Szölnöki kalandozások

Itiner

• Alsószölnökről a Z jelzésen haladunk a Jánoshegyen át a Hampó-völgy és a Hármashatár- hegy találkozási pontjáig.
• Onnan a P▲ jelzésen megyünk fel a Hármashatár-hegy csúcsáig, majd ugyanazon az úton és jelzésen érünk vissza a Hampó-völgybe, és gyaloglunk egészen Felsőszölnök határáig.
• A becsatlakozó P jelzésen fejezzük be a túrát.

A túráról részletesen

Alsószölnöktől a Jánoshegyig

Túránkat Alsószölnökről, az egykori határőrizetet reprezentáló tárgyakkal dekorált Vasfüggöny italbolttól indítjuk. Első állomásunk a szomszédban lévő, a XIX. század végén épült bognárház múzeum, amely jelenleg tájház, de egykor a falu bognármesterének otthona volt. A régi műhelyben korabeli munkaeszközök, a lakótérben a szlovén Rába-vidékre jellemző berendezési tárgyak tekinthetők meg.

A tájháztól a Határ utcán a Z jelzést követve haladunk a határpont felé. Közben a falu üzemében készült kovácsoltvas temetőkerítés mellett haladunk el, a határmenti, a Rába partját szegélyező réteken pedig a többnyire lilás színű széleslevelű ujjaskosbor példányaival találkozhatunk. A határpontnál lévő pihenőhelynél a Vasfüggöny túraút nyomvonalát követve, a Z jelzésen maradva déli irányban haladunk tovább. A határpont érdekessége a közvetlenül az Anschluss utáni politikai helyzetet tükröző, akkor felállított német-magyar határkő.

Egyre feljebb kapaszkodva jó ideig a határszakaszon maradunk, és közben az erdei fás szárú állományban gyakran pillanthatjuk meg a kúpos koronájú, maximum 15-20 m magas, csúcsos levelű, kupacsos makktermésű hamvas éger példányait. Emellett a túraút közvetlen közelében is felfedezhetjük a fecsketárnicsot, amely akár 30-80 cm-esre is megnőhet. Könnyű felismerni szórt állású, két sorba rendeződő tojásdad-lándzsás leveleiről, illetve a virágzás időszakában (augusztustól októberig) sötétkék, harang alakú virágairól. A cserjék képviselői közül a hajlékony ágú, lombhullató, akár másfél méteresre is megnövő, kárminpiros virágú farkasboroszlánnal és a laza fürtű, fehéres, zöldes-sárgás virágzatú kosborfélével, a kétlevelű sarkvirággal is találkozhatunk.

A határsávot ideiglenesen elhagyva a Jánoshegy felé vesszük az irányt. Ezen a szakaszon az alacsony, örökzöld félcserjére, a színén fényes, sötétzöld levelű ernyős körtikére is rábukkanhatunk. Elsősorban a lucos foltokban a fekete sapkájáról és toroksávjáról nevezetes fenyvescinegét, és a fejtetőn lévő bóbitájáról felismerhető búboscinegét is megpillanthatjuk. A bükkösökben a szürkéskék tollazatú, a nyaki részén kékesen csillogó, a fekete harkály odújába is befészkelő kékgalamb jellegzetes hangját hallhatjuk.

Jánoshegyi barangolás

Rövidesen a számos magaslat által körülölelt Felsőszölnök 353 m-es magasságig nyúló, Jánoshegy nevű településrészéhez érünk, ahol hajdan tíz házcsoport alakult ki. A XIX. században itt lakott a falu vincellérje is. A Jánoshegy házai a több évszázados gyakorlat szerint hajlított L-alakú formában épültek, ennek szép példáival még ma is találkozhatunk. Az egyik részén a lakóépület volt, ehhez csatlakozott az istállós-pajtás gazdasági épület és a kamra. A XIX. század közepéig még az úgynevezett „füstösházak” is elterjedtek voltak, azaz kémény híján a kemence füstje az ajtónyílás fölötti résen és a nyílászárókon át távozott. Az itteni építkezés praktikuma hívta életre a csonkatornyos, csüngőereszes magas tetőt, amely elsősorban a széna tárolására szolgált. A faragott, gerendákból összecsapolt (boronafalú) házakat kívülről sarazták, majd levakolták. Egy időben földből döngölt falú, úgynevezett „fecskerakásos falú” házak is épültek.

