Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ MTSZ térképportál Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Gerecse50 A kéktúrázás napja
nyelv kiválasztása
Túra tervezése ide A túra másolása
Gyalogtúra ajánlott túra

Panorámás séta a Mecsek kapujában

Gyalogtúra · Mecsek · nyitva
A tartalmat készítette:
Magyar Természetjáró Szövetség igazolt partner  A felfedezők választása 
  • A Vár-völgy és a Keleti-Mecsek a cirokföldek hátterében
    A Vár-völgy és a Keleti-Mecsek a cirokföldek hátterében
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
m 300 250 200 150 8 6 4 2 km
Ezen a túrán külső szemszögből csodáljuk meg a közeli hegység teljes vonulatát. A Baranyai-Hegyhát nyílt dombjainak „hídján" kapcsoljuk össze a Nyugati- és Keleti-Mecsek erdős tömbjeit, számtalanszor kilátva a szomszédos hegyekre.
nyitva
könnyű
Hossz 9,8 km
2:45 óra
247 m
226 m
319 m
181 m

A Baranyai-Hegyhát erősen tagolt, alacsonyan hullámzó felszíne északnyugat felől mintegy összekapcsolja a Mecsek és a Zselic tájait. Magassága éppen a kettő jellemző értékei között mozog, felszínformái visszafogottabbak a Mecsek hegyvilágában látottaknál, ám élénkebbek, mint a Zselic szelíd lankái. Olyannyira hasonlít rájuk, hogy egészen a 19. századig mindannyiukat a Mecsek részeként ismerték (a Szekszárdi-dombsággal együtt). Felszínét nagyrészt csuszamlásos folyamatok alakították a kavicsos, homokos, löszös területeken, ám Komló közelében a bányavágatok fölötti süllyedések is formálták a domborzatot. Néhány hosszú patakvölgy is belevág a tájegység testébe, az ezeket tápláló források jelentős része azonban időszakos.

A hajdani legelőkön, kaszálókon megjelenő napelempark a tájhasználat változását jelzi, ahogy Komló sorsa is fordult - az elmúlt évszázad során másodszor. Bár a szenet már a 19. század vége óta termelték, a város bányászati központtá a 20. század közepén vált. Sokszorosára növekedett lakosságáról árulkodnak a völgyoldalban sorakozó panelházak, a vasútvonal és a szerteágazó úthálózat is, melyek meghatározzák a medence képét - ahogy túránk során számtalanszor látni fogjuk. A 20. század végére aztán sorra zártak be a bányák, 2000. január 31-én pedig az utolsó megrakott csille is kigördült a Zobák-aknából. Az oldalára helyezett, lefelé fordított, kettős kalapács a komlói szénbányászat végső hanyatlását, a térség több évtizedes berendezkedésének végét is szimbolizálta.

A rövid túra második felében elhagyjuk Komló forgalmas környékét, és meglátogatunk egy különös fekvésű zárványfalut, Kisbattyánt, majd a patakmenti legelőkről ismét a dombok hátára hágunk, hogy már a Keleti-Mecsek hegytömege felé tekintsünk ki. Útvonalunk Magyaregregyen zárul.

A szerző tippje

  • Mivel a túra jelentős részben jelzetlen utakon vezet, mindenképpen érdemes letölteni az útvonalat a Természetjáró appba, hiszen az offline navigáció nagy segítséget jelenthet az eltévedés megelőzésében.
  • Ajánlott szállást foglalni Magyaregregyen, és több napot szánni a Keleti-Mecsek felfedezésére, amihez a falu remek kiindulópont.
  • A Mecsekjánosi melletti domb tetején napelempark mellett haladunk el. Ennek megközelítése viharos időben, villámlás idején veszélyes, ezért a túrát ne ilyenkor járjuk be!
  • A Csonka Ferenc-forrástól a Z jelzésen hosszú sétával Kisvaszarra juthatunk.
Dömsödi Áron profilképe
Szerző
Dömsödi Áron
frissítve: 2022-02-21
Nehézség
könnyű
Technika
Állóképesség
Élmény
Táj
Legmagasabb pont
319 m
Legalacsonyabb pont
181 m
Ajánlott időszak
jan.
febr.
márc.
ápr.
máj.
jún.
júl.
aug.
szept.
okt.
nov.
dec.

Úttípusok

Földút 99,67%Utca 0,32%
Földút
9,7 km
Utca
0 km
Szintprofil megjelenítése

Biztonsági előírások

  • A Mecsekjánosi melletti domb tetején napelempark mellett haladunk el. Ennek megközelítése viharos időben, villámlás idején veszélyes, ezért a túrát ne ilyenkor járjuk be, vagy válasszunk elkerülő útvonalat!

