Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ MTSZ térképportál Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Gerecse50 A kéktúrázás napja
nyelv kiválasztása
Túra tervezése ide A túra másolása
Gyalogtúraajánlott túra

A Pilis sziklakapujában

· 10 értékelés · Gyalogtúra · Pilis-hegység· nyitva
LogóMagyar Természetjáró Szövetség
A tartalmat készítette:
Magyar Természetjáró Szövetség igazolt partner  A felfedezők választása 
  • A Pilis nyílegyenes oldala a Kémény-szikláról
    / A Pilis nyílegyenes oldala a Kémény-szikláról
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Lengőhinta az Eszperantó-forrásnál
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Legény-barlang tágas ürege bivakolásra is alkalmas
    Fénykép: Gulyás Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Csévi-szirteken
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A piliscsévi pincesor
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Szűk csapás a Csévi-barlang felé
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A klastrompusztai kolostorrom
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Panoráma a Pilis felé a Csévi-barlang közeléből
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Mélyúton a magasba
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Pumpálós kút hoz vizet az Eszperantó-forrásnál
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Pilis-tető hátsó letörése a Kémény-szikláról
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Barlangperspektíva
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Gyaloglás a hegylábi tölgyesben
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Piliscsév szélén a Csévi-szirtek és a Pilis-tető felé
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Leány-barlang kéménye
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Ösvény a sziklák alatt (Leány-barlang)
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Üreg gerecsei panorámával - Legény-barlang
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az Eszperantó-forrás közelében
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Kapisztrán-kunyhó
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Érkezés a Legény-barlang falaihoz
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Kémény-szikla Klastrompuszta fölött
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Bükkösbe fúródó út a Klastrom-szirtek fölött
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Csévi-barlang alsó kijárata
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Búcsú Klastrompusztától
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Ereszkedőben a Klastrom-szirtek körül
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Piliscsév központja
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Oldásnyomok a barlangszáda mészkőfalában
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Piliscsév határában a Kéktúrán
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
m 600 500 400 300 200 100 12 10 8 6 4 2 km Szent kereszt, … (Klastrompuszta) Kémény-szikla Legény-barlang
Ezúttal a Pilis lábánál maradunk, hogy a hegybelső és a felszín határmezsgyéjén túrázva források, magasba emelkedett barlangi csarnokok és nyers sziklafalak sorát ismerhessük meg testközelből. Földtörténet és spiritualitás különös találkozóhelye ez, ahol az ember éppen a hegymély határán kereste a kapcsolatot a felsőbb erőkkel, egyben a lét mélységeivel.
nyitva
közepes
Hossz 12,5 km
4:10 óra
622 m
622 m
530 m
182 m

A Vörösvári-árok nyüzsgő elővárosi térségének félreeső pontján, a Pilis és a Budai-hegység közt hidat képező hegyek lábánál fekszik Piliscsév és szomszédja, Klastrompuszta. Utóbbinak már a nevéből is sejthetjük, hogy vallási eredettel bír: hajdanán lényegében itt született meg a pálos rend. A karsztvíz és az oltalmat jelentő üregek a történelem előtti időktől fogva vonzották az embert, aki később spirituális elmélyülést keresve telepedett meg az erdőségben.

A Pilis mészkőrögei kiterjedt barlanghálózatot rejtenek, ennek ékes példája a 15 km-es összhosszúságú Ariadne-barlangrendszer (hazánk 3. leghosszabb barlangrendszere), melynek két kijáratát is meglátogatjuk túránkon. A terület domborzatának legfontosabb szobrászai azok a tektonikus mozgások voltak, melyek a Pilis rögeit a magasba emelték - így az erózióval karöltve óriási, nyers sziklafalakat alkottak, és hatalmas barlangüregeket tártak fel a hegyek oldalaiban. Az elhasadt rögök törései mentén barlangjáratok nyíltak fel, amelyek szinte kilyuggatták a Pilis oldalát. Az egyre magasabbra került járatokból mélyebbre vándorolt a karsztvíz, szárazzá vált termeik pedig gigászi, ásító üregekként állapodtak meg a lejtőkbe ékelődve - menedéket nyújtva az ősember, vagy éppen régen kihalt állatok számára.

