Nagy-nyugodó - Hollóháza (OKT-27)
Az Eperjes-Tokaji-hegylánc déli, Tokaji-hegységként ismert része Magyarország egyik legszínesebb formakincsű, legkiterjedtebb hegyvidéki tája. Ennek középső szakasza (melyet a Kéktúra is felkeres) összefüggő, zárt erdőséget, élénk domborzatú középhegységi terepet alkot. Az ettől északra eső Milic-csoport hordozza az országhatárt, és itt, a Nagy-Milic 893 méteres csúcsában emelkedik a legmagasabbra a hegység magyarországi oldala.
A Tokaji-hegység a Kárpátok belső vulkáni övezetéhez tartozik, kialakulásáért a hegységet felgyűrve lemeztöredékek mozgása felelős. A megindult vulkanizmus sok kisebb kitörési központja mára alaposan roncsolódott, az eredeti formák az erózió hatására eltűntek, de a korábbi tűzhányók struktúrája által meghatározott szerkezetek itt-ott még felismerhetők: az egyes vulkánok dómjai helyenként szépen elkülönülnek egymástól.
A Tokaji-hegység keleti és északi részén járunk a Kéktúra 27. szakaszán. A Sátoros-hegyek geológiai jelenségekben gazdag vidékéről indulva átvágunk a hegységrész keleti, alacsonyabb hegyei közt, és felkeressük a völgyekben ülő, nagyrészt egyutcás falvakat. A Nagy-Milic felé tartva a magaslatok közé ékelődő Hegyköz tágas medencéjének hangulatát a füzéri vár hófehér falainak látványa határozza meg. A vad sziklaszirten ülő várrom és a hátterében emelkedő erdős hegyoldal festői tájképéhez foghatót nem találunk máshol az országban.
A füzéri vár alatt elkanyarodó Kéktúra végül a Kis-Milic kilátójához kapaszkodik, ahonnan a hatalmas, kiterjedt tömegként hullámzó Tokaji-hegység panorámája koronázza utunkat. A Nagy-Milicen átbukva meseszép szálbükkösben ereszkedünk a felvidéki kilátást nyújtó Bodó-réten át Hollóházára, ahol az Országos Kéktúra emlékműve jelzi a hosszú vándorlás szimbolikus kezdő- vagy végpontját.
A szerző tippje
- Kishuta környékén hosszabb időt is tartalmasan tölthetünk: itt jár a pálházai kisvasút, illetve megszállhatunk Kőkapu hotelként üzemelő kastélyában.
- A felújított füzéri vár panorámájára és tárlataira mindenképpen szánjunk legalább egy fél napot!
- Hollóházán a Porcelángyár, és a hozzá tartozó bemutató- és mintabolt éri meg a falut átszelő kitérőt.
Szakaszhosszok bélyegzőtől bélyegzőig (kilométerben)
Nagy-nyugodó 10,7 Vágáshuta 5,5 Nagyhuta 6 Bózsva 9,3 Füzér 9,1 Bodó-rét 4,4 Hollóháza
Ajánlott köztes ki- és beszállási pontok az útvonal mentén
- Vágáshuta (OKTPH_144): Vágáshuta, autóbusz-forduló buszmegálló
- Nagyhuta (OKTPH_145): Nagyhuta autóbusz-forduló buszmegálló
- Bózsva (OKTPH_146_1, OKTPH_146_2): Bózsva (Nagybózsva), autóbusz-váróterem buszmegálló
- Füzér (OKTPH_147_1, OKTPH_147_2): Füzér, községháza buszmegálló
Úttípusok
Szintprofil megjelenítésePihenő
Kőbérc Étterem és BisztróKezdés
Végpont
Útleírás
Itiner
A túra folyamán végig a K jelzést kell követnünk.
- A Nagy-Nyugodótól a hegyeken át gyalogolunk Vágáshutára.
- Vágáshutáról a következő célpontunk Nagyhuta.
- Nagyhutáról a következő falun, Kishután keresztül érkezünk Bózsvára.
- Bózsváról Füzérkomlósra vezet túránk.
- Füzérkomlósról a váráról nevezetes Füzérre tartunk.
