Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Galyatető Turistacentrum Gerecse50 A kéktúrázás napja
nyelv kiválasztása
Túra tervezése ide A túra másolása
Gyalogtúra ajánlott túra

Túra a szentgotthárdi apátság erdejében, a vendek szórványtelepülésein

Gyalogtúra · Vasi-Hegyhát · nyitva
A tartalmat készítette:
Magyar Természetjáró Szövetség igazolt partner  A felfedezők választása 
  • A régi szekérút Farkasfa és Orfalu között a Huszászi-patak ligetes völgyében
    / A régi szekérút Farkasfa és Orfalu között a Huszászi-patak ligetes völgyében
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Hársas-tó gátján, az árvízvédelem közjóléti alkotásán vezet a Mária-út
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Hársas-tó felső végénél szabadstrandon fürödhetünk
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Hársas-tó az erdők ölén, Máriafalu felett
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Apátistvánfalva központja a kaszálók felett
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Takaros téglaház Farkasfa határában, ahol páfrányból van a kerítés
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az orfalui harangláb a szórványtelepülés központjában
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A szekérút a Zsida-patak völgyében a Vendvidék belsejébe vezet
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Jellegzetes vendvidéki vadvirágos rét tavasz végén, Farkasfa határában
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Széleslevelű ujjaskosbor a Huszászi patak forrásvidéki láprétjén
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Zöldes sarkvirág
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Karácsonyfaültetvény Zsidahegyen
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Farkasfa harnaglábja a faluközpontban
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Orfaluról aszfaltút és a faluszéli porta kutyája vezet át Farkasfára
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
m 350 300 250 200 22 20 18 16 14 12 10 8 6 4 2 km Hársas-tó
Remek erdei körtúra a Vendvidék keleti szélén, az Őrségi Nemzeti Park szívében. Az útvonalon a magyarországi szlovén tájhasználatra jellemző tanyák tarkította ligetes, kaszálórétes szórványtelepüléseket érintünk, köztük pedig összefüggő erdőségekben, vadban gazdag ligetes patakvölgyekben túrázunk.
nyitva
közepes
Hossz 22,1 km
5:55 óra
333 m
336 m

Hazánk ezen félreeső szegletében a különösen nehéz gazdálkodási feltételek gyönyörű tájképet hagytak örökül a Rába és a Kerka közötti dombokon. A hagyományos életvitel harmóniát alkot az épített és természetes környezet között, idilli hangulattal kapcsolódik a tanyák körüli kaszálók, láprétek füzére az erdőkkel és patakparti mocsarakkal. A vidék lakott területei a múlt században még búzamezőkkel övezett, gyarapodó települések voltak. Az elvándorlás, a mezőgazdasági munka nehézségei miatt mára az egykori szántókat visszahódította a természet, erdők és kaszálók váltakoznak a szubalpin klímán.

Ez a nehezen megközelíthető vidék nem csak Magyarország és Szlovénia határvidéke, de a szlovén identitású vendek és a tősgyökeres magyarok lakta Őrség közötti határmezsgye. Valójában a Rába, a Zala és a Dráva folyók vízválasztója is itt található. A mocsaras Fekete-tóból eredve Farkasfa és Orfalu határából már Szalafő és Őriszentpéter felé, a Balatonba folyik a Zala, míg a Huszászi-patak Orfaluban eredve és Farkasfán átvágva a Rábába siet, de a szlovén oldalon, az Orfaluval szomszédos Dolány és Kerkafő vizei Kerkaként egyesülve a Murába és a Drávába folynak. Itt válik el tehát a nyugati országrész három nagy folyójának vízrendszere - nem csoda, ha ez a vidék mindig is határvidéknek, nemzetek választóvonalának számított.

