tábla jelzi, ott balra egy keskeny kis utcára, ami egy meredek sétányban folytatódik - ez vezet a szoborhoz.
  • A szobortól lefelé gurulva a sétány elágazásában térj balra, ez az út vezet a bányatóhoz. A bányatótól kifelé jövet kövesd a dózerutat, majd annak végén fordulj jobbra, a főutat elérve pedig balra. A 38-as út aszfaltján kell haladnod Tokaj határáig, ahol rátérhetsz a kerékpárútra.
  • Tokajban a legelső lehetőségnél (szűk utca a benzinkúttal szemben) fordulj balra, haladj át a vasút alatt, majd a szőlők szélén fordulj jobbra, és tartsd az irányt a vasúttal párhuzamosan: a Szerelmi pincesor előtt elhaladva éred el ismét a főutat (Bajcsy-Zsilinszky Endre út), itt fordulj balra.
  • A gyalog- és kerékpárút a Tisza-hídig vezet, itt az úttestre visszatérve a körforgalomból a második kijáraton hajts ki (Bodrogkeresztúr felé), majd rögtön az első lehetőségnél térj balra; ez az utca egyenesen a főtérre vezet.

A túra részletes leírása

Rákóczi és Makovecz emlékezete

Sárospatakon a vonatról leszállva az állomásépület előtt találjuk a Táncvirág-szökőkutat (öt táncoló lányka alkotja a kompozíciót), amelyen túl rögtön az Iskolakert árnyas parkja várja a betérőket, ahol a sétányok mentén történelmi nagyjaink szobrait lehet közelről megvizsgálni. A parkon túl pedig ott találjuk a névadó intézményt, a Sárospataki Református Kollégiumot. Az ország egyik legrégebben fennálló oktatási intézménye, amelyet 1531-ben Perényi Péter koronaőr alapított a reformáció hullámainak hatásaként létrejövő református oktatási rendszer egyik alapköveként. A számos diák közül, aki itt tanult, neves politikusok, írók, költők kerültek ki, például Kossuth Lajos, Gárdonyi Géza, Móricz Zsigmond, de például a 17. század elején megindult ellenreformációs hullámban gályarabságra ítélt hitvalló lelkipásztorok közül 22 pataki diák volt. A „Pataki diák” szobrát megtaláljuk utunk következő állomásán, a Makovecz téren, az Eszterházy Károly Egyetem Comenius (egykori neves pataki tanár) nevét viselő karának épülete előtt. A tér másik oldalán találjuk a Művelődés Háza és Könyvtára nevű intézményt, Makovecz Imre egyik jelentős épületét, amelyet az Építészek Nemzetközi Szervezete az 1983-as év tíz legjelentősebb építészeti alkotása közé sorolta. A szélesen ölelő tömegforma egy udvart alkot a tér felé, amely előtt két oszlopon egy-egy térplasztika Csodaszarvast, illetve az Égberagadást ábrázolja (utóbbi a nagyszentmiklósi aranykincs egyik jelenetére utal).

Sárospatak és Makovecz neve egyébként egybeforrt, a művelődési ház nem az első, és nem is az utolsó általa tervezett pataki épület volt. A Borostyán Étterem átépítése, a Bodrog Áruház, az Árpád Vezér Gimnázium, a Hild téri lakások is az organikus építészet hazai nagymesterének munkái. A városközpontot magunk mögött hagyva a vár felé indulunk, de mielőtt az erődítményhez érnénk, érdemes betérni a sárospataki bazilikába (Vártemplom). A ma álló templom helyén már I. András építtetett egy rotundát (kis körtemplomot), mivel Patak királyi szálláshely volt. A kis királyi kápolna később a temető osszáriuma lett, miután egy román stílusú templom épült helyette, majd a mai háromhajós, gótikus csarnoktemplom 1492-re készült el. A török időkben a pataki várat is megerősítették, a védelemnek része lett a templom északi fala is, lőréseket alakítva ki benne. Újabb izgalmas időszakban a Wesselényi-összeesküvést követően a pataki várat zsoldoshadsereg szállta meg. Fővezérük, Stahrenberg kapitány az összes várkaput befalaztatta, a templom északi és déli falán két nagy boltíves kaput vágatott, majd ezt követően tizenkét évig – míg Thököly fel nem szabadította Patak várát – csak ezen az úton lehetett a várba bejutni. A Rákóczi-szabadságharc előtt és alatt a hadiszerencsétől függően többször gazdát cserélt a kuruc és labanc csapatok között a vár, 1708-ban itt tartották a szabadságharc utolsó országgyűlését is, amelyen II. Rákóczi Ferenc javaslatára a jelenlévők elfogadták azon jobbágyok felszabadítását a földesúri joghatóság alól, akik fegyvert fognak a hazáért.

