Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ MTSZ térképportál Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Galyatető Turistacentrum Gerecse50 A kéktúrázás napja
nyelv kiválasztása
Túra tervezése ide A túra másolása
Gyalogtúra ajánlott túra

Történelmi alámerülés a Márévár körül

Gyalogtúra · Mecsek
A tartalmat készítette:
Magyar Természetjáró Szövetség igazolt partner  A felfedezők választása 
  • Zúgó a Sín-gödörben
    / Zúgó a Sín-gödörben
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Márévár
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Úton a Márévár felé
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kanyarog az ösvény a Márévár felé
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Pallósoron térünk be az erdőbe
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Rovarkárosított fehér acsalapu
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Bükkfatapló
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Vár-völgyi földtani tanösvény
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Ércnyelő, a Márévár sárkánya
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Turistaút a Sín-gödörben
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Sín-gödör után átkelünk a műúton
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Enyves habszegfű
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Átkelünk a Völgységi-patakon
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Patakparti hangulat
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Textiles-forrás
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A műúton érünk vissza Magyaregregyre
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
m 500 400 300 200 8 6 4 2 km Márévár
Túránk a Keleti-Mecsek öreg bükkösei és a Sín-gödör vizes élőhelyének természeti kincsei mellett történelmi és irodalmi ínyencségekkel is kecsegtet: egy „ércnyelő” sárkánnyal Magyarország utolsó ostromlott várában, illetve az Egri csillagok Gergőjével és Vicuskájával a vár-völgyi patakparton.
könnyű
Hossz 9,3 km
3:00 óra
303 m
303 m

„A patakban két gyermek fürdik: egy fiú meg egy leány. … A pécsi út jó messze van oda, s az erdő végtelen.”

Így kezdődik Gárdonyi Géza Egri csillagok című regénye, és pont ebbe a paradicsomi világba kalauzol bennünket ez az izgalmas túra, melyen hamar elérjük a Márévárat. Valahol itt, a vár-völgyi patakparton történhetett, hogy a félszemű Jumurdzsák elrabolta Vicuskát és Gergőt, de az útvonal és a regény több helyen összeér: a vártól elindulva a P jelzésen, egy rövid kitérővel felkereshetjük a Gergely-Éva-forrást is. A túra második felében, a Sín-gödör mészkőbe vájt vízesései és mini kanyonjának hűsítő, zöld világa után az országútra kiérve ma száguldó motorosokat látunk, de Gergő még a török hadak vonulását nézte a Barna-kő sziklái mögül.

A Márévár volt az 1956-os szabadságharc utolsó harcállása is, ahol néhány „mecseki láthatatlan" elbarikádozta magát - így aztán csak november 11-én sikerült bevennie a szovjet csapatoknak. Déli fala csak a középkori kincsek után kutatók által ráhalmozott földhányásnak köszönhette, hogy állva maradt a támadás során.

Ezt a környéket járja körül erdei túránk, mely a Vár-völgyet és annak tág környezetét mutatja be.

A szerző tippje

  • Forró nyári napokon kellemes kikapcsolódást és felfrissülést kínál a túra kezdő- és végpontján a Máré Vára Nature Camping-hez tartozó erdei fürdő.

  • A túra kiindulási pontjáról indul, és 3 km hosszan kerékpárral is jól járható úton vezet a Vár-völgyi földtani tanösvény, amelyen információs táblák segítségével ismerkedhetünk meg a környék geológiájával.

  • Semmiképp se hagyjuk ki a Márévárat! A magyaregregyi önkormányzat kezelésében lévő építmény földszintjén helytörténeti kiállítás látható, míg az egykori lovagteremben interaktív kiállításon kelnek életre a mecseki mondák szereplői a gyerekek kedvéért. Nyitvatartásáról tájékozódjunk előre!

  • Mecseki óriások nyomába eredhetünk a Mecseki óriás kaland kincskereső játékkal. Akit elvarázsolt a vár kapuját őrző, újrahasznosított sárkány, az keresse Baráth Gábor busófaragó mester további természeti környezetbe ágyazott alkotásait, például Fanyűvőt Bikalon.

  • A Márévár felett rövid kitérővel, a P jelzésen juthatunk el a Gergely-Éva-forráshoz, ahonnan nemcsak frissítő víz, hanem az Egri csillagok története is indul.

Kravalik Zsuzsa, Gulyás Attila profilképe
Szerző
Kravalik Zsuzsa, Gulyás Attila
frissítve: 2021-10-04
Nehézség
könnyű
Technika
Állóképesség
Élmény
Táj
Legmagasabb pont
437 m
Legalacsonyabb pont
223 m
Ajánlott időszak
jan.
febr.
márc.
ápr.
máj.
jún.
júl.
aug.
szept.
okt.
nov.
dec.

