Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Galyatető Turistacentrum Gerecse50 A kéktúrázás napja
nyelv kiválasztása
Túra tervezése ide A túra másolása
Gyalogtúra Top

A Szent Miklós-völgy rejtélyei

· 1 értékelés · Gyalogtúra · nyitva
A tartalmat készítette:
Magyar Természetjáró Szövetség igazolt partner  A felfedezők választása 
  • A Szent Miklós-völgy időszakos vízfolyása
    / A Szent Miklós-völgy időszakos vízfolyása
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Várad-tető és a Kovácsi-hegy Vállus határából
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Szent Miklós völgy bejárata Válluson
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Láz-tetői-kilátó
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Kis- és a Nagy-Láz-hegy a Láz-tetői kilátóból
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kilátás északi irányba a Láz-tetői-kilátóból
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Zalaszántói szakralitás
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Tátika hegye és vára
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Feketefenyvesen át vezető út a Láz-tetőn
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Vállusi-Vadlán-lik
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Vállusi-Vadlán-lik
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Szent Miklós-forrás
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Porló dolomit a Láz-tetőn
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Szent Miklós-völgy időszakos vízfolyásának medre
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Tábla a Medvehagyma tanösvényen
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Pihenő a Vállusi-Vadlán-liknál
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kutyatemető Válluson
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
m 400 300 200 10 8 6 4 2 km Katonai kutyatemető, Vállus Szent Miklós-forrás (Vállus) Büdöskúti pihenő Láz-tetői kilátó
Panorámákkal tűzdelt körtúra a Keszthelyi-hegység dolomit régiójának északkeleti szegletében a katonai kutyatemetőhöz, Vállusszentmiklós elpusztult kolostorához, a Szent Miklós-forráshoz és a Vadlán-lik apró barlangjához.
nyitva
közepes
11,9 km
3:30 óra
325 m
325 m
A túra során a Vállusról látogatunk el a Keszthelyi-hegység legnagyobb vízhozamú forrásához, a Szent Miklós-forráshoz. A házakat elhagyva is végig jól járható ösvényeken haladunk. A Láz-tetői-kilátóból csodálatos panoráma tárul elénk a Keszthelyi-hegység északi bazaltvonulataira, a rezi várra, a Tátikára, a Szántói-, a Zsidi- és a Tapolcai-medencére. A Láz-tetőn keresztül érünk a Szent Miklós-völgy déli vége elé. Itt meglátogatjuk a hegység egyik nevezetességét, a katonai kutyatemetőt. Visszafelé a Szent Miklós-völgyön térünk vissza Vállusra, miközben leereszkedünk a Szent Miklós-forráshoz, megismerkedünk a mondabeli vadlányokkal és egyik lakhelyükkel, a felső-triászban időszakban képződött fődolomitban kialakult Vadlán-lik nevű kis barlanggal.

A szerző tippje

  • A Szent Miklós-forrás hűs vízére télen-nyáron számíthatunk.
Dr. Szentes Szilárd profilképe
Szerző
Dr. Szentes Szilárd
frissítve: 2021-04-23
Nehézség
közepes
Technika
Állóképesség
Élmény
Táj
Legmagasabb pont
432 m
Legalacsonyabb pont
229 m
Ajánlott időszak
jan.
febr.
márc.
ápr.
máj.
jún.
júl.
aug.
szept.
okt.
nov.
dec.

Kezdés

Vállus, autóbusz-forduló buszmegálló (229 m)
Koordináták:
DD (Tizedes fokok)
46.845223, 17.302712
DMS
46°50'42.8"N 17°18'09.8"E
UTM
33T 675567 5190539
w3w (what3words) 
///megszépül.rovatok.törekvő