Az ember végül alászállt a barlangokból, és a hegylábon felszínre buggyanó forrásvíz mellé települt. A festői, vad szirtek árnyékában, Klastrompusztán a kolostor romjait leljük már csupán, az üregekben a remeték helyét pedig kirándulók és barlangászok vették át. A természet alkotásai viszont maradandóak: ezúttal nem kapaszkodunk magasra, de a Klastrom-szirtek tetejéről végigtekintünk az ellaposodó tájon. Felvezetésként pedig Piliscsév mellett egy méreteiben szerényebb sziklakibúvást keresünk fel, amin át is bújhatunk - egy rövid barlangi alagútba ereszkedve.

A szerző tippje

  • Bár a jelzés nem visz át rajta, a Csévi-barlangon átkelni nagy élmény. A mindössze néhány méteres járathoz kapaszkodókkal biztosított, de technikás sziklaösvény vezet le. Fejlámpa és jól tapadó cipő használata ajánlott.
  • Klastrompusztán csak néhány perces kitérő a főutcán a Tölgyfa Büfé, ami kb. féltávnál kínál ételt és italt.
  • Az Eszperantó-forrásnál esőbeálló és nyomóskút található. A bivakkunyhó elhanyagolt ugyan, de a helyszín mégis alkalmas az erdőben éjszakázásra.
Dömsödi Áron profilképe
Szerző
Dömsödi Áron
frissítve: 2022-01-31
Nehézség
közepes
Technika
Állóképesség
Élmény
Táj
Legmagasabb pont
530 m
Legalacsonyabb pont
182 m
Ajánlott időszak
jan.
febr.
márc.
ápr.
máj.
jún.
júl.
aug.
szept.
okt.
nov.
dec.

Biztonsági előírások

  • A Kémény-szikla kitett, biztosítás nélküli kilátóhely, ezért tériszonyosoknak nem ajánlott. Tetején fokozott óvatossággal mozogjunk, különösen esős időben, amikor a sziklafelület csúszóssá válik.
  • A Csévi-barlangon könnyű átmászni, de a mindössze néhány méteres folyosó csak lámpával járható biztonságosan, és jól tapadó cipő ajánlott a csúszós, göröngyös felületen.
  • A Csévi-barlangba biztosított út visz le, mely azonban csúszós és kitett, ezért csak gyakorlott túrázóknak ajánlott.

Kezdés

Piliscsév, Hősök tere buszmegálló (184 m)
Koordináták:
DD
47.678741, 18.818107
DMS
47°40'43.5"N 18°49'05.2"E
UTM
34T 336236 5282900
w3w 
///menet.szikra.juhok

Végpont

Piliscsév, Hősök tere buszmegálló

Útleírás

Itiner

  • Piliscsévet a P jelzésen hagyjuk el.
  • A falu szélén az egyenesen kiágazó P▲ jelzésre váltunk, ami elvezet a Csévi-barlanghoz.
  • A Csévi-barlangtól a S▲ jelzést követjük az Eszperantó-forrásig.
  • Az Eszperantó-forrástól a S● jelek vezetnek tovább.
  • Csatlakozik a S jelzés, amin balra fordulunk.
  • Egy elágazásnál jobbra térünk a P jelzésre.
  • A jobbra kiágazó KΩ és PΩ jeleken előbb a Legény-, majd a Leány-barlangot keressük fel, mielőtt visszatérünk a P jelzésre.
  • A P jelzést jobb felé követjük egy elágazásig.
  • Balra fordulunk a Z+ jelekre.
  • Egy ponton balra kitérőt teszünk a Z▲ jeleken a Kémény-sziklára.
  • Balra tartunk a Z+ jeleken egy elágazásig.
  • Ismét balkanyart veszünk, és a S jelzést követve átkelünk Klastrompusztán.
  • Jobbra, a K jelzésre váltunk, ami visszavezet Piliscsévre.