Biztonsági előírások

A túra utolsó 600 méterén az útvonal a komlói országúton vezet. A festői környezet és az izgalmas vonalvezetés sok autóst és motorost vonz, ezért a forgalmas út mentén óvatosan haladjunk, a szabályoknak megfelelően a menetiránnyal szembeni, azaz a bal oldalon!

Kezdés

Magyaregregy, Várvölgy buszmegálló (223 m)
Koordináták:
DD
46.234089, 18.306957
DMS
46°14'02.7"N 18°18'25.0"E
UTM
34T 292355 5123582
w3w 
///fizikum.keleszt.formák

Végpont

Magyaregregy, Várvölgy buszmegálló

Útleírás

Itiner:

  • A Márévárig a P jelzést követjük.
  • A vártól a P jelzésen röviden, a völgykeresztezésig sétálunk vissza.
  • A völgyhajlatban a S+ jelzésen kapaszkodunk át a Köves-tetőn.
  • A Sín-gödörbe leérve jobb felé átváltunk a P● jelzésre, és azt követjük az országútig.
  • A főút keresztezésével a a Z jelzésre térünk.
  • A hegytetőn egyenes irányt tartva a P+ jelzésre váltunk.
  • Egy elágazástól jobbra, a P jelzést követve térünk vissza a kiindulópontra.

A túra részletes leírása

Kapaszkodás a Márévárhoz

A túrát a Magyaregregy, Várvölgy buszmegállóból indítjuk a P jelzésen. Az elágazásban fatábla jelzi a Márévár felé vezető, aszfaltozott utat, amelynek bal oldalán a Márévár kemping, jobb oldalán erdei fürdő található, utóbbi minden nap 10-18 óra között tart nyitva a szezonban. A kezdőpont környékén többféle étkezési lehetőség is van a strand és a kemping éttermeiben, illetve a kereszteződésben lévő büfében. A kempingben bolt is üzemel.

Az eleinte gyengén emelkedő aszfaltozott úton melegítünk be a P jelzésen. Elhaladunk a Vár-völgyi földtani tanösvény első állomásának táblája mellett, amelyről megtudhatjuk, hogy kréta időszaki vulkanikus és üledékes kőzetek váltakoznak itt jura időszaki üledékes kőzetekkel. Túránk útvonala csak ezt az egy táblát érinti, de az érdeklődők az erdészeti úton 3,5 km hosszan követhetik a tanösvényt a völgy végén található Pásztor-forrásig. Az út végigjárása akár remek kerékpáros program is lehet az aszfaltnak köszönhetően.

A P jelzés hamarosan jobbra kanyarodik a Textiles-forrás felé. Keskeny ösvény vág keresztül az éger és fűz „galériaerdőn”. Az éger (hazánkban leggyakrabban mézgás éger) kizárólag nedves élőhelyeken fordul elő, oxigéndús patakok mellett fejlődik a legjobban, de bírja a pangó vizeket is. Gyökérgümőiben nitrogénkötő baktériumok élnek. A nyírfafélék családjába tartozik, termései apró áltobozkák. Fájának színe sárgás-vöröses, jellegzetes rajzolatú bélfoltokkal, amelyek érdekes mintázatot alakítanak ki. A frissen döntött fa hús-vörös színű. A finomszövetű éger manapság kedvelt tömörfa bútor alapanyag, megmunkáláskor fájának és a belőle készült tárgyaknak kellemes az illata, emiatt a felfutó grill-BBQ kultúra is használja füstölésre. A fák körüli vizes élőhelyen érdemes megnézni a többi növényt is. Az árvacsalánok közül a ritkább, értékes termőhelyeket jelző sárga árvacsalánnal is találkozhatunk.