- Felkapaszkodunk a Nagy-Milicre.
- A Milicról a Bodó-rétre ereszkedünk.
- Túránkat Hollóházán fejezzük be.
A túráról részletesen
Nagy-Nyugodó – Vágáshuta
A Nagy-nyugodó nyergéből a Kékkör-tábla indít útnak. A szabályos háromszög formájú Sátoros-hegyek közrefogta medence szélén emelkedünk, amikor ösvényünk a Kecske-hát lejtőjén oldalazva emelkedik. A Vörös-nyeregbe érkezve még dönthetünk úgy, hogy a szerteágazó turistaúthálózat adta lehetőségekkel élve többet is felfedezünk a hegycsoportból, innen kapaszkodhatunk föl például a kilátóval, bobbal, libegővel felszerelt Magas-hegy csúcsára, ahonnan zipline-pályán is átcsúszhatunk a szomszédos, alacsonyabb Szár-hegyre.
A Kéktúra hosszú, térdfárasztó lejtőn indul le a Körtefa-nyereg tisztása felé. Eleinte gyönyörű szálbükkös von tetőt az útvonal fölé, majd változik a társulás, ahogy a rudabányácskai aszfaltútra érünk. Ezen csak egy keveset kell gyalogolnunk, hogy a Vöröskő vendégház erdei szálláshelyéhez jussunk (ez régebben erdészház volt). A Kéktúra itt balra tér, és követve a jeleket dombvidéken átvágva indulunk Vágáshuta felé. Felkaptatunk egy alacsony gerincre, ezen kerüljük a Tarda-völgy mellékvölgyeit. Horhosokat, vízmosásokat kell leküzdenünk, melyektől a vizes aljú Mocsár-réten vehetünk végre búcsút. Egy utolsó, nagy kanyarral már a Vágáshuta melletti útcsomópontba érünk, erdei földutunk lefelé tart. A faluszéli egyik irtásrétről feltűnik a Nagy-Milic óriásinak tűnő, erdős tömbje, alatt ott „világít” fehér falaival a füzéri vár.
Vágáshután a telefonfülke előtti OKT-táblán keressük a pecsétet! A falu, mint neve is mutatja, régi hegyi település, melynek lakói üveggyártással foglalkoztak. A szűk völgyben csak a Dolina nevű (szláv nyelveken völgyet jelent), egyutcás településrész fért el, a Kispart és a Nagypart magasabb részekre épült. Utóbbiban jellemzően sok az üdülőház – az idegenforgalom a kis híján elnéptelenedett Vágáshuta jelene, az érkezőknek a kicsiny falu teljes nyugalmat és gondozott, barátságos környezetet kínál.
Vágáshuta – Bózsva
A szomszédos település felé betonúton indulunk. Dombok keretezte, kiszélesedő völgyben sétálunk, melyet a Margit-kút mellett, bal felé hagyunk el. Egy mellékvölgybe hatolunk be, nyáron böglyök felhője űz át az erdőn. Végül a Nagyhuta fölötti dombra kapaszkodunk, és egy szűk utcán érkezünk meg az újabb, a hegyek által az előzőnél is jobban összepréselt faluba. A bélyegzőt a Községháza kerítésén találjuk.
Kellemes erdei aszfaltúton gyalogolunk át Kishutára. Mindkét falu a 18. század elején jött létre, szlovák lakosságuk üveget készített a környező erdők felhasználásával, a későbbiekben pedig drótos és üveges vándoriparosaik az ország egészen távoli szegleteibe is eljutottak. Kishuta meglepően hosszú település, jó ¾ óra alatt talpalhatunk végig főutcáján, melyet keresztez a Pálházai Erdei Vasút vonala. A kisvasút érdekes ipartörténeti emléke a Tokaji-hegységnek: ma Pálháza és Rostalló közt szállítja a turistákat, de az 1980-as évek elejéig Sárospatakig értek a sínek Füzérkomlóstól, sőt, egy időben egészen Nyíregyházáig nyúlt a hálózat.
