Ormánsági kirándulás egy holtág körül

• Szaporcáról a S jelzést követjük az Ős-Dráva Látogatóközpont érintésével a tanösvény kiindulópontjához.
• Az S↺ jelzésű ösvényen balra, az elágazásig, vagyis a hídig (pallóösvény) gyalogolunk.
• A pallósor elejénél tartjuk az irányt (tehát nem megyünk át rajta), innen a K jelzésen folytatjuk túránkat egészen a Dráva töltéséig.
• A Dráva árvízvédelmi töltését másodszor elérve, az elágazásnál jobbra fordulunk, a S↺ jelzésen megyünk tovább, a holtágat átszelő pallóösvényig.
• A hídtól (amelyen nem kelünk át) a K jelzést követjük egyenes irányt tartva, a parkolóig.
• A látogatóközpont parkolójától a S jelzést követjük Szaporcára.

A túra részletes leírása

Hét öl mély, hét öl széles

Ormánsági túránk kiindulópontjához autóval érkezhetünk, de a közeli Szaporca különböző irányokból biciklivel is megközelíthető, és busz is jár a faluba. A buszfordulótól dél felé indulva, a S jelzést követve, 750 méter gyaloglás után érünk a Fekete-vizen átívelő hídhoz. Túloldalán keresztezik egymást a túraútvonalak, nyugati irányba tekintve a tájképet meghatározó, tüneményes Hétöles-tó partján álló fákat láthatjuk. A jobbra kiágazó, jelzetlen ösvényen kb. 250 métert sétáljunk a tóig, amely a holtágrendszer kis maradványa. Nádasos partján pihenőt találunk, a tavon vízi színpad épült. A kb. félhektáros tóhoz legendák fűződnek: soha nem szárad ki, mivel a mélyből pásztorkút táplálja, illetve egyszer egy teljes nászmenet fulladt bele ökröstül, szekerestül. Neve természetesen a méretére utal. Visszatérünk az aszfaltozott útra, amely egyenesen a látógatóközponthoz vezet, ennek épületeit már távolról felismerni.

Folyók formálta táj

Az Ős-Dráva Látogatóközpont egész évben kiállításokkal, a térség természeti, kultúrtörténeti értékeinek bemutatásával, őshonos háziállatokkal, oktatással és különféle programokkal várja a látogatókat. A S jelzésen maradva elhaladunk a központi épület, majd a turistaszálló előtt, a kerítést követve jobbra fordulunk, és 200 méter után érjük el az Ős-Dráva tanösvény első, Ős-Dráva Program című tábláját, amelyről a térséget érintő, modellértékű, komplex vidékfejlesztési kezdeményezésről kapunk információkat. Megtudhatjuk, hogy 10-15 ezer évvel ezelőtt az Ős-Dráva vize keresztül-kasul átjárta a vidéket, ennek maradványai, az egykori morotvák ma is felismerhetők. A S↺ jelzésű ösvényen balra térve belépünk a buja erdőbe. A fák, cserjék szövevényes hálója között nyílt, békalencsétől zöld vízfelület tűnik elő. A következő tábla az Ormánság földrajzát, néprajzi lehatárolását taglalja. A vízjárta területek fölé emelkedő dombokra, ún. ormókra vagy ormányokra települtek a falvak, innen eredeztetik a tájegység nevét. Továbbgyalogolunk a keskeny, aljnövényzettel borított ösvényen, keleti irányba tekintve tágas, erdőfoltokkal határolt rétet, legelőt látunk.  Változatos, látványos erdőn haladunk keresztül, néhány impozáns nyárfa áll az ösvény mellett. A következő táblánál az Ős-Dráva, illetve a Dráva élővilága tanösvények elágazásához érkezünk.