A túráról részletesen

Csévről a hegyhátra

A falu központjából indítjuk túránkat a P jelzésen, amely menten a Pilis rögei felé fordít. A település elődje kicsit odébb helyezkedett el, és a török időkben szűnt meg létezni. Az itt-ott fellelhető szlovák feliratok, nevek árulkodnak róla, hogy később szlovák telepesek alapítottak új falut, miután az esztergomi káptalan hívására a területre érkeztek. Ők építették a pincesort is, aminek árnyas, hangulatos házikói az út mentén sorakoznak. A Szent Orbán szobra alatt álló római kori mérföldkő egy jóval korábbi időszak emléke: a környező dombokon át vezetett az Aquincumot Brigetioval (a mai Szőnnyel) összekötő római út. A falu határában egyébként őrtorony romjait is feltárták. Ahogy haladunk, egyre nagyobbnak hat a Pilis szinte elhasadt, mészkőormok által feszegetett oldala. Egy elágazásnál elfogynak a nyaralók, innentől már a P▲ jelzéseket követjük.

Az ösvény balkanyart vesz, és ágas-bogas tölgyes fedésében tekeredik fölfelé a hegyoldalban. Viszonylag szigorú az emelkedő, ám amikor enyhülni kezd, baloldalt föl-fölsejlik a hegyperem meredélye. Néhány ponton kiállhatunk a sziklákra, és végre kiélvezhetjük a táj látványát: szabályos vonal mentén húzódik a Pilis szegélye, hivalkodó a Kétágú-hegy sziklás oldala. Ellenkező irányba tekintve átveszi az erdők helyét a szántók sokasága, Piliscsév hátterében pedig a Gerecse erdős bércei tornyosulnak. Ugyanez a látvány fogad, amikor egy kis kiágazás balra invitál, és egy előreugró szirtre vezet.

Látogatás a Pilis bendőjébe

A sziklaszikögellés lépcsőzetes orra lefelé is követhető, de ez csak azoknak ajánlott, akik ügyesen mozognak a kitett, göröngyös terepen. Kapaszkodók segítenek a mászásban, ami rövid ugyan, a sziklafelszín mégis vaddá teszi. Alant a Csévi-barlang ürege ásít, érdemes (óvatosan) lemászni. Akár a környék többi barlangja, valaha ez is a hegy gyomrában született, és a mélykarsztból fölfelé áramló hévizek oldották a mészkőbe. Mivel ferdén álló kőzetrétegek jelölték ki az oldódás irányát, az üreg mintha egy félrebillent kürtőt formázna. Itt a lehetőség villámlátogatást tenni a Pilis bendőjébe, ha nekivágunk a csúszós ösvénynek, és fejlámpa fényénél lemászunk az omladékot kerülgetve. A túloldalon pedig kijuthatunk a mészkőtömbből. A barlang (környékbeli társaihoz hasonlóan) akkor került tetőhelyzetbe, és nyílt ki a felszín felé, amikor függőleges mozgások magasba emelték a hegység rögeit. Innentől nekiesett az erózió, és a tektonikus erők hatására összetöredezett kőzet hatalmas darabjai hullottak alá a padlóra. Fönt kettő, alant egy hatalmas kijáratot találunk, odabent a hévizek oldotta gömbfülkék nyomai mélyülnek a falakba. A helyszín nemcsak tájképileg és geológiailag, de régészeti szempontból is érdekes: az ásatások során a kőkorszak emberének pengéit találták meg az üregben.

Eszperantista bányászok találkahelye

A szirt kilátópontjáról visszafordulunk az erdőbe, ám a méterekkel későbbi elágazásból ezúttal balra, a S▲ jelzésre váltunk. A piktogramokkal együtt a díszletek is változnak, élemedett korú tölgyes szálerdő keréknyomán ereszkedünk. Éles balkanyarral simulunk bele a völgybe, majd ismét bal felé, árok mellé szegődünk. Ahogy mélyebbé válik a barázda, klímája is hűvösödik, ezért elegyfajként megjelenik a bükk és a gyertyán is. Jobbunkon egyre sziklásabb az árok, egy ponton valamikori vízesés csontszáraz lépcsője sejlik fel - a patak persze nem szűnt meg, csak a mészkő gyomrába költözött, és a felszín alatt teszi meg útját. De nem ez az utolsó meglepetés, amit a völgy tartogat: kisvártatva gazdagon felszerelt pihenőhely tölti ki a szétnyíló völgytalpat. Az Eszperantó-forrás fölé kötélhintán lehet belengeni, a vízfakadás vizét pedig nyomókaros kút juttatja a felszínre. Padok, asztalok, tűzrakó és esőház mellett egy kisebb támfal és színpadnak szánt kődobogó alkotja a berendezést. A helyszín sokáig szlovák elnevezéssel bírt, aztán az 1920-as években a dorogi bányászok kezdték látogatni. Az aktuális politikai irányvonaltól eltérő nézeteik megvitatását leplezendő, találkáik célját az eszperantó nyelv tanulásában nevezték meg - ennek híre pedig névként tapadt a forráshoz.