Végpont

Vállus, autóbusz-forduló buszmegálló

Útleírás

Itiner

  • A buszmegállótól délnyugat felé indulunk a Kossuth Lajos utcán vezető K jelzésen.
  • A falu házait elhagyva a K▲ jelzésre váltunk, ami a Láz-tetői kilátóhoz vezet.
  • Visszaereszkedünk a nyereghez, ahol a Z▲ jelzést követve egyenesen megyünk tovább.
  • A kutyatemetőtől dél felé tartunk a Z jelzésen.
  • Büdöskúton a régi tanösvény nyomán, jelzetlen szakaszon sétálunk északi irányba.
  • Visszacsatlakozunk a Z jelzésre; nemsokára a Z● jelzésen tehetünk rövid kitérőt a Szent Miklós-forráshoz.
  • Z+ jelzés Vállusig kísér minket.
  • A buszmegállóhoz a K jelzések vezetnek.

A túráról részletesen

Vállus

A területet a bronzkor óta kisebb kihagyásokkal folyamatosan lakták. Oklevél először 1211-ben említi Walus néven, amikor Atyusz mostohaanyja, Gyönyörű az almádi monostornak adományozta Jeruzsálemi zarándoklata előtt. A kis falu a török korban elpusztult. Több más tulajdonosa után 1738-ban Festetics Kristóf vásárolta meg a vidéket. Csak 1760-ban érkeztek meg az első német anyanyelvű, a környékről, főleg Bazsiról származó telepesek, akik a Festeticsek mészégető munkásai lettek - szolgálataikért házhelyet és egy hold szántót kaptak. A település rendkívül szegény volt, ezért annak lakói summásnak, vagyis cselédpótló vándor mezőgazdasági idénymunkásnak álltak, és főleg nagybirtokokon kapáskultúrákat műveltek és takarítottak be, illetve gabonát arattak. A falu lakossága ma 130 fő alatt van.

A buszmegállótól délnyugat felé indulunk a Kossuth Lajos utcán vezető K jelzésen, elhaladva a klasszicizáló, késő barokk stílusú Szent Mihály-templom mellett, amit a helyiek építettek 1836-ban.

A Láz-tető

A falu házait elhagyva rövidesen elérjük a K▲ jelzést. A fedett pihenőhely mögött balra kanyarodunk, és a Cseresznyés-völgy bükköse alatt futó mélyúton kapaszkodunk fel a Láz-tető nyergébe. Innen balra egy 400 m hosszú enyhe emelkedővel érjük el a Láz-tetői kilátót. Az út mellett a szúrós csodabogyó örökzöld cserjéi sorakoznak. Bökőssége már elsőre szembetűnő, de hogy miért csodabogyó? Neve onnan ered, hogy piros bogyói látszólag a leveleken nőnek, ami a ma élő növények között nem jellemző. A levélnek látszó képletek valójában levélszerű, fotoszintetizálni képes szármódosulatok. Apró, pikkelyszerű lomblevelei, levélszerű hajtások főere mentén helyezkednek el.

A 380 méter magas Láz-tető északi oldalán érjük el a Bakonyerdő Zrt által 2014-ben építetett, 16 m magas kilátót. Felső szintjén fényképes tábla mutatja be a tereppontokat.

Visszaereszkedünk a nyereghez, ahol a Z▲ jelzést követve egyenesen átlendülünk a Láz-hegy lapos tetején. Az emelkedőn hamarosan egy feketefenyves folthoz érünk. Az út rézsűjében szépen feltárul az egykori hévizek által porrá oldott dolomit, aminek könnyű „megmunkálhatóságát” mutatja a több beleásott kotorék és kisebb üregek. Pár nyiladékkal arrébb becsatlakozunk a Láz-tető lapos platóján végigvezető széles útba, aminek a közepén fedetlen pihenőhelyet alakított ki az erdészet. Déli végéről már jól látszik a Görbe-tetőn álló piros-fehér sávos torony. A kereszteződés jobb oldalán megpillantjuk a híres katonai kutyatemetőt.