Maga a vár – melynek neve összeforrott a Rákócziakkal – egyébként két, szabad szemmel első ránézésre is elkülönülő részből áll. A várkastély magva (egyben legöregebb része) az úgynevezett Vörös-torony, az ötszintes, masszív építmény, amelynek legalsó szintjének falait lőrések törik át, míg a magasabb emeleteken már ablakok, kiugró erkélyek is láthatók. Valaha konyha, sáfárház, kancellária, kincstár és levéltár is megfért egymás mellett a legalsó szinten. A toronyhoz észak felől csatlakozik a rombusz alaprajzú várkastély, amelynek legismertebb részei az úgynevezett Lórántffy-loggia (egy, a keleti szárnyat és a tornyot összekötő oszlopos-árkádos lépcső és a loggia, mely az építtető Lórántffy Zsuzsanna, I. Rákóczi György felesége után kapta nevét), illetve a Sub Rosa erkély, amely a hasonnevű szobát rejti. Nevét a kerek erkélyszobácska festett boltozatának zárókövét díszítő stilizált rózsáról kapta (sub rosa, azaz a rózsa alatt). A reneszánsz motívumokkal díszített szobában tartották a Wesselényi-féle összeesküvés titkos tárgyalásait I. Rákóczi Ferenc, Nádasdy Ferenc, Zrínyi Péter és Frangepán Ferenc részvételével.

A várban számos állandó és időszaki kiállítás kapott helyet, amelyek között természetesen előkelő helyet foglal el a Rákócziak életét bemutató tárlat, A Vörös-toronyban a lovagterem, I. Rákóczi György fogadószobája, vagy éppen a reneszánsz ajtó- és ablakkeretek érdemelnek említést, de találunk ágyúöntő műhelyt és kazamatákat is a látnivalók között.

Vallonok a Bodrog mentén

A fentiekből talán kitűnik, hogy Sárospatakon sok időt el lehet tölteni (a közeli Megyer-hegyi tengerszemmel együtt már biztosan egész napos programot érdemes tervezni), de most továbbindulunk a Bodrog mentén Tokaj irányába. A kis forgalmú úton szinte zavartalanul lehet tekerni a helyenként meglepően dimbes-dombos útvonalon – a hegylábi térszíneknek sokszor ez a sajátosságuk, amivel kerékpáros turistaként együtt kell élnünk. Az első érdekesség csak az igazán avatott szemeknek tűnik fel: Bodroghalászt elhagyva néhány száz méter megtételét követően bal oldalon a mezőn egy töltés vezet a Bodrog irányába. A képződmény nem más, mint a Bodrogközi kisvasút maradványa, amelynek ráadásul valamilyen csoda folytán még az egykor a folyón átívelő hídja is megcsodálható egy kis kitérővel a rossz minőségű földúton. Ma már egészen hihetetlen, hogy ez a vonalszakasz is valaha Magyarország egyik leghosszabb kisvasútjának része volt, a Nyíregyházától Füzérkomlósig vezető vaspálya fővonalaként. 1924-ben kezdett kinyílni a világ, amikor megépült a Sátoraljaújhelyet Füzérkomlóssal összekötő Hegyközi Kisvasút, amit három évvel később összekötöttek a Bodrogközi Kisvasúttal, újabb három év múlva pedig a Nyírvidékivel is, a Balsa és Kenézlő közötti Tisza-híd megépítésével. Fénykorában a kisvasút összekötötte a Zemplént a Nyírséggel, de a második világháború idején Királyhelmecre is el lehetett jutni a hálózaton, Nyíregyházáról Sátoraljaújhelyre gyorsmotorkocsi közlekedett, akár 60 km/órás sebességgel hasítva az alföldi pályaszakaszokon. (Nyíregyháza és Sóstó között egészen egyedülálló módon ráadásul villamosként üzemelt a kisvasút – nem is akkora újdonság hazánkban a tram-train, mint ahogy a hírekből gondolhatnánk.) A 1980-ban megszűnt vasúthoz kapcsolódott a pálházi kisvasút vonala is, ahol viszont még ma is lehet utazni a kis szerelvényekkel.

