Csorbakő vára

A szuhogyi Nagy-hegy északkeleti oldalnyúlványának tetején állnak Csorbakő várának maradványai. A beerdősült dombtetőn a romok nagy részét bozótos gyertyános-tölgyes erdő fedi, ezért novembertől áprilisig figyelhetők meg könnyedén a fennmaradt falszakaszok. Ezeken felül látványos sziklákat - bennük kisebb-nagyobb barlangokat - és méretes sáncárokrendszert láthatunk a vár egykori területén.

Kilátás a vártól

A 280 m magas várhegyet sűrű lombhullató erdő borítja, mely még télen sem enged sok kilátást. A vártól délnyugatra található Nagy-hegy északi irtásmezőjéről azonban mesés panorámát élvezhetünk tiszta időben: előtérben a Rudabányai-hegység északkeleti része, távolban az Aggteleki-karszt vonulatai tűnnek fel.

Csorbakő várának története

A várat feltételezhetően Ládi Csorba Miklós építtette a 13.-14. századok fordulóján, a Szendrő–Pelsőc kereskedelmi út ellenőrzése céljából. Ez idő tájt a vár csupán egy szabálytalan trapéz alakú lakótoronyból és egy négyszögletes fallal védett udvarból állt, nevét az építtetőjének Csorba jelzőjéről kapta, mely Miklós szerzett sérülésére utalhatott, nem valódi családneve volt. Miklós utódai anyagi gondokkal küzdöttek, ezért a leromlott állapotú várat 1351-ben eladták a Perényieknek, akik a vár romjaira háromhelyiséges palotát építettek, melynek falmaradványai a legjelentősebbek napjainkban. A vár területét is bővítették, a belsővár védelmére külsővár épült.

Az 1440-es években kitört polgárháború idején a vár rövid időre a Pálócziak kezébe került, ám az 1445-ös békekötést követően a Perényiek kezébe került vissza. A husziták fenyegetése és a polgárháborús helyzet miatt Csorbakő harcászati jelentősége nőtt, a palota épületét is bevonták a vár védelmi rendszerébe, kaputoronnyal erősített védmű, majd szabálytalan ötszög alaprajzú elővédmű is épült. 1541-re a vár Bebek Ferenc felvidéki főkapitány kezébe jutott, aki szinte azonnal testvérének, Imrének adta azt. Imre a várban pénzhamisító műhelyt üzemeltetett 1553-ban bekövetkezett haláláig.  1554-ben özvegyét Ferenc elűzte, majd a várat rudai bányászokkal leromboltatta, felégette. Tettének egyik oka a pénzhamisítás nyomainak eltüntetése lehetett. A várrom a Bebek család birtokában maradt, akik többé nem építették újjá egykori erődítményüket, a maradvány az évszázadok során fokozatosan az enyészeté lett.

Ősállatok lakhelye – ásatások a várhegyen

A várhegy északi oldalában nyíló barlangban Saád Andor 1928-ban ásatásokat végzett, melyben gyapjas orrszarvú és ősló maradványaira bukkant. Ezt követően a belsővár területén folytatódtak a kutatások, ekkor kerültek elő a hamispénzgyártás kellékei-termékei. A belsővár feltárása 1935-re fejeződött be Leszih Andor megbízásából; geodéziai felmérését Szörényi Gábor András végezte el 2002-ben.

Nyitvatartás

hétfő	00:00–24:00
kedd	00:00–24:00
szerda	00:00–24:00
csütörtök	00:00–24:00
péntek	00:00–24:00
szombat	00:00–24:00
vasárnap	00:00–24:00

Egész évben szabadon látogatható.

Árak:

Ingyenes