Völgyi vándorlásunk Kishuta elhagyásával folytatódik, erdei ereszkedővel közelítünk Bózsva felé. Mélyen a földbe vágott, réges-régi úton érkezünk meg a falu szélére. A „fogadóbizottság” egy hatalmas, vulkanikus sziklatömb a helyi mondák szerint az itt megpihenő IV. Béla király lovának patkónyomait őrzi. A központban kis tavat, a mellette lévő villanyoszlopon pecsétet találunk, de választhatjuk a Kőbérc Panzió bélyegzőjét is.
Bózsva – Füzér
Bózsván átvágva már a Hegyköz medencéjében járunk. A patakok hordalékától hullámos felszínű, tágas medencében járva a füzéri vár szirten ülő sziluettje és a mögötte magasodó Milic-csoport felé haladunk. A felvidéki jellegű hegyvidéki látvány már a Bózsva melletti alacsony dombháton kibontakozik az aszfaltútról. Lejjebb jutva az egykori kisvasút nyomát követő, helyenként benőtt ösvényre fordulunk. A sűrű, bozótos erdősáv kitakarja előlünk egy időre a tájképet, de helyenként nyílt terep váltja fel a zárt „növényalagutat”. A Nyíri-patakot követjük egészen Füzérkomlósig, ahol a kisvasút régi végállomása fogad egy kőfejtő alatt. A kiállított dízelmozdony régen ezen a hálózaton koptatta a síneket, mögötte a füzéri vár és sziklamagaslata jelzi az útirányt.
A falu után a térségi Kéktúra egyik leghangulatosabb szakasza következik: a hegyközi vasút bicikliútként újjászületett betoncsíkjáról hosszan gyönyörködhetünk a magasba szökő dácitszirtben, és a rajta ülő füzéri várban a Milic-csoport nyújtotta erdős háttérrel. Bár a látvány a rekonstruált várral a Felvidéket idézi, itt az épület mégsem fehér mészkősziklát koronáz. A várhegyet felépítő kemény, ellenálló dácittest nem jutott a felszínre, hanem magmaként rekedt meg a tűzhányó kürtőjében. Később az erózió lepusztította a puhább fedőkőzeteket, így került napvilágra a remek kilátást biztosító, jól védhető, fedetlen szirtekben leszakadó sziklaformáció.
Hátrafelé pillantva pedig a Tokaji-hegység középső tömege hullámzik a Hegyköz peremén. Füzérre egy mellékutcán érkezünk, bélyegzőt a Koronaőr vendégháznál vagy a központban lévő bolt előtt találunk.
Füzér – Kis-Milic
A Várhegy alatt kanyarodó aszfaltúton hagyjuk el Füzért. Túloldalán, a parkolónál (ahol étterem is van) tehetünk kitérőt a várhoz. Már a fölvezető, sziklalépcsős-sziklagyepes ösvény is különleges, de a rekonstruált, nagy részében újjávarázsolt épület szinte kötelező kitérő. A mohácsi csatavesztés után néhány hónapra Perényi Péter itt helyezte el a szent koronát. A felújítási munkálatoknak köszönhetően rom helyett gyakorlatilag egy teljes, igazi várat járhatunk körbe kívül-belül, miközben számtalan interaktív elem gazdagítja a felfedezés örömét. A falakról körpanorámát élvezhetünk a Tokaji-hegységre.
A Vár-forrás bővizű kifolyója után az egész Kéktúra egyik legfárasztóbb emelkedőjének veselkedünk neki. A Magas-hegy oldalában még szintben fut a hangulatos turistaút, egy pontról kilátunk Pusztafalu medencéjére. Egy völgybe fordulva azonban kezdetét veszi a hosszú kapaszkodás. Szurdokszerű mélyedést kísér az Kéktúra, szép bükkösben érkezünk az Alsó-Csata-rét faverandás erdészháza alá. Szálbükkösben hatolunk egyre magasabbra, vadregényes csapás kanyarog föl a Kis-Milic különösen meredek oldalában. Elhagyunk egy éles peremű andezitfogat is – a Másfélmillió lépés Magyarországon c. sorozatban is láthatjuk ezt az alakzatot, az érdekes különbség csupán annyi, hogy akkoriban óriási fátlan terület, tarvágás vette körül.