Hamarosan Bodrogolasziba gurulunk be, ahol a falu Árpád-kori temploma ér meg egy kis kitérőt a Bodrog-part irányában. A Szentháromság-templom a Bodrogközbe vezető rév melletti kis dombon magasodik, lassan egy évezredes múlttal, és messziről is harmonikus építészeti megoldásaival csábítja a turistákat megállásra. Bodrogolaszi római katolikus temploma bizonyíthatóan állt már a 12. század legvégén, ugyanis Imre király egy 1201-es oklevele említést tesz róla.  A legkorábbi ma ismert magyarországi hospes-kiváltságlevelet ugyanis az uralkodó éppen „a Szent Miklós egyháznál lakozó pataki vendégtelepesek” számára állította ki, akik nem mások voltak, mint a falut alapító olasz vagy vallon jövevények. (Utóbbi tűnik valószínűbbnek a falu neve ellenére is, ugyanis akkortájt minden neolatin népességre az „olasz” gyűjtőnevet használták). A környékbeli településnevek (pl. Olaszliszka, Tállya) közül több is erről az eredetről árulkodik. A Bodrogolasziban megtelepedő hospesek csinos kőfallal körített templomot emeltek a Bodrog partján az 1100-as évek végén. A román kori falusi templomok formanyelve köszön vissza az arányos épületről: a félkör alakú szentélyhez egy valamivel szélesebb és magasabb, téglalap alaprajzú templomhajó kapcsolódik, amelynek tömegéből kiemelkedik a nyugati falnál álló torony. A torony a legdíszesebb része az épületnek: az első emeleti lőrésablakok felett pompás egyoszlopos román kori ikerablakok nyílnak. A kapun belépve egyszerű, fehérre meszelt templombelsőbe jutunk, a falakat két oldalon a keresztutat ábrázoló festmények díszítik. A 18-19. században számos átépítés során veszítette el eredeti, Árpád-kori jellegét a templom, amit végül az 1978-79-es helyreállítás során állítottak vissza.

A következő településen, Vámosújfalun áthajtva egy 18. századi kőhidat csodálhatunk meg abban az esetben, ha észrevesszük, hogy éppen azon gurulunk keresztül. Innen már csak egy ugrás Olaszliszka, ahol a már említett vallon vagy olasz népesség után egy másik népcsoportról, a 17-18. századtól kezdődően a környékre betelepülő haszid zsidókról kell megemlékeznünk.

Az eredetileg Lengyelországban élő zsidók első bevándorlási hulláma a 18. század elejére tehető, amikor is a török kiűzése és a Rákóczi-szabadságharc után a környék munkaerőhiányban szenvedett – a paraszti munkaerő mellett pedig kevés volt iparosból és kereskedőkből is. Márpedig a kereskedelmi kapcsolatok a tokaji bor révén adottak voltak, Hegyalja kóser borait előszeretettel fogyasztotta Krakkó, Lvov, Varsó, Lublin népes zsidó közössége. Lengyelország felosztását követően a 18. század végén még egyszerűbbé vált a migráció azzal, hogy Galícia a Habsburg-birodalom része lett. Az egyre népesebb zsidó közösség különlegességét az adta, hogy a többség a mélyen vallásos haszid irányzatot követte.