A Jánoshegy egyébként Felsőszölnök legősibb falurésze, első írásos említése 1387-ből való. Régen a természeti adottságokhoz alkalmazkodva dombtetőkre, szélvédett domboldalakba építkeztek a helyiek. A dombhátak összessége alkotott egy falut, amelynek szórványos jellegéből adódott e településtípus neve. Felsőszölnöknek ezt a jellegzetes településszerkezetét jól szemügyre vehetjük az utunkba eső kilátóról is. Egy-egy házcsoportot egy rokoni közösség tagjai lakták, körülötte alakult ki a családi birtok, amely – akárcsak a ház – az első tulajdonos nevét viseli. Ezt megörökli az új tulajdonos is, ha az eredeti család kihal, ezért Felsőszölnökön a lakók hagyományosan a háznevükön is szólítják egymást.

A Felsőszölnöki gazdálkodás alapját az állattenyésztés, a kavicsos, rossz termőképességű talajon való növénytermesztés és a gyümölcstermesztés adta, az utóbbi az 1950-es évekig főleg az alma és a szilva révén volt híres. Még manapság is számos őshonos gyümölcsfajtára bukkanhatunk a Jánoshegyen barangolva: az almafajták közül bőralmára, pogácsaalmára, mosánszkyra, a szilvafajták közül a hosszú, a piros és a sárga fajtákra is, ám az utóbbi időben az őshonos fajták elhagyásával egyre többen térnek át az intenzív termelésre. Ezek feldolgozását segíti a völgyalji részben felállított, préselő üzemként működő „Almalak” is.

A Jánoshegy különböző pontjain feltűnhetnek az útelágazásokban, útszéleken álló, igényesen elkészített feszületek, amelyek a jellemzően katolikus szlovén ajkú népesség hagyományos vallásosságának figyelemre méltó kifejezési formái.

A Hármashatár-hegy meghódítása

Jánoshegyről újra a határmenti zóna felé vesszük az irányt. A gerincen vezető szakaszon időnként érdemes nyugati irányban kitekinteni Ausztria hegyei felé. A Vasfüggöny túraúton rövidesen az egyik határpontnál álló őrtoronyhoz, a Vas-hegy felől becsatlakozó túraút és a Z jelzés metszéspontjához érünk. Szemügyre vehetjük az egykori szoros határőrizetre emlékeztető szögesdrótkerítést, illetve az őrtoronyba felmászva körbe is tekinthetünk a vidéken.

Utunkat igazi szubalpin környezetben, bükkös foltokkal tarkított erdei környezetben folytatjuk. Errefelé a vörösfenyő és a jegenyefenyő is jól érzi magát, illetve Magyarországon csak itt találkozhatunk a 30-50 cm-esre megnövő, zöldes-sárgásfehér virágzatú, zsályára emlékeztető törpecserje, a fenyérgamandor példányaival. Az állatvilág képviselői közül felfedezhetjük az avarban, a fák törzseinél a mélyfekete alapszínén sárgás foltjairól és robosztus alkatáról, széles fejéről megismerhető farkos kétéltűt, a foltos szalamandrát. Miközben mozog, érdemes megfigyelni rövid és vaskos végtagjait: elülső lábain négy, a hátsókon öt ujja van. A rovarokkal, csigákkal, férgekkel táplálkozó állatkát leginkább nedves időben, mohapárnákon, korhadt, kidőlt fák környezetében vehetjük észre. Védett állat, de már csak azért se próbáljuk megfogni, mert feji mirigyei mérgező váladékot termelnek. A lepkefajok közül jellemző a T-betűs lepke, amelyet okkersárga alapszínű szárnyain lévő, széles fekete keretben T betűt formázó rajzolatáról neveztek el. A madárfajok az aranysárga színezető, valamint a fekete szárnyú és farktollú, jellegzetes énekű sárgarigó révén képviseltetik magukat.

