Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ MTSZ térképportál Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Galyatető Turistacentrum Gerecse50 A kéktúrázás napja
nyelv kiválasztása
Túra tervezése ide A túra másolása
Gyalogtúra ajánlott túra

Az Északi-Bükk őrbástyáin

Gyalogtúra · Bükkvidék · nyitva
A tartalmat készítette:
Magyar Természetjáró Szövetség igazolt partner  A felfedezők választása 
  • A Bálvány peremétől az Ablakos-kő-völgyi rezervátum szélén túrázunk
    / A Bálvány peremétől az Ablakos-kő-völgyi rezervátum szélén túrázunk
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Vásárhely-kőtől remekül látszik Nagyvisnyó és három megye határvidéke
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Bálvány a legmagasabb bükki tetők egyike, a fennsík északi őrbástyája
    Fénykép: Magyar Természetjáró Szövetség, Együttműködő szervezetek
  • / A Bálvány északnyugatii gerince a fokozottan védett terület határa
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A bánkúti síház kiváló hegyi szálláshely; konyhája, kiülője megállásra csábít
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Mátrától a Tátrákig belátni Palócföldet, Felvidék hegyeit a Petőfi-kilátóból
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Kárpátok bércei a Bálvány csúcsáról, a legmagasabb hát a Király-hegyben végződő Alacsony-Tátra, míg a fűrészfogak a Magas-Tátra gránitcsúcsai
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Verebec-vár gerincének bükkösében kapaszkodunk a fennsík letöréséhez
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Újjáépülőben a dédesi vár
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Ereszkedőben Nagyvisnyó felé a Mála-bérc gerincén
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Vár-völgy lombszőnyege a dédesi vár alatt
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Mála-bérc és a Bálvány strázsál a Bükk északi letörése felett
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az Ördög-oldal utolsó kaptatója után már a fennsík peremére érünk
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Hajnali kilátás a Bálványról, az Északi-Bükk vidékétől a Kárpátokig
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
m 1200 1000 800 600 400 200 18 16 14 12 10 8 6 4 2 km Petőfi-kilátó (Bálvány) Bánkúti turistaház
A Bükk legmagasabb fekvésű, legteljesebb panorámát nyújtó kilátóját, a Bálvány tetejére épített Petőfi-kilátót legsportszerűbben és a legszebb útvonalon a Dédesi-várhegyen és a Verebec-vár gerincén keresztül lehet megközelíteni. A túra számos kiváló panorámapontot kínál, ahonnan az Északi-Bükk nagy részét szemügyre vehetjük. Kalandos kirándulásunk két megye határán vezet ókori és középkori várral, természetes erődítményekkel, erdőrezervátumokkal és fokozottan védett területekkel a Bükk-fennsík északi letörésénél.
nyitva
könnyű
Hossz 18,9 km
6:00 óra
882 m
766 m

Észak felől messziről látszanak a hegység őrbástyáiként a vidék felé magasodó hegytetők, túránk célpontjai. A Bükk kiemelkedésével az északi gerincek mentén természetes erődítések alakultak ki, melyeket a vidék lakói is kihasználtak a történelem folyamán.

A hegység északi részét felépítő, 300 millió éves üledékes kőzetek puha agyag és homok átalakulásával keletkeztek, míg a fennsík peremének 250 millió éves mészkövei egy keményebb, ellenállóbb szintet képviselnek. Ezek a fiatalabb mészkövek szigetként felboltozódva megmaradtak a Bán-patak feletti gerincen, jellegzetes kúpot, sziklabástyát formázva annak északi végénél. A Bükk-fennsík északi határa az ellenálló mészkőtömb pereme, mely alatt drámai meredekséggel zuhan alá a hegység a gyorsan pusztuló agyagos kőzetek mentén. Itt alakultak ki a Bükk legmarkánsabb, legszebb szurdokvölgyei, az Ablakos-kő-völgy és a Leány-völgy, melyek egykor a természetjárás vadregényes célpontjai voltak.