A haszid közösségekben a rabbit cádiknak vagy rebbének hívták, és sokukat vallásos tisztelet övezett, már-már szentként tisztelték őket életükben. A kiemelkedően bölcsnek (esetleg csodatevőnek, látnoknak, gyógyítónak) tartott rebbékhez akár messze földről érkeztek hívek – és sokszor keresztények is megfordultak náluk. Állítólag a sátoraljaújhelyi Teitelbaum Mózes még az ifjú Kossuth Lajost is meggyógyította. A virágzó zsidó közösségeknek azonban ma már csak a nyomait láthatjuk az izraelita temetők, a más funkciót kapott (vagy éppen romos) zsinagógák és az emlékhelyek formájában.

Kővel illik érkezni

Az olaszliszkai zsinagóga helyén ma két emlékfal áll, szomorú mementóként. A Bodrog mentén élő zsidó közösségek tagjait 1944 tavaszán deportálták, a legtöbben közülük soha többé nem tértek vissza. Olaszliszkán is gazdátlanul maradt a zsinagóga, amely a múló évtizedek alatt lassan az enyészeté lett, egyedül keleti fala maradt meg, amelyben ma is felismerhető a tóratartó szekrény helye. Az épület maradványaiból 2016-ban lett Holokauszt-emlékhely, az egykori zsinagóga nyugati homlokzatához nagyon hasonló fal felépítésével, melynek utcafrontján egy csillagképre emlékeztető településhálót láthatunk, belső oldalán pedig az itt élt családok neveivel perforált 63 mécsestartót. Az emlékezést igazán meghitté teheti az, amikor este a kaputól az épületig vezető járdában, illetve az egykori padlón felgyúlnak a fények, amelyek az 1944. április 13-i csillagállást idézik – ekkor deportálták az olaszliszkai zsidókat. Aki teheti, egy kővel, kaviccsal a zsebében érkezzen az emlékműhöz, amely a zsidó hagyomány szerint a lélek halhatatlanságát jelképezi.

Közvetlenül az egykori zsinagóga szomszédságában találjuk a Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt templomot, amelynek messziről is szembetűnő különleges tornya (illetve egészen élénknek mondható sárgás színe). Nem csoda, hiszen hazánkban egészen egyedülálló módon katonai őrtoronynak épült, eredetileg gótikus stílusban, ahogyan mellette a templom is a 14. században általánosnak mondható formakinccsel bírt építésekor. Az épület azóta persze több átalakításon esett át, de a pálcatagos bejárat a torony lábánál ma is az eredeti stílusjegyeket őrzi.

Továbbindulva Szegilongon és Szegin keresztül érjük el Bodrogkisfaludot, majd Bodrogkeresztúrt. Bodrogkeresztúr is híres egy egykor itt élő csodarabbiról, Reb Sájele háza és sírhelye is jelentős zarándokhelynek számít, halálának évfordulója idején akár 10-15 000 haszid zsidó is megfordulhat az egyébként ezer fős településen, akiknek a többsége ráadásul külföldről érkezik.

Itt, Bodrogkeresztúron nyílik először lehetőségünk igazán közel kerülni a Bodroghoz, ugyanis a Kalóz Kikötőben bárki bérelhet olyan úszó bárkákat, amelyek fel vannak szerelve padokkal, napfény ellen ponyvatetővel, kiszáradás ellen pedig hűtővel is. A csónakmotorral hajtott bárkákkal kényelmes tempóban hajókázva lehet kellemes időt tölteni a folyón, akár nagyobb társasággal is. A lazítást szolgálhatják a településen található borászatok is, amelyek közül a Dereszla Pincészet falában különös emlékét találjuk az 1848-49-es szabadságharcnak: a homlokzatba fúródott ágyúgolyóra a köré festett nemzeti színű koncentrikus körök kokárdaként hívják fel a figyelmet.