A katonai kutyatemető

A temetőben nyugvó kutyák az imént látott torony tövében lévő katonai rádióállomáson szolgáltak. Az építményen napjainkban csak kereskedelmi antennák vannak, de eredetileg a Varsói Szerződés miatt létesített, a civilek elől elzárt katonai bázis korábban légvédelmi szerepet is betöltő átjátszó állomása volt. A torony alatt parancsnoki szoba, körletek, kantin, melegedő, egy kis sziklakert és sportpálya is volt. A katonák egy naponta háromszor forduló UAZ-zal, 25 l-es kannákban hordták föl a bázisra a vizet és az ellátmányt a keszthelyi laktanyából. A víztakarékosság jegyében természetesen az illemhely is egy udvari pottyantós volt. Egyszerre két rádiós és egy ügyeletes teljesített szolgálatot, a többieknek szabadprogram volt, amit általában a bázison kialakított sportpályán vagy erdei kutyasétáltatással töltöttek. Az ebeket szigorúan hosszú száron vezették, nehogy az értékes állatok elvesszenek. A németjuhász kutyákat a ma is működő Dunakeszi központban képezte ki a megbízott, aki emellett gondozta, valamint néhány hetente cserélte a telep egyik végéről a másikra az ebeket - a kerítések mentén futóláncokon tartották őket, amelyeknek egyik végén fedett kutyaól volt. Közülük mindig a legtapasztaltabb őrizte a kaput, mert fontos volt, hogy a vadakra ne, csak a közeledő járművekre és emberekre jelezzen.

A temetőben jelenleg 12 négylábú nyugszik. A legrégebben az 1973-1976 között szolgálatát itt teljesítő Vulkán őrnagy, akiről egy történet is fennmaradt: úgy mentette meg a fagyhaláltól egy, az erdőben télen eltévedt katona életét, hogy testével melegítette, amíg társai meg nem találták őket. A kutyatemetőt a vonyarcvashegyi polgárőrök, Vonyarcvashegy, Balatongyörök és Vállus önkormányzata tette rendbe 2010-ben; közelében padot és asztalt helyeztek el.

Vállusszentmiklós

A Z jelzésen Büdöskútig ereszkedünk, majd a pihenőnél egy éles balos kanyarral észak felé vesszük az irányt az egykori Medvehagyma tanösvény nyomvonalán, amiről mára lekoptak a jelzések. A hegység leghűvösebb völgye, a Szent Miklós-völgy felé tartunk, ahol annak sajátos klímája miatt a 19. század végén egy 65 ha-os erdészeti kísérleti csemetekert is működött annak kiderítésére, hogy a külföldről behozott fajok hogyan tudnak alkalmazkodni a helyi klímához. Kellemes 600 m-es sétával érkezünk meg az út jobb oldalán lévő vállusszentmiklósi pálos kolostor romjaihoz. Az egykori pálos kolostor feltárása 2016-ban kezdődött meg a Göcseji- és a Balatoni Múzeum együttműködésében.

Az egyház első említése 1429-ből származik, amikor Pethő László és fiai feldúlták a kolostor 5 keszthelyi jobbágytelkét, és erről a kapornaki konvent jelentést tett Zsigmond királynak. Alapításának ideje és alapítója sem ismert, de a minimum két építési fázisban készült. A néhol majd egy méternyi falvastagságú épület a benne talált a stájer hercegségből származó, az 1240-es évek végén vert bécsi fillér, és IV. László 1272-ből származó ezüst dénárja jóval korábbi alapítást sejttet a korábban gondoltnál. A leletanyagban a cseréptöredékek mellett kések, könyvveretek és egy gyógypálinkák készítéséhez használt lepárló maradványai is szerepelnek, valamint vashorgok és egy vaskolomp maradványai. Előbbieket az akkoriban jóval nagyobb vízhozamú Szent Miklós-forrás felduzzasztásával létrehozott halastóban, utóbbit a kolostorkertben folytatott legeltetéshez használhatták a barátok, amiből arra lehet következtetni, hogy legalább bizonyos mértékig önellátóak voltak. Két 45 év körüli szerzetes maradványait is feltárták a régészek - mindketten ízületi elváltozásokkal éltek, egyikük pedig valószínűleg arcüreggyulladásban is szenvedett. A legrejtélyesebb leletek azonban a szentélyfal külső oldala mellől előkerült 6,5-7 hónapos magzat csontjai, akit valószínűleg azért temették ide, hogy a szentély tetejéről rácsurgó esővíz által nyerhessen keresztséget. (A kereszteletlen gyerekek temetésére ekkoriban, sőt egyes helyeken egészen a 20. század elejéig külön, bizonyos egyházi előírásokkal összefüggő szabályrendszer vonatkozott.) Az itteni szerzetesek egyébként viszonylagos jó módban élhettek, amit a Németalföldről származó posztóplombák is megerősítenek. A kolostor több környékbeli társával 1520 körül néptelenedett el, és ugyan köveinek nagy részét elhordták, de a romjai még a 20. század elején is láthatóak voltak. A helyi lakosság körében Petánovics Katalin néprajzkutató még az 20. század második felében is olyan történeteket gyűjtött, melyek szerint a szerzetesek gonosz emberek voltak, a törökök lefejezték őket, és napjainkig is az erdőben bolyonganak. A hagyomány szerint innen mosta le egy nagy áradás a vállusi templomban található, helyi homokkőből faragott Mária-szobrot.