Barlangok a magasban

Utunk itt jobbkanyart vesz, és a S● jelzésen a völgy sziklás torka felé indulunk. Előrébb drabális méretű, moha fedte mészkőtömbök hevernek az árokban, szemből is megcsodálhatjuk a vízesés helyét. Balra kapaszkodunk ki a völgyből, és fenyőkkel vegyített tölgyesben egyesül csapásunk a Pilis-tető oldalát követő S jelzéssel. Bal felé lendülünk rajta, rövidesen azonban elágazásba érkezünk. Ezúttal jobbra térünk, a P jelzés nekivág a lejtőnek.

A Pilis rögei a térképeken is jól követhető, szinte egyenes futású vetővonal mentén emelkedtek a magasba, és mintha Lego-darabokként szöktek volna környezetük fölé, extrém meredekségű letörések határolják el őket környezetüktől. A kitett helyzetbe került, fedetlen mészkőbércek néhol elvesztették alátámasztásukat, elhasadtak, az események nyomában pedig nyers sziklafalak maradtak hátra. Éppen ilyen területre igyekezünk, amikor a Pilis-tető „hátsó udvarában" sorakozó Csévi-szirteket vesszük célba.

Amint jobbra kanyarodunk a KΩ jelzés mentén, rögvest változik a tájkép: szélárnyékos, sötét bükkös útját rójuk; az avarba keveredő kőtörmelék sejteti, hogy magasabban sziklafalak rejtőznek az erdőben. Holtfák és mészkőbörc vadítják a meredek ösvényt, végül a Legény-barlang hatalmas csarnoka állja utunkat. A fák fölött kilátni a Gerecse felé, emellett az egyszeri túrázónak a méretes, mégis légiesen ívelő sziklakupola tartogatja az élményt. Ám a helyszín a régészek és barlangászok számára ennél sokkal nagyobb jelentőséggel bír.

Minthogy a barlangrendszer a Pilis-tető rögének szegélyén helyezkedik el, ahol a kőzetblokkok elmozdulása zajlott, megannyi tektonikus hatásnak kitett zónában fekszik - mai kijáratainak meglepő, magaslati helyzete is a függőleges elmozdulások következménye. A korábban meglátogatott Csévi-barlanghoz hasonlóan eleinte itt is a mélyből fölfelé áramló hévíz alakította ki az üregrendszert, ami aztán a felszín felől beszivárgó csapadékvizekkel is kapcsolatba került. A törések mentén kifejlődött, ezért szerfelett szövevényes, sokszorosan elágazó járatokat ettől fogva részben karsztvíz nyitotta és tágította. A bonyolult Ariadne-barlangrendszer hosszával a 3. hazánkban, járatai összesítve meghaladják a 15 kilométert. Ez a szám még növekedhet, hiszen kutatása ma is zajlik. Régészetileg a 20. század elején Bella Lajos és Kadic Ottokár kezdte feltárni a felszíni üregeket, és sok egyéb mellett kimutatták az előember egykori jelenlétét is.

