Megosztás
Megjelölés
Nyomtatás
GPX
KML
Túra tervezése ide A túra másolása
Beágyazás
Kalóriaszámláló
Gyalogtúra

Rövid szirtút a Gerecse peremén

· 2 értékelés · Gyalogtúra · Keleti-Gerecse · nyitva
A tartalmat készítette:
Magyar Természetjáró Szövetség igazolt partner  A felfedezők választása 
  • Kilátás a Kőszikláról Esztergom felé
    / Kilátás a Kőszikláról Esztergom felé
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Kis-kőn a Hegyes-kő előtt
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Hegyes-kő, Nagy-Gete, Pilis (Kőszikla)
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Hajnali panoráma a Kőszikláról
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Drónfotó a Mogyorósbánya feletti Kőszikláról
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Hegyes-kő a Getéről nézve
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kilátás a Nagy-Getére háttérben a Pilissel (Hegyes-kő)
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Börzsöny magasodik a Dunakanyar fölé (Kőszikla)
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Kőszikláról napfelkelte után, a háttérben a Nagy-Gete
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Tisztás a Kőszikla előtt
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A távolban a Dunakanyar kapuja, alant a tokodi pincék (Kőszikla)
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Hegyes-kőn
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kilátás a Gerecse magasabb része felé
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az esztergomi bazilika, a Helembai-hegység és a Börzsöny a Hegyes-kőről
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Drónról készült panoráma a Mogyorósbánya feletti Kőszikláról
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Emlékmű a Kő-hegyen
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Hegyes-kő és a Nagy-Gete
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Kis-kő után
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Markánsan a táj fölé emelkedik a Hegyes-kő parányi orma
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A tokodi pincék között
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Mogyorósbánya
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Nyílt terep a Hegyes-kő alatt
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kereszt a mogyorósbányai Kősziklán
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Kőszikla a Kis-kő emelkedőjéről
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Ereszkedőben az Unyi-patak völgyébe
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Löszmélyút a Kő-hegyre
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Ereszkedőben Tokodra
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Hegyes-kő megbillent mészkőpadjai
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Hegyes-kő csúcsa előtt
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Tokodi érkezés
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
m 400 300 200 100 6 5 4 3 2 1 km Hegyes-kő Mogyorósbányai Kőszikla … rósi-szikla)

A Duna szalagját kísérő alacsony dombok látványos sziklaszirtjeire kalauzol ez a túra, melyekről a folyó mellékére és a közeli hegyekre nyílnak emlékezetes panorámák.

nyitva
könnyű
6,4 km
2:05 óra
331 m
364 m

A Gerecse északkeleti, Dunát kísérő nyúlványára tekintve nem is gondolnánk, micsoda pazar kilátások, meghökkentően merész sziklaszirtek sorakoznak ezen a lankás vidéken. A Bajót és Tokod közt hullámzó dombokról elvonja a figyelmet a két nagy szomszéd, a tájat magasságával uraló Gerecse-tető, illetve az impozáns megjelenésű, hirtelen felszökő Nagy-Gete. Pedig e vidék leglátványosabb sziklacsúcsai éppen itt rejtőznek. A Mogyorósbánya melletti Kő-hegy nemcsak kiváló panorámájával, hanem keletkezéstörténetével is igazi csemege, míg a Hegyes-kő megkapó orma szépségét tekintve bátran versenyre kelhetne a Dunazug bármely másik kilátóhelyével. (A felsorolásba tartozó bajóti Öreg-kőről nem is beszélve, amit ez a túránk nem érint.)

A Gerecse üledékes kőzetei a földtörténet során a tektonikai erők hatására rögökre töredeztek, és egymáshoz képest kiemelkedtek, máskor lesüllyedtek. Ennek megfelelően medencék és sasbércek váltakozása teszi mozgalmassá az egyébként szelíd tájat. A Duna medrét követő, egészen keskeny rögsort járhatjuk be a bemutatott útvonalon.

