Sárospataki bazilika (Szent Erzsébet-templom)

A Sárospatak egyik büszkeségének tartott gótikus bazilika története messzire nyúlik vissza az időben. I. András idején Patak már királyi szállásbirtok volt, és a király egy körülbelül 9 méter átmérőjű kis rotundát (körkápolnát) építtetett a mai templom helyén. Egy évszázaddal később már egy jóval nagyobb, román stílusú épületet emeltek, a rotunda pedig ennek az osszáriuma (csontháza) lett. Ennek a templomnak a sok átépítés során az alapjai is eltűntek (a körkápolnáé még megvan), a ma látható gótikus székesegyház 1492-re készült el. Későbbi története meglehetősen viharos volt, szorosan összefüggött a pataki vár körüli eseményekkel, néhány epizódot érdemes is kiemelni az elmúlt évszázadok eseményei közül.

Nem sokkal a gótikus templom építését követően, a mohácsi vész után elkezdték megerősíteni az ország várait védőfalakkal – így történt ez Patakon is. Az azonban biztosan nem volt mindennapi megoldás, ami itt történt, a templom északi fala ugyanis a várfal részévé vált, így megvastagították, és ágyúkilövőket, lőréseket vágtak bele. A templom látogatói, azaz a hívek viszonylag gyakran váltogatták egymást egy ideig, attól függően, hogy éppen ki volt a vár ura: a „cuius regio, eius religio” (akié a föld, azé a vallás) elv alapján ugyanis a jobbágyság vallási hovatartozása attól függött, hogy a földesúr milyen vallást követett. Ennek megfelelően hol katolikus, hol református istentisztelet volt a templomban; a gyakorlatnak Báthory Zsófia, Rákóczi György felesége vetett véget, aki végleg visszaadta a bazilikát a katolikusoknak.

A következő nem mindennapi esemény a Wesselényi-féle összeesküvéshez köthető. A pataki vár Sub Rosa termében tartották ugyanis a lázadók szűkebb körű titkos tárgyalásait a hagyomány szerint; az biztos azonban, hogy az összeesküvő főurakat egy kivétellel fej- és jószágvesztésre ítélték - a kivétel pedig I. Rákóczi Ferenc volt, akinek édesanyja, a már említett Báthory Zsófia kért (vásárolt) kegyelmet. A sárospataki várat azonban megszállták a császári csapatok, fővezérük, Stahrenberg kapitány az összes várkaput befalaztatta, és a templom északi és déli falán két nagy boltíves kaput vágatott: ezen az egy bejáraton lehetett belépni a várba tizenkét évig, amíg Thököly Imre fel nem szabadította azt. (Az északi kaput később befalazták, a helyén egy 4 méter magas, hársfából faragott dombormű látható: egy helyi fafaragó népművész, Mezei Tamás faragta ki a karácsony titkairól szóló művet.)

1737-ben a városban hatalmas tűzvész pusztított, ekkor szakadt be a templom gótikus boltozata, és gótikus berendezése is ekkor lett a tűz martalékává. Ennek következtében ma meg kell elégednünk a barokk dongaboltozattal és a barokk templombelsővel, bár a mérműves ablakoknak vagy az épület belső elrendezésének köszönhetően visszaköszön a gótika is.

A templom Szent Erzsébet nevét viseli (de emlegetik Vártemplomként is): a magyar szent 1207-ben Sárospatakon született, és itt is keresztelték meg. A keleti falon egy talapzaton látható egy kis szekrényke, amely Szent Erzsébet ereklyéjét őrzi: egy picinyke darabkát a koponyacsontjából és egy tenyérnyi nagyságú selyem-brokát ruha darabját. Az ereklye egy évben egyszer van nyitva: pünkösd második napján, amikor Erzsébet szentté avatásának évfordulóját ünneplik. A templom 2007-ben elnyerte a basilica minor rangot. Innen indul a Sárospataktól a Zemplénen át Kassára vezető Szent Erzsébet út.

Nyitvatartás

Árak: