Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ MTSZ térképportál Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Gerecse50 A kéktúrázás napja
nyelv kiválasztása
Túra tervezése ide A túra másolása
Gyalogtúra ajánlott túra

A Pogányvárba fel, a Bagolyvárba le

Gyalogtúra · Ajnácskői-hegység · nyitva
A tartalmat készítette:
Magyar Természetjáró Szövetség igazolt partner  A felfedezők választása 
  • Kapaszkodás a Pogányvár felé az Ajnácskő feletti hegygerincen
    Kapaszkodás a Pogányvár felé az Ajnácskő feletti hegygerincen
    Fénykép: Szigeti Ferenc, Magyar Természetjáró Szövetség
m 700 600 500 400 300 200 100 14 12 10 8 6 4 2 km Ajnácskő: tündérvár a sziklacsúcson A Bagolyvár (Soví Hrad)

A Novohrad-Nógrád Geopark határon túli részének legszebb településéről, Ajnácskőről (Hajnáčka) először a fantasztikus panorámájáról és szikláiról nevezetes Pogányvárba (Pohanský Hrad) kapaszkodunk fel, majd Sőregre (Šurice) ereszkedünk, hogy a túrát a különleges Bagolyvár (Soví hrad) meghódításával fejezzük be.

nyitva
közepes
Hossz 15,1 km
4:30 óra
419 m
413 m
581 m
220 m

A Novohrad-Nógrád Geopark határon túli részének legszebb településéről, Ajnácskőről (Hajnáčka) először a Pogányvár oldalkúpjára, a fantasztikus panorámájáról híres Tilicsre kapaszkodunk fel. Megcsodáljuk az Ajnácskő mögötti, látványos vulkáni kúpok sorozatát, de a magyarlakta Medvesalja szelídebb lankáit is. Következő megállónk a Medves-fennsík kisebb testvérének is tekinthető Pogányvár platója, ahol nem találhatók kőbányák, a hegy ezért a legeredetibb formában őrizte meg a vulkánosság mára erodált formáit. Hosszabb erdei gyaloglást követően érünk Sőregre, ahol a falu felett mintegy 84 méterrel kiemelkedő sziklatű, a Bagolyvár utunk utolsó látványossága. A szikla Somoskő, Salgó és Ajnácskő „testvére”, ugyanis ez is egy vulkáni kürtőkitöltés, amelynek tufagyűrűje már lepusztult, s hasonlóan a többi sziklához ezen a sziklatűn is vár állott egykoron, nem is akármilyen: a még a tatároknak is ellenálló Dánoskő vára.

A szerző tippje

  • Fedezzük fel a határon átnyúló Novohrad-Nógrád Geopark felvidéki oldalát! Különösen, mivel az ún. Nógrád-Gömöri bazaltvidék mintegy száz, önállónak tekinthető bazaltformációjának (bazaltkúp, bazalttakaró, hasadék- és kürtőkitöltés) nagy része itt található. Töltsünk el egy hétvégét Ajnácskőn vagy a Medvesalja valamely településén, és ismerjük meg ezt a talán még hazai párjánál is kevésbé ismert, legendákkal és geológiával átszőtt egyedi tájat!
  • Tematikus oldalunkon még több szlovákiai túra közül válogathatsz.
Szigeti Ferenc profilképe
Szerző
Szigeti Ferenc
frissítve: 2022-11-15
Nehézség
közepes
Technika
Állóképesség
Élmény
Táj
Legmagasabb pont
581 m
Legalacsonyabb pont
220 m
Ajánlott időszak
jan.
febr.
márc.
ápr.
máj.
jún.
júl.
aug.
szept.
okt.
nov.
dec.

Úttípusok

Földút 67,67%Ösvény 21,37%Utca 10,95%
Földút
10,2 km
Ösvény
3,2 km
Utca
1,7 km
Szintprofil megjelenítése

Biztonsági előírások

  • Mind a Pogányvár, mind a Bagolyvár teteje erősen kitett; óvatosan mozogjunk a sziklákon!