A gerecsei tájnak három szembetűnően meghatározó elemét ismerhetjük fel. A szigetszerűen kiemelkedő sasbércekre az erdős hátak mellett a lombtakaróból kibukkanó sziklafalak látványa jellemző. A főváros és a környék jelentős iparosítása által keltett nyersanyagszükséglet a Gerecse ásványkincseinek nagy volumenű kitermelését hozta magával, ennek nyomait hatalmas bányagödrök és kisebb-nagyobb kőfejtők tájsebeiben azonosíthatjuk (és persze a települések ipari üzemeinek kéményeiben, tornyaiban).

A könnyű, rövid túrán változatos látképek tárják fel a Duna síkjának falvait és a Dunakanyar hegyeit; emellett még egy pincesoron is keresztülvágunk.

A szerző tippje

  • A tokodi pincék közé érdemes olyankor érkezni, amikor valamilyen rendezvény miatt többet is nyitva találunk.
  • Az útvonal végig az Országos Kéktúra nyomvonalán halad, ezért érdemes pecsételőfüzetet vinni magunkkal, ha járjuk az országos turistautat is.
  • Bár a túra rövid, számoljunk jelentős időt a megállásokra, hiszen a Kő-hegy és a Hegyes-kő ormairól sem érdemes továbbsietni, a kilátás maradásra ösztökél.
  • Az útvonal körtúrává is alakítható: ebben az esetben Tokod és Mogyorósbánya között a dombok alján futó Mária-utat (lila ᵯ jelzés) hívhatjuk segítségül, melyen kb. 45-60 perc alatt érhetünk vissza a kiindulópontra.
outdooractive.com User
Szerző
Dömsödi Áron
frissítve: 2020-06-05

Nehézség
könnyű
Technika
Állóképesség
Élmény
Táj
Legmagasabb pont
Hegyes-kő, 311 m
Legalacsonyabb pont
364 m
Ajánlott időszak
jan.
febr.
márc.
ápr.
máj.
jún.
júl.
aug.
szept.
okt.
nov.
dec.

Biztonsági előírások

  • Forrást nem találunk az útvonalon, ezért elegendő vízzel vágjunk neki a túrának!
  • A nagy nyári kánikulákban nem ajánlott ezt az útvonalat választani, hiszen a Mogyorósbánya utáni első kilométert követően többnyire nyílt, árnyékmentes terepen haladunk, amit folyamatosan tűz a nap.

Javaslatok és linkek

Kezdőpont

Mogyorósbánya, községháza buszmegálló (főtér) (153 m)
Koordináták:
földrajzi
47.726970, 18.602470
UTM (Univerzális Transzverzális Mercator)
34T 320218 5288738

Végpont

Tokod, Hősök tere buszmegálló

Útleírás

Itiner

  • A túrán végig a K jelzést követjük.
  • Mogyorósbánya mellett a Kő-hegyre érve egy tisztás vár az erdőben: innen jól látható, de jelzetlen ösvények vezetnek ki a sziklatetőre.
  • A Hegyes-kőt megközelíti a Kéktúra, de nem kaptat föl rá. Könnyen követhető, rövid, kitaposott ösvényen kapaszkodhatunk fel a szirtre.

A túra részletes leírása

Mogyorósbányáról a Kősziklára

Mogyorósbánya apró zsákfalucska, mely a Dunát követő erdős dombok között, jól védhető helyen jött létre. Története rímel a legtöbb környékbeli településével: már a bronzkor óta otthona az embernek, de a török uralom és a Rákóczi-szabadságharc idején elnéptelenedett. Akárcsak sok másik erdővidéki falut, németekkel és szlovákokkal népesítették be újra. A 19. század elejétől a szénbányászat határozta meg mindennapjait (korábban csak Mogyorósként emlegették), a szarkáspusztai fejtés a 20. század végéig működött.

A Mogyorósbánya keleti oldalában magasodó domb, a 300 méter alatt maradó Kő-hegy érdekes és ritka geológiai jelenség: a Gerecsére jellemző mészkővel szemben itt nagyobb területen forrásmészkő alkotja a legfölső réteget. Az Országos Kéktúra K jelzése eleinte löszmélyúton emelkedik, átvágva a finomszemcsés kőzeten; kisvártatva felérünk a hegyet fedő, keményebb üledékre. Egy feketefenyőkkel is tarkított apró tisztáson emléktábla rejtőzik a gazban. Itt kell lekanyarodnunk balra a jelzetlen ösvények valamelyikén: mindegyik a Kőszikla hátára vezet.