Aláereszkedve az ösvényre, már a PΩ jelzés jobb ága vezet át a Leány-barlanghoz. A vad sziklákat és gyökérkígyókat kerülgető csapás lépcsőbe torkollik, és az előzőnél első ránézésre kisebb barlangnyílásban végződik. Ennek bejáratánál szépen kirajzolódik a kibillent mészkőrétegek dőlésszöge, ami beljebb is látványos eredménnyel jár: egy felszínre nyíló kürtőnek köszönhetően feltárul a szerkezeti törések szerepe a járatképződésben. A víz ugyanis ezek repedéseiben hatol előre, közben lassan tágítja üregét - végeredményben a törések irányait követő járatok fejlődnek. A terem előtt szinte járdát építettek a barlangászok a meddőből, ennél azonban érdekesebb, hogy a szembenső, függőleges falon milyen gazdag mintázatot rajzolnak ki a hévizek (néhol patkó alakú, máshol gömbszerű) oldásformái. A Leány-barlang a Legénnyel összefüggő rendszert alkot - a kapcsolatot 1997-ben találták meg. Lejáratait a közeli, nehezen hozzáférhető lejtőkön térképezték fel: akadt köztük, amit a mélyből áramló, a havat elolvasztó levegő buktatott le, a Vacska-barlangot pedig egy vadmacskát követve lelték meg a kutatók.

Kőkemény szirtkémény

Az ösvényen visszatérünk a P jelzésre, amin jobbra nekiveselkedünk a meredek lejtőnek - nem csak a jelzés, hanem az út neve is Vörös egyébként. Bár a II. világháború végnapjaiban véres harcok zajlottak itt, az elnevezés a vörösagyagból ered. Szép, elegyes bükkös tekergőző gyökerei törik át a talajt, amint mélyutunk a szélárnyékban lerakódott lösz több méter vastag takarójába vág. Egy balkanyarral a Z+ jelzésre fordulunk, és gazdag cserjeszintű, áthatolhatatlan bükkszálerdőben kerülünk a Klastrom-szirtek mögé. Balunkon egyszer csak szétnyílik kissé a növényzet, és a Z▲ jelzés vékony törzsű fák közt talál utat a Kémény-szikla szirtjéhez. Szinte lépcsőn ostromoljuk meg a „mészkővárat", amiről bámulatos látvány tárul föl: túlfelén valósággal eltűnik a szikla, és függőleges kéményként tornyosul Klastrompuszta utcái fölé (innen a név). Döbbenetes, egyenes vonalú letörés jelöli ki a Pilis-tető, észak felé pedig a Kétágú-hegy oldalát - kis híján átmenet nélkül, elvágólagosan adják át helyüket a Pilis hegyei a Dorogi-medencének. Jól látszik a Gerecse vidéke, és a Budai-hegység hátai is feltűnnek.

Barlangokból kolostorba

A szemlélődés végeztével térjünk vissza a Z+ jelzésre, amin balra folytatjuk vándorlásunkat. Látványos, köves oldalban érkezünk meg a S jelzésre. Jobbra, rövid kitérővel elérhető a részben földbe bújtatott Kapisztrán-kunyhó, ami menedéket nyújthat egy nagyobb zuhé elől. Soron következő célpontunk viszont Klastrompuszta, amihez lefelé kell lendülnünk. Szűk, szurdoki elemekkel is tűzdelt völgyfőn ereszkedünk; az úton elteregetett lösz jelzi, hogy kiadós esők idején a turisták mellett a víz is itt talál utat magának a hegyek tövébe. A szirtek alatt érünk be a faluba - a főutca hátterében romantikus látványként rajzolódnak ki a lombtakarót áttörő sziklák, köztük korábbi kilátóhelyünk tömbje. A település legfontosabb pontja a hajdani pálos kolostor romegyüttese, melynek köveiben találkozik természet és emberi történelem. A 13. században Özséb esztergomi kanonok lemondott rangjáról és vagyonáról, majd remeteségbe vonult. Pilisi üregében ülve látomása támadt, minek hatására összegyűjtötte a közeli barlangok védett nyugalmát élvező remetéket, és a közösség alászállt a hegyről a forrásvíz mellé, hogy templomot emeljen. Később kolostort is létesített (innen a név: Klastrompuszta), mely a pápai elismerés után az egyetlen magyar rend, az Özséb vezette pálosok központja lett. Egészen a 14. század elejéig az is maradt (akkor a központ Budára került), végül 1526-ban feldúlták a törökök. Ezt követően a növényzet és az építkező lakosság szó szerint eltüntette a romokat, a feltárások pedig csak az 1960-as években kezdődtek meg.