A szerző tippje

  • A túra több ponton rövidíthető, módosítható, így kiszállhatunk Apátistvánfalván, Orfaluban és Farkasfán is (ezzel 9, 12 vagy 17 kilométeresre redukálhatjuk a távot).
  • A rókagomba tanösvénybe is becsatlakozhatunk néhány extra kilométerrel, ha felsétálunk Apátistvánfalva központjába, így a Hársas-patak forrásterületét és a határ menti területeket is felfedezhetjük.
Német-Bucsi Attila profilképe
Szerző
Német-Bucsi Attila
frissítve: 2021-06-26
Nehézség
közepes
Technika
Állóképesség
Élmény
Táj
Legmagasabb pont
333 m
Legalacsonyabb pont
234 m
Ajánlott időszak
jan.
febr.
márc.
ápr.
máj.
jún.
júl.
aug.
szept.
okt.
nov.
dec.

Biztonsági előírások

  • Mindenképp vigyünk magunkkal működő navigációt, de legalább térképet, és tartsuk figyelemmel utunkat. Bár a túra nagy része jelzéseken halad, és az Orfalu, Farkasfa közötti átvezető is könnyen követhető a Huszászi-patak völgyében komótosan ereszkedve, az eltévedést érdemes biztonsággal megelőzni itt a határmenti vidéken. A Természetjáró app segítségével biztonságosan navigálhatunk a telefonunkon.

Kezdés

Szentgotthárd, Hársas-tó buszmegálló (237 m)
Koordináták:
DD
46.939055, 16.314257
DMS
46°56'20.6"N 16°18'51.3"E
UTM
33T 600030 5199229
w3w 
///illik.szertár.kollázs

Végpont

Szentgotthárd, Hársas-tó buszmegálló

Útleírás

Itiner:

  • A Hársas-tótól a Z jelzésen megyünk át Zsida településrészre.
  • Szentgotthárd, Zsida településrészről a P jelzésen megyünk át Zsidahegyre és a Zsida-patak forrásvidékére.
  • A Zsida-pataktól a P+ jelzés vezet át Apátistvánfalva határába és az Orfalu, keresztfa buszmegállóba.
  • Orfaluba jelzetlen aszfaltúton érkezünk, amin folytatjuk tovább Farkasfa irányába a Huszászi-patak völgyében.
  • A Huszászi-patak völgyét követve jelzetlen szekérúton érünk át Farkasfára, amit a P, majd a Z jelzés mentén keresztezünk.
  • Farkasfa határából a Z jelzés vezet vissza a kiindulópontunkhoz, a Szentgotthárd, Hársas-tó megállóhelyhez.

A túráról részletesen

Szentgotthárd határában, a Hársas-tónál és Zsidahegyen

A Hársas-tó keleti partján indulunk a Z jelzésen, tölgyfaligetes parkerdőben. A völgyzáró gátat a '80-as években alakították ki, amivel a Hársas-patak vízjárását szabályozták. A tavat a terület erdészéről, Hárs Józsefről nevezték el, partját különben is tölgyesek és fenyvesek szegélyezik. A víztározó üdülő- és horgászparadicsommá vált, a tó végében szabadstrandon fürödhetünk a sűrű erdőkkel fedett dombok között. A nádassal, vizililiommal szegélyezett partvonal melletti sétányon, idilli környezetben hangolódunk az Őrségi Nemzeti Parkhoz, a Rába-völgy, a Vendvidék és az Őrség határvidékéhez.

A tó végén mocsaras égerligetben keresztezzük a patakot egy fahídon, és indítjuk a dombhátak közötti hullámvasutazást. Irtások között kapaszkodunk ki a Hársas-patak völgyéből Szentgotthárd irányába. A várost csak érintjük Zsida településrész szélén, ahol a Z jelzésről átpártolunk a P jelzésre. Az erdőszéli kertvárosi üdülőövezetet és a Zsida-patakot keresztezve házak között kapaszkodunk fel az erdővel körbevett Zsidahegyre. Ez a település feletti dombhátat elfoglaló kertváros, ami a meredek domboldallal elkülönül a településtől, a nyugati megyék dombvidékének jellemzője. Szinte minden településhez tartozik hasonló gyümölcsösökkel és szőlővel beültetett terület, ami alapvetően a gazdálkodás egy kényszeredett formája volt a mocsaras patakvölgyekkel behálózott, meredek domboldalakkal határolt, nehezen művelhető vidéken. Zsidahegyen főként már lakóházakat találunk, a város közelsége lakóövezetté emelte a régi "szőlőhegyet". Hamar visszatérünk a sűrű erdőbe, ahol ismét leereszkedünk a Zsida-patak völgyébe, de már fentebbi folyásánál. Füzes, égeres erdőben keresztezzük a mocsaras patakvölgyet, buja növényzet burjánzik a mindig nedves völgytalpon. A bozótos, csalitos terület szemmel láthatóan kedvez a vadállománynak, minden feltétel adott a jóllétükhöz. Vadászlesekkel is sűrűn hintett az út széle. Érdemes csendben mozogni itt a patakvölgyben, hogy szarvassal, őzzel találkozzunk. 