Hasznos linkek és ötletek

  • Ezen a geológiai, kulturális és történelmi értékekben hihetetlenül gazdag vidéken jött létre hazánk második, a táj különleges földtani és felszínalaktani értékeit központba állító ún. geoparkja, amely ráadásul határon átívelő kezdeményezés (Novohrad–Nógrád Geopark). Egy geoparkban számos olyan földtani, felszínalaktani értéket találunk, amelynek nem csupán tudományos és oktatási jelentősége van, de ritkasága, vagy pusztán esztétikai értéke miatt ökoturisztikai vonzerővel is bír. Tökéletes példája ennek Salgótarján és Fülek tágabb környéke, ahol nemcsak a szén- és kőbányászat múltját ismerhetjük meg, de világszinten is egyedülálló kürtőkitöltéseket és vulkáni kúpokat tanulmányozhatunk testközelből. A geopark honlapján további részletes információt kaphatunk az egyes helyszínekről, de tájékozódhatunk a vezetett túrákról is.
  • Indulás előtt érdemes a részletes időjárási előrejelzést is csekkolni valamelyik szlovák nyelvű oldalon. Ehhez a szlovákul időjárás-előrejelzést jelentő predpoveď počasia (vagy predpoved pocasia) kifejezést és a felkeresni kívánt terület vagy csúcs szlovák nevét kell beírnunk a keresőbe. (A fordításhoz használjunk Google Chrome böngészőt.)

  • Jól használható és megbízható az angol nyelvű mountain-forecast.com oldal is, amelyen csúcsok időjárásáról tájékozódhatunk néhány órás, folyamatosan frissülő bontásban.

  • A túrát legegyszerűbben a Kárpátok egészét és annak turistaútjait is tartalmazó Természetjáró appban követhetjük.

Kezdés

Ajnácskő, buszmegálló a település központjában (223 m)
Koordináták:
DD
48.216435, 19.952937
DMS
48°12'59.2"N 19°57'10.6"E
UTM
34U 422221 5340886
w3w 
///leragad.hallomás.szél
Mutasd a térképen

Végpont

Ajnácskő, vasútállomás

Útleírás

Itiner

  • Ajnácskő (Hajnáčka) központjából a Z jelzésen indulunk el a főúton, Almágy (Gemerský Jablonec) felé. Átkelünk a hídon, és rögtön jobbra fordulunk.
  • A Z jelzés a baloldalon található utolsó ház mögött kanyarodik be egy mezei útra.
  • Pár lépést követően a Z jelzés a jobb oldali mezei utat követi, s nekivág a kapaszkodónak, s ezen a hegygerincen éri el az erdőt.
  • Rövid, jelzett kitérőt teszünk a Z▲ jelzésen a gyönyörű panorámájáról nevezetes Tilics (Tilič) oldalkúpjára.
  • A Pogányvár (Pohanský Hrad) bazaltfennsíkjának peremére megérkezve a P jelzésen folytatjuk utunkat.
  • Átvágunk a kis fennsíkon, majd megérkezünk a plató túlsó oldalán található kilátóponthoz.
  • A Pogányvárról hosszan ereszkedünk a P jelzésen, majd a Monosza (Monica) nyeregben a völgybe induló S jelzésre váltunk.
  • Széles, gépekkel járt erdei úton ereszkedünk le Sőregre (Šurice); az úton már messziről látható a falu impozáns sziklatornya, a Bagolyvár (Soví hrad).
  • A S jelzésen kitérőt teszünk, és megmásszuk a Bagolyvárat.
  • Visszatérve a főutcára először a S, majd a Z jelzést követve sétálunk be Ajnácskő vasútállomására.

A túra részletes leírása

A Pogányvár bazalttakaróján

Ajnácskő központját elhagyva igazi időutazás veszi kezdetét: először hamisíthatatlan szlovák falusi miliőben, egyemeletes panelkockák között koptatjuk az aszfaltot, majd a „legmodernebb”, mediterrán hangulatú házak között hagyjuk el az egyébként fantasztikus fekvésű települést a Z jelzést követve. A mezei úton a Tilics (Tilič) felé vezető gerincen haladunk, s mögöttünk egyre jobban kinyílik a táj. Mielőtt belépnénk az erdőbe, feltétlenül nézzünk is hátra: talán innen nyílik a legmegkapóbb látkép Ajnácskőre (Hajnáčka), amely neves földrajztudósunk, Hunfalvy János szerint ott található, „hol a történelem a mesével összefolyik”. A falu közepén álló sziklatű egy kipreparálódott vulkáni kürtőkitöltés, amelyről a vulkáni törmelékszórás fázisában keletkezett, puhább anyagból álló kráter teljesen lepusztult már az idők során. Az impozáns sziklán valaha – meglepően sokáig, 1744-ig lakott - vár is állt, de ennek ma már csak egy-egy részletét lehet kivenni a természetes sziklák között.

Az erdőbe belépve tábla jelzi hamarosan, hogy beértünk a legvédettebb, legmagasabb besorolású Pogányvár Nemzeti Természeti Rezervátum 223,35 hektáros szentélyébe. Az erős kaptatót érdemes megszakítani egy rövid, pár perces kitérővel a Tilics (Tilič) vulkáni kúpjára (Z▲). Fotósok kedvelt helyszíne ez a kis oldalkúp, ugyanis az év bizonyos szakaszában pont Ajnácskő fölött kel fel a nap, káprázatos fényekbe borítva a különleges települést. Amúgy geológiai szemmel nézve is érdekes ez a kis kúp: amikor már a Pogányvár alatti magmakamrából feltörő láva járatai eltömődtek, akkor az ajnácskői oldalon kezdett el működni egy kisebb vulkán. Ez volt a mai Tilics, amelynek erejéből azonban már nem tellett arra, hogy lávát ömlesszen a felszínre, az még a kiömlés előtt megszilárdult a kürtőben. A Tilics tetejéről jól látszanak az Ajnácskő mögötti vulkáni kúpok: a Ragács (Ragáč, 537 m), a Zaboda-kő (Zaboda, 468 m) és a Szárkő (Steblová Skala, 486 m), de páratlan látképet kapunk a magyarlakta Medvesalja településeire, s kivehető Almágy különleges, a táj felett őrködő román kori temploma is.

A Z jelzés látványosan, sziklák között kanyarogva éri el végül a Pogányvár platóját. A peremen található, táblával jelölt elágazástól a P jelzésre váltunk. Keresztezzük az egykoron legeltetett, mára erősen becserjésedett fennsíkot, majd elérjük a kis fennsík túloldalán található látványos bazaltsziklákat. A Pogányvár (578 m) a környék egyik legrégebbi vulkánjának számít a maga 4,7 millió évével. Az egykori kürtőből mintegy 600x800 méteres területre folyt ki a láva, amely egyes helyeken a 30 méteres vastagságot is eléri. A Medves-fennsík kistestvérének tekinthető bazaltfennsíkon nem találhatók kőbányák, alakzatai a legeredetibb formában őrizték meg a vulkánosság és az azt követő lepusztulás folyamatát. A Pogányvár kilátópontjáról, a bazaltsziklák tetejéről valóban gyönyörű panoráma nyílik a Medves-fennsíkra, továbbá az alatta elhelyezkedő medvesaljai falvakra: Óbást, Újbást, Vecseklő, Tajti, Hidegkút, Bakóháza és a magyarországi Cered. A távolban jól kirajzolódik a geoparkhoz tartozó Szilvás-kő tömbje, míg a horizontot az innen monumentálisnak ható Mátra és Bükk zárja.

A Pogányvár egyik legnagyobb földtörténeti érdekessége ugyanakkor alattunk, a sziklák között rejtőzik. Az egykori völgyeket kitöltő lávafolyamok később tektonikus mozgások eredményeképpen kiemelkedtek, s az így létrejövő hegyek széléről a puhább, üledékes kőzeteket idővel elmosta az erózió. A fennsík peremére kerülő vulkáni kőzetben pedig repedések jöttek létre, amelyek mentén a szélső tömbök lecsúsztak és ledőltek a meredek lejtőn. Hasonlóan a Balaton-felvidék bazaltorgonáihoz, a látványos peremszéli sziklaalakzatok alatt itt is hatalmas kőtengerek maradtak fent, a lecsúszó oszlopok között pedig hasadékbarlangok jöttek létre. Nem is akármilyenek! A Pogányvárnál 31 (!) felmért, nem karsztos barlang található, köztük Szlovákia második leghosszabb nem karsztos barlangjával, a 182 méteres Oszlopos-barlanggal (egyik barlang sem látogatható).

A környék sok esetben bizarr formájú szikláit a nép gyakran illette nevekkel, s a helyi hagyomány sokszor természetfölötti lények vagy emberek „kővé válásával” magyarázta a sziklák formáját és eredetét. A lábunk alatt látható, kiemelkedő sziklát Ördög János sziklának nevezik, s az ún. „ördögtornyok” közül ez az egyik legismertebb. A helyiek régen úgy tartották, hogy a keresztény hódítók elől a fennsíkon bujdosó pogányok faragták ki a hegy oldalából a sziklaalakzatot, és kultikus tisztelettel imádták azt. Néprajzi gyűjtések szerint a szikla fejét állítólag egy környékbeli lakos robbantotta le.

A sziklákat elhagyva a P jelzés még egy rövid ideig a peremet követi, majd betér az erdőbe és jól követhető szekérutakon hosszan ereszkedik egy kisebb nyeregig. Innen egy enyhén lejtő szintúton gyalogolva érkezünk meg a S jelzés elágazásába. A S jelzés erdészeti járművekkel is járt úton ereszkedik le a széles völgybe Sőreg felé.

A Bagolyvár legendákkal átszőtt tornyában

A zömében magyarok által lakott Sőreg (Šurice) felett áll egy 84 méter magasan kiemelkedő sziklatű, a Bagolyvár (Soví hrad), amelyet a Pogányvárról ereszkedve már messziről láthatunk. A látványos szikla Somoskő, Salgó és Ajnácskő „testvére”, ugyanis ez is egy vulkáni kürtőkitöltés (diatréma), amelynek tufagyűrűje már lepusztult. Hasonlóan a többi sziklához, ezen a sziklatűn is vár állott egykoron: Dánoskő vára, amely még a tatároknak is ellenállt.

A falu főutcájáról tábla jelzi a Bagolyvárat, a szikla alatti pihenőtől pedig a S jelzés ösvénye a magaslatot megkerülve kapaszkodik fel a szikla aljába. A fantasztikus kilátást az ösvény végéből is élvezhetjük, a szikla tetejére felmászni viszont veszélyes mutatvány. A hely nagyon látványos, ugyanis a 285 méter tengerszint feletti magasságot elérő sziklaszirt falai a falu felől nézve lényegében függőlegesek, és nem mellesleg tökéletes metszetét adják a több millió évvel ezelőtt történt földtörténeti eseményeknek. A zömében vulkáni törmelékből (finomszemcsés vulkáni hamuból, vastagszemcsés tufából, tufabreccsából és vulkáni bombákból) álló sziklát nyolc darab bazalt benyomulás (telér) szabdalja át, amelyek ily módon a kevésbé ellenálló tufát megvédték a lepusztulástól. Az 1964 óta fokozottan védett terület természetesen a geológusok paradicsoma, a kipreparálódott csúcsról már 1865-ben tanulmányt írtak.

Egykoron ezen a sziklatűn is vár állott (Dánoskő vára), amelyet az 1241-es tatárjárás során a helyiek saját költségükön megerősítettek, és így sikeresen ellenálltak a tatárok támadásának. Ez hatalmas szó volt akkoriban, mint tudjuk azt a történelemből. Hősies cselekedetükért IV. Béla király 1245-ben a várvédőknek nemesi rangot adott. Ebben az időszakban keletkezhetett a legjelentősebb emberi beavatkozás is a sziklán: egy kb. három méter átmérőjű és hat méter mély víztartály, amelyet a szikla legmagasabb platóján véstek ki a várvédők vízellátásának biztosítására. A szikláról gyönyörű kilátást kapunk a Pogányvárra és a szomszédos Monoszára, a szikla aljában elterülő falura, valamint a geopark felvidéki oldalának többi, kevésbé markáns hegyhátaira.

Ezzel a látképpel búcsúzunk, ugyanis visszatérve a falu főutcájára, a S, majd a Z jelzéseket követve gyorsan el is jutunk túránk végpontjára, Ajnácskő vasútállomására.

Tipp


Minden tájékoztatás a védett területekről

Tömegközlekedéssel

Tömegközlekedéssel elérhető

Amennyiben Szlovákiában tömegközlekedünk, az itt elérhető oldalon kereshetünk utazási lehetőségeket és menetrendeket. A menetrendi oldal angolul is használható app formájában Cestovné poriadky CP néven tölthető le okostelefonra.

  • A túra kiindulópontja az Ajnácskő központjában található Hajnáčka, Jednota buszmegálló, aminek többnyire Fülekkel (Fiľakovo) van buszos összeköttetése. De járnak buszok a magyar határ melletti Tajti (Tachty) faluba is, ahonnan rövid sétával át lehet kelni Ceredre, ahol már a magyarországi buszhálózatra szállhatunk át.
  • A túra Ajnácskő vasútállomásán (Hajnáčka, Železničná Stanica), külterületen fejeződik be, ahonnan a Fülek (Fiľakovo) irányából érkező helyközi buszjáratokkal juthatunk vissza Ajnácskő központjába, vonattal és busszal pedig Fülekre.

Megközelítés

  • A túra a buszmegállóból indul, majd a vasútállomáson ér véget.

Parkolás

  • Ajnácskőn a KRESZ szabályai szerint tudunk parkolni, a vár alatt kisebb parkolót találunk.
  • A vasútállomásnál is hagyhatjuk az autút, ahonnan busszal utazhatunk be a faluba, a túra kezdőpontjára.

Koordináták

DD
48.216435, 19.952937
DMS
48°12'59.2"N 19°57'10.6"E
UTM
34U 422221 5340886
w3w 
///leragad.hallomás.szél
Navigáció Google Térképpel

A szerző által ajánlott kiadványok:

  • E különleges tájegységünk földtani és kulturális értékeit a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság által kiadott A Karancs-Medves és a Cseres-hegység Tájvédelmi Körzet című kiadványából ismerhetjük meg részletesen.

A szerző által javasolt térképek:

  • A túra nyomvonalát a VKÚ Harmanec kiadó 141. számú térképe (Cerová vrchovina – Lučenec) tartalmazza. A kiadó térképei több magyarországi térképboltban is kaphatók.

Felszerelés

  • Alapvető túrafelszerelés: bakancs, az évszaknak megfelelő öltözet, ivóvíz, élelem. A navigáláshoz Természetjáró app és turistatérkép.

Kérdések és válaszok

Tedd fel az első kérdést!

Kérdeznél a szerzőtől?


Értékelések

Írd meg az első hozzászólást!

Legyél te az első hozzászóló!


A közösség fényképei


Állapot
nyitva
Nehézség
közepes
Hossz
15,1 km
Időtartam
4:30 óra
Szintemelkedés
419 m
Szintcsökkenés
413 m
Legmagasabb pont
581 m
Legalacsonyabb pont
220 m
Tömegközlekedéssel elérhető Egyirányú túra Szép kilátás Kulturális/történelmi értékek Földtani érdekességek Csúcstúra Kutyabarát Egészséges környezet

Statisztika

  • Tartalmak
  • mutasd a képeket képek elrejtése
Funkciók
2D 3D
Utak és térképek
  • 2 Útpontok
  • 2 Útpontok
Hossz  km
Időtartam : óra
Szintemelkedés  m
Szintcsökkenés  m
Legmagasabb pont  m
Legalacsonyabb pont  m
Nagyításhoz vagy kicsinyítéshez húzd össze a nyilakat!
Logo hm Logo agrar Logo bethlen Logo mol Logo otp