A Kőszikla és múltja

A hegy peremén bástyaként állnak a 4-6 méter magas sziklatornyok, lapos tetejükről parádés kilátást élvezhetünk a kellemes gerecsei tájra. A távolban a Dunakanyar torka látszik, amely fölé a Börzsöny erdőtömbje hatalmasodik, közvetlenül a partján pedig a Helembai-hegység sziklasora ad hátteret az esztergomi Bazilika kupolájának. Feltűnik a Pilis és a Budai-hegység, szemben a Nagy-Gete előtt eltörpül következő célpontunk, a Hegyes-kő. Alattunk a tokodi pincék épületei pöttyözik a szellősen beépített hegyoldalt, bal felé a Duna sávja csillog. 

Maga a Kőszikla szálban álló kibukkanása a dombot borító forrásmészkőnek, mely a Kő-hegyen helyenként 10-15 méter vastagságú. A mészkőfelszínre érő vízfolyások szénsavtartalmukkal oldják a kőzetet, majd a mélybe jutva hosszabb-rövidebb utat tesznek meg a hegy gyomrában. Amikor a víz forrásként a felszínre lép, hirtelen megváltoznak a viszonyok, ezért a széndioxid elillan, az oldott mész pedig elkezd kiválni. Az így keletkező forrásmészkő (egyéb nevein mésztufa vagy travertínó) bekérgezi a mederben heverő akadályokat (ágakat, törzseket, köveket és növényeket). A moszatok, mohák a vízből széndioxidot elvonva gyorsítják a folyamatot. A növényi részek később elbomlanak, helyükön lyukak maradnak - ennek következtében a forrásmészkő sokszor likacsos szerkezetű. A Kőszikla oldala ezért is jó mászóhely; behatóbb vizsgálódással  felfedezhetünk néhány nádszállenyomatot rajta. A mai, szárazabb éghajlaton már nem csörgedeznek patakok errefelé, és a Duna is jóval északabbra folyik, így aztán a kereszttel is ékesített szirt korábbi földtörténeti korok forrásainak látványos, kiemelkedett maradványa. Több sziklatetőre is kijuthatunk, ne hagyjunk ki egyet sem!

A pincék közül a füves gerincre

Visszakanyarodva az ösvényre fiatal erdő sűrű alagútjában tekergünk lefelé, majd rég elárvult legelőn tárul fel újra a (korlátozott) panoráma. Egy rövid erdősáv túloldalán már a tokodi pincék között rójuk a kilométereket. A domb lejtőjébe több apró völgy hasít bele, ezeket a korábban, csapadékosabb időszakban erre folyt patakok mélyítették - oldalukban présházak, pincék sorakoznak. A löszös talajt és a napsütötte lejtőt már a rómaiak is használták, napjainkban elsősorban Orbán-nap környékén érdemes felkeresni a területet - a szőlőtermesztők védőszentjének napján az ünnepségek miatt nagyobb eséllyel kóstolhatjuk a helyi nedűket.

Keskeny völgyben keresztezzük az aszfaltutat - a Gerecse északkeleti rögeit áttörő Unyi-patak völgye fontos közlekedési folyosó, de mára vesztett jelentőségéből. A '70-es évek végéig Sárisáp felé vasúti mellékvonal is használta a szűkületet, elsősorban az annabányai és ebszőnyi szénbányákat kiszolgálva. A régi sínek vonalát követjük, amikor északkelet felé talpalunk a tokodi országúton, majd pár száz méter után jobbra, ösvényre térünk. Akácosban kezdünk kaptatni a Kis-kőre, rövidesen kiérünk a fák közül, és nyílt, füves terepre toppanunk. Följutva a kis gerincszakaszra megjelennek előttünk a Hegyes-kő vastag, félrebillent mészkőpadjai, illetve az őket tarkító, sötét feketefenyves szálas egyedei. Körbenézve lélegzetelállító kilátásban füröszthetjük tekintetünket - a figyelmesebbek kiszúrhatják a Kőszikla meglátogatott csoportját is. A panoráma a Hegyes-kőn fog kiteljesedni, ehhez azonban még tovább kell haladnunk a kis földparcellák mentén, majd rövid, bokros emelkedőt legyűrve állhatunk a szikla oldalában. A sziklahátra a sekély talajt is jól viselő, de nem őshonos fenyvest telepítették - jelenléte nem gyakori errefelé.