Belépő a Vendvidékre Apátistvánfalva és Orfalu tanyái mentén

Míg a P jelzés a patakvölgyben folytatja útját, mi ismét meghódítunk egy dombhátat a következő vendvidéki település eléréséhez, immár a P+ jelzést követve. A túloldalon szellősen egymást követő tanyák kapcsolódásából formálódik Apátistvánfalva a híveket egybegyűjtő dombtetői templom körül. Itt már a Vendvidék tanyákkal behálózott kultúráján túrázunk; egy-egy ház, kert, ültetvény teszi mozaikossá az egyébként is ligetekkel tarkított dombokat. Éppen csak keresztezzük a falut a P+ jelzéssel a Hársas-patak völgyén átlendülve, a túloldalon rétek füzérén kapaszkodunk a dombtetőre. Aki elég ambícióval rendelkezik, még a Hársas-patakot követve Apátistvánfalván keresztül bekapcsolódhat a túrát kiegészítő Rókagomba tanösvénybe, de itt lehet a leghamarabb kiszállni is, a templom-kocsma-buszmegálló fémjelezte központba térve.

A P+ jelzés ugyanis elegánsan kikerüli a faluközpontot, megkímélve minket a település különálló hátakra épült részeinek megmászásától. Egy régi kilátót is érintünk (a jövő nemzedékek belátó kilátóját) ahonnan már csak a környező erdő fáinak lombkoronáját tanulmányozhatjuk közelről, akár egy lombkorona-tanösvényről. Az egykori irtást benőtte az újulat, csak évtizedek múltán éri el vágásérettségét a környező erdő, hogy újra kilátóként szolgáljon a fémszerkezet.

 A szomszéd falu határában érkezünk ki az erdőből a településeket összekötő kanyargós aszfaltút mentén, amit érdemes is a továbbiakban követni a P+ jelzés helyett, ugyanis ez vezet tovább a legkényelmesebben Orfaluba. Szlovén felirat köszönt a határában. Jellegzetes vendvidéki szórványtelepülésen járunk, ahol a központban egymás mellé épült házakat laza szerkezetű tanyák sora vesz körül. Ilyen a Huszászi-patak völgye is végig a falu keleti határában, amerre utunkat folytatjuk. Vizenyős rétek mentén ered a Farkasfára, majd később a Rábába csordogáló patak. Tanösvény tábla hívja fel figyelmünket a mocsaras rét értékeire; a túrát jól időzítve bordó színben tündöklő orchideákat, sárga vízililiomokat láthatunk a sűrű vegetáció között.

Az út mellett néhol csak a postaláda hívja fel a figyelmet, hogy a bokros erdőszélen lakóházak bújnak meg. Egy tábla búcsúzik tőlünk a falu határában, ami sejteti, hogy több ház már nem fog felbukkanni a ligetek között - innen csendes patakvölgyben vezet a gyér forgalmú országút. Az aszfaltcsík játékosan hullámzik a patakvölgybe ereszkedő hátak lábánál, de egy kilométer után meredeken kikanyarodik a völgyből. Itt maradjunk a völgytalpon, a patakot követő szekérúton, amin a legkevesebb szinttel és távval jutunk át Farkasfára. Délre felettünk található a Zala, a Rába és a Dráva vízválasztójának találkozása. A dombtető mocsaras vidékéről, a Fekete-tóból ered a Zala, ahol a néphagyomány szerint Kisfarkasfa templomának romjai süllyedtek el.