Az Ablakos-kő völgyben jelzett út vezetett, az impozáns Ablakos-kőt sziklamászók ostromolták. Hasonló volt a helyzet a Kisvár sziklabástyáján, ahol sziklák bevágásán keresztül közelítette meg a turistaút a pár négyzetméteres csúcsot, melyet körben hazánk legmagasabb természetes sziklafalai határolnak, komoly sziklamászó útvonalakkal. A Bükki Nemzeti Park megalakulásával fokozott védelmet kaptak ezek a területek, és a különleges természeti környezet visszakerült eredeti lakóik használatába. A szurdokvölgyek egyedi növénye, a sárga ibolya csak itt virít egész Magyarországon, és a hazánkból évtizedekre kipusztult vándorsólyom a kétezres évektől rendszeresen költ a Kisvár szirtjén.

A sziklás gerinc már az ókortól bizonyítottan lakott volt, a gerincen végig kivehető a felszín hullámzását követő sáncrendszer. A kiétei kultúrához tartozó civilizáció két évezreddel ezelőtt hazánkban eddig megtalált legnagyobb erődítését építette itt ki, kihasználva a természetes formavilágot. A hegységszerte jelentős telepekkel képviselt népcsoport egyik fő erősége lehetett a Verebec-vár, melynek déli végénél 2018-ban egyértelmű szkíta támadás nyomait találták meg a szakemberek. Egy koncentrált területről vas nyílhegyek kerültek elő a vár déli oldalából, ahol a legtöbb sánc is fennmaradt, mutatva a támadások jellemző irányát.

A Verebec-vár több kilométeren át hullámzó sáncai magában foglalják a Kisvár és a Dédesi-várhegy szikláit is, ahol a középkorban az egész vidéket felügyelő erődítés állt. A mára csak romjaiban fennmaradt kővárat az Ákosok nemzetsége építette a 14. században, és évszázadokon át a Bán-völgyet, a hegység északi részét felügyelte. Az Oszmán birodalom Eger bevételével észak felé terjeszkedett a 16. század legvégén. A történet szerint a 15 napig ellenálló dédesi vár helyzete tarthatatlanná vált a védők számára, így kivonultak, de lőporral aláaknázták a falakat. Amikor a törökök bevették az épületet, rájuk robbant a várfal, megsemmisítve bitorlót és erődítést egyaránt. Ezután már nem épült újjá a dédesi vár.

Utolsó, egyben legmagasabb erődítésként a Bálvány komoly hegyoldalakkal körbevett tömbjét érintjük, amin egy kis őrtorony is áll, de már csak amolyan modern kori, a turisták örömére. Az eredeti kilátót még a Magyar Kárpát Egyesület Egri Szakosztályának megalakulásakor, a 19. század végén építették az egri turisták. Később, a szabadságharc centenáriumán ez a miskolciak szervezésében a vasgyár egyik jelzőtornyának acélszerkezetével újult meg, és ma is áll, lehetőséget adva a legmagasabbról körbetekinteni a Bükkben. Ugyanis az Istállós-kő és az új évezreddel elsőnek előlépő Iker-hegy is alig pár méterrel magasabb a Bálványnál, de a Petőfi-kilátóból közel 20 méter plusszal, 975 méter magasról láthatjuk a Bükk és az Északnyugati-Kárpátok nagy részét.

