Megyer-hegyi Tengerszem
A Megyer-hegyen is megtalálható mikóházi riolittufa a 15 millió éve lezajlott vulkáni hamuszórás kovaoldatokkal utólag átjárt, átkristályosodott kőzetanyaga. Az apró üregekkel teli, nagy keménységű kova különösen alkalmassá teszi az itteni kőzetet malomkövek gyártásához. A fejtést a XV. századtól kézi erővel, a falban felállított állványzatokról végezték, úgy, hogy a malomkő formáját már a falban kifaragták. Nagy méretű körzővel (cirkalom) előrajzolt minta alapján csákánnyal körbefejtették, majd ékekkel feszítették le a falról a kőtömböket. A bánya fénykorában, a XVIII. században több mint tíz kőfaragó serénykedett segédeivel, évente négyszáznál is több malomkövet előállítva. A több mázsás köveket a bánya mellett működő malomkőpiacon adták el a molnároknak, akik szekérrel szállították el a malmok kőszívét az ország különböző pontjaira.
A bánya mélyülésével folyamatos problémát jelentett az aljzaton összegyűlő csapadékvíz, amit költséges szivattyúzással távolítottak el. Hosszútávú megoldásként egy vízelvezető árkot kezdtek kibontani a bánya déli oldalán, de a munkát lassította, hogy a gazdaságosság végett malomköveket fejtettek ki a csatorna bevágásából is. Bő fél évszázados munka árán is csak részben készült el a víztelenítő rendszer, ugyanis a fejtési módszer a XIX. századra elavulttá vált. A hagyományos malomkövek helyét átvette a nagyobb keménységű elemekből vasabronccsal összefogatott francia malomkő, amelyhez a szomszédos Király-hegyen és a bot-kői bányában termelték a kovakövet. Az új műszaki eljárás átvette az óbánya forgalmát, ezért a termelés a Megyer-hegyen 1907-ben megszűnt. A világháború után még álltak a kőfaragók szállásai, és őrizték az el nem adott köveket, de a természet idővel visszafoglalta a sebhelyes hegyoldalt, az erdő benőtte a romokat.
Így maradt meg a malomkőfejtő falai között a napjainkban Tengerszemnek becézett, mesterséges tó, amelynek szintje és vízminősége az időjárástól függ: a legmélyebb pontján 6 méteres állóvíz akár fél méternyit is ingadozhat a csapadék függvényében. A sötétbarnának tetsző, de közelről átlátszó víz színét a gödörben felgyülemlett szerves anyag (vízi növények, falevelek) bomlásterméke okozza.
Az 1970-es években természetvédelmi területté nyilvánított Megyer-hegy a XX. század vége óta az Aggteleki Nemzeti Park fennhatósága alatt áll. Környékbeli turisták kezdték járni a különleges falakkal körülölelt, „tengerszemet” rejtő bányát, amely a 2000-es években egyre népszerűbb kirándulócélponttá vált. A 2010-es évek végén via ferratázásra lehetőséget biztosító drótköteleket feszítettek az ipari műemlék falaira, így még közelebbről, izgalmas vonalvezetéssel, akár a tó víztükre felett sétálva is bejárhatjuk a kőfejtőt. A közelben álló kilátóból pedig körbekémlelhetjük a Megyer-hegy tágabb környezetét és a Tokaji-hegység formáit is.
Opening hours
- A Tengerszem bármikor szabadon látogatható
- A via ferrata-szett kölcsönzéséről érdeklődjünk a https://tengerszeminfo.hu/via-ferrata/ oldalon
Price:
IngyenesPublic transport
- Sárospatak vasútállomásra utazhatunk tömegközlekedéssel, mellette található a sárospataki autóbusz-állomás is.
- A hegy túloldaláról, Károlyfalváról indulva a Sátoraljaújhely (Károlyfalva), vegyesbolt buszmegálló a megfelelő startpont.
Getting there
- A Sárospataki vasútállomásról (5,2 km, 169 m szintemelkedés), illetve a Bot-kői parkolótól (2,4 km, 141 m szintemelkedés) a PT tanösvényjelzés mentén találjuk a megyer-hegyi kőfejtőt és benne a Tengerszemet.
- Károlyfalva központjából a P◼, majd az erdőszélen a P jelzés bal ága vezet föl a Megyer-hegyre. Ott balra, a P+ jelzésre váltva ereszkedhetünk le a tó partjára (2 km, 168 m szintemelkedés).
Parking
- A bot-kői bánya parkolójában, Sárospatak Hídvégardó településrészétől északra, a 37-es út közelében tudunk parkolni.
- Legközelebb a Ciróka-pihenőpark parkolója található, ám ide csak döngölt földúton lehet feljutni.
- Károlyfalván a Dózsa György utca burkolt szakaszának végén, a faluszélen, vagy a faluközpontban érdemes parkolni.
Coordinates
Recommendations nearby
Kalandos vidékre kalauzol túránk: a Sárospatak melletti Megyer-hegy „tengerszemet" rejtő falai közé. Az egykori malomkőbánya látványában és ...
A Tokaji-hegység jelentős részét felfűző Rákóczi-túra bevezető szakasza a Bodrog partjáról vezet a közeli hegyoldalakra, majd Komlóska medencéjébe ...
Kik voltak a csodarabbik, és hogyan lett a Bodrog mente a hászid zsidóság hazai központja? Hol találjuk a Rio de Janeiro városából ismert Krisztus ...
Túránk a Sárospatak körüli erdőket járja végig, betekintést engedve a megyer-hegyi malomkőbánya meredek falakkal tátongó torkába. A tölgyesek és ...
The 27th section of the Blue Trail guides you to the northern part of Zemplén. You will visit one of the most beautiful medieval castles of the ...
A Tokaji-hegység szervezett természetjárásának szülőhelyén most az ország egyik legjobban kiépített hegyét találjuk, ezért libegővel és ...
A karakteres megjelenésű Sátoros-hegyek „keresztgyermeke", Sátoraljaújhely erdőségébe, a vele szomszédos természetbe vezet az útvonal, amely ...
Hosszú körtúrával nézünk körül a Sátoros-hegyek és a Fekete-hegy vulkáni eredetű csoportjaiban, felfedezve számtalan erdei hangulatot a Tokaji ...
Show all on map
Special features
- 8 Routes nearby
Questions and answers
Would you like to the ask the author a question?
Rating
Photos from others