A Szent Miklós-forrás

Néhány méter múlva jelzésünk jobbra kanyarodik, ahol két pad-asztal garnitúra mellett elhaladva kis kitérővel a Z● jelzésen leereszkedünk a legdélebbi mellékvölgy, a Szapu-völgy betorkollásánál fakadó Szent Miklós-forráshoz. Ez a hegység legbővizűbb és legmagasabban fekvő forrása, amely fakadási helyét annak köszönheti, hogy itt találkozik a felszín közelében a fődolomit a hegység legidősebb felszínen lévő kőzetével, a vízzáró rétegként funkcionáló csicsói márgával. A Tethys-óceánban több mint 210 millió éve agyag és mésziszap alkotta összlet a Keszthelyi-hegység legidősebb felszínen lévő kőzete. Színe általában középszürke, de a forrás környékén egy-egy sárgásbarna követ is találhatunk belőle, (de általában a nagyobbaknak a belseje is szürke). Ennek az az oka, hogy a 100-200 m mély, oxigénben szegény tengermedencében lerakódott üledékben az agyag színét kialakító vasásványok redukált állapotban maradtak egészen a völgy (földtörténeti szempontból a közelmúltban történt) kialakulásáig, a felszínre került kövekben pedig lassan oxidálódnak a vasásványok.

A gravitációs, leszálló típusú forrás egykori vízhozamát jól érzékelteti, hogy a középkorban a vizét felduzzasztó pálos remeték halastavat alakítottak ki rajta. A vízszint csökkenésének legfontosabb tényezője itt is, mint a környék sok más forrása esetében a nyirádi bauxitbányászat volt.

Át a Szent Miklós-völgyön

Visszatérünk a Z jelzés elágazásához, majd a Z+ jelzésen jobbra fordulva behatolunk a völgy belsejébe. A mellettünk kanyargó, mára időszakossá vált vízfolyás mentén szinte végig bükkösben haladunk, melynek gyepszintjében április végén mindent fehér szőnyegként borít a virágzó medvehagyma. Elhaladunk az Abricsos- és a Pátrácos-völgy mellett. Utóbbi az aranyos fodorka régi neve, amit már Kitaibel Pál útleírásaiból is ismerünk. Egy érdekes hagyomány is kötődik hozzá, miszerint a boszorkányok ennek a Szent György éjjelén nyíló, s ekkor aranyos fényt árasztó kis páfránynak köszönhetik tudásukat, mert aki meglátja, mindentudóvá válik. Ezért a boszorkányok előre ellopják virágát, nehogy az ember megtalálja. Természetesen az aranyos fodorka, ahogy más harasztok sem, nem hoz virágot.