Farkasfa, az erdőben rejtőző településrész

Farkasfa közelségét a kaszálók és szántók sűrűsödése jelzi. Egy-két peremi tanya után összefüggő házsor övezte utcán érkezünk a település központjába, a buszforduló, a kocsma és a templom hármasához. A templom előtt harangláb emlékeztet a régi, szegényebb időkre, amikor nem engedhették meg maguknak a templomépítést. A hosszúkás, orsó alakú település az erdő kiirtásával foglalta el helyét a patakvölgyben. A teraszosított domboldalakat egykor búzatáblák borították, mára már a gazdálkodás nehézségei és az alternatív munkalehetőségek miatt elhagyott, beerdősült vidék veszi körbe a falut. Farkasfát is a cisztercita földeket művelő telepesek, részben szlovének népesítették be a 14. században. Napjainkban elmagyarosodott lakosság lakja, nem tartozik a szűken vett Vendvidékhez, a temető nevei azonban vegyes etnikumról árulkodnak. Farkasfát Szentgotthárdhoz csatolták a kommunizmus utolsó éveiben, ugyanis a városi rang visszanyeréséhez kellett a lakosszám és a terület a határ menti településnek. A Szentgotthárd felé vezető út mellett található az a meteorológiai állomás, ami hivatalos méréseivel a magyarországi klíma egyik szélső értékét adja.

Farkasfa végénél, az utolsó keresztutcán kanyarodunk fel ismét a domboldalba a Z jelzést követve. A házak után egy réten átvágva hamar elérjük ismét az erdőt, amire itt is a kevert tölgyes, bükkös, fenyves állomány jellemző. Utolsó kilométereinket a dombok között kanyargó erdészeti utakon tesszük meg, míg végül csatlakozunk a belső vidékeket és a Rába völgyét összekötő országúthoz, ami visszavezet a Hársas-tóhoz vagy tovább Máriafalura. 

Tipp


Minden tájékoztatás a védett területekről

Tömegközlekedéssel

  • A Szentgotthárd, Hársas-tó megállóhelyig utazunk busszal.

Megközelítés

  • A túra a buszmegállóból indul, majd ugyanoda tér vissza.

Parkolás

  • A szentgotthárd melletti Hársas-tónál, a túra kiindulópontjában parkoló is rendelkezésre áll.

Koordináták

DD
46.939055, 16.314257
DMS
46°56'20.6"N 16°18'51.3"E
UTM
33T 600030 5199229
w3w 
///illik.szertár.kollázs
Navigáció Google Térképpel

A régióról szóló kiadványok:

Mutass többet!

Felszerelés

  • Alapvető túrafelszerelés: bejáratott túracipő, az évszaknak megfelelő öltözet, ivóvíz, élelem. A navigáláshoz Természetjáró app, amelyben ez a túra pár gombnyomással megnyitható.

Kérdések és válaszok

Tedd fel az első kérdést!

Kérdeznél a szerzőtől?


Értékelések

Írd meg az első hozzászólást!

Legyél te az első hozzászóló!


A közösség fényképei


Állapot
nyitva
Nehézség
közepes
Hossz
22,1 km
Időtartam
5:55 óra
Szintemelkedés
333 m
Szintcsökkenés
336 m
Körtúra Szakaszosan teljesíthető túra Evés-ivás lehetőség Kulturális/történelmi értékek Tipp Kutyabarát Egészséges környezet

Statisztika

  • Tartalmak
  • mutasd a képeket képek elrejtése
Funkciók
2D 3D
Utak és térképek
Időtartam : óra
Hossz  km
Szintemelkedés  m
Szintcsökkenés  m
Legmagasabb pont  m
Legalacsonyabb pont  m
Nagyításhoz vagy kicsinyítéshez húzd össze a nyilakat!
Logo emmi Logo agrar Logo bethlen Logo mol Logo otp