Rio Tokaj-Hegyalján

Bodrogkeresztúrról elindulva egy kisebb dombot kell megmászni, hogy utána egy kellemes lejtőzést követően érjünk be Tarcalra. Természetesen itt is találunk egy (nem túl jó állapotban lévő) zsinagógát, de említést érdemel a római katolikus templom is, amely eredetileg gótikus stílusban épült a 15. században (ma már azonban inkább a barokk jegyek dominálnak). Bár a település nevezetes a Degenfeld-kastélyról és az Andrássy-kúriáról is, a falu legegyedibb látványossága a felette lévő dombon álló hatalmas Áldó Krisztus szobor. A 8,5 méter magas, 50 tonna súlyú szobrot 2015-ben szentelte fel az egri érsek, és érdemes felmászni hozzá a sétányon, mert pompás körpanorámában lehet részünk a kolosszus lábánál. A hegy lábánál fekvő Tarcal felett ellátni egészen Tiszaújvárosig, északi irányban a Zemplén hullámzik szelíden, míg kelet felé a Kopasz- (avagy Tokaji-) hegy zárja a láthatárt. Csak egy pár lépés a szobortól a hegybe vájt bányagödör pereme (vulkanikus eredetű andezitet bányásztak itt külszíni fejtéssel), ahonnan vethetünk egy pillantást a mélyben csillogó, türkizkék víztükrű bányatóra. A tóhoz le is lehet ereszkedni a sétaúton, majd innen lehet továbbindulni utolsó állomásunk, Tokaj felé.

Tarcal és Tokaj között a forgalmas 38-as út vezet, és kerékpárút egyelőre nem épült a két település között. A térképre pillantva látható ugyanakkor, hogy a hegylábi szőlők között is vezetnek dűlőutak párhuzamosan a főúttal, a vasút másik oldalán, esetleg érdemes ott próbálkozni annak, aki elkerülné a nagyobb forgalmú szakaszt. Tokajba érve az első utcán rögtön térjünk balra, majd guruljunk végig a Szerelmi Pincesor előtt, amelyet a honfoglalás millecentenáriumának tiszteletére építettek ki. Természetesen kóstolásra is van lehetőség, egyes pincékbe be lehet térni egy pohár borra, vagy felfrissülni a tavaszi-nyári melegben egy fröccsel.

A Tokaji borvidék messze és méltán híres borának felfutása a 15. században kezdődött, nem függetlenül attól, hogy az addig a legjobbnak számító szerémségi termőterületek török fennhatóság alá kerültek. Maga a borvidék 87 km hosszúságban, 3-4 km szélességben nyúlik el az abaújszántói és a sátoraljaújhelyi Sátor-hegy, valamint a tokaji Kopasz-hegy közötti háromszögben, 27 település határában. Az alapvetően vulkanikus eredetű alapkőzet (andezit, riolit, illetve ezek tufái) testes, erős ásványi jegyekkel bíró borok készítésének kedvez, bár akadnak olyan, löszösebb talajú részek is (pl. Kopasz-hegy), amelyek a lágyabb karakterű boroknak kedvező alacsonyabb savtartalmat eredményez. Jellemző fajtái a vidéknek a furmint, a hárslevelű, a sárgamuskotály, a belőlük készülő borok közül pedig egyértelműen ide köthető az aszú és a szamorodni. A rendszeresen, évről-évre bekövetkező aszúsodás, azaz a nemes rothadás egy penészgombafajnak és az itteni mikroklímának köszönhető (maga a gomba más borvidékeken is megtalálható). Az aszúkészítés kezdete a 16. századra tehető (minden bizonnyal szerémségi borászok hozhatták magukkal a technikát), és hamar Európa-szerte híressé tette a borvidéket. Állítólag XIV. Lajos francia király is kóstolta, és hozzá köthető a „királyok bora, borok királya” elnevezés. Az aszú- (és szamorodni-) készítés természetesen ma is fontos a vidéken, de érdemes más borokot is megkóstolni.

