Az Öreg-kő és a Kőszikla: a Gerecse északi rögei

Itiner

• Péliföldszentkeresztről az Országos Kéktúra K jelzését követjük a bajóti Öreg-kő lábánál lévő pihenőig északnyugati irányba, Mogyorósbánya felé.
• Kitérőt teszünk az Öreg-kő oldalában lévő barlangokhoz a KΩ jelzésen az Öreg-kői pihenőtől.
• A pihenőtől Mogyorósbánya felé ismét az Országos Kéktúra K jelzését követjük a Mogyorósbánya feletti nyeregig.
• A nyeregtől a K+ jelzésen haladunk keleti irányba a Kősziklához.
• A kilátóponthoz a K▲ jelzésű ösvényen érünk ki, majd ugyanezen az ösvényen kell visszajönnünk az elágazáshoz.
• A Kősziklától Mogyorósbányára az Országos Kéktúra K jelzésén ereszkedünk le, és megyünk tovább dél felé a falu feletti nyeregig a K / Z jelzésen.
• A nyeregből a Mária-úttal együtt haladó Z jelzést követjük Péliföldszentkeresztre.

A túráról részletesen:

Péliföldszentkeresztről az Öreg-kőre

Utunk Péliföldszentkereszt buszmegállójától indul az Országos Kéktúra K jelzésén a szalézi rend kolostoregyüttesén keresztül. Az Árpád-kortól lakott települést Peel néven említik először 1243-ban. A török időkben a környékbeli falvak sorsában osztozva elnéptelenedett, és csak a 18. század közepétől települtek be szerzetesek Bakóczy Ferenc hercegprímás jóvoltából. Az újjáéledt templomban és a köré épített kolostorban először nazarénusok, majd pálosok, végül a 20. század elejétől a Don Bosco szellemiségét követő szaléziek tevékenykedtek. A torinói alapítású rend „az anyagi vagy lelki szükségben lévő leány ifjúság keresztény nevelését” tűzte ki célul.  Főként oktatással és karitatív tevékenységgel segítettek a társadalom szélére sodródott fiatalságnak, hitet és életcélt adva számukra. A világháború után a kommunista rendszerben elkobozták a kolostort, ahol ezután vájárképző iskola és internátus működött, illetve a helyi téesz vadászháza lett a teológia épületéből. A rendszerváltással azonban visszakapták a szaléziek jogos tulajdonukat; az újjászerveződő rend képviselői gyarapodó szerzetesi állománnyal és intézményrendszerrel országszerte segítik a rászoruló fiatalokat.

A kolostor öreg fákkal övezett épülete után pár száz méterrel, a lourdi barlangszentéllyel kialakított szent kúthoz érkezünk. Nem csak a szerzeteseket, de az itt keresztülhaladó turistákat is megérinti a hely lelkisége. Érdemes pár percre elidőzni a gondozott rét szélén csobogó forrásnál: igazi béke honol az árnyas völgy szegletében. Ajánlatos hűs forrásvízzel feltöltve továbbindulni, megkezdve a lassú kapaszkodást az Öreg-kő erdővel borított tömbje felé. A völgyből kikanyarodva szántók és kaszálórétek között haladunk az egyre felénk magasodó, sziklafalban csúcsosodó hegy irányába. A hegylábi tölgyerdőben hamarosan elérjük az Országos Kéktúra éles kanyarjánál kiépített pihenőhelyet, ahonnan mindenképpen érdemes egy rövid kitérővel felkeresni a sziklás hegyoldal rejtett kincseit.

A bajóti Öreg-kő izgalmas képződményei

Az Öreg-kő egyre meredekebb oldalában lépcsőkkel támogatott ösvényen haladunk felfelé a KΩ jelzésen. Az első jobb oldali leágazásnál az Öreg-kői 1. számú zsombolyhoz jutunk, melynek vasráccsal lezárt bejáratát tekinthetjük meg a meredek, sziklás hegyoldalban. A rácsozat minket is véd a szakadékszerűen mélybe zuhanó aknabarlang veszélyes kürtőjétől, illetve maga a barlang is fokozott védettséget élvez az itt található képződmények miatt. Számos érdekes barlangi ásványkiválás, mint a karfiolszerű kalcit- és aragonitkristályok mellett az egykor Európa-hírű, nagyra nőtt, táblás baritkristályok már csak elvétve láthatóak a barlang falán.

Az eredeti ösvényhez visszatérve és a meredek hegyoldalban tovább kapaszkodva érdekes jelenséget figyelhetünk meg. A környező fatörzseket egyre nagyobb foltokban borítja vastag moharéteg a nedves mikroklímának köszönhetően. A meredek hegyoldal sziklákkal övezett bevágása egyre jobban bezárul a felénk magasodó szirt árnyékában - végül a párás, hűvös levegőt szolgáltató barlangok előterébe érkezünk. Először a kisebb, egyetlen gömbfülkéből álló Baits-barlang mellett haladunk el, majd balra tovább, a sziklafalhoz érve különös látvány tárul elénk. Az utunkat kísérő szikla egy hatalmas boltívben tetőzve egyszeriben felénk borul, és a hegyoldalból kibontakozik a Jankovich-barlang tekintélyes méretű, különleges sziklaképződménye. A drámai formákat és méreteket kiemelve, a barlang mennyezetéből egy szabályos kerek ablak nyílik az égboltra, természetes fénnyel megvilágítva a tágas sziklacsarnok belsejét. A falakon jól megfigyelhetjük a hegyet alkotó dachsteini mészkő rétegződését, mely 1-2 méter vastag vízszintes sávokban épül egymásra. A barlang belső zugaiban a feltörő melegvizek kürtőszerű üregeket oldottak a mennyezetbe, melyeket a nyári időszakban denevérek szülőkolóniái népesítenek be. A védett, sötét zugokban összegyűlt és az ifjú nemzedéknek életet adó denevérek orrfacsaró jelenlétükkel fontos alapkövei a barlangi ökoszisztémának. A nyári aktivitás miatt felhalmozódó guanót egykor értékes nyersanyagként termelték a Gerecse belső vidékeinek barlangjaiból, mint a lőporgyártáshoz szükséges foszfor alapanyagát; jelenleg a gombák, bogarak és egyéb lebontó szervezetek életfeltételeit biztosítja. Legyünk kíméletesek a jelen lévő törékeny ökoszisztémával és ne háborgassuk az itt lakókat!