A völgy után irányunkat tartva átkelünk a meder túlsó partjára. Hamarosan a turistaösvénnyel párhuzamosan futó utat pillantunk meg, ami az egykor Festetics Tasziló által építtetett erdei kisvasút nyomvonala. Ezen szállíttatta el a herceg az I. világháború után a 800 hektárról kitermelt, mintegy 170 éves büdöskúti erdő bükk rönkjeit a tapolcai vasútállomásra.

Észak felé haladva cseres tölgyesbe érünk. Némi kanyargás után térünk vissza a vízfolyás medréhez. A szántó sarka után (ahonnan szép kilátás nyílik a Várad-tető és a Szántói-medence irányába) egy nagy foltban a lila virágú kis télizöld, vagy ahogy erre nevezik, a boncs borítja az erdő alját.

Vissza Vállusra

Visszatérve a Z+ jelzésre kényelmes sétával jutunk Vállusra. Mielőtt elérnénk az első ház kerítését, baloldalon újabb kisméretű üreget pillantunk meg. Ez a Vadlán-lik, aminek képződésében szintén kibillent kőzettömbök vesznek részt. A környezetében lévő porló dolomit az egykor feltörő hévizek munkáját mutatja. A településre érve, közben a K jelzésre váltva innen már csak 200 m a buszmegálló, ahonnan a túra elején elindultunk.

Tipp


Minden tájékoztatás a védett területekről

Tömegközlekedéssel

Tömegközlekedéssel elérhető

  • Vállusra Tapolca és Keszthely irányából érkeznek járatok. A Vállus, autóbusz-forduló megállóban szálljunk le a buszról.

Megközelítés

  • A túra a buszmegállóból indul, majd ugyanoda érkezik vissza.

Parkolás

  • Az autót a templom mögötti parkolóban érdemes letenni.

Koordináták

DD (Tizedes fokok)
46.845223, 17.302712
DMS
46°50'42.8"N 17°18'09.8"E
UTM
33T 675567 5190539
w3w (what3words) 
///megszépül.rovatok.törekvő
Navigáció Google Térképpel

A szerző által ajánlott kiadványok:

  • Balaton-felvidék, Keszthelyi-hegység útikalauz

A szerző által javasolt térképek:

  • A Keszthelyi-hegység vagy a Balaton turistatérképe

A régióról szóló kiadványok:

Mutass többet!

Felszerelés

  • Alapvető túrafelszerelés: túrabakancs, az évszaknak megfelelő öltözet, ivóvíz, élelem.
  • A navigáláshoz TERMÉSZETJÁRÓ app.

Kérdések és válaszok

Tedd fel az első kérdést!

Erről a tartalomról még senki nem kérdezett.


Értékelések

5,0
(1)
László Turcsi
2021-02-02 · Közösség
Bár az út fele ködbe veszve volt, a téli táj kárpótolt mindenért 😉
Mutass többet!
Katonai kutya temető
Fénykép: László Turcsi, Közösség
Csak a vadak jártak erre
Fénykép: László Turcsi, Közösség
Forrás
Fénykép: László Turcsi, Közösség
Havas
Fénykép: László Turcsi, Közösség
Vadlány-lik
Fénykép: László Turcsi, Közösség

A közösség fényképei

Katonai kutya temető
Csak a vadak jártak erre
Forrás
Havas
+ 1

Állapot
nyitva
Értékelés
Nehézség
közepes
Hossz
11,9 km
Időtartam
3:30 óra
Szintemelkedés
325 m
Szintcsökkenés
325 m
Tömegközlekedéssel elérhető Körtúra Szép kilátás Kulturális/történelmi értékek Földtani érdekességek Növénytani érdekességek Állattani érdekességek Tipp Csúcstúra Egészséges környezet Kutyabarát

Statisztika

  • 2D 3D
  • Tartalmak
  • mutasd a képeket képek elrejtése
Funkciók
Utak és térképek
: óra
 km
 m
 m
 m
 m
Nagyításhoz vagy kicsinyítéshez húzd össze a nyilakat!
Logo emmi Logo agrar Logo bethlen Logo mol Logo otp