A szerző tippje

  • A Bükk egyik leghangulatosabb hegyi szállása, a Bánkúti Turistaház kényelmes éjszakázási lehetőséget nyújt a túra felénél. A közeli Bálvány kilátópontján megnézhetjük a napfelkeltét, vagy a nap zárásaként még a házból felkapaszkodhatunk a sípályák tetejére, ahonnan pazar kilátás nyílik észak felé. Legjobb, ha két éjszakát is eltöltünk itt, így felfedezhetjük a Bükk-fennsíkot és a déli „köveket” is. Ehhez talán a legjobb útvonal az Országos Kéktúra és az ahhoz csatlakozó K+ jelzés által bezárt körtúra.
  • Ha nem éjszakázunk a Bánkúti Turistaházban, egy frissítőre, ételre, italra érdemes betérni. Jól esik a túra csúcspontja alatt közvetlenül megpihenni, megszárítani ruháinkat a cserépkályha mellett egy pohár forralt borral, tartalmas levessel a téli időszakban, vagy a sípálya melletti fapadon egy pitével és hűs bambival a nyári melegben. Amennyiben nincs nyitva a menedékház, nagyobb eséllyel kapunk enni- és innivalót a parkolónál lévő Fehér Sas Panzióban, ami szintén a túra nyomvonalán található.
Német-Bucsi Attila profilképe
Szerző
Német-Bucsi Attila
frissítve: 2021-02-19
Nehézség
könnyű
Állóképesség
Élmény
Táj
Legmagasabb pont
Bálvány, 956 m
Legalacsonyabb pont
256 m
Ajánlott időszak
jan.
febr.
márc.
ápr.
máj.
jún.
júl.
aug.
szept.
okt.
nov.
dec.

Biztonsági előírások

  • A kilátópontok környékén óvatosan mozogjunk! A dédesi vár sziklái esős időben csúszósak, a várrom omlékony. A Vásárhelyi-kőnél meredeken szakad le a sziklás hegyoldal.
  • A Bálvány kilátójába csak jó időjárási körülmények között érdemes felmenni. A Petőfi kilátó legtetejére egy létra vezet fel, amit szeles, esős, fagyos időben csak megfelelő körültekintés és mérlegelés esetén kíséreljünk meg megmászni. Viharban a kilátó kifejezetten veszélyes.

Kezdés

Nagyvisnyó, Fő út 103. buszmegálló (283 m)
Koordináták:
DD
48.139960, 20.425124
DMS
48°08'23.9"N 20°25'30.4"E
UTM
34U 457233 5332016
w3w 
///hazamegy.zenészek.tűlevelű

Végpont

Nagyvisnyó, Fő út 103. buszmegálló

Útleírás

Itiner:

  • Nagyvisnyóról indulunk a S jelzésen a Dédesi-várhegyhez.
  • Rövid kitérőt teszünk a dédesi várhoz a KL jelzésen.
  • A S jelzésen tovább folytatjuk a Kisvár alatti nyeregig.
  • A Kisvártól a K jelzésen a Verebec-váron át érkezünk Bánkútra.
  • Bánkútról a Z+ jelzésen érkezünk fel a Bálványra, majd ereszkedünk vissza Nagyvisnyóra.
  • A buszmegállóhoz a S jelzésen balra fordulva jutunk.

Útleírás:

Két megye határán, Nagyvisnyóról a Bán-völgybe

Nagyvisnyó központjából indulunk keleti irányba a S jelzés mentén. Nagyvisnyó jellegzetes palóc falu, ahol az országútra merőlegesen épített házak és udvarok összeolvadásából fésűszerű településszerkezet alakult ki. A helyiek megélhetését főként az erdő adta, a Szilvás- és Bán-patak szűk völgyét kaszálóként használták a helyiek.

A faluszéli kaszálórétek mellett, az Északi-Bükk lábánál teszünk meg egy bő kilométert, míg a Taró-bérc ligetes vonulata fölött feltűnik első úti célunk, a Dédesi-várhegy jellegzetes, erdővel borított kúpja. A völgytalp elkeskenyedik itt, Borsod-Abaúj-Zemplén és Heves megye határán, a Bükk és a Borsodi-dombság erdei összezáródnak előttünk. Itt érkezik ki a dédesi és a Taró-gerinc közül a Bán-patak is, előzékenyen elénk kanyarodva égerfákkal szegélyezett szalagjával. Követjük a patak folyását felfelé, a hegyek közé vezető erdészeti út mentén. Balkézre hangulatos erdei kocsma, büfé áll a hegylábi erdő árnyékában. A „Fapuma” kultikus helyszíne a Bükk északi lábának, ahol az erdőn dolgozók, kirándulók, a közeli Ifjúsági táborból érkezők találkoznak és vitatják meg az erdő, a hegy, az élet dolgait.