Kezdés

Mecsekjánosi, autóbusz-váróterem (188 m)
Koordináták:
DD
46.212416, 18.243788
DMS
46°12'44.7"N 18°14'37.6"E
UTM
34T 287401 5121341
w3w 
///magyarán.életvidám.dédszülők
Mutasd a térképen

Végpont

Magyaregregy, Zrínyi utca buszmegálló

Útleírás

Itiner

  • Mecsekjánosiból indulva a Szent Márton út sárga (StM) jelzését követjük Kisbattyán aljáig.
  • KisbattyánbólZ jelzésen indulunk a Cseresznyés-patak völgyébe.
  • A Csonka Ferenc-forrást jelző táblától egyenesen, jelzetlen keréknyomot követünk.
  • Magyaregregy előtt, egy erdőszéli delta elágazásban előbb balra, majd jobbra térünk, végül újra balra.
  • Magyaregregyet elérve a P+ jelzést követjük az utcákon, ez elvezet a faluközpontba.

A túra részletes leírása

A komlói szénmedence peremén

A Mecsekjánosit átszelő komlói autóutat a vasúttal ellentétes irányban, a Szent Márton út sárga (StM) jelzésén hagyjuk el. A korábbi hegyi falut a komlói bányászat felfutásakor, az 1950-es években csatolták a városhoz, azóta össze is nőtt vele. Gyökerei jóval régebbiek: nem messze a turistaúttól, a dombunkat délről kísérő völgyben római villa romjaira bukkantak. Ahogy sok másik környékbeli faluban, a törökvész után Jánosiban is német telepesek vetették meg a lábukat. 1880-ban a mai településhez közeli birtokot vett egy bizonyos Engel Adolf, aki kastélyt is emelt, és a 19. század végén lényegében döntő szerepe volt abban, hogy Komló bányászvárossá fejlődhetett: egy Selmecbányáról hívott mérnökre hallgatva tovább mélyíttette a függőleges aknát, ami feltárta a hatalmas szénvagyont. A környéken ekkor már hosszú évtizedek óta fejtették a szenet a felszínen, és vízszintes tárnák is működtek, ám a mélybe nyúló, nagyobb volumenű kitermelés csak a nagybirtokos gyáros merész vállalkozása révén kezdődött meg - a sikert hozó aknát pedig feleségéről, Annáról nevezte el.

Utunk a dombra hág, és kerítés mentén, nyílt terepen, majd fás legelőn vezet keresztül. A környékbelieknek hajdanán errefelé legeltek az állatai, és a számukra szükséges takarmányt is itt termelték meg. Mivel a dombokra nem hagyták visszatérni az erdőt, egy ligetes szakasz után jobbra feltárul a komlói medencevidék házakkal bélelt, sűrűn benépesített környezete. Ebből a szögből az élénken hullámzó terep elrejti a szocialista iparváros nehéz építészeti örökségét, a háttérben viszont annál markánsabb látvány a Misina és a Tubes magasra törő, tornyokban tetőző gerince, illetve a Jakab-hegy jellegtelen, hosszú háta.

Komlón a szénnek köszönhetően már viszonylag korán megindult a villamosítás, a kőzet bányászatának befejezéséig pedig volt miből ellátni a helyi fűtőerőművet. Mára biomassza, és kisebb részben földgáz élteti a tüzet a kazánokban, de a környező, napsütötte dombokon és meddőhányókon kisebb-nagyobb napelemparkok is megjelentek, zöld forrásokat kötve a város energiamixébe. Alattunk, a beszédes nevű „Közüzemi völgy" oldalában egyébként crosspálya is hasznosítja a domborzati adottságokat. A turistaút a napelemek elmaradása után bevezet az erdőbe, amit gyertyánok, tölgyek és bükkök között szel át az erdészeti nyom.

Katakombák emléke a dombok mélyén

Túloldalt aszfaltra lépünk, melyen balra beérünk Kisbattyánba, a meredek domboldalba települt, erősen lejtő faluba - fekvése miatt kissé groteszk látványt kelt, mintha megbillent volna. Az 1950-es években Komlóhoz csatolták; egyetlen utcájának két oldalán sorakoznak a fehér falú, tornácos házak, melyek a török pusztítás után betelepült, német ajkú lakosság építészeti hagyatékát őrzik. Neve pedig a 18. század pecsétje, amikor a Battyhány család birtokolta Komlót és környékét.

Leereszkedve a völgytalp közelébe véget ér az utca, és balra fordulva, már a Z jelzést követve, tisztásra jutunk. Átkelünk a fasor alatt kígyózó patakon, és a túloldalt széles, nyílt domboldal tárul föl. Maradunk a Cseresznyés-völgyben, és a patakparti tisztásláncon, amelynek idilli képét még hosszan élvezhetjük. Ahol a terep enyhén hullámozni kezd, egy facsoport mellé telepített tábla mutatja az utat a pár méterre, jobbra, a következő facsoport rejtekében található Csonka Ferenc-forráshoz. A foglalás tábláján a rétet használó cserkészek jelképe, a liliom látható. A vízfakadás hosszú szárazságok idején apad csak el. Névadója a kommunista rezsim által az úttörőmozgalomra lecserélt, betiltott cserkészet titkos találkozókkal jellemezhető időszakának egyik vezéralakja, egyben plébános is volt. Az egyik pécsi templom pincéjében, „katakombáiban" tartott találkozókat, beszélgetéseket a fiatalok számára, mígnem letartóztatták és bebörtönözték. Később szabadult, és folytatta lelkészi tevékenységét, végül vitatott körülmények között halt meg. A forrás eldugott helyzete szimbolikusan is értelmezhető a cserkészet viszontagságos „katakomba időszakának" tükrében, a rejtekhelyek nyomasztó hangulatát itt azonban a világvégi tisztások felszabadítóan nyugodt légköre helyettesíti.

