Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Galyatető Turistacentrum Gerecse50 A kéktúrázás napja
nyelv kiválasztása
Túra tervezése ide A túra másolása
Gyalogtúra ajánlott túra

Vulkántúra Ajnácskő körül

Gyalogtúra · Ajnácskői-hegység · nyitva
A tartalmat készítette:
Együttműködő szervezetek igazolt partner  A felfedezők választása 
  • Az Ajnácskő feletti felhagyott kaszálóréteken
    / Az Ajnácskő feletti felhagyott kaszálóréteken
    Fénykép: Szigeti Ferenc, Együttműködő szervezetek
  • / Úton a Zaboda-kő irányába
    Fénykép: Szigeti Ferenc, Együttműködő szervezetek
  • / Kilátás Ajnácskő és a Pogányvár felé a Zaboda-kő felől
    Fénykép: Szigeti Ferenc, Együttműködő szervezetek
  • / A Zaboda-kő sziklás hegyoldalán
    Fénykép: Szigeti Ferenc, Együttműködő szervezetek
  • / Gortva-puszta és a környező hegyek a Szárkőről
    Fénykép: Szigeti Ferenc, Együttműködő szervezetek
  • / A Szárkő fenséges bazaltoszlopai
    Fénykép: Szigeti Ferenc, Együttműködő szervezetek
  • / A Zaboda-kő (középen) a Szárkő tetejéről
    Fénykép: Szigeti Ferenc, Együttműködő szervezetek
  • / A Szárkő fenséges bazaltoszlopai
    Fénykép: Szigeti Ferenc, Együttműködő szervezetek
  • / A Ragács csúcsa alatt található exhalációs lyuk
    Fénykép: Szigeti Ferenc, Együttműködő szervezetek
  • / A vulkáni működés explozív jellegéről árulkodó, lyukacsos kő a Ragácson
    Fénykép: Szigeti Ferenc, Együttműködő szervezetek
  • / A Ragács tetején
    Fénykép: Szigeti Ferenc, Együttműködő szervezetek
  • / A Ragács egykori lávaömlésén a csúcs közelében
    Fénykép: Szigeti Ferenc, Együttműködő szervezetek
  • / Ereszkedés a Zaboda-kőről
    Fénykép: Szigeti Ferenc, Együttműködő szervezetek
  • / Kőkolosszusok a Zaboda-kő oldalában
    Fénykép: Szigeti Ferenc, Együttműködő szervezetek
  • / Ajnácskő, a Pogányvár, a Medves-fennsík és a Szilvás-kő a Ragácsról
    Fénykép: Szigeti Ferenc, Együttműködő szervezetek
  • / Ajnácskő szikláján
    Fénykép: Szigeti Ferenc, Együttműködő szervezetek
  • / Kilátás Ajnácskő várának egyetlen megmaradt ablakából
    Fénykép: Szigeti Ferenc, Együttműködő szervezetek
  • / Ajnácskő várában
    Fénykép: Szigeti Ferenc, Együttműködő szervezetek
  • / Árvalányhaj Ajnácskő szikláján
    Fénykép: Szigeti Ferenc, Együttműködő szervezetek
  • / Ajnácskő központja a Pogányvárral
    Fénykép: Szigeti Ferenc, Együttműködő szervezetek
m 600 500 400 300 200 14 12 10 8 6 4 2 km Ajnácskő: tündérvár a sziklacsúcson
Négy különleges és roppant látványos vulkánt mászunk meg Ajnácskő, a Nógrád-Gömöri bazaltvidék legszebb falva körül. Bazaltoszlopok, erdőrezervátumok, lávafolyások és kőtengerek kísérik kilátásban is gazdag utunkat.
nyitva
nehéz
Hossz 14,8 km
5:05 óra
774 m
756 m
A természeti és kulturális látnivalókban hihetetlenül gazdag Nógrád-Gömöri bazaltvidék szlovákiai oldalán, a táj különleges földtani és felszínalaktani értékeit központba állító Novohrad–Nógrád (határon átnyúló) Geopark területén járunk. Ez a legendákkal átszőtt vulkáni vidék 111 önállónak tekinthető bazaltkúpot, bazalttakarót, hasadék- és kürtőkitöltést rejt, amelyek többsége (76) ráadásul a mai Szlovákia területén található. Körtúránkat az egész vidék szimbólumának is tekinthető Ajnácskőn (szlovákul: Hajnáčka) kezdjük, amely neves földrajztudósunk, Hunfalvy János szerint ott található, „hol a történelem a mesével összefolyik”. Négy különleges, részben eltérő genetikájú, nagyon szép formakincsű vulkánt fedezünk fel a túra során: a falu közepén álló Ajnácskő egy kipreparálódott vulkáni kürtő, a Zaboda-kő (Zaboda, 468 m) egy lávaár maradványa, a Szárkő (Steblová Skala, 486 m) a környék talán legszebb bazaltoszlopait rejti, míg a mesebeli őserdővel övezett Ragács (Ragáč, 537 m) a geopark egyik legjelentősebb vulkáni szerkezete, ahol még egy ritka vulkáni barlangot is megcsodálhatunk.