Innentől valóban határvidéken haladunk, a Bán-völgy erdészeti útja ugyanis a megyehatár; valamint itt találkozik a hegylábi rét a gerincek sűrű erdejével. Pár száz méterre az ifjúsági tábor épületei mellett bevág a S jelzés balra a tölgyerdőbe, ahol megkezdjük a hosszan tartó kapaszkodást a Bükk tetejére. Közel hétszáz méter szinttel áll felettünk a Bálvány, de a kitérőkkel, a gerinc hullámzásával az ezer métert közelíti a leküzdendő szintemelkedés. Ennek ellenére jól beosztva hódítjuk meg a magasságot, melynek első szakaszán a Bán völgyének nyugati oldalában, kellemes, világos tölgyerdőben kapaszkodunk. Hamar a gerincre érünk, a Vár-erdőnek nevezett sűrű rengetegbe, ami a középkorban jellemzően tarra volt vágva, hogy az ellenség ne rejtőzhessen el benne. Egymásba fonódó erdészeti utakon érkezünk a Dédesi-várhegy kúpjának lábához. A meredek kiemelkedésbe vágott széles dózerúton küzdjük le az első jelentősebb szintet a kúp túloldalára. Itt keresztezünk egy ókori sáncot is, ugyanis a Dédesi-várhegyet is magába foglaló gerinc egy sokkal nagyobb és régebbi erődítés helyszíne, melyet a következő kilométereken testközelből láthatunk. Először azonban a középkori dédesi várat ostromoljuk. 

A dédesi vár meghódítása

A Bán-völgy meredek oldalából kiérkezünk a dédesi vár és a Kis-vár közötti nyereg alá. Még a 2000-es évek elején hangulatos rét volt itt, ami a vár alatti lapos területen az egykori piactér helyszínéül szolgált. Mára már sűrű bozót fedi ezt a részt, ami mellett lekanyarodunk a várhoz vezető, KL jelzésű ösvényen. A Vár-hegy kúpja köré csavarodó út egy teljes fordulatot tesz meg a tetőpontig, közben az egyre kövesebb, sziklásabb oldal sűrű erdejében kapaszkodunk az óramutató járásának irányában. Az északi oldal sötét hársas bükkösében vastag mohaszőnyeggel takart törzsek között érjük el a Vár-hegy természetes védővonalát, az északkeleti oldalon húzódó sziklapadot. Az ösvény is meredekebbre vált, de pár lépéssel kiérünk a szikla tetejének kilátópontjára.

A természetes őrhelyről belátunk a túloldali Vár-völgy mélyen alattunk húzódó, sűrű erdővel takart bevágásába. A szemközti, barázdált oldal felváltva bükkössel és tölgyessel fedett, míg a Vár-völgy felső szakasza oldalágakra szakad, a Recem-, Moldva- és Torma-völgyeket igazi vegyes összetételű rengeteg takarja. A szétágazó völgyrendszer meredeken fut fel a Bükk-hegység tömbjére, a fennsík északi peremére, ami jobbra a kilátóval és átjátszó adótoronnyal jól felismerhető Bálvány csúcsában tetőzik. Előtte impozáns mészkőtorony töri meg a lankásan hullámzó erdős gerincet: a Kis-vár sziklaszirtje fokozottan védett, a sziklamászók által kedvelt, egyik legszebb fekvésű hazai sziklabércünk.

A csúcsra még egy rövid kanyarral érkezünk, amivel bezárul a kör a Vár-hegy körül. Az erdős púpon romos falmaradvány áll, töredéke csak az egykori várnak, mely a hegység északi részét uralta. Vesztét a török ostrom szorítása alól elmenekülő védői okozták, a legenda szerint ugyanis 15 napi harc után a kilátástalan helyzet elől elvonuló védők a bevonuló törökökre robbantották a várat.