A Dráva élővilága tanösvény 

A S↺ jelzés itt keresztezi a holtágat, sűrű magassásosban, pallóösvényen vezet át rajta. Bár nem ezt az útvonalat követjük, azért néhány fotó kedvéért érdemes kisebb kitérőt tenni. Túránk déli irányba, a Dráva élővilága tanösvényen folytatódik, a K és a ST jelzést követjük tovább (egyenes irányt tartva). Rövid gyaloglás után tisztáshoz érkezünk, ahol farönkpadokat, madarak szárnyfesztávolságát látványosan bemutató táblát és (fizetős) leshelyet találunk. A következő információs tábla hatalmas, csodás, kétfelé ágazó törzsű fa tövénél áll. Innen már a vidra, a hód és a szúnyogok életét ismerve indulhatunk tovább. Mintha őserdei vadonba érkeztünk volna, göcsörtös, széthasadt fák, indák és kusza bokrok között gyalogolunk. Megint pallóösvényhez érünk, ami madármegfigyelő helyhez vezet. Itt akár órákat is eltölthetünk. Elhagyva a lest, az erdő és a rét, illetve szántó határán húzódó murvás, autóval járható útra térünk rá. Stégeket és pihenő-, illetve táborhelyet hagyunk el. 

Érkezés a Drávához

A pihenőhely után elhagyjuk a holtág partját szegélyező erdőt, és egyenesen a töltés felé tartunk, amit a rajta haladó kerékpárúttal egyetemben keresztezünk. A Dráva árterén és a szaporcai holtág feltöltődött, mocsaras részének partján folytatódik a tanösvény. Rövidesen elérjük az ártéri erdőt, amelyben pocsolyákkal tarkított, széles út kanyarog, az egyik táblánál keskeny ösvény vezet a folyóhoz. Közben megismerjük a Dráva szabályozását, halait, ragadozó madarait. Pallóösvényről csodálhatjuk meg az áramló Drávát, és a folyót kísérő változatos ártéri erdőt, kivéve akkor, amikor a természet közbeszól (a 2024 szeptemberi áradást követő hetekben az útvonal részben le volt zárva, illetve víz alatt volt). A turistaút észak felé fordul, és rövid gyaloglás után a töltéshez, a tetején egy sorompóhoz vezet. Innen kelet felé, a S↺ jelzésre fordulunk, tőle délre az erdősült, mocsaras Szaporca-tó, északi oldalán legelő, gyep terül el. Ősszel a töltés füves oldalában nyílik a világoslila virágú, csinos, de mérgező őszi kikerics.

Ormánsági erdők

Kb. 800 métert gyalogolunk a töltésen, majd balra, északi irányba fordulunk, és a holtág nyugati oldalán indulunk visszafelé, továbbra is a S↺ jeleket követve – kis fatábla is jelzi a látogatóközponthoz vezető irányt. Jobbról erdő, balról gyep kísér, a műholdas térképet böngészve egykori medrek nyomait fedezhetjük fel. A tanösvény táblája a környékbeli erdőkről informál: bár a táj lecsapolásával és a Dráva szabályozásával az erdők jelentősen átalakultak, az Ormánság ma is hazánk erdőkben leggazdagabb síkvidéki tája.

A fák közötti keskeny ösvényen, a vízhez közel haladunk tovább. Kilátóhoz érkezünk, de annak már csak széthullott darabjait találjuk, áradás tette tönkre. Kilépünk az erdőből, földúton kanarogva gyalogolunk, a távolban a horvátországi Papuk hegység vonulatát látjuk. A hídtól, vagyis a már korábbról ismert pallóösvénytől a K jelzésen megyünk tovább északnyugati irányba – tehát a cölöpsétányon most sem kelünk át. Az erdő és a természetes gyep határán sétálunk, mígnem betérünk egy csodás ártéri ligeterdőbe, ahol kocsányos (szlavón) tölgyek, szilfák, kőris- és nyárfák vesznek körül. Pár száz méter után elérjük a látogatóközponti major kerítését. Jobbra fordulunk, a kerítés mellett a tanösvény kezdetéhez térünk vissza. Balra, a S jelű murvás útra térünk, amelyen a faluig sétálunk.