A Jankovich-barlangtól vissza, a Baits-barlang előtti elágazásban letérve, ha a köves lejtőn szintben oldalazó ösvényt követjük, némi harántolás után elérjük a Szalay-barlang hangulatos kis tisztásról nyíló bejáratát. Az összesen 40 méter hosszúsággal rendelkező barlang felfedezése igazi kaland. A gömbszerű termek sorából álló zegzugos járatrendszer bejárásához vigyünk magunkkal lámpát! A még természetes fénnyel megvilágított bejáraton és az első teremben is jól látszik a barlang kialakulásának földtani háttere. Az olykor több méteres, egymásba harapó oldási üstök sora alkotja a barlang járatait, melyet a repedések mentén feltörő meleg vizek oldottak ki szabályos gömb alakban a hegyet felépítő tömör mészkőből. A legnagyobb ilyen gömbüst közel 3 méter átmérőjű a hátsó terem mennyezetében.

A barlang előtti tisztás szélén remek kilátópont nyújt panorámát az Öreg-kő oldalára, az alatta húzódó erdőkre, jó időben a Keleti-Gerecse mészkőrögeitől a Pilisen át a Börzsöny vulkáni kúpjáig. Miután visszaereszkedtünk a KΩ és a K jelzés kereszteződésénél lévő pihenőhöz, tovább folytatjuk utunkat az Országos Kéktúra ösvényén keleti irányban.

A Mogyorósbányai Kőszikla és környéke

Az Öreg-kő lábánál elterülő hangulatos tölgyerdőben leereszkedve, egy rét keresztezése után szántóföldek és erdők határán érkezünk a Mogyorósbánya feletti nyeregbe, ahol a K+ jelzésen kell továbbmennünk a Kőszikla irányába. Pár száz méter enyhe emelkedő után kiérünk a Látó-hegy nyitott platójára. A név beszédes: valóban remek panoráma nyílik a környező hegyekre az erdei fenyőkkel tűzdelt ligetes fennsíkról. A K+ jelzést csak nyomokban tartalmazó útról egy szántó túlsó felén kanyarodunk a Kő-hegy irányába, és rövidesen felérünk a fenyőcsoportokkal tarkított tetőre.

A K+ és a K jelzés kereszteződésénél emléktáblához érünk, mely a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Komárom-Esztergom megyei csillagász szakosztályát hirdeti. Évtizedek óta ezen a helyen rendezik meg a helyi csillagászok szakmai észlelő táborát. A táblától alig pár méterre indul a K▲ jelzés a Kőszikla mészkőszirtjeihez, ahonnan mi is körbetekinthetünk a tájon. Az Öreg-kőhöz hasonló a kilátás, csak kicsit közelebbről szemlélünk mindent: a gerecsei rögöket, a Dunát, Esztergomot és  a lábunk alatt sorakozó tokodi pincék tarka présházait.

A hegy érdekessége, hogy a többi gerecsei röggel ellentétben itt nem a tengervízben keletkezett, szokványos mészkövet találjuk, hanem forrástóban lerakódott édesvízi változatot. Több millió évvel ezelőtt ugyanis az ősi Gerecsében, a mélybe szivárgó csapadékvizek által feloldott mészanyag a nagyobb hozamú forrásokon keresztül a felszínre bukkanva kicsapódott, létrehozva a mai Kő-hegy anyagát. Ahogy azt a mészkőhegységekben ma is megfigyelhetjük, a források körül elhalt növényi törmelék a vízbe esve meszes réteggel bekérgeződik. Később maga a növény elrohad, de lenyomata megmarad a kőzetben, így egyedi mintázatú, lyukakkal teli szikla alakul ki az egykori forrás emlékeként. Bár a helyet kevesen ismerik, és még kevesebben keresik fel, Magyarországon egyedül itt tudunk édesvízi mészkövön, biztosított falon sziklát mászni.

Az elágazáshoz visszatérve a K jelzésen nyugat felé leereszkedünk egy löszbe vágódott mélyúton Mogyorósbányára. A múlt században a falu északi határában bányák nyíltak a kőszénvagyon kitermelésére, melyet vasúton szállítottak tovább. A péliföldszentkereszti vájár iskola tanbányája is itt volt, melyet még működés közben láthattunk a Rockenbauer Pál által forgatott kultikus Kéktúra-filmben. A rendszerváltással a bányákat bezárták, a síneket felszedték, ma már csak a falu főutcáján felállított emlékmű emlékeztet az egykori bányász múltra.

Mogyorósbánya főteréről dél felé indulunk tovább a falu feletti nyeregbe, ahová egy kikövezett löszmélyúton érünk. A nyereg ismerős, mivel az Öreg-kő és a Kőszikla között már jártunk erre, csak most a Z jelzés Péliföldszentkeresztre vezető ágát választjuk, melyen szántókat keresztezve kényelmesen visszasétálunk utunk kiindulópontjához.