Kapaszkodás a Bükk-fennsík peremére

A KL jelzésen az elágazáshoz visszatérve folytatjuk a szintek faragását, a Verebec-vár gerincének kiszögeléseit kerülgetjük a S jelzésen. Elhaladunk a fák sűrűjén át felsejlő Kis-vár fehér mészkőtornya mellett, és a mögötte lévő nyeregben egy elágazásnál becsatlakozunk az Országos Kéktúra vérkeringésébe. Itt ugyanis a S jelzés lekanyarodik a Vár-völgy meredélyébe, az eddig használt dózerutat a K jelzés kíséri tovább. A 2000-es évek végéig még turistaút vitt fel a Kis-vár sziklabástyájára is, de a csúcsjelzést megszüntették a fokozott védelem, a sziklák sérülékeny növényvilága, a szirten költő sólymok miatt.

Ha a Kis-várra nem is, de a közeli Vásárhely-kőre kinézhetünk. Tovább a dózerúton, a K jelzéssel megkerüljük a szemben magasodó kúpot. A kanyarból jobbkézre, a hegy nyugati oldalán egy tisztás nyílik, alatta sziklaszirt nyújt félköríves panorámát. Ami a dédesi várból takarásban volt, azt innen belátjuk. A Bálvány jól felismerhető tömbjétől az északnyugati gerincek láncolatán túl Nagyvisnyóig és a nógrádi dombvidékig feltárul a nyugati látóhatár, „Palócföld” központi része.

A továbbiakban lankásan emelkedünk a Verebec-vár gerincén a széles dózerút mentén. Fiatalos és vegyes kőrises, gyertyános-bükkös mentén kanyarodunk rá a Pados-oldalra, ami valóban sziklapadok láncolatával tagolt. Itt érkezünk az ókori vár központi területére is, ahol jelentős vaskori leletet tártak fel. A település nyomai, az erődítést körülvevő sáncok fedezhetők fel a gerinc legmagasabb pontja, a Verebec-vár körül. A Vaskapunak nevezett elkeskenyedő gerincszakaszon az eddigi tölgyes erdő öreg bükkösbe vált, és egy kis kiemelkedés túloldalán beérkezünk az utak csomópontjaként szolgáló Verebec-nyeregbe. Hosszú ideig a meredek keleti letörés mentén itt érkezett fel az Országos Kéktúra útvonala a Vár-völgyből, keletnek a szintúton. A Nyír-kő és a farkasnyaki elágazás felé vezet a dózerút, de mi dél felé folytatjuk a meredek Ördög-oldalban kapaszkodó úton.

A rendkívül kitett északi oldalban, sűrű bükkösben oldalaz a dózerút. A Központi-Bükk mészkőtömbje itt puhább, palás kőzetekbe vált, így a könnyen lekopó öreg üledékek mentén több száz métert zuhan alá a magasba emelkedett mészkőplató északi széle. Az egyre kövesebb, sziklásabb hegyoldal egy bő kilométeren keresztül teszi próbára erőnlétünket, ám az Ördög-oldalból kiérkezve egy csapásra feloldozást nyerünk. A nyereg laposán szintben egy fenyőerdő mellett keresztezzük a bánkúti autóutat, és pár méterre balkézre, a túloldali gyertyános-bükkösben, enyhe ereszkedéssel bevágunk a bánkúti sípályák felé. Rövid oldalazás után elérjük a széles szalagként az erdők között húzódó rétet, ami télen, az egyre ritkább havas időszakban sípályaként üzemel. Az utolsó felvonósorral szemben patinás turistaház mellett haladunk el, ahol szállást és ellátást is kaphatunk. A régi síház előtti padokon, a Bán-kút mellett megpihenhetünk az utolsó kapaszkodó előtt, ami felvezet a hegység tetejére.

