Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ MTSZ térképportál Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Galyatető Turistacentrum Gerecse50 A kéktúrázás napja
nyelv kiválasztása
Túra tervezése ide
Rom

Rékavár

Rom · Mecsek · 311 m
A tartalmat készítette:
Magyar Természetjáró Szövetség igazolt partner  A felfedezők választása 
  • A regényes, beerdősült Rékavárban
    / A regényes, beerdősült Rékavárban
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A sáncárkot máig kirajzolja a domborzat (Rékavár)
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Jelzőtábla mutatja a várhelyre vezető utat
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Várostrom erdei ösvényen (Rékavár)
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Esőbeálló a Rékavár romjai mellett
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Rékavár sáncárkaiba gyűlik a faanyag
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Rékavár „kapitánya" a várhely legmagasabb pontján
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Rékavár legmarkánsabb maradványai a sáncárkok
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Eligazító tábla a várhely közepén
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Átkelés a Rékavár sáncgyűrűin
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Jelzésértékű falszakasz kőemberekkel (Rékavár)
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Rékavár faserege
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Sáncokon áttörő ösvény a Rékavárban
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Nem sok fal maradt meg a Rékavárból
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az elkeskenyedő bércorrot követő ösvény (Rékavár)
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
A Réka- és az Óbányai-völgy találkozásában elvékonyodó hegyháton izgalmas hangulatú, sáncokkal és csekély vármaradványokkal tűzdelt domborulat töri meg a szellős tölgyes monotonitását: a Rékavár várhelye.

A várat közelítve egyértelműen kirajzolódik a terep legvédhetőbb, még éppen beépíthető pontja: a kezdetben lapos hátat egyre meredekebb lejtők szegélyezik, ahogy az Óbányai- és a Réka-völgy szorongatja a hegytömb elkeskenyedő orrát. A kiszögellés hátán beszűkül a tér: a csekély magasság ellenére elsősorban bükkökkel és tölgyekkel elegyedő, sűrű hárserdő jelenik meg, és furcsán zegzugos, hullámos terep kényszerít rövid kaptatóra. A hajdani Rékavár tekintélyes sáncgyűrűin kelünk át, behatolva ezzel az elbontott sasfészek területére. A homályos, szürkés rengeteg, a falak köveinek halmai és a jól látható földemelvények máig érzékeltetik, hogy egykor alaposan átalakíthatták, és komoly védelemmel láthatták el a hegytetőt. Évszázadok pusztulása és magánya ellenére is érezhető a régi erősség jelenléte, a nagyobb romok hiányában is hangulatos és látogatásra érdemes a várhely.

Eredetéről korlátozott tudás áll rendelkezésünkre: ásatásokkal még nem bizonyított, de sejthetően a tatárjárás előtt épülhetett az erősség, ám az illír vagy kelta eredet sem kizárt. A 13. század végéről ismert egy oklevél, mely homályos utalást tesz a „nádasdi várra", amit egy bizonyosabb említés követ a 14. század elejéről. A tulajdonos Kórógyi családot hűtlenségük okán Károly Róbert megfosztotta várától, amelyet aztán I. Lajostól kaptak vissza. Egy évszázaddal később már a Marótiak, majd sejthetően a Nádasdot birtokló Csupor Miklós tulajdona volt. A következő századokból nincs ismert feljegyzése, és a régészek sem találtak olyan anyagot, mely szerint a mohácsi csata után még állt volna - viszont abban biztosak, hogy tűz pusztította el. A 19. században Rákvárként említik a romokat, nevét pedig a szomszédos völgytől örökölhette, amit viszont patakjának rákállománya után emlegettek így (ez változott később Rékára).

A hosszúkás, kb. 200 méter kiterjedésű, legszélesebb pontján 36 méteres várról érdekes ábra tekinthető meg a hegy tövében, egy tájékoztató táblán. A hagyomány (és egyes történészek) szerint itt született Skóciai Szent Margit, akinek atyja, Száműzött Eduárd nem csupán Magyarországon élt, de Szent István király rokonával, Ágotával kötött házasságot, és földeket kapott Nádasd környékén. A hajdani vár védhetőségét, kiváló pozícióját mi sem bizonyítja jobban, mint a sziklássá szűkülő bércorron lefelé tartó útvonal, mely a sáncokat elhagyva meredeken hajlik alá a völgybe. Esős időszakon kívül jól járható a csapás, és szép, regényes környezetet szel át. 

A várrom területét sűrű erdő fedi, és a balkáni eredetű ezüsthárs színesíti, amelyet szív alakú leveléről, annak pedig ezüstös fonákjáról könnyű azonosítani. A hőségek ellen védekezve megfordítja leveleit, ezzel csökkentve párologtatását - ezért a szembenső magaslatokról nézve a hársak világos lombkoronája szabályosan kirajzolja a Rékavár helyét. 

A várhelytől délnyugatra, a sáncokhoz közel esőbeálló nyújt menedéket a viharok elől.

Nyitvatartás

Egész évben szabadon látogatható.

Árak:

Ingyenes
Dömsödi Áron profilképe
Szerző
Dömsödi Áron
frissítve: 2021-10-29

Tömegközlekedéssel

  • A Mecseknádasd, temető buszmegálló a legközelebbi tömegközlekedési pont a várhely környezetében.
  • Az Óbánya, forduló a másik közeli buszmegálló.