A szerző tippje

  • A túrát mindenképpen érdemes a tágabb környék felfedezésével összekötni, megismerni a magyarországi, és különösen a szlovák oldalra eső legjellegzetesebb földtörténeti és kulturális helyszíneket (a szlovákiai oldalon ott van például az Ajnácskői csevicekút, a Bagolyvár Sőregen, a különleges román kori templom Almágyon, Mária-kút zarándokhelye Egyházasbást felett, és a közösségi erőből megújult Mogyorós-kút szintén Egyházasbást mellett).
Szigeti Ferenc profilképe
Szerző
Szigeti Ferenc
frissítve: 2021-08-26
Nehézség
nehéz
Technika
Állóképesség
Élmény
Táj
Legmagasabb pont
519 m
Legalacsonyabb pont
223 m
Ajánlott időszak
jan.
febr.
márc.
ápr.
máj.
jún.
júl.
aug.
szept.
okt.
nov.
dec.

Biztonsági előírások

  • A Szárkő és a Ragács oldalán vezető turistaösvények nagyon meredekek, kőgörgetegesek, ezért ügyeljünk lépéseinkre! 

Hasznos linkek és ötletek

  • A geopark honlapján további részletes információt kaphatunk az egyes helyszínekről. A geopark rendszeresen szervez vezetett sétákat, túrákat, érdemes a honlapon utánanézni ezeknek, s ha tehetjük, beregisztrálni. Maradandó élményben lesz részünk! 
  • Érdemes böngészni a Medvesalja magyar ajkú falvainak kulturális értékeit bemutató oldalt is.
  • A túra fokozottan védett helyszíneket érint, ahol az ösvényt elhagyni szigorúan tilos. Óvjuk, védjük a természet értékeit!

Kezdés

Ajnácskő, buszmegálló a település központjában (223 m)
Koordináták:
DD
48.216423, 19.952954
DMS
48°12'59.1"N 19°57'10.6"E
UTM
34U 422222 5340885
w3w 
///élelmes.igazgat.sütőtök

Végpont

Ajnácskő, buszmegálló a település központjában

Útleírás

Itiner:

  • A buszmegállóból a vár (Hrad Hajnáčka) felé indulunk a Z jelzésen.
  • Az utca jobb oldalán található romos kúriánál balra térünk a S jelzésre, s házak között kapaszkodunk fel a vár alá. Innen jelzetlen, széles sétaúton érjük el a várat, majd visszatérünk a jelzéshez.
  • A S jelzés kivezet a faluból, majd egyes helyeken nehezen követhető mezei és erdei utakon kanyarog fel a Zaboda-kőre (Zaboda).
  • A Zaboda-kőről a S jelzésen leereszkedünk egy nyeregbe (Pod Zabodu), ahol balra térünk a Z jelzésre.
  • A Z jelzésen felkapaszkodunk a Szárkő (Steblová Skala) tetejére, majd ugyanazon az úton visszatérünk a nyeregbe.
  • Z jelzést a másik irányba követve leereszkedünk az erdészeti műútra, amelyet keresztezve kapaszkodunk fel utolsó csúcsunk, a Ragács (Ragáč) irányába.
  • A hegygerincet elérve balról becsatlakozik a K jelzés. Itt jobbra térünk, s erős kaptatóval, a két jelzést (Z és K) követve hódítjuk meg a csúcsot.
  • A Ragács csúcsáról a Z jelzés vezet le bennünket először a már megismert erdészeti útra, majd azon végig vissza a faluba.