A mészégető boksára emlékeztető foglalású, bővizű Textiles-forrás (mely valójában csak az igazi fakadás túlfolyója) mellett fahíd keresztezi a patakot. Innen indul egy oldalvölgy, amelyet követve szép, öreg bükkösben emelkedik a gyalogút, és jobb felé, egy laposon a Textiles ház látható, melynek szegedi gazdái a felújítását ígérik. Közepes meredekségű emelkedőn, idős bükkösben vezet az ösvény, majd átvág egy kis völgy alján, és közel szintben kanyarog az oldalvölgyek bevágásaiban. A hatalmas bükkökkel csak a Mecsekre jellemző, sudárra nőtt ezüst hársak veszik fel a versenyt. A túra során több alkalommal fogunk áthaladni igen szép szerkezetű erdőn, ahol az öreg fák közé embermagasságú, vegyes bükk és hárs újulat, valamint fiatal fák keverednek. A szocialista erdőgazdálkodásban az egykorú, könnyen művelhető, szálegyenes fákból álló erdő kialakítása volt jellemző. Ez a szemlélet lassan, de változik - a biológus szemében a vegyes korú és összetételű erdő a szép, hiszen abban jól érzi magát az állatvilág, és a fák alatt sok lágyszárú is megél, mert változatos élőhelyet kínál. Az újulatban el tudnak bújni, a felnőtt fákon fészkelni tudnak a madarak, a halott törzsekben felszaporodó rovarlárvák pedig eleséget jelentenek számukra. Európában és még inkább Magyarországon az utóbbi évtizedek során szinte teljesen eltűntek az ilyen vegyes erdők, mindenhol inkább az erdőgazdálkodásban kívánatos, egyfajú, egykorú rengetegek a jellemzőek (ezekben sok helyütt még tájidegen fajokat is ültetnek, mint amilyen pl a vörös tölgy és feketefenyő). A közelmúlt havasesői által okozott fakidőlések és törések ugyan hatalmas károkat okoztak az erdőgazdálkodásnak, és megnehezítették a vadászatot is, de cserébe gazdagabb, a természeteshez közelebbi állapotú erdőket hoztak létre.

Ahol a hegyoldal délebbi kitettségűre vált, az eddigi bükkös-hársast a szárazságot jobban tűrő, idősebb tölgyes váltja fel. Eddig kb. 2 kilométert tettünk meg, innen bal felé már látszik a völgyben a Márévárhoz vezető aszfaltút. Mi közel szintben haladunk a csapáson, amelyet a szúrós csodabogyó sötétzöld, térdmagasságú bokrai szegélyeznek. Ez onnan kapta a nevét, hogy a rajta látható, körömnagyságú „levélkék” valójában ellapult szárszakaszok, amelyeken piros bogyók nőnek. Ezért csak úgy néz ki, mintha a termések a levelek közepén ülnének. A levél elvesztése a száraz élőhelyhez való alkalmazkodás egy módja – helyette a vizet jobban megtartó, ellaposodott szárat használja fotoszintetizálásra a növény. Nem véletlen, hogy jól érzi magát a napos, kitett, déli oldalakon.

A P jelzést követve, nem sokkal az alattunk balra kanyarodó aszfaltút felett átvágunk a völgyön, amelyen majd a várhoz tett kitérő után fogunk felfelé haladni. A jelzéshez itt egy keresztbe tett kalapácsokkal jelzett bányász útvonal és a Szent Márton-út is csatlakozik. Az útkanyarnál a térképeken jelölt forrást a vízművek műtárgya takarja, ezért nem lehet vizet venni belőle.

A Márévár

Egy hely, ahol a mese és a valóság találkozik, és ahol ki-ki kedve szerint választhatja meg, hogy inkább a valós események, a történelmi tudás nyomait keresi, vagy a mondák világában érzi jól magát. Az első csoportba tartozók kedvtelve tanulmányozhatják a vár fejlődését kor szerint rekonstruált képek alapján, vagy megtekinthetik a várépület helytörténeti gyűjteményét, míg a mesék szerelmeseit a 15. századi kaputorony háromfejű, ércnyelő sárkánya fogja elvarázsolni. A Baráth Gábor mohácsi busóálarc-faragó mester által készített sárkány igazán megtermett példány: fémvázára 8 mázsányi újrahasznosított autógumiból épült rá a teste. Ha a gyerekek vitézi fantáziájának a sárkány nem lett volna elegendő, akkor a várba belépve további ihletet meríthetnek a jó és rossz közötti örök küzdelem újrajátszásához a Keleti-Mecsek legendáriumából.