A Bálvány kilátópontja, a Bükk legmagasabb elérhető pontja

A sípálya mellett a völgyfőben felkapaszkodunk a nyeregbe, ahol a parkoló túloldalán, a Fehér Sas Panzió mellett jobbra, az aszfaltút kanyarjában belépünk az erdőbe, immár a Z+ jelzést követve. Egy sziklás kiszögelésen felérkezünk a Bálvány köves gerincélére, amit nyugat felé követünk a hegy legmagasabb pontjáig. A gerinc kis hullámját meglovagolva, az utolsó rövid kaptatón felérkezünk a fenyők, kőrisek és bükkök fedte csúcsra az átjátszó toronyhoz és a Petőfi-kilátóhoz.

Az épület több szinttel rendelkezik; amennyiben nincs tériszonyunk, érdemes a középső deszkapadozatról az utolsó létrán is felkapaszkodni, mivel innen, a legmagasabb szintről tárul fel igazán a kilátás. Körülöttünk a Bálvány erdeje, melynek legfelső ágai felett éppen látható a Dédesi-várhegy és a Kisvár sziklás csúcsa észak felé. Megkapó az északra leszakadó gerincek formagazdagsága, a mélyen bevágódó völgyek sűrű erdőtakaróba vesznek el. A legmélyebb völgyrendszer pont alattunk nyugati irányban az Ablakos-kő-völgye, amiből csak a körülötte kimagasló, igen meredek gerincéleket lehet kivenni. Felette a távolban a nyugati látóhatárt a Mátra szegélyezi, melytől északra megannyi dombtetővel hullámzik a három megye és a mai Szlovákia határán a palóc dombvidék, a Heves-Borsodi-dombság, a Karancs-Medves vulkáni vonulatai. Északra a Bükk lába és az Upponyi-hegységen túl a Kárpátok felvidéki szakasza látszik jó időben egészen az Alacsony-Tátra havas bércekben tetőző szalagjáig, tőle jobbra a Magas-Tátra sziklacsipkés koronájáig. Délre a Bükk-Fennsík nagy része belátható a szelíden hullámzó, erdős tájjal és a kúpok között ülő rétekkel. Érdekes jelenség a bánkúti sípálya felett az ezredfordulón felépített radarállomás, ami fehér gömbjével óriás golflabdára emlékeztet. Alatta a Garadna völgyének bevágásán keresztül ellátunk Miskolcig, az Alföld pereméig.

Hosszú ereszkedés a Szilvási-völgybe

A csúcs alatt a Z jelzésen folytatva irtásra érkezünk, aminek túloldalán egy dózerutat követünk észak felé ritkás, öreg erdőben. Eleinte még a Bálvány szelíden hullámzó platóján maradunk, ahol az erdőgazdasági utak keresik a leglankásabb vonalvezetést. Egy rét szélén keresztezünk egy szintben haladó dózerutat, és az erdei tisztás túloldalán, a Bálványból kiágazó gerincet követve, egyre meredekebb letörések között kanyargunk a Z+ jelzéssel. Körülöttünk a hegység egyik legvadabb vidéke, a szinte áthatolhatatlan szurdokvölgyek és sziklás oldalak jégkorszakból visszamaradt flórának és sok védett állatnak adnak otthont. A gerinctől balra eső, szélsőségesen meredek hegyvidék fokozottan védett terület. A védettséget maga a vad formavilág garantálja, bár Nagyvisnyó felől erdészeti vasút nyomult fel a szurdokvölgy torkolatáig a 20. században a kitermelhető erdőkért.

Határozottá formálódó gerincélen, annak enyhe hullámzásával hatolunk át a sűrű erdőségeken. Alig járt vidéke ez a Bükknek; a Bánkúton tapasztalt turistaforgalom nem jut át a Bálvány tömbjén, innen már csak Nagyvisnyó lehet a legközelebbi célpont többszáz méter szinttel alattunk. A gerinc követi a mélyen alattunk húzódó Ablakos-kő völgyének kanyarulatát, amellyel nyugatra fordulva hullámzunk 700 és 800 méter szint között a Taró-főn és a Száraz-pallagon keresztül.