Most erdőben érkezünk a Kis-Milic kilátójához, melynek felső szintjéről fantasztikus panoráma tárul föl: a hegység magyarországi szakaszának teljes tömege felsorakozik előttünk. A másik oldalról, lentről hatalmas szirtnek látszó füzéri Várhegy aprócska dombnak tűnik csupán, a Hegyközön túl pedig szabdalt, kiterjedt hegyvidékként hullámzik a Tokaji-hegység. Tiszta időben Szlovákia keleti síkja mögött azonosíthatjuk a Vihorlát gerincét és a vele szomszédos vulkánroncsokat. Nehéz elszakadni a mesés kilátástól, pedig a Kéktúra még hosszan folytatódik. Az államhatár léniáján emelkedünk fel a közeli Nagy-Milic 893 méteres csúcspontjára, ahol nagy betonobeliszket találunk.
Kis-Milic – Hollóháza
Mielőtt elhagyjuk a határsávot, még találkozunk egy jellegzetes, sárga, kalapos szlovák információs táblával, majd lefelé indulunk. Mesés, különösen hűs szálbükkösben kanyargunk le a Lászlótanya kerítéséig. A bent álló Károlyi-vadászkastély elzárt magánterület, régebben kertjében volt a Kéktúra startpontja. Aszfaltra lépünk, de a Bodó-rétig még csodálhatjuk a vadregényes erdőt. A tisztáson néhány üdülőház áll, a fák közt szűken kilátni Kassára és a fölötte magasodó Kojsói-havasok vonulatára. Ne felejtsünk el bélyegezni az esőbeálló oszlopán található pecséttel!
Hamarosan jobbra térünk az autóútról, és a fák alatt, vele párhuzamosan haladunk. Egy ponton keresztezzük az aszfaltcsíkot, hogy aztán köves aljú úton, meredeken ereszkedve érkezzünk meg a Dög-tér vizenyős, bokros tisztására. Nyári hőségben kellemetlenül meleg, párás lehet itt a levegő, ráadásul a bozóton áthatoló ösvény sem könnyíti meg a dolgunkat. Az utolsó kilométert ismét erdőben, széles szállítóúton tesszük meg, végül a házak közé érve a főútra kanyarodunk, és célba vesszük Hollóháza egyik nevezetességét, az Országos Kéktúra vég- vagy kezdőpontját jelző emlékművet. Párját a Kőszegi-hegységben találjuk.
Tipp
Tömegközlekedéssel
Tömegközlekedéssel elérhető
- Sátoraljaújhely vasútállomása a fővárossal is közvetlen összeköttetésben áll.
- A Sátoraljaújhely, Hősök tere, vagy a Sátoraljaújhely, vasútállomás buszmegállók is ideális záró- vagy indítópontjai a túrának.
- A Hollóháza, Szent László út, autóbusz-forduló megállóból Pálháza és Sátoraljaújhely felé utazhatunk.
Megközelítés
- A Nagy-Nyugodót a K+ jelzés köti össze Sátoraljaújhely belvárosával, ahonnan az Alföldi Kéktúra K jelzésén kell elindulnunk a vasútállomásról.
- Hollóházán a buszvégállomásnál (forduló) találjuk a Kéktúra vég- vagy indítópontját.
Parkolás
- Sátoraljaújhelyen a vasútállomásnál van kialakítva parkoló.
- Hollóházán ingyenesen parkolhatunk a buszforduló (és az emlékmű) környékén.
Koordináták
A szerző által ajánlott kiadványok:
- Az Országos Kéktúra hivatalos igazolófüzete
- Országos Kékkör Térképes Túrakalauz
- Kéktúra I. turistakalauz (Északi-középhegység)
A szerző által javasolt térképek:
- Zemplén (északi rész) turistatérkép
Felszerelés
Alapvető túrafelszerelés: bakancs, az évszaknak megfelelő öltözet, ivóvíz, élelem. A navigáláshoz Természetjáró app.
Statisztika
- 27 Útpontok
- 27 Útpontok
Kérdések és válaszok
Kérdeznél a szerzőtől?
Értékelések
A közösség fényképei