Panorámatúra az Öreg-kőre

• Nagysápról a Z jelzésen indulunk el.
• A balra kiágazó ZL jelzésen rövid kitérőt teszünk a Berényvár maradványaihoz.
• Visszatérünk a Z jelzésre, majd azt követjük Péliföldszentkeresztig.
• Péliföldszentkereszttől az Öreg-kő alatt található pihenőhelyig a K jelzésen haladunk.
• A pihenőhelytől a K▲és a KΩ jelzéseken teszük kitérőt az Öreg-kőre. 
• Visszaereszkedünk az erdei pihenőhöz, ahonnan a K◼ jelzést követjük egészen Bajótig.

A túra részletes leírása

Indulás Nagysápról

A Gerecse északkeleti részén található Nagysápról indítjuk a túrát. A települést a Z jelzésen, a Damjanich János utcán hagyjuk el. A térképeken Magyalos vagy Kerek-berek néven feltüntetett dimbes-dombos, szántókkal szegélyezett terület földútján nyílt terepen haladunk. Körülöttünk széles panoráma, amelynek horizontját a Gerecse, a Pilis és a Budai-hegység sziluettje együttesen rajzolja meg: rálátunk a tőlünk északra magasodó Öreg-kő jellegzetes formájú szirtjére, keleten a Nagy-Gete púpja uralja a láthatárt, délre tekintve a Kevélyek vonulata tűnik fel elsőként.

Erdős, lankás szakaszt követően elérjük a ZL jelzés leágazását, amely pár méteres kaptatóval a Berényvár földsáncaihoz vezet. A feltehetőleg Árpád-kori földvár nyomai felismerhetők, kilátást azonban nem élvezhetünk a dombtetőn.

A szaléziak otthona – Péliföldszentkereszt

Szántón haladunk át, feltűnik előttünk Péliföldszentkereszt rendezett környezete és a fölé magasodó Öreg-kő sasbérce. Péliföldszentkereszt a Don Bosco által alapított szalézi rend magyarországi bölcsője, a Keleti-Gerecse dinamikusan fejlődő hitéleti és turisztikai helyszíne. A templom és a rendház mellett büfé fogadja a vándorokat, a 2019-ben átadott Gerecse Natúrpark Látogatóközpont pedig számos programot kínál. A kegytemplomban és a kálváriadombon évente kétszer – májusban és szeptemberben – búcsút tartanak. Ebben a két időpontban a katolikus egyház a Szent Kereszt megtalálását, illetve felmagasztalását ünnepli, amelynek egy szilánkját Péliföldszentkereszten őrzik.

Péliföldszentkereszten átváltunk az Országos Kéktúra K jelzésére, ami a barokk kegytemplomot és rendházat megkerülve az Öreg-kő irányába vezet. Kisvártatva elérjük a Szent-kutat és a Lourdes-i barlang oltárát és szentélyét. Ezt követően az ösvény újra szántóra kanyarodik ki, vadkerítés mentén vezető egyenes földútok haladunk, majd pár száz méter után elérjük Öreg-követ övező erdőt és annak enyhe emelkedőjét.

Öreg-kő

A Gerecsét felépítő mészkövet különböző szerkezeti mozgások tagolták látványos formájú rögökké, amelyek a vetővonalak mentén függőleges irányba is képesek voltak elmozdulni. A 374 m magas, északkeleti letörésű Öreg-kő sziklabércének megdőlt rétegei is erről tanúskodnak. Túránk a csúcs meredekebb, keleti oldalán, a K jelzésről egy pihenőhelynél leágazó KΩ, illetve K▲ lépcsős ösvényén hág fel a szirt fő látnivalóihoz.

Ablakkal az ég felé – a Jankovich-barlang

Az Öreg-kő oldalában nyílik hazánk egyik leglátványosabb sziklaképződménye, a Jankovich-barlang. Létrejöttét a mélyből felfelé áramló karsztvizeknek köszönheti, melyek a mészkőben látványos üregeket, hévizes oldásformákat hoztak létre. Ezek régen kihalt állatok mellett az egykoron itt élt ősembereknek is természetes menedéket nyújtottak: az 1911-es ásatások idején előkerült paleolit leletek egyedülállóságát jelzi, hogy azok egy önálló őskőkori kultúrához, a nevét a barlangról kapó jankovichihoz tartoznak. A tágas, de mindössze 35 m hosszú barlang 20 m magas kupolacsarnokában 8 m átmérőjű felszínre vezető kürtő nyílik, a betörő fény pedig különös atmoszférát kölcsönöz a sziklaüregnek. A terem végében egy szűkebb és sötétebb járatba is leereszkedhetünk – itt már fejlámpára is szükség lesz –, ami napjainkban jelentős denevérkolóniának ad otthont.

Az Öreg-kő sziklafala más járatokat is rejt, közülük egyik-másik bejáratához rövid kitérőt tehetünk a lépcsősorról. A 46 m hosszú Baits-barlang látványos bejáratát könnyen megtaláljuk a Jankovich-barlanghoz tartó felmenetben, de a Szalay-barlanghoz, illetve az 1. számú zsomboly lezárt kürtőjéhez már figyelnünk kell a térképet. A sziklaüregek bejáratánál információs tábla regél a mészkő formáló erők több millió éves munkájáról és az általuk létrehozott gazdag formakincsről.

Kilátás a szirtről

A Jankovich-barlangtól K▲ jelzés vezet fel a panorámás hegytetőre, ahol több kilátópont nyit elsősorban északi vagy délkeleti panorámát. A K▲ és Z▲ csomópontjától pár lépésre a Duna és a Felvidék irányába tekinthetünk ki a sziklaplatóról. A látkép bal oldali hátterében a Madaras (Vtáčnik) hegysége vonulata tűnik fel. Szemben a Duna szalagja országhatárként húzódik, túloldalán – kissé jobbra tekintve – a sziklafalas Helemba-hegység (Burda), mögötte a Börzsöny tömbje látszik. Keleten a Nagy-Gete markáns púpja vonzza a tekintetet, a távolban a Pilis vonulata festi meg a horizontot.

A rög másik kilátópontját jelzetlen ösvényen, a K▲ jelzéstől 100 méterre délre találjuk. Innen elsősorban az alattunk fekvő Péliföldszentkeresztre, a Gerecse délkeleti lankáira és központi tömbjére, a Kevélyek tarajára, illetve a Budai-hegység vonalaira látunk rá. 

Miután K▲ jelzésen visszaereszkedünk az Országos Kéktúra nyomvonalán fekvő erdei pihenőhöz, a K◼ jelzést követjük északi, majd nyugati irányba. A turistatút-csomóponttól 2 kilométert gyalogolunk az erdőben a végállomásunkat jelentő Bajótig.