A Hegyes-kőn

Jelzetlen, de jól látható ösvény tart föl a csúcsra - a meredek kapaszkodót emlékezetes tájkép jutalmazza. Körbenézve változatos vidék képe bontakozik ki: a szelíd formákat a szirt hirtelen letöréséből fakadó kitettség ellensúlyozza. Ismét látjuk a Börzsöny és a Pilist, délen a Budai-hegység halmait, nyugaton a Gerecse magasabb részei köszönnek be. A barátságos hangulatú tájban a Duna mentén az iparosítás sűrűn sorakozó nyomai mutatkoznak: gyárkémények, épületóriások, olykor meglepő méretű bányafalak a részben megszűnt, részben megmaradt vagy átalakult ipari kapacitás hírmondói.

Újra az ösvényt taposva balra, a Hegyes-kőt kerülve ereszkedünk Tokodra. Egy szűk, csenevész erdőfolt túlfelén a kilátással szemben haladva érkezünk meg a falu szélső utcájába, melynek végén balkanyarral érjük el a főteret. A falu kissé városias jellegű, nyüzsgőbb és beépítettebb egy átlagosan nyugalmas kistelepülésnél, amiért természetesen itt is a szénbányászat hosszú évtizedei a felelősek. A házak fölött hatalmasnak hat a Nagy-Gete tömbje, de a szelíd óriás meghódítása már nem e túránk kihívása.

Tipp


Minden tájékoztatás a védett területekről

Tömegközlekedéssel

Tömegközlekedéssel elérhető

  • A Mogyorósbánya, községháza buszmegálló a túra egyik végpontja.
  • A Tokod, Hősök tere buszmegálló a másik.

Megközelítés

  • A túra mindkét végpontja buszmegállónál van, a jelzést könnyen megtaláljuk.

Autóval

  • Mogyorósbányán a községháza előtti főtéren parkolhatunk, de ha felhajtunk a Temető utcán, a sírkert mellett, az erdőszélen is találunk parkolót.
  • Tokodon a Hősök terén tudunk parkolni a boltnál vagy a dohányboltnál.
  • Autóval érkezve érdemes járművünket Dorogon hagyni a vasútállomás parkolójában, és a központba besétálva buszra szállni, hiszen így könnyen megközelíthető a túra bármelyik végpontja, ahogy sétánk végén is egyszerűen juthatunk ide vissza mindkét faluból. Tokodra sűrű a buszközlekedés, Mogyorósbányára ritkábban járnak az autóbuszok.
Navigáció Google Térképpel

A szerző által ajánlott kiadványok:

  • Gerecse, Vértes, Velencei-hegység turistakalauz

A szerző által javasolt térképek:

Felszerelés

Alapvető túrafelszerelés: bakancs, az évszaknak megfelelő öltözet, ivóvíz, élelem. A navigáláshoz Természetjáró app.


Kérdések és válaszok

Tedd fel az első kérdést!

Erről a tartalomról még senki nem kérdezett.


értékelések száma

5,0
(2)

A többiek fényképei


Állapot
nyitva
Értékelés
Nehézség
könnyű
Hossz
6,4 km
Időtartam
2:05óra
Szintemelkedés
331 m
Szintcsökkenés
364 m
Tömegközlekedéssel elérhető Egyirányú túra Szép kilátás Család- és gyerekbarát Kulturális/történelmi értékek Földtani érdekességek Növénytani érdekességek Tipp Csúcstúra Egészséges környezet

Statisztika

  • 2D 3D
  • Tartalmak
  • Új pont
  • mutasd a képeket képek elrejtése
: óra
 km
 m
 m
 m
 m
Nagyításhoz vagy kicsinyítéshez húzd össze a nyilakat!