A túra részletes leírása:

Ajnácskőről a Zaboda-kőre

Ajnácskő – a közepén a már-már szürrealisztikus sziklaszirttel – ideális helyszíne a Nógrád-Gömöri bazaltvidék határon túli részeit bejáró túra kezdetének. A gyönyörű elhelyezkedésű falu központi része ezt a különleges sziklatűt öleli körbe, amelyhez természetesen legenda is kötődik, és amelyen egykoron - meglehetősen kalandos sorsú és hosszú ideig lakott – vár állott, amelynek azonban mára már csak csekély maradványai maradtak meg. Ami napjainkban látható, az egy vulkáni kürtő belseje a megszilárdult, kemény magmával (erózió által kipreparált kürtőkitöltés szaknyelven), amelyről a vulkáni törmelékszórás fázisában keletkezett, puhább anyagból álló kráter teljesen lepusztult az idők során.

A vár felé haladó utcán indulunk a Z jelzésen, de gyorsan átváltunk a vár kapujáig felkapaszkodó S jelzésre. A jelzés maga nem megy fel a várba, de érdemes megtenni ezt a pár perces kitérőt: Ajnácskő minden bizonnyal a Kárpát-medence egyik legfestőibb fekvésű falva, így felülről is pazar a panoráma, nem is beszélve a környező hegyek látképéről.

A legkorábbi adatok szerint IV. Béla a tatárjárás után 1247-ben adományozta az itteni földet Zólyomi Detre fia Mikónak, hogy egy alkalmas hegyen várat építtessen. Később a király hűtlenség miatt elkobozta tőle a várat és annak sorsa kézről-kézre járt a történelem zűrzavarában, miközben persze néha a török is betette lábát a várkapun. Az 1670-es években Ajnácskő őrsége a füleki vár állományába tartozott, s a szakirodalom szerint Ajnácskő vára épségben "átvészelte" Fülek 1682-es ostromát. Ettől kezdve hadászati jelentősége is megnőtt, később pedig a vár őrsége tevékenyen kivette részét a kurucok elleni harcból. 1703-ban azonban leégett az épület. Ennek ellenére az utolsó lakói, a Vay nővérek 1744-ben még lakták a várat, hiszen a Vécseyek után a vár felének örökösei voltak. Ők aztán ismeretlen időpontban elhagyták a várat, a lakatlan, egyre romló állapotú falak köveit pedig a környékbeli lakosság elhordta - így ma már leginkább csak a természetes erődítmény hatását keltő egykori kürtőkitöltést csodálhatjuk meg.

Visszatérve a S jelzésre még egy darabig a faluban haladunk, majd a házak közül egy éles jobb kanyarral ráfordulunk a Zaboda-kő irányába vezető mezei útra. Miközben hosszan emelkedünk mezei utakon (ezen a szakaszon jól jöhet a navigáció, a jelzés ugyanis nehezen követhető), érdemes néha hátrafordulni, mert a kibontakozó táj egyre festőibb lesz az alattunk fekvő Ajnácskővel, a mögötte található Pogánykővel, illetve a hátteret uraló Medves-fennsíkkal és Szilvás-kővel. A gyönyörű tölgyesbe lépve nemsokára el is érjük a Zaboda-kő legmagasabb szintű védettségét jelölő táblát, majd elénk tárulnak az egykor itt zajlott vulkánosságról tanúskodó kőkolosszusok, amelyek a csúcs túloldalán a leglátványosabbak. 