Egy utolsó kiszögellés után meredeken ereszkedni kezd az út északnyugat felé a Mála-bércen, mögöttünk marad az Északi-Bükk letörésének fokozottan védett vidéke. Egyre gyakrabban nyílik kilátás az erdőirtásokon keresztül az alattunk húzódó dombvidékre. Az eddigi kevert bükkösök mindinkább tölgyesbe váltanak a csökkenő magassággal. A Mála-bérc két és fél kilométeres ereszkedése alatt 350 méter szintet veszítünk egyhuzamban. Az alsó részen már akácosban és feketefenyvesben túrázunk, de a gerinc utolsó kiemelkedése Nagyvisnyó felett fenyőligetben, réteken keresztül vezet, ahonnan megkapó látvány tárul elénk a dombokká szelídülő hegység peremén. Mögöttünk az északi gerincek vadul hullámzó vonulatai, legszélen az impozáns Kisvárral és a Dédesi-várhegy kúpjával. Bánkút és a sípályák kivételével az egész eddig megtett útvonalat belátjuk, méltó zárásaként a hosszú túrának. A Méhecső-oldal lankás rétjén át, a porták mögött megérkezünk Nagyvisnyóra, az Eger és Kazincbarcika közötti országútra. A buszmegállóhoz az S jelzésen balra térve jutunk vissza.

Tipp


Minden tájékoztatás a védett területekről

Tömegközlekedéssel

Tömegközlekedéssel elérhető

  • Nagyvisnyóra busszal juthatunk, legkönnyebben Egeren keresztül. A túra a Nagyvisnyó, Fő út 103. buszmegállóból indul.
  • A Nagyvisnyó, Fő út 26. számú buszmegállóban minden járat megáll. A túra kezdőpontja innen egy rövid sétával érhető el.

Megközelítés

  • A túra kezdő- és végpontja a faluszéli buszmegálló.
  • Ha a falu központjában szállunk le a buszról vagy tesszük le az autónkat, a túra kezdőpontjára a Szabadság úton keleti irányba indulva jutunk 1 km sétával.

Parkolás

  • Nagyvisnyó központjában, a bolt előtt parkolhatunk.

Koordináták

DD
48.139960, 20.425124
DMS
48°08'23.9"N 20°25'30.4"E
UTM
34U 457233 5332016
w3w 
///hazamegy.zenészek.tűlevelű
Navigáció Google Térképpel

A szerző által javasolt térképek:

Felszerelés

Időjárásnak megfelelő öltözet, túracipő, enni- és innivaló, navigáláshoz Természetjáró App.


Kérdések és válaszok

Tedd fel az első kérdést!

Kérdeznél a szerzőtől?


Értékelések

Írd meg az első hozzászólást!

Legyél te az első hozzászóló!


A közösség fényképei


Állapot
nyitva
Nehézség
könnyű
Hossz
18,9 km
Időtartam
6:00 óra
Szintemelkedés
882 m
Szintcsökkenés
766 m
Tömegközlekedéssel elérhető Körtúra Szakaszosan teljesíthető túra Szép kilátás Evés-ivás lehetőség Kulturális/történelmi értékek Földtani érdekességek Növénytani érdekességek Flóra, fauna Tipp Csúcstúra Kutyabarát Egészséges környezet

Statisztika

  • Tartalmak
  • mutasd a képeket képek elrejtése
Funkciók
2D 3D
Utak és térképek
Időtartam : óra
Hossz  km
Szintemelkedés  m
Szintcsökkenés  m
Legmagasabb pont  m
Legalacsonyabb pont  m
Nagyításhoz vagy kicsinyítéshez húzd össze a nyilakat!
Logo emmi Logo agrar Logo bethlen Logo mol Logo otp