Át a Mecsek kapujába

Itt elhagyjuk a jelzést, és egyenesen követjük az erdőbe fúródó keréknyomot. A keskeny erdősáv túloldalán fákkal keretezett, jókora rétet szelünk át, melynek végén széles földúton kezdünk kaptatni egy cserjés folt mellett. Rövidesen újra elmaradnak a fák, és nyílt, gyepes háton, meredek lejtőn kapaszkodunk a dombtetőre. Jobbra, visszafelé ismét feltűnik Komló hegyi környezete, de kiszúrhatjuk az apró Kisbattyán házait is. Föntről már látszanak a Keleti-Mecsek közeli, tekintélyes hegyei. Ciroktermő táblák mellé érünk, melyeket egyre többfelé találni Magyaregregy környékén: a kukoricánál jobban tűri a szárazságot, fajtától függően akár évente kétszer is lehet vágni, alkalmas állati takarmányozásra, de akár etanol termelésére is.

Kisvártatva összezárulnak a fák, és egy elágazásban balra fordulunk. Túloldalt újabb szántó pereme fogad, innen jobb felé ereszkedünk. Közben már zavartalanul szemlélhetjük a Mecsek leginkább hegyvidéki jellegű részét. Ahogy az újabb elágazásban balra térünk, mélyen belátunk a hegységbe széles árkot hasító Vár-völgybe, melynek erdősége fölött piciny sasfészekként „világítanak" a Márévár fehér falai. A korábbi, városias jellegű környezetnek itt már nyoma sincsen, Magyaregregy barátságos, hegyvidéki faluként ül meg a völgy alján. Az utcát elérve csatlakozunk a P+ jelzésbe, amelyet követve a falu központjába gyalogolunk. Itt, túránk végpontján kocsma, bolt és buszmegálló is található.

Tipp


Minden tájékoztatás a védett területekről

Tömegközlekedéssel

Tömegközlekedéssel elérhető

  • A Komló (Mecsekjánosi), autóbusz-váróterem buszmegállótól indul a túra.
  • A Mecsekjánosi vasúti megállóhelyre is érkezhetünk.
  • A túra végén a Magyaregregy, Zrínyi utca buszmegállóból távozhatunk.

Megközelítés

  • A túra kezdő- és végpontja is buszmegállóban van.
  • A mecsekjánosi vasúti megállóhelytől a főutcán dél felé, mintegy 500 m séta a túra kezdőpontja.

Parkolás

  • A túra mindkét végpontján találunk parkolóhelyeket.
  • Az autót érdemes a komlói autóbusz-állomás közelében hagyni, hiszen ezzel a túra mindkét végpontjának van közvetlen buszos összeköttetése.

Koordináták

DD
46.212416, 18.243788
DMS
46°12'44.7"N 18°14'37.6"E
UTM
34T 287401 5121341
w3w 
///magyarán.életvidám.dédszülők
Mutasd a térképen
Navigáció Google Térképpel

A szerző által ajánlott kiadványok:

  • A Mecsek és a Villányi-hegység turistakalauza

A szerző által javasolt térképek:

  • Mecsek turistatérkép

A régióról szóló kiadványok:

Mutass többet!

Felszerelés

Alapvető túrafelszerelés: bejáratott túracipő, az évszaknak megfelelő öltözet, ivóvíz, élelem. A navigáláshoz Természetjáró app, amelyben ez a túra pár gombnyomással megnyitható.


Kérdések és válaszok

Tedd fel az első kérdést!

Kérdeznél a szerzőtől?


Értékelések

Írd meg az első hozzászólást!

Legyél te az első hozzászóló!


A közösség fényképei


Állapot
nyitva
Nehézség
könnyű
Hossz
9,8 km
Időtartam
2:45 óra
Szintemelkedés
247 m
Szintcsökkenés
226 m
Legmagasabb pont
319 m
Legalacsonyabb pont
181 m
Tömegközlekedéssel elérhető Egyirányú túra Szép kilátás Kulturális/történelmi értékek Növénytani érdekességek Flóra, fauna Tipp Egészséges környezet

Statisztika

  • Tartalmak
  • mutasd a képeket képek elrejtése
Funkciók
2D 3D
Utak és térképek
Hossz  km
Időtartam : óra
Szintemelkedés  m
Szintcsökkenés  m
Legmagasabb pont  m
Legalacsonyabb pont  m
Nagyításhoz vagy kicsinyítéshez húzd össze a nyilakat!
Logo emmi Logo agrar Logo bethlen Logo mol Logo otp