A Zaboda-kő geocsodái

A Zaboda-kő egy lávaár maradványa, amely a szomszédos Hegyes-kő vulkánjából ömlött ki. Ahhoz, hogy megértsük, mégis hogyan folyhatott a láva a hegy tetején, és miért nem a völgy felé vette az irányt, érdemes vulkanológus szemmel nézni a tájat. Amit ugyanis ma látunk, az lényegében egy negatív lenyomat: ami ma magas, az régen éppenséggel alacsony volt. Hatalmas, az Etnához hasonló rétegvulkánok itt nem működtek: az egykoron itt hullámzó tengerben leülepedett kőzetekre, illetve az azokban kialakult völgyekbe ömlött ki a bazalt. Mivel az így felszínre kerülő vulkáni kőzetek jóval ellenállóbbak voltak a környezetüknél, kevésbé pusztultak le (sőt, adott esetben a tektonikai mozgások során ki is emelkedtek), illetve megvédték a közvetlenül alattuk lévő üledékes összleteket is. Ezért is hívják a hasonló hegyeket tanúhegyeknek. A Zaboda-kőnél a lávaár egy része szintén lepusztult már, így alakult ki a Zaboda-kő apró „fennsíkja”, amelynek széleit – hasonlóan a szomszédos Pogányvárhoz - meredeken alázuhanó sziklafalak és vastag bazaltoszlopok alkotják. Főleg a hegy túloldalán levezető ösvény (még mindig a S jelzés) mentén nagyon látványosak az erdő csendjében álló, mohával benőtt, óriási sziklafalak.

A Szárkő bazaltoszlopain állva

A S jelzés hamarosan leér egy tisztásra (Pod Zabodu), ahol két oldalról becsatlakozik a Z jelzés. Ezen balra indulunk, hogy felfedezzük a Szárkő hihetetlenül látványos vulkáni formáit. A hosszan követett könnyed erdei útról a jelzés egy éles jobb kanyarral vág neki a csúcsnak. Az ösvény kifejezetten meredek és csúszós, ügyeljünk lépteinkre! Bal kéz felől feltűnnek a bazaltoszlopok, de először a csúcsot vegyük célba a nem kevésbé látványos panorámáért. Jól látszik innen a szomszédos Zaboda-kő és a Ragács, alattunk a Gortva-puszta házai láthatók, a háttérben a szlovák oldal legnagyobb bazalttömbje, a Bucsony, a horizontot pedig egyik irányban a Szlovák-érchegység vonulatai, másik oldalon a Mátra és a Bükk csipkézett teteje zárja.

A Szárkő látványos és meglehetősen elszigetelt csúcsa egy nagyobb kiemelkedésű vulkáni neck, azaz az erózió révén a felszínen kipreparálódott kürtő. Ennek látványos „lenyomatai” az akár 50 m magasságot is elérő, a csúcs környékén majdnem merőlegesen álló bazaltoszlopok, amelyek a kürtőben lassan kihűlve vették fel oszlopformájukat. A geopark tájékoztató füzete szerint ez a vulkáni kürtő egy kb. 150 m átmérőjű kráterbe torkollott bele, amelyet bazaltláva töltött ki, s amely kifolyt lávaár maradványai megtalálhatók a főcsúcs környékén. A hegytetőn és a bazaltoszlopok környékén óvatosan mozogjunk a nagy mélységek fölött! Ha kigyönyörködtük magunkat, akkor vissza kell térnünk a Z jelzésen a már ismert tisztásra (Pod Zabodu), hogy bevegyük a negyedik, talán legszebb vulkáni erődöt, a Ragácsot.

A Ragács őserdejében

A tisztást a Z jelzésen a másik irányba elhagyva gyorsan elérjük az Ajnácskő felől érkező erdészeti műutat, amelyet keresztezünk, és rögtön neki is vágunk a Ragács tömbjének. A Z jelzés a hegygerincen (Pod Deravym cerom) a K jelzésbe csatlakozik, amelyen jobbra fordulva, további kaptatóval érjük el a látványos csúcsot. A Ragács más, ahogy ez a kevésbé szakavatott szemnek is feltűnhet. Nemcsak azért, mert itt nagyobbak a sziklák, hanem azért is, mert más az anyaguk, a textúrájuk. A Ragács csúcsát salakkúp alkotja összesült bombákkal, salakkal és lávafoszlányokkal. A Ragács egykori tevékenysége közelebb áll az általános tűzhányó-képhez. Nagyon könnyen találhatunk itt olyan lyukacsos, ezért meglehetősen könnyű, fekete köveket, amelyeket megvizsgálva egyértelmű, hogy azok a levegőbe repült, gázzal és levegővel átjárt láva megszilárdulásával jöttek létre (ezért könnyűek). De a jóval nagyobb sziklák, az ún. vulkáni bombák is lyukacsosak a hegytető környékén, ami szintén a láva magas gáztartalmáról és a vulkánosság explozív jellegéről tanúskodik.