A tatárjárás utáni nagy várépítések idejére tehetjük a Márévár építését is. Első fennmaradt írásos említése a 12. században történt, egy oklevél szerint Károly Róbert király adományaként került Bogár István tulajdonába, majd szinte folyamatosan vándorolt kézről-kézre: elzálogosítás, kihalás, belháborúk, adás-vétel tárgya volt. A 16. században reneszánsz stílusú átépítésen esett át, ami főleg a palotaszárnyat érintette, illetve ekkor építették ki a kapuvédőművet is. A magyar történelemben ezt a várat ostromolták meg utoljára: az 1956-os forradalom leverése után ugyanis egy csapat helyi forradalmár (a „mecseki láthatatlanok") a falak között húzták meg magukat, közülük pedig ketten november 11-én hősi halált haltak a szovjet harckocsik ágyútüzében. Nevüket az épület falán emléktábla őrzi. A helyi legendárium összekapcsolódott a valósággal: a vélt kincs utáni kutatás mentette meg a falakat a páncélosok pusztításától. A vár udvarát több méter mélyen felásták, a kiásott földet pedig a fal mellé hányták, így megvédve azokat a detonációk hatásától.

A vár előtt esőtetővel ellátott kiülő és szabadon használható tűzrakóhely áll rendelkezésünkre, a tűzifát a várlépcső alatt találjuk felhalmozva. A Magyaregregy kezelésében lévő építmény igazi kirándulóparadicsommá vált.

A kitérő után a P jelzésen visszasétálunk a korábbi völgykeresztezéshez, és balra felfelé indulunk a S+ jelzésen. Viszonylag meredek kaptató következik egy széles gyalogúton a szép, öreg tölgyekkel vegyes bükkösben, amelynek alját tavasszal illatos medvehagyma-mező borítja. Hamarosan keresztezzük a Z jelzést, ezzel majd a Sín-gödör végén, a komlói útnál fogunk újra találkozni. Lejjebb ereszkedve jobb felé földút tér le a térképen szereplő Tető-forráshoz, ez azonban egy kerítés miatt megközelíthetetlen, úgyhogy vizet nem vehetünk belőle.

A Sín-gödörben

Hosszabb ereszkedés után érjük el a Sín-gödört, ahol több patak fut össze, hogy egy festői, gyertyánosban meanderező, lapos, viszonylag széles patakvölgyet alkossanak. Itt érdemes megpihenni, vagy akár piknikezni, bár kiépített pihenőt nem találunk. Ettől a ponttól a P● jelzésen, a patak folyásirányát követve haladunk tovább a Sín-gödörben, ahol a történészek szerint a Márévárhoz tartozó több falu is elhelyezkedett.

A patakmederben sok helyen embermagasságú bükkcsemeték között tör át a viszonylag keskeny, de jól járható ösvény. A kullancsokra érdemes odafigyelni! A patakon számtalanszor át kell kelnünk, gyakran süppedő, sáros talajon, felhalmozódott törmelékek között. Itt jól jön a zárt cipő és egy pár túrabot - az útvonal e szakasz miatt inkább a gyakorlottabb túrázóknak ajánlott. Néhány száz méter után az üde völgy kezd bezáródni, szűkülni, eltűnnek a fiatal fák, és kiegyenesedik a patak. Az utat egy helyen jobbra, a fiatalossal borított hegyoldalba terelik kb. 150 m hosszan, de érdemes a patakmederben maradnunk, mert följebb sok a keresztbe dőlt fa, és egy 4 méter mély oldalvölgy is átvágja az utat. Hacsak nem nagyon magas a vízállás, azért is maradjunk a patak mellett, mert szép, lépcsős csobogók is kialakultak benne.

A völgybejáratnál tágas területre érkezünk, ahol számtalan autó parkolására elegendő hely van, igaz, tűzrakóhely és infrastruktúra nincs. Ide érkezik be a Márévár felől, jobb oldalról a korábban keresztezett Z jelzés, melyen tovább haladunk a komlói autóutat keresztezve. Ezt óvatosan tegyük, mert sok autós és motoros jár errefelé.

A Barna-kőtől a célig

Az útkeresztezés után szilárdan álló, lerakott köveken tudunk átkelni az acsalapuval szegélyezett, viszonylag széles Völgységi-patakon, amely a Barna-kő lábánál folyik. Az Egri csillagokban Gergő innen figyelte a törökök vonulását - ma már nehéz dolga lenne, mert a hegy tetejét sűrűn benőtték a fák.

A patak keresztezése után a gyalogúton vezető Z jelzés balra tér a szikla alatt, és a Barna-követ délről kerülve megindul felfelé. Már mészkőfelszínen járunk, és kb. 90 méter szintemelkedés vár ránk. Az út mentén rengeteg a gyöngyvirág, amelynek a levelét nem szabad összekeverni a medvehagymáéval, ugyanis erősen mérgező. Előbbi levelei szerencsére kisebbek, később bújnak ki, illetve nem olyan fényesek, mint a medvehagymáé, és persze nincs jellegzetes hagymaszaguk sem.

