Szent László Emlékhely és Látogatóközpont

Kiállítás és szuvenírbolt 100 négyzetméteren

A 2022-ben Mogyoród központjában létesített, helytörténeti gyűjteménynek is otthont adó Szent László Emlékhely és Látogatóközpontban a nagy király tetteiről és örökségéről olvashatunk a 100 négyzetméteres teremben elhelyezett, életnagyságú katonafigurák által őrzött táblákon, megtekinthetjük híres, ezüsttel bevont ereklyetartó hermájának, azaz mellszobrának részleges másolatát (az eredeti Győrben van), a kis „moziban” pedig végignézhetünk egy róla készült filmet is. Életének pár legendás epizódja diorámákon elevenedik meg: például az a Képes Krónikában is említett, az 1068-as cserhalmi csata alatt történt esemény, amikor László üldözőbe vett, és párviadalban legyőzött egy magyar lányt elrabló kun (a történészek szerint valószínűleg inkább úz) vitézt.

Szent László nevével a természetet járva is találkozhatunk: a kígyótárnics például egy legenda nyomán Szent László-tárnicsként is ismert. Amikor ugyanis egy katonai táborban kitört a pestisjárvány, a királynak álmában egy angyal azt tanácsolta, hogy találomra lője ki a nyilát. Ez épp egy tárnicsot talált el, és az abból készült kenőcs meggyógyította a betegeket. (A történetnek annyi valóságalapja mindenképpen van, hogy a Szent László-tárnicsot a középkorban használták a pestises esetek kezelésére. Érdekesség, hogy a növény latin nevét, a Gentiana cruciatát is egy király, az iszákos Gentius után kapta.) A „Szent László pénze” pedig nummuliteszek, azaz ősi egysejtűek megkövesedett, érme alakú maradványa. A név arra a legendára vezethető vissza, amely szerint a kunok menekülés közben elszórták az aranyaikat, hátha a magyarok megállnak felszedni azokat, ám a király ekkor fohászkodni kezdett, hogy a pénzek váljanak kővé. Így is lett: az üldözés folytatódott, és a magyarok fényes győzelmet arattak.

A látogatóközpont szuvenírboltja nemcsak Szent Lászlóval kapcsolatos könyveket és emléktárgyakat, hanem üdítőitalokat is kínál, mellette pedig illemhelyet találunk. Az épület egyben a mogyoródi Szent László tanösvény egyik állomása; az útvonal érint más, a királyhoz kapcsolódó látnivalókat is. Így például a róla elnevezett teret, ahol az 1074-es győztes csata után bencés apátságot alapított, vagy a Gyertyános tetején épült Szent László-kilátókápolnát.

Szent László király

Az 1074. március 14-én lezajlott mogyoródi csata a 11. század utolsó harmadában kitört magyarországi trónviszály fordulópontja volt: I. Béla (1016-1063) fiai, Géza és a későbbi I. (Szent) László egyesített hadai legyőzték I. András (kb. 1015-1060) fiának, az 1064 óta I. Salamon néven uralkodó királynak a seregét. Salamonnak a vereség miatt menekülnie kellett, a hatalmát csak Pozsony és Moson (a mai Mosonmagyaróvár elődje) környékén tudta átmenetileg megtartani, idősebb unokatestvérét, Gézát pedig még abban az évben királlyá koronázták. Miután ő 1077-ben meghalt, öccse, László került a trónra, és ezzel megkezdődött a magyar királyság középkori történetének egyik legfényesebb korszaka.

László szigorú törvényeket vezetett be a társadalmi rend megszilárdítása és a magántulajdon védelme érdekében, jogi normává tette a nemesség kiváltságos helyzetét, biztosította a királyság keleti határait az addig rendszeresen betörő nomád népekkel szemben, és sikeres hadjáratot vezetett Horvátországba, 1095-ben bekövetkezett haláláig tartó uralkodása során megalapozva Magyarország hatalmi pozícióját. Mivel mindezt elsősorban kiemelkedő vezetői képességei révén érte el, ráadásul személyében is megtestesítette a lovagi eszményeket – a csatákban kitűnt a bátorságával, és délceg alakjának köszönhetően „Isten atlétájának” nevezték –, utódai szemében példaképpé vált.

Miután III. Béla 1192-ben, a pápa jóváhagyásával szentté avattatta Lászlót, a kultusza széles körben elterjedt: évszázadokig az ő arcképe szerepelt a királyi pénzérmék hátoldalán, számtalan templomot az ő nevére szenteltek fel, sok települést róla neveztek el, az ereklyéit pedig több országban őrzik. A kultusza tovább él; 2011 óta például nemcsak (egyebek mellett) a határok, a magyar katonák és a székelyek védőszentje, hanem a polgárőröké is. A személyéhez legendák sora kapcsolódik.

Nyitvatartás

• március 15. - október 31.:
  • szerda-csütörtök 8:00-16:00 
  • péntek-vasárnap 10:00-18:00
• november 1. - március 14.: előzetes bejelentkezés alapján
  • egyénileg: péntek-vasárnap 10:00-18:00
  • csoportoknak (10 főtől): hétfő-vasárnap 10:00-18:00

Árak:

• Ingyenesen látogatható.

Az adatok csak  tájékoztató jellegűek, és a 2025 májusi állapotot tükrözik. Érkezés előtt mindig tájékozódj a szolgáltató honlapján, és ha eltérést találsz, írd meg nekünk!