MTSZ
MTSZ térképportál
Turista Magazin
TuristaShop
Kéktúra
Gerecse50
A kéktúrázás napja
Rom
· Bükk-hegység
· 583 m
-
A legtöbb, ami megmaradt a Dédesi várból: a lakótorony egy részeFénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
Jellegzetes, sziklákkal körbebástyázott, kúp alakú hegy tetején áll a romjaiban egy torony és várfalmaradványban kirajzolódó középkori dédesi vár. A kiemelt hegységperemi helyzet és a hegyoldal sziklái remek kilátásokat nyitnak az Északi-Bükkre, Borsod északi vidékére és a Kárpátok egy kicsiny szeletére.
A vár történelme
Árpád-kori vár romjait találjuk a Bükk egyik legészakabbra nyújtózó gerincének utolsó nagyobb kiemelkedésén, bár a romos falmaradvány csupán töredéke az egykori várnak, mely a hegység északi részét uralta a középkorban. A sziklákkal körbebástyázott, természetesen kúp alakú hegytető ideális várhely, amelyről a Bükktől északra eső területeket, főként a Bán-patak völgyét lehet tökéletesen belátni. A sziklafalakkal szegélyezett, lapos hegytető falaihoz igazodnak a jelenleg fellelhető romok is: egy toronymaradvány a hegytetőn és egy szélesebb falrészlet a déli oldalon. A Dédesi-várhegy csúcsán beomlott ciszterna gödrét fedezhetjük fel, ahonnan északkeleti irányban 2 méter széles falalapzat húzódik a hegyoldal természetes védelmet nyújtó sziklafalához.
A várról és az alatta fekvő faluról a 13. század derekán tesznek először említést, ekkor az Ákos nembeli Ernye birtokában volt. Később a vár a Drugeteké lett, majd Diósgyőr várához tartozott, de a 16. században a jelentős birtokokkal rendelkező Perényi Péter is tulajdonolta. Vesztét a török ostrom szorításából elmenekülő védői okozták: 1567-ben ostrom alá vették a török seregek, de 15 napi harc után a kilátástalan helyzet elől elvonuló védők a behatoló törökökre robbantották a várat.
Geológiai háttér és a kilátás
A hegység északi részét felépítő, 300 millió éves üledékes kőzetek puha agyag és homok átalakulásával keletkeztek, míg a fennsík peremének 250 millió éves mészkövei egy keményebb, ellenállóbb szintet képviselnek. Ezek a fiatalabb mészkövek szigetként felboltozódva megmaradtak a Baróc-patak feletti gerincen, jellegzetes kúpot, sziklabástyát formázva annak északi végénél. A Dédesi-várhegy és a Kisvár sziklaképződményei megegyező kialakulással egymás karcsúbb és terebélyesebb párjai, mindkettőről mesés panoráma nyílik, bár a Kisvárat fokozott védettsége miatt már csak sziklamászással lehet bevenni.
A Dédesi-várhegy tetejének keleti és déli letöréséről tágas panoráma nyílik az Északi-Bükkre és a Baróc-patak szerteágazó völgyrendszerére. Meghatározó látvány a gerinc folytatásán trónoló Kisvár erdőket áthasító sziklás frontja, ami mögött a Bükk-fennsík egyik legmagasabb kiszögellése, a Bálvány kilátóban és adótoronyban tetőző csúcsa nyújtózik. Északi irányban behatárolt a panoráma, csak a keleti szikláról, a Baróc-patak bemetszésén keresztül látunk ki jobban. Az Upponyi-hegység erdős halmain túl a Gömör-Tornai-karszt mészkőszirtekkel fehéren barázdált hátait fedezhetjük fel a távolban, ezeken túl már a Kárpátok bércei trónolnak. Tiszta időben az Eperjes-Tokaji-hegyvidék vulkáni vonulatát is felfedezhetjük az északkeleti láthatáron.
Nyitvatartás
| hétfő | 00:00–24:00 |
| kedd | 00:00–24:00 |
| szerda | 00:00–24:00 |
| csütörtök | 00:00–24:00 |
| péntek | 00:00–24:00 |
| szombat | 00:00–24:00 |
| vasárnap | 00:00–24:00 |
Egész évben szabadon látogatható.
Árak:
Ingyenes
Tömegközlekedéssel
- A Nagyvisnyó, Ifjúsági tábor a legközelebbi buszmegálló.
- A Mályinka, tűzoltószertár buszmegállót érjük el legkönnyebben a Bükk északi lábánál.
- Ómassára a 15-ös számú helyi járattal jutunk Miskolcról.
- Bánkútra (Bánkút, hegytető) is érkezhetünk szombaton reggelenként Miskolc felől menetrendszerinti járattal vagy hétköznapokon a Grand Tours buszával.
