A Meleg-mányi- és a Nagy-Mély-völgy természeti csodái

Itiner

• A Kőlyuki betérő parkolójától a P jelzést követjük a Nagy-Mély-völgyön végig.
• A Nagy-Mély-völgyből felkapaszkodunk a gerincre, ahol irányt és jelet váltva már a K jelzést követjük balra.
• 800 méter után ismétbalra fordulunk, a Kereszt-kunyhótól a P+ északi ágát követve ereszkedünk le a Meleg-mányi-völgybe.
• A mánfai Árpád-kori templomnál elhagyjuk eddigi kalauzunkat, és a nyugati irányba tartó P◼ jelzésen visszasétálunk a Kőlyuki betérő vendéglőhöz.

A túra részletes leírása

Komló vizének nyomában

Az étterem parkolójától a Sikonda felől érkező P jelzésen déli irányba, a völgybe indulunk. A patak hídján átkelve elsétálunk a Ciframalom épülete mellett (kerekét a patak forgatta valaha), majd a Mánfai-horgásztó kerítése mentén gyalogolunk. A tavat elhagyva a K● balra csalogat a Bikfa-forráshoz, a jobbra induló P● jelzését követve pedig átkelhetünk a patakon, és a vadregényes, sziklás völgyben megbúvó Kőfejtő-forrást is felfedezhetjük.

Visszatérve, 600 méternyi gyaloglás után a Cserkész-forrás pihenőjéhez érkezünk - nevét az egykor körülötte táborozó cserkészcsapatról kapta, tábláján a mozgalmat jelképező liliom látható. Az ösvényen egy 6 méteres mésztufa-lerakódást találunk, mellette pedig a Mánfai-kőlyuk barlangja hasít a mészkősziklafalba. A vasajtóval elzárt járatban fontos vízművek működtek: többek közt egy méretes víztározó gondoskodott róla, hogy az innen induló csővezeték Komló iparát szolgálja (a csövet a völgy alsó szakaszán láthatjuk is). Ahogy a rendszerváltáshoz közeledve az ellátási nehézségekkel egyre inkább küszködő nehézipar hanyatlott, a kőlyuki vízkiemelés szükségtelenné vált és leállt.

Források vidékén

Itt csatlakozik a Zsidó-völgy felől érkező Z jelzése, mellyel együtt indulunk tovább a varázslatos Nagy-Mély-völgybe. A vízmű építményeit magunk mögött tudva a völgykatlan egyre inkább összeszűkül, mohás sziklák oldalában kiépített fahídon vezet utunk. Ösvényünket követve rövidesen patakok összefolyásához érünk, ahol egy kalandos „patakátkelés” vár ránk. Hol a partoldalban, hol a patakmeder kövein átugrálva haladunk előre, miközben kisebb zúgók, vízesések látványában és szelíd szurdokkörnyezetben gyönyörködünk. Rövidesen elmegyünk a patak túloldalán csordogáló Sziklás-forrás mellett - a vizet hasadékain elnyelő mészkövet a víz szénsavtartalmával oldja, hordalékával koptatja, így járatokat, barlangokat alakít ki benne, hogy aztán a forrásokban lépjen újra felszínre.

Közel egy kilométert gyalogolunk a varázslatos szépségű szurdokvölgyben, amikor balról, a Meleg-mányi-völgy irányából hozzánk csapódik a K● jelzése, mellyel elsétálunk a négyszáz méterre felszínre törő, bővizű Kánya-forráshoz, és a közelében csordogáló Mariska-forráshoz. Egy kis kalandozás kedvéért érdemes felsétálni a Mély-völgyi-kőfülkéhez, melynek bejárata egy sziklafalban nyílik.

Gyönyörű bükkerdőben, igen meredek ösvényen haladunk, a hosszú kaptató végén a gerincen végigfutó K jelzéséhez érünk, melyet balra követünk. Rövidesen a Nyugati-Mecsek hátán futó országútra bukkanunk ki, ahol elsétálunk egy erdészház mellett, így érkezünk az út mellett megbújó Kereszt-kunyhó nevű helyhez, ahol hosszabb pihenőt is beiktathatunk. (Valaha favágók menedékkunyhója állt itt, a kereszt mellett, innen ered a név.)

A Meleg-mányi-völgy vízesései

Irányt váltunk, és a P+ jelzésen északi irányba lendülünk. A hangulatos erdőben egyre meredekebben ereszkedik lefelé ösvényünk, majd a „térdszaggató” lejtő végén keresztezi utunkat a K● jelzése. Az elágazástól lesétálunk a Meleg-mányi barlang víznyelőjéhez, majd a közelben csordogáló Anyák-kútjához, ami a völgy patakját táplálja. Innen 300 méterre hull alá a mésztufalépcsős Meleg-mányi-vízesés, mely a hegység legnagyobb és leglátványosabb vízesése. A lenyűgöző jelenség eredete a patak és a mészkő viszonyában keresendő: a vízben lévő szénsav oldja a mészkövet, így amikor hasadékaiban elnyelődve a mélybe szivárog, ott elraktározza a mészanyagot. A forrásból napvilágra lépő patakból elillan a szénsav egy része, ezzel kicsapódik a mész - így édesvízi mészkő (mésztufa) képződik, mely bekérgezi a víz útjában heverő akadályokat (sziklalépcsőket, fatörzseket, köveket stb.). A likacsos kőzetet, mely a Meleg-mányi-völgyben kb. 15 ezer éve képződhet, közelről nézve könnyen azonosíthatjuk. (Ugyanez a jelenség megfigyelhető túránk elején, a Nagy-Mély-völgy zúgóinál is.)

Mánfa közelében

A fantasztikus, nagy vízhozam esetén dübörgő természeti képződmény lábánál ered a Meleg-mányi-forrás. Tovább indulva kisebb-nagyobb vízesések látványa kíséri utunkat. A patakon átívelő padlókon átkelve egyenesen felkapaszkodunk a tetőn végigfutó erdészeti aszfaltútra, ahol balra fordulunk. 100 méter után jobbra irányít jelzésünk, és egy ösvényen meredeken leereszkedünk a völgybe. A hosszan kanyarogó, tisztások szegélyezte völgyi szekérút végén a mánfai Árpád-kori templomhoz érünk, ahol évszázados hársfák alatt pihenhetünk meg. A műemléktemplom a 12. században épült román stílusban, majd gótikus stílusban tovább bővítették. Ikerablakos tornya még félköríves, de a templomhajó már csúcsíves ablakú.

A templomtól tovább indulva az országút előtt elhagyjuk a P+ jelzését és a balra tartó a P◼ jelzésére térünk. Még egy kilométert kalandozunk a meseszép erdőben, így érünk vissza a Pécs-Kaposvár országút nagy hajtűkanyarulatában álló Kőlyuki betérőhöz.