Elhaladunk egy termetes bükk mellett, majd a völgybe leereszkedve, a határvonaltól kissé eltávolodva a Hampó-völgy torkolatához érünk. Innen a Hármashatár-hegy csúcsa felé kapaszkodunk egyre felfelé. A 384 m-es magaslaton három ország: Magyarország, Szlovénia és Ausztria osztozik. A hegytetőn húzódó határokat a trianoni békediktátum 27. paragrafusa szerint állapították meg, az ausztriai Tauka (Tóka), a szlovéniai Trdkova (Türke) és Felsőszölnök hármas határpontján. A találkozásuknál egy 215 cm magas, háromosztatú, gúla alakú emlékkövet állítottak fel, rajta az országok címerével és a szerződés ratifikálásának dátumaival. A ma már turisztikai célpontnak számító tetőn mindhárom országnak van kiépített pihenőhelye, sőt a szlovén oldalon még időszakos büfé is működik.

A Hampó-völgyön át Felsőszölnökig

A tetőről a Hampó-völgy felé ereszkedve tartunk a P▲ jelzésen Felsőszölnök felé. Több helyütt felfigyelhetünk a két sorba rendeződő leveleiről és nyár végi, kora őszi virágzási időszakában sötétkék virágairól felismerhető fecsketárnicsra, a vízmosások környezetében pedig az akár másfél méteresre is megnövő, tömött, fehér virágfüzéreiről már messziről felénk villanó erdei tündérfürtre. A völgyi réteken nyár elejétől ősz derekáig a hosszú kocsányon magánosan álló, rózsaszín virágairól könnyen beazonosítható réti szegfű szép példányaiban gyönyörködhetünk.

A domboldal kocsánytalan tölgyesein, szelíd gesztenyefáin, vagy a völgy kocsányos tölgyeseinek közelében előszeretettel tartózkodik Európa egyik legimpozánsabb rovarja, a fekete, a nyár első hónapjaiban rajzó nagy hőscincér. Fák, cserjék között vehetjük észre az általában a hálója közepén tartózkodó koronás keresztespókot, amely Magyarország egyik legnagyobb termetű pókfaja. Nevét a sárgás vagy barnás potrohán lévő fehér, keresztet formázó foltsorról kapta. Csípése az emberre nem jelent veszélyt, csak hálójába szoruló zsákmányára, amelyet a csáprágójában található méregmirigyek váladékával bénít meg.

Felsőszölnök szépen rendben tartott boronafalú, hajlított formájú első házát már a P jelzésen elérve régi és modern épületek között gyalogolunk. Közben érdemes egy pillantást vetnünk a régebbi házak díszítőelemeire: az oromfalak kis szoborfülkéire, Mária beállóinak még fellelhető változataira, vagy az udvarokban még fakerékkel működtetett deszkás kútházakra. A szlovéniai Türkénél eredő Szölnöki-patakon átkelve, búcsúzóul felfedezhetjük a Felsőszölnök központi részén található látnivalókat. Így a falu utolsó szlovén plébánosáról elnevezett Kühár emlékházat, ahol a plébánia korabeli berendezési tárgyai mellett egyháztörténeti kiállítás, az istállóban pedig régi termelési eszközök láthatók.

A szemben lévő, az idők folyamán többször felújított, Keresztelő Szent János tiszteletére felszentelt templom helyén már 1377-ben is állt egy keresztelőkápolna. A főoltárt, amelyen egy Jézus-szobor, két hármas gyertyatartó, két imádó angyal, és egy kereszt áll, Lewisch Róbert szentgotthárdi oltárépítő készítette 1898-ben. Az abban az évben szeptember 23-án, Erzsébet királyné temetésének napján tartott gyászmise alkalmából hangzott el itt az első magyar nyelvű szentmise. A templom 1938-as újjáépítése is a falu kiemelkedő alakjához, Kühár Jánoshoz kapcsolódik. A másik híres plébános Kossics József volt, az első magyarországi szlovén tájmonográfia és több, anyanyelven írt könyv szerzője. Síremléke a temetőben, emléktáblája a templom falán található. Túránk a kiöblösödő téren, a buszmegállónál ér véget.