Keresd meg az útvonaltervet a célállomásra
Megközelítés
- A Mályinka, tűzoltószertár buszmegállótól indulva a K+ jelzésen a falu temploma felett csatlakozunk az Országos Kéktúra K jelzéséhez, amely mentén a Bükk központja felé haladunk, majd a Kisvár oldalánál, a gerincen északra térünk a KL jelzésen. Ez vezet a várhoz (4,8 km, 370 m szintemelkedés).
- A Nagyvisnyó, Ifjúsági tábor buszmegállótól a S jelzés vezet a Dédesi-várhegy alá, majd a KL jelzés kanyarodik fel a várhoz (3,4 km, 326 m szintemelkedés).
- Ómassáról egy vadregényes útvonalon jutunk a dédesi várhoz: a Száraz-völgy S+ jelzésén, majd a S● jelzésen a Meteor-forrásig, onnan a P● jelzésen a Farkasnyaki-elágazásig megyünk, végül a K▲ jelzésen érjük el a Verebec-nyeregnél az Országos Kéktúrát, aminek K jelzése a gerincen ereszkedik a Kisvár alá. Az elágazástól a KL jelzésen folytatjuk a gerincen, ez felvezet a Dédesi-várhegy tetejére (7,6 km, 402 m szintemelkedés).
- Bánkútról az Országos Kéktúra K jelzése mentén érkezünk a Kis-vár-oldal elágazáshoz, ahonnan a KL jelzésen, a gerincen folytatjuk utunkat. Ez vezet fel a Dédesi-várhegy tetejére (5,3 km, 78 m szintemelkedés).
Parkolás
- Az autót a nagyvisnyói ifjúsági tábor mellett hagyhatjuk a legközelebb, a Dédesi-várhegy északnyugati lábánál.
- Autónkat Mályinka központjában vagy a falu feletti Begyeleg-kilátónál, a Miskolcra vezető út mellett is letehetjük.
- Miskolc irányából Bánkút felé érdemes indulni és a Fehér Sas panzió előtti parkolóban hagyhatjuk az autót.
Koordináták
Ajánlatok a környéken
Nagyvisnyóról induló 11 km hosszú körtúránk felkapaszkodik a Verepce-bércre, ahol a néhai Verebecvár hatalmas területén vágunk át.
A Bükk legmagasabb fekvésű, legteljesebb panorámát nyújtó kilátóját, a Bálvány tetejére épített Petőfi-kilátót a legsportosabban, egyben a ...
Az ország legmagasabb fekvésű táját, s egyben legnagyobb átlagmagasságú hegységét keresi fel a Kéktúra bükki szakasza. Különösen háborítatlan ...
A Bükkhát dombsági térszínéről teszünk látogatást a Kis-fennsíkra, a két táj között pedig az átmenetet alkotó Északi-Bükk völgyvadonjaiban túrázunk.
„Hegyárnyékban” kanyarog az ország leglátványosabb, a Kékkörön kívüli hosszútávú túraútvonala, a Kohászok útja. A túrának éppen e szélső szakasza ...
Az ország legmagasabb tájegységének szívében, a Bükk-fennsík központjában teszünk kényelmes körtúrát. Bánkútról indulva és oda visszatérve ...
Túránk a bükki vadon központi részén vezet keresztül; a fennsík településektől legmesszebb eső nyugati végét szeljük át. Szarvaskőn keresztül ...
A hegység két ikonikus és legendás turistaházát összekötő útvonal a Bükköt keresztező túra 3. szakasza. Élménydús, de hosszú és fárasztó vándorlás ...
Nagyvisnyóról induló 11 km hosszú körtúránk felkapaszkodik a Verepce-bércre, ahol a néhai Verebecvár hatalmas területén vágunk át.
A Bükk legmagasabb fekvésű, legteljesebb panorámát nyújtó kilátóját, a Bálvány tetejére épített Petőfi-kilátót a legsportosabban, egyben a ...
Az ország legmagasabb fekvésű táját, s egyben legnagyobb átlagmagasságú hegységét keresi fel a Kéktúra bükki szakasza. Különösen háborítatlan ...
A Bükkhát dombsági térszínéről teszünk látogatást a Kis-fennsíkra, a két táj között pedig az átmenetet alkotó Északi-Bükk völgyvadonjaiban túrázunk.
„Hegyárnyékban” kanyarog az ország leglátványosabb, a Kékkörön kívüli hosszútávú túraútvonala, a Kohászok útja. A túrának éppen e szélső szakasza ...
Az ország legmagasabb tájegységének szívében, a Bükk-fennsík központjában teszünk kényelmes körtúrát. Bánkútról indulva és oda visszatérve ...
Túránk a bükki vadon központi részén vezet keresztül; a fennsík településektől legmesszebb eső nyugati végét szeljük át. Szarvaskőn keresztül ...
A hegység két ikonikus és legendás turistaházát összekötő útvonal a Bükköt keresztező túra 3. szakasza. Élménydús, de hosszú és fárasztó vándorlás ...
Felhasználói kérdések