Egy emelkedő végén keresztezzük a P+ jelzést, és át is térünk rá jobb felé, majd később a P jelzésen folytatjuk. Egy kiadósabb ereszkedést követően egy letermelt területen érjük el a Völgységi-patakot. A jelzés keresztezi is a meglepően tiszta vizű vízfolyást. Érdemes elbóklászni egy kicsit, mert a folyás irányában óriászsurló és más mutatós növények nőnek a parton.

A túra legkellemetlenebb, veszélyes szakasza az utolsó 600 méter, ahol az autóút mellett kell követni a jelzést. A forgalom miatt legyünk elővigyázatosak! Túránk a Vár-völgy bejáratásánál, a büfével szemben lévő buszmegállóban ér véget.

Tipp


Minden tájékoztatás a védett területekről

Tömegközlekedéssel

Tömegközlekedéssel elérhető

  • A Bonyhád és Komló között közlekedő járatokról a Magyaregregy, Várvölgy buszmegállóban kell leszállni, az erdei strand és a kemping közelében.

Megközelítés

  • A P jelzés közvetlenül a buszmegállóból indul, és a parkoló mellett vezet el, a túra végén ide is érünk vissza.

Parkolás

  • Az autónkat az útelágazásban, a buszmegálló mellett található büfé parkolójában, vagy a Vár-völgyben kicsivel beljebb hajtva, az út bal szélén található parkolóban hagyhatjuk.

Koordináták

DD
46.234089, 18.306957
DMS
46°14'02.7"N 18°18'25.0"E
UTM
34T 292355 5123582
w3w 
///fizikum.keleszt.formák
Navigáció Google Térképpel

A szerző által ajánlott kiadványok:

  • A Mecsek és a Villányi-hegység turistakalauza

A szerző által javasolt térképek:

  • Bármely turistatérkép a Mecsekről

A régióról szóló kiadványok:

Mutass többet!

Felszerelés

  • Alapvető túrafelszerelés: bejáratott túracipő, az évszaknak megfelelő öltözet, ivóvíz, élelem. A navigáláshoz a Természetjáró app, amelyben ez a túra pár gombnyomással megnyitható.
  • A Sín-gödör patakján gyakran kell sáros, törmelékes, süppedős helyeken átkelni, itt sokat segíthet egy pár túrabot, illetve esős időben akár a gumicsizma is.

Felszerelés túrázáshoz

  • Kényelmes és vízálló túracipő vagy bakancs
  • Réteges nedvességet elvezető ruházat
  • Túrazokni
  • Hátizsák esővédővel
  • Naptej, kalap, víz- és szélálló kabát, nadrág
  • Napszemüveg
  • Túrabot
  • Elegendő étel és ital
  • Elsősegély készlet, ragtapaszok
  • Tapaszok vízhólyag kezelésére
  • Bivy - túlélő zsák
  • Túlélő takaró
  • Fejlámpa
  • Zsebkés
  • Jelzősíp
  • Mobiltelefon
  • Készpénz
  • Navigációs felszerelések
  • Sürgősségi elérhetőségek
  • Igazolvány
  • A felszereléslista a tevékenységnek megfelelően változik. A felszereléslista nem minden esetben teljes, így csak egy kis segítségként, ötletadásként szeretne szolgálni a felkészüléskor.
  • A saját biztonságod érdekében, tájékozódj a különböző felszerelések rendeltetésszerű használatáról és karbantartásáról!
  • Győződj meg arról, hogy a felszerelésed nem tartalmaz a helyi törvények által tiltott eszközöket!

Kérdések és válaszok

Tedd fel az első kérdést!

Kérdeznél a szerzőtől?


Értékelések

Írd meg az első hozzászólást!

Legyél te az első hozzászóló!


A közösség fényképei


Nehézség
könnyű
Hossz
9,3 km
Időtartam
3:00 óra
Szintemelkedés
303 m
Szintcsökkenés
303 m
Tömegközlekedéssel elérhető Körtúra Szép kilátás Evés-ivás lehetőség Kulturális/történelmi értékek Földtani érdekességek Növénytani érdekességek Egészséges környezet Flóra, fauna Tipp

Statisztika

  • Tartalmak
  • mutasd a képeket képek elrejtése
Funkciók
2D 3D
Utak és térképek
Időtartam : óra
Hossz  km
Szintemelkedés  m
Szintcsökkenés  m
Legmagasabb pont  m
Legalacsonyabb pont  m
Nagyításhoz vagy kicsinyítéshez húzd össze a nyilakat!
Logo emmi Logo agrar Logo bethlen Logo mol Logo otp