Klastrompusztán menedékház is várta a turistákat egykor, ez ma nem működik. A Kéktúra (K jelzés) mutatja az utat a telepről kifelé; rajta először elhagyunk egy forrásházat, majd enyhe emelkedővel a hajdani legelők szélére gyalogolunk. Visszafordulva ismét feltűnik a Pilis-tető markáns letörése, az erdőből pedig kitüremkedik a Csévi-szirtek barlangokat rejtő, gigantikus mészkőbordája. Ellenirányban dombvidék hátterében kéklik a Gerecse, és viszonylag sokáig élvezhetjük a látványt, mielőtt átvágunk egy rövid erdősávon. Piliscsév határából még kiszúrhatjuk a Csévi-barlang sziklakiszögellését, végül rövid utcasétával elérjük a Hősök terét, ahol lezárul túránk.

Tipp


Minden tájékoztatás a védett területekről

Tömegközlekedéssel

Tömegközlekedéssel elérhető

  • A túra kezdő- és végpontja a Piliscsév, Hősök tere buszmegálló.

Megközelítés

  • A túra buszmegállóból indul, és oda is tér vissza.

Parkolás

  • Piliscséven a Hősök terén alakítottak ki parkolót.

Koordináták

DD
47.678741, 18.818107
DMS
47°40'43.5"N 18°49'05.2"E
UTM
34T 336236 5282900
w3w 
///menet.szikra.juhok
Navigáció Google Térképpel

A szerző által ajánlott kiadványok:

  • A Pilis és a Visegrádi-hegység turistakalauz

A szerző által javasolt térképek:

A régióról szóló kiadványok:

Mutass többet!

Felszerelés

Alapvető túrafelszerelés: bejáratott túracipő, az évszaknak megfelelő öltözet, ivóvíz, élelem. A navigáláshoz TERMÉSZETJÁRÓ app.


Kérdések és válaszok

Tedd fel az első kérdést!

Kérdeznél a szerzőtől?


Értékelések

5,0
(10)
Ferenczi István
2022-05-20 · Közösség
Rendkívül kalandos túra, a maximális pontszámot megérdemli! Az állóképesség és nehézség miatt én ezt inkább már jártasabb, edzettebb túrázóknak ajánlanám, jópár meredek emelkedőt tartalmaz, de ez hozzá tartozik ehhez a kalandhoz! Történelmi helyszínek, kalandos megközelítésű barlangok, pazar kilátások!
Mutass többet!
Mikor voltál a túrán? 2022-05-19
Kiss Agnes Anna
2022-03-15 · Közösség
Nagyon jó túra! Szép kilátókkal! Az elején sok a meredek szakasz! Az menjen, aki bírja:-)
Mutass többet!
Mikor voltál a túrán? 2022-03-15
Varga Orsolya
2022-03-06 · Közösség
Csodaszép túra, pazar látvánnyal a kilátópontokon🤩 a túraútvonal leírás abszolút pontos és követhető, köszönjük👍
Mutass többet!
Mikor voltál a túrán? 2022-03-06
Az összes értékelés mutatása

A közösség fényképei

+ 23

Állapot
nyitva
Értékelés
Nehézség
közepes
Hossz
12,5 km
Időtartam
4:10 óra
Szintemelkedés
622 m
Szintcsökkenés
622 m
Legmagasabb pont
530 m
Legalacsonyabb pont
182 m
Tömegközlekedéssel elérhető Körtúra Szakaszosan teljesíthető túra Szép kilátás Evés-ivás lehetőség Család- és gyerekbarát Kulturális/történelmi értékek Földtani érdekességek Növénytani érdekességek Tipp Egészséges környezet

Statisztika

  • Tartalmak
  • mutasd a képeket képek elrejtése
Funkciók
2D 3D
Utak és térképek
Hossz  km
Időtartam : óra
Szintemelkedés  m
Szintcsökkenés  m
Legmagasabb pont  m
Legalacsonyabb pont  m
Nagyításhoz vagy kicsinyítéshez húzd össze a nyilakat!
Logo emmi Logo agrar Logo bethlen Logo mol Logo otp