Megközelítés

  • A Mecseknádasd, temető megállótól a Z jelzés vezet el a várromhoz (2,2 km, 107 m szintemelkedés).
  • Az óbányai buszmegállótól a legrövidebb megoldás, ha a Z+ jelzést követjük a falu központján át, majd a focipályánál balra térünk a Z▲ jelzésre. A hegyhátra érve bal felé követjük a Z jelzést, amely elvezet a Rékavárba (2,7 km, 109 m szintemelkedés).
  • Az óbányai parkolóból a falunak hátat fordítva kell követnünk a K jelzést, majd arról a Skóciai Szent Margit-keresztnél jobbra térve a Z jelzésen kapaszkodhatunk föl a várromhoz (2,2 km, 71 m szintemelkedés).
  • A Skóciai Szent Margit-kereszt közelében parkolva a kerítés mögött az aszfaltot elhagyó K jelzés, majd a Z jelzés vezet föl a várhelyhez (500 m, 68 m szintemelkedés).

Parkolás

  • A legközelebbi parkolót Óbánya végén találjuk.
  • Ha van hely, parkolhatunk a Réka-völgy torkolatában, a várhely alatt is (a Skóciai Szent Margit-keresztnél).

Koordináták

DD
46.221363, 18.430542
DMS
46°13'16.9"N 18°25'50.0"E
UTM
34T 301838 5121852
w3w 
///répalé.arcszín.okmányok
Navigáció Google Térképpel

Környékbeli ajánlatok

ajánlott túra Nehézség közepes nyitva
Hossz 14,2 km
Időtartam 4:15 óra
Szintemelkedés 289 m
Szintcsökkenés 287 m

A kirándulók által legismertebb és leglátogatottabb mecseki patakos szurdok az Óbányai-völgy. Évente több tízezer bakancsos turista választja úti ...

21
Szerző: Müller Nándor,   Magyar Természetjáró Szövetség
ajánlott túra Nehézség közepes
Hossz 15 km
Időtartam 4:35 óra
Szintemelkedés 526 m
Szintcsökkenés 597 m

Gyönyörű hegyvidéken szeljük át a Mecsek talán leghangulatosabb részét. Az üveghutáiról és földtani képződményeiről híres Óbányai-völgyön át a ...

Szerző: Német-Bucsi Attila,   Magyar Természetjáró Szövetség
ajánlott túra Nehézség könnyű nyitva
Hossz 10,4 km
Időtartam 3:00 óra
Szintemelkedés 285 m
Szintcsökkenés 285 m

Meghitt erdei hangulatú túra a Keleti-Mecsek központjában az egykori üveghutájáról híres Óbányáról (régi nevén Altglashüttéről) a központi hegyek ...

1
Szerző: Német-Bucsi Attila,   Magyar Természetjáró Szövetség
ajánlott túra Nehézség könnyű nyitva
Hossz 5,5 km
Időtartam 1:30 óra
Szintemelkedés 150 m
Szintcsökkenés 150 m

Rövid kirándulásunk bizonyítja, hogy az Óbányát övező hegyek szerényebb adottságú oldala is érdekes lehetőségeket tartogat. Erdei séta a falut ...

Szerző: Dömsödi Áron,   Magyar Természetjáró Szövetség
Gyalogtúra · Mecsek
A Zengő nagy köre
ajánlott túra Nehézség közepes nyitva
Hossz 19,1 km
Időtartam 6:30 óra
Szintemelkedés 571 m
Szintcsökkenés 572 m

A Zengő fenséges piramisként emelkedik a Keleti-Mecsek erdős bércei fölé, szögletes sziluettje uralja a hegység látványát. Kilátójának felkeresése, ...

Szerző: Dömsödi Áron,   Magyar Természetjáró Szövetség
Gyalogtúra · Mecsek
A mesés Réka-völgyben
ajánlott túra Nehézség könnyű nyitva
Hossz 14 km
Időtartam 4:00 óra
Szintemelkedés 278 m
Szintcsökkenés 221 m

A Kelet-Mecsek talán legszebb, festővászonra kívánkozó vidéke a vadregényes Réka-völgy. A meredek hegyoldalak közé szorult meanderező patak ...

3
Szerző: Müller Nándor,   Magyar Természetjáró Szövetség
ajánlott túra Nehézség közepes nyitva
Hossz 16,7 km
Időtartam 5:05 óra
Szintemelkedés 538 m
Szintcsökkenés 549 m

A Mecsek lakóit évszázadokig izgalomban tartó szénrétegek nyomában, a karsztos kőzetkavalkádból érkező források láncolatát követve túrázunk.

Szerző: Dömsödi Áron,   Magyar Természetjáró Szövetség
ajánlott túra Nehézség könnyű nyitva
Hossz 18,4 km
Időtartam 5:25 óra
Szintemelkedés 540 m
Szintcsökkenés 553 m

Erdei hangulatú túra a Keleti-Mecsek központi, legnagyobb hegyekkel övezett részére. Utunk során a Váraljai-völgy, valamint a Farkas-árok ...

Szerző: Német-Bucsi Attila,   Magyar Természetjáró Szövetség

Mutass mindent

Kérdések és válaszok

Tedd fel az első kérdést!

Kérdeznél a szerzőtől?


Értékelések

Írd meg az első hozzászólást!

Legyél te az első hozzászóló!


A közösség fényképei


Rékavár

 Mecseknádasd

Tulajdonságok

Ajánlott látnivaló
  • Tartalmak
  • mutasd a képeket képek elrejtése
Funkciók
2D 3D
Utak és térképek
  • 8 Közeli túrák
Logo emmi Logo agrar Logo bethlen Logo mol Logo otp