A heves vulkáni folyamatok eredménye a Ragács látványos, mintegy 9 méter mély, függőleges exhalációs kürtője is közvetlenül a csúcs alatt. Ezek az exhalációs barlangok és üregek úgy jöttek létre, hogy mind a vulkán törmelékszórásos fázisában, mind a posztvulkáni fázisban folytatódtak a forró oldatokat és gőzöket, gázokat produkáló kifúvások, amelyek később sok esetben járható méretű, hengeres csatornákat hagytak maguk után a még képlékeny kőzetben (a kihűlő lávában megrekedt gázbuborékok lenyomatait látjuk ma). A Ragácsról nem csak a Novohrad-Nógrád Geopark határon túli részét, de a vadregényes Vajdavár-Medves-vidéket is szépen belátjuk. A Ragács alatt nagyon látványosak a törmelékes lejtők is. Ezek nemcsak tovább emelik az itt található érintetlen őserdő misztikus hangulatát, de arról is árulkodnak, hogy a vulkánból tekintélyes lávaár hömpölygött le egykoron.

A Ragács tetejéről egy újabb Z jelzés kanyarog meglehetősen meredeken lefelé az egyszer már keresztezett erdészeti műútig, majd ezt balra követve ereszkedik vissza a faluba, Ajnácskőre.

Tipp


Minden tájékoztatás a védett területekről

Tömegközlekedéssel

Tömegközlekedéssel elérhető

  • A túra kiindulópontja az Ajnácskő központjában található buszmegálló, ahova Fülek felől érkeznek a buszok.

Megközelítés

  • A túra a buszmegállóból indul, majd ugyanoda érkezik vissza.

Parkolás

  • Ajnácskőn a KRESZ szabályai szerint tudunk parkolni, a vár alatt pedig egy kisebb, kiépített parkolót találunk.

Koordináták

DD
48.216423, 19.952954
DMS
48°12'59.1"N 19°57'10.6"E
UTM
34U 422222 5340885
w3w 
///élelmes.igazgat.sütőtök
Navigáció Google Térképpel

A szerző által ajánlott kiadványok:

  • A tágabb terület, a történelmi Bolhád területén fellelhető jeles kövekről, regélő helyekről szóló „Tájban élő eredetmondák” kiadvány (Bükki Nemzeti Park) további érdekességeket tár fel a földtani értékekhez kapcsolódó hiedelmekről, mondákról.

A szerző által javasolt térképek:

  • VKÚ Harmanec térképek közül a Cerová vrchovina, Losonc turistatérkép (HM 141).

Felszerelés

  • Alapvető túrafelszerelés: bakancs, az évszaknak megfelelő öltözet, ivóvíz, élelem. A navigáláshoz Természetjáró app és turistatérkép. 

Kérdések és válaszok

Tedd fel az első kérdést!

Kérdeznél a szerzőtől?


Értékelések

Írd meg az első hozzászólást!

Legyél te az első hozzászóló!


A közösség fényképei


Állapot
nyitva
Nehézség
nehéz
Hossz
14,8 km
Időtartam
5:05 óra
Szintemelkedés
774 m
Szintcsökkenés
756 m
Tömegközlekedéssel elérhető Körtúra Szép kilátás Kulturális/történelmi értékek Földtani érdekességek Csúcstúra Kutyabarát Egészséges környezet

Statisztika

  • Tartalmak
  • mutasd a képeket képek elrejtése
Funkciók
2D 3D
Utak és térképek
Időtartam : óra
Hossz  km
Szintemelkedés  m
Szintcsökkenés  m
Legmagasabb pont  m
Legalacsonyabb pont  m
Nagyításhoz vagy kicsinyítéshez húzd össze a nyilakat!
Logo emmi Logo agrar Logo bethlen Logo mol Logo otp