A Megyer-hegyen is megtalálható mikóházi riolittufa a 15 millió éve lezajlott vulkáni hamuszórás kovaoldatokkal utólag átjárt, átkristályosodott kőzetanyaga. Az apró üregekkel teli, nagy keménységű kova különösen alkalmassá teszi az itteni kőzetet malomkövek gyártásához. A fejtést a XV. századtól kézi erővel, a falban felállított állványzatokról végezték, úgy, hogy a malomkő formáját már a falban kifaragták. Nagy méretű körzővel (cirkalom) előrajzolt minta alapján csákánnyal körbefejtették, majd ékekkel feszítették le a falról a kőtömböket. A bánya fénykorában, a XVIII. században több mint tíz kőfaragó serénykedett segédeivel, évente négyszáznál is több malomkövet előállítva. A több mázsás köveket a bánya mellett működő malomkőpiacon adták el a molnároknak, akik szekérrel szállították el a malmok kőszívét az ország különböző pontjaira.
A bánya mélyülésével folyamatos problémát jelentett az aljzaton összegyűlő csapadékvíz, amit költséges szivattyúzással távolítottak el. Hosszútávú megoldásként egy vízelvezető árkot kezdtek kibontani a bánya déli oldalán, de a munkát lassította, hogy a gazdaságosság végett malomköveket fejtettek ki a csatorna bevágásából is. Bő fél évszázados munka árán is csak részben készült el a víztelenítő rendszer, ugyanis a fejtési módszer a XIX. századra elavulttá vált. A hagyományos malomkövek helyét átvette a nagyobb keménységű elemekből vasabronccsal összefogatott francia malomkő, amelyhez a szomszédos Király-hegyen és a bot-kői bányában termelték a kovakövet. Az új műszaki eljárás átvette az óbánya forgalmát, ezért a termelés a Megyer-hegyen 1907-ben megszűnt. A világháború után még álltak a kőfaragók szállásai, és őrizték az el nem adott köveket, de a természet idővel visszafoglalta a sebhelyes hegyoldalt, az erdő benőtte a romokat.
Így maradt meg a malomkőfejtő falai között a napjainkban Tengerszemnek becézett, mesterséges tó, amelynek szintje és vízminősége az időjárástól függ: a legmélyebb pontján 6 méteres állóvíz akár fél méternyit is ingadozhat a csapadék függvényében. A sötétbarnának tetsző, de közelről átlátszó víz színét a gödörben felgyülemlett szerves anyag (vízi növények, falevelek) bomlásterméke okozza.
Az 1970-es években természetvédelmi területté nyilvánított Megyer-hegy a XX. század vége óta az Aggteleki Nemzeti Park fennhatósága alatt áll. Környékbeli turisták kezdték járni a különleges falakkal körülölelt, „tengerszemet” rejtő bányát, amely a 2000-es években egyre népszerűbb kirándulócélponttá vált. A 2010-es évek végén via ferratázásra lehetőséget biztosító drótköteleket feszítettek az ipari műemlék falaira, így még közelebbről, izgalmas vonalvezetéssel, akár a tó víztükre felett sétálva is bejárhatjuk a kőfejtőt. A közelben álló kilátóból pedig körbekémlelhetjük a Megyer-hegy tágabb környezetét és a Tokaji-hegység formáit is.
Opening times
- A Tengerszem bármikor szabadon látogatható
- A via ferrata-szett kölcsönzéséről érdeklődjünk a https://tengerszeminfo.hu/via-ferrata/ oldalon
Price:
Public transport
- Sárospatak vasútállomásra utazhatunk tömegközlekedéssel, mellette található a sárospataki autóbusz-állomás is.
- A hegy túloldaláról, Károlyfalváról indulva a Sátoraljaújhely (Károlyfalva), vegyesbolt buszmegálló a megfelelő startpont.
Get Timetable to destination
Directions
- A Sárospataki vasútállomásról (5,2 km, 169 m szintemelkedés), illetve a Bot-kői parkolótól (2,4 km, 141 m szintemelkedés) a PT tanösvényjelzés mentén találjuk a megyer-hegyi kőfejtőt és benne a Tengerszemet.
- Károlyfalva központjából a P◼, majd az erdőszélen a P jelzés bal ága vezet föl a Megyer-hegyre. Ott balra, a P+ jelzésre váltva ereszkedhetünk le a tó partjára (2 km, 168 m szintemelkedés).
Parking
- A bot-kői bánya parkolójában, Sárospatak Hídvégardó településrészétől északra, a 37-es út közelében tudunk parkolni.
- Legközelebb a Ciróka-pihenőpark parkolója található, ám ide csak döngölt földúton lehet feljutni.
- Károlyfalván a Dózsa György utca burkolt szakaszának végén, a faluszélen, vagy a faluközpontban érdemes parkolni.
Coordinates
Recommendations nearby
Our hike leads to an adventurous region: the walls of Megyer Hill near Sárospatak, hiding a "tarn". The former millstone quarry is a unique place ...
Our hike goes through the forests around Sárospatak, giving insight into the gorge with steep walls of the Megyer Hill millstone quarry.
The introductory section of the Rákóczi hike, which connects a significant part of the Tokaj Mountains, leads from the bank of the Bodrog to the ...
Who were the miracle rabbis, and how did the Bodrog valley become the domestic center of Hasidic Judaism? Where can we find the "replica" of the ...
The Blue Trail section leading to the northern part of the Tokaj Mountains climbs from characteristic valley villages to one of the country's most ...
Our hike leads to an adventurous region: the walls of Megyer Hill near Sárospatak, hiding a "tarn". The former millstone quarry is a unique place ...
Our hike goes through the forests around Sárospatak, giving insight into the gorge with steep walls of the Megyer Hill millstone quarry.
The introductory section of the Rákóczi hike, which connects a significant part of the Tokaj Mountains, leads from the bank of the Bodrog to the ...
Who were the miracle rabbis, and how did the Bodrog valley become the domestic center of Hasidic Judaism? Where can we find the "replica" of the ...
The Blue Trail section leading to the northern part of the Tokaj Mountains climbs from characteristic valley villages to one of the country's most ...

User Questions