A pincéktől a főút mellett gurulhatunk tovább a történelmi belváros irányába, de előbb érdemes a Tisza-hídról megfigyelni a Tisza és a Bodrog összefolyását – jól látszik, hogy miért is mondják szőkének a Tiszát. Ahogy a belvárost elérve hangulatos utcán tekerünk a város főtere felé, egyre több vendéglátóipari egység csábít betérésre, így biztosan nem kell étlen-szomjan hazaindulnia senkinek. A főtéren a Bacchus-kút és a neoromán stílusban épült Jézus Szíve-templom fogadja a turistákat, de nem messze innen görögkatolikus templomot, és ma már kulturális központként üzemelő zsinagógát is találunk. Ha csodarabbikkal már nem is találkozhatunk a mintegy 50 kilométer hosszú túra során, a sok kisebb-nagyobb csodáért mindenképp érdemes útra kelni Tokaj-Hegyalján.

Tipp


Minden tájékoztatás a védett területekről

Tömegközlekedéssel

Tömegközlekedéssel elérhető

  • A (Budapest-Miskolc-) Szerencs-Sátoraljaújhely vonalon közlekedő vonatokról Sárospatak állomáson kell leszállni.

Megközelítés

  • A túra a sárospataki vasútállomásról indul.

Parkolás

  • A vasútállomás előtt, a József Attila utcán lehet parkolni. (Az egyirányú túra teljesítése után Tokajból szerencsi átszállással lehet vasúton visszajutni Sárospatakra, azonban ha visszatekersz Bodrogkeresztúrra a Bodrog mentén az EV11-en, az átszállást kihagyhatod - ez +8,7 km.)

Koordináták

DD
48.324421, 21.564853
DMS
48°19'27.9"N 21°33'53.5"E
UTM
34U 541870 5352513
w3w 
///tölgyek.kalapos.szorzás
Navigáció Google Térképpel

Javasolt térképek erre a régióra:

Mutass többet!

Felszerelés

  • A túra bármilyen típusú kerékpárral teljesíthető.

Felszerelés kerékpározáshoz

  • Kerékpáros sisak
  • Kerékpár kesztyű
  • Stabil kényelmes és vízálló túracipő vagy bakancs
  • Réteges nedvességet elvezető ruházat
  • Hátizsák esővédővel
  • Naptej, kalap, víz- és szélálló kabát, nadrág
  • Napszemüveg
  • Elegendő étel és ital
  • Mobiltelefon
  • Készpénz
  • Navigációs felszerelések

Felszerelés kerékpározáshoz

  • Kerékpárpumpa, CO2 pumpa patronnal
  • Defektjavító készlet
  • Csere gumibelső
  • Gumileszedő szerszám
  • Láncbontó
  • Imbuszkulcs
  • Telefon, telefontartó
  • Kerékpárlakat
  • Csengő, első és hátsó lámpa, valamint fényvisszaverő
  • A felszereléslista a tevékenységnek megfelelően változik. A felszereléslista nem minden esetben teljes, így csak egy kis segítségként, ötletadásként szeretne szolgálni a felkészüléskor.
  • A saját biztonságod érdekében, tájékozódj a különböző felszerelések rendeltetésszerű használatáról és karbantartásáról!
  • Győződj meg arról, hogy a felszerelésed nem tartalmaz a helyi törvények által tiltott eszközöket!

Kérdések és válaszok

Tedd fel az első kérdést!

Kérdeznél a szerzőtől?


Értékelések

Írd meg az első hozzászólást!

Legyél te az első hozzászóló!


A közösség fényképei


Nehézség
közepes
Hossz
44,3 km
Időtartam
3:30 óra
Szintemelkedés
292 m
Szintcsökkenés
313 m
Tömegközlekedéssel elérhető Oda és vissza Szép kilátás Evés-ivás lehetőség Kulturális/történelmi értékek

Statisztika

  • Tartalmak
  • mutasd a képeket képek elrejtése
Funkciók
2D 3D
Utak és térképek
Időtartam : óra
Hossz  km
Szintemelkedés  m
Szintcsökkenés  m
Legmagasabb pont  m
Legalacsonyabb pont  m
Nagyításhoz vagy kicsinyítéshez húzd össze a nyilakat!
Logo emmi Logo agrar Logo bethlen Logo mol Logo otp