Az Eszperantó-forrás régen elapadt, mégis vizet ad, építményeit megépülésük után rögtön lerombolták, ám csak egyre több lett belőlük. Ritkán találni olyan gazdagon felszerelt pihenőhelyet, mint a Pilis szélén húzódó, apró Basina-völgy talpán.
Az eredeti forrást a Természetbarátok Turista Egyesületéhez tartozó újpesti természetjárók foglalták az 1920-as években. Ők leltek rá a térképeken korábban nem jelzett, helyben szlovák névvel illetett kis vízfakadásra, és szabadidejükben (vasárnaponként) látogattak a helyszínre, hogy forrást foglaljanak és menedékkunyhót építsenek. Ehhez meg is vették a falatnyi földet Csév (a mai Piliscsév) községtől, amely állítólag olyannyira támogatta a munkát, hogy még egy kis földdarabot is az egyesületnek adott. Az újpesti turistáknak meghökkentő módon eszperantó alosztálya is volt, és mivel ők dolgoztak a legtöbbet a helyszínen, végül Eszperantó-forrásnak nevezték el a vízfakadást. Más értelmezések szerint a helyszínt dorogi bányászok kezdték látogatni, akik az aktuális politikai irányvonaltól eltérő nézeteik megvitatását leplezendő, találkáik célját az eszperantó nyelv tanulásában nevezték meg.
A forrást és a menedékkunyhót 1928-ban avatták fel, ám a fáma szerint az ünnepség egyik szónoka a nemzetközi összetartozást hirdette, és szaporán elvtársazott, amivel állítólag felbőszítette a községi jegyzőt, aki a „hazafias eszmét" és a „gyászos emlékű kommün" szóhasználatát kérte számon a jelenlévőkön. Ezért az eszperantó nyelv jelképét, az ötágú zöld csillagot a csendőrség leverte, és a község elöljárósága rövidesen határozott a házikó és a forrásfoglalás lerombolásáról, amennyiben nem történik átnevezés. Nem történt, így az új építményeket hamarosan elpusztították (hivatalosan a kunyhót potenciálisan csuszamlásoknak kitettnek, ezért balesetveszélyesnek, a forrást közegészségügyileg kockázatosnak minősítve).
A forrást 1966-ban, egy eszperantó világkongresszus tiszteletére hozták rendbe újpesti eszperantisták, ekkor emelték a kúttal szemközti emlékfalat is. Nem sokkal később még egy rövidfilm is készült a vízfakadás kiépítéséről és sorsáról. (Az eszperantóul és magyarul feliratozott alkotást ide kattintva lehet megtekinteni.) A falat a rajta olvasható emléktábla szerint 2012-ben tatai eszperantisták és helyiek újították fel, a nyomóskutat pedig 2013-ban egy eszperantista vállalkozó, a piliscsévi önkormányzat és önkéntesek építették, hiszen az eredeti forrás az 1970-es években a közeli bányászat miatt kiszáradt.
De az eszperantisták mellett a Vágtató Csigák Természetbarát Szakosztály is nyomát hagyta a helyszínen: a forrás fölött egykori túravezetőjük, Szontagh Ottó emlékére állítottak kopjafát.
Nyitvatartás
| hétfő | 00:00–24:00 |
| kedd | 00:00–24:00 |
| szerda | 00:00–24:00 |
| csütörtök | 00:00–24:00 |
| péntek | 00:00–24:00 |
| szombat | 00:00–24:00 |
| vasárnap | 00:00–24:00 |
Egész évben szabadon látogatható.
Árak:
Ingyenes
Tömegközlekedéssel
- A Piliscsév, Hősök tere buszmegálló esik legközelebb a forráshoz.
- Klastrompuszta tömegközlekedéssel nem elérhető.
Keresd meg az útvonaltervet a célállomásra
Megközelítés
- Piliscsév központjából a P jelzést kell követni a Pincefalu széléig, majd onnan egyenes irányban a P● jelekre váltani. Ezek vezetnek el a forráshoz (2,3 km, 100 m szintemelkedés).
- Klastrompusztáról a S jelzés, majd arról egy erdei elágazásnál jobbra térve a S● jelzés vezet a forráshoz (2,2 km, 65 m szintemelkedés).
Parkolás
- Piliscséven a Pincefalu szélén vagy a faluközpontban, a Hősök terén lehet parkolni.
Koordináták
Ajánlatok a környéken
Ezúttal a Pilis lábánál maradunk, hogy a hegybelső és a felszín határmezsgyéjén túrázva források, magasba emelkedett barlangi csarnokok és nyers ...
A nagy múltú teljesítménytúrák közé tartozó Sárga 70 egyik résztávja az éjjeli túraélményt tartogató 30-as táv. Az Esztergomtól Pilisvörösvárig ...
Azokon a hétvégéken, amikor kiszámíthatatlan az időjárás, közeli, kompakt, aránylag gyorsan megjárható, mégis érdekes és látványos túrák az ideálisak.
Felemelő hangulatú bükkbirodalomba hatolunk a Pilis-tető tömbjének nyugati végein. A mészkőplató peremi karéját hűs, árnyas erdők és fergeteges ...
Látogatás a Pilis északi tagjának szétnyíló hátára és a Sasfészek kémlelőtornyához. Buja erdők és impozáns sziklakolosszusok, kilátások és hűs ...
Megfelelő pihenőkkel, látnivalók alapos megtekintésével akár teljes napos programot jelentő túra is lehet a család számára, miközben megismerhetjük ...
Pilisszántóról induló, s a Hosszú-hegyet körbeölelő túra, mely a környék népszerű mountainbike útvonalát használja. Bár nem körtúra, néhány perces ...
Pilisszentiván és Pilisszántó között futó oda-vissza túra, mely részben városi aszfalton, részben terepen, erdőben halad. Látnivalók szempontjából ...
Ezúttal a Pilis lábánál maradunk, hogy a hegybelső és a felszín határmezsgyéjén túrázva források, magasba emelkedett barlangi csarnokok és nyers ...
A nagy múltú teljesítménytúrák közé tartozó Sárga 70 egyik résztávja az éjjeli túraélményt tartogató 30-as táv. Az Esztergomtól Pilisvörösvárig ...
Azokon a hétvégéken, amikor kiszámíthatatlan az időjárás, közeli, kompakt, aránylag gyorsan megjárható, mégis érdekes és látványos túrák az ideálisak.
Felemelő hangulatú bükkbirodalomba hatolunk a Pilis-tető tömbjének nyugati végein. A mészkőplató peremi karéját hűs, árnyas erdők és fergeteges ...
Látogatás a Pilis északi tagjának szétnyíló hátára és a Sasfészek kémlelőtornyához. Buja erdők és impozáns sziklakolosszusok, kilátások és hűs ...
Megfelelő pihenőkkel, látnivalók alapos megtekintésével akár teljes napos programot jelentő túra is lehet a család számára, miközben megismerhetjük ...
Pilisszántóról induló, s a Hosszú-hegyet körbeölelő túra, mely a környék népszerű mountainbike útvonalát használja. Bár nem körtúra, néhány perces ...
Pilisszentiván és Pilisszántó között futó oda-vissza túra, mely részben városi aszfalton, részben terepen, erdőben halad. Látnivalók szempontjából ...

Felhasználói kérdések