Egy táj három arca – rövid túra a Naplás-tó körül

Itiner

Az útvonalon jelzés nincs, de a tanösvény tábláinak jobb alsó sarkában látható térkép alapján eltéveszthetetlen az ösvény útvonala.

• Az 1. és 2. állomást a Naplás-tó gátján közelítjük meg.
• A gátról a lépcsősoron balra térve, a Szilas-patak mentén jutunk a 3. és 4. állomásra, majd az autóút melletti hídon átkelve a vízfolyás felett, a patak túloldalán jutunk az 5. állomásra.
• A gátra visszaérve, balra fordulva találjuk meg a 6., majd a víz partján a 7. állomást.
• A szántóföldek és a tavat szegélyező erdő peremén találkozunk a 8., 9. és 10. állomás tábláival.
• A Természetvédelmi Terület tábla mellett jobbra térő ösvényen a tó árterébe lépünk.
• A 11. tábla után átkelünk a Szilas-patakon az Eszter-hídon, majd jobbra tartunk a vízparton a 12. és 13. állomás érintésével. 
• Átkelünk a kerékpárúton és a Naplás úton, majd a széles erdei ösvényen a Naplás-tavi kilátóhoz (17. állomás) kapaszkodunk.
• Az északnyugat felé induló úton a 16. és 15. állomás érintésével jutunk vissza a Naplás úthoz.
  (Az erdei ösvényen jobbra kitérőt tehetünk a tanösvény kimaradó 14. állomásához.)
• Az úton és a kerékpárúton ismét átkelve, a Naplás-tó partjának sétányán jutunk vissza a kiindulópontra.

A túra részletes leírása

A tanösvény indítótábláját a tó délnyugati csücskében, Naplás úthoz és a kerékpárúthoz közel, a Nap-plázs büfé épülete mögött találjuk a gáton végigfutó aszfaltcsík peremén. Érdemes szemügyre venni a jobb alsó sarokban a térképet, amin a tanösvények állomásai is szerepelnek. A láprétek világával a sárga, a Naplás-tóval a kék, a cinkotai kiserdővel a zöld útvonalon ismerkedhetünk. Túránk ezt a három útvonalat fűzi fel egyetlen körre.

Az indító állomás nagy vonalakban bemutatja a Naplás-tó Természetvédelmi Területet, a tanösvény tematikáját, valamint beavat minket a közeli, mára a főváros részévé vált Cinkota történetébe, ami egy győztes csata helyszíneként is szolgált. Egy mozgatható képpáron megnézhetjük, hogy milyen volt a terület a tó kialakítása előtt, és milyen most.  kezdetét veszi a terület játékos, kalandos felfedezése.

Egy rakoncátlan patak nyomában (sárga szakasz, 1., 2., 3., 4.,5. állomás)

A gáton indulunk tovább a következő állomásig, ahol az 1970-es évek előtti időkbe utazunk vissza, és belepillantunk, milyen volt itt a táj a Szilas-patak medrének szabályozása és a gátépítés előtt. Magunk előtt látjuk a sekély víz felett az áthatolhatatlan sűrűségű nádast és a füzekkel benőtt területet. Bepillantást kapunk abba, hogy a szabályozatlan patak időnként számtalan formában árasztotta el vízzel ezt a tájat. A terület jellemző növény- és állatvilágát színes fotók mutatják be.

A következő állomás letérőjénél szemfülesnek kell lenni: még a jobb kéz felől a tóba nyúló túlfolyó előtt kell a tóval ellentétes oldalon, balra lesétálni a lépcsőkön a Szilas-patak mellé (akkor találtuk el a jó lejárót, ha továbbhaladva a patak a jobb kézre esik).  Ez a patak partján oda, majd a túloldalon visszafelé haladó szakasz nem veszélytelen: az ösvény szűk, ráadásul helyenként hirtelen lejtőcsuszamlások, úgynevezett suvadások vannak az úton. Érdemes a lábunk elé nézni, óvatosan lépkedni, különben néhány helyen könnyen a patakban találhatjuk magunkat. Egészen kicsi gyerekekkel jobb kihagyni ezt a részt, és a gáton folytatni a kört.

A patakparti táblák először a lápok vizenyős világába kalauzolnak. A fokozottan védett, ritka maradványfajok mellett egy olyan különleges növénnyel is megismerkedhetünk, aminek ősszel csak virága van, levele és termése viszont nincs. Ezután a szárazabb területek kaszálóit vesszük szemügyre, amit régen kézi erővel vagy legeltetéssel, manapság gépekkel tesznek rendbe. Ha csendben haladunk, esélyes, hogy megpillantunk itt a rágcsálókra vadászó ragadozó madarat, vagy bíbicet, sordélyt, csókát, mezei nyulat. A területen élő növényeket és állatokat színes fotókon is megnézhetjük.

Utunk legveszélyesebb pár métere következik: a patakon úgy kelünk át, hogy a forgalmas út hídjának szélén oldalazunk. A vízfolyás túlsó oldalán megtudjuk, milyen az, akit kemény fából faragtak: ugyanis a tó felé visszaindulva a puha- és keményfa fogalmával ismerkedünk. A helyi példányokat fotókon vehetjük szemügyre – érdekes kihívás megkeresni az összeset az út során.

Némileg hullámzó terepen, majd a felfelé kapaszkodó lépcsősoron érünk vissza az aszfaltozott gátra.

Keringő a tó körül (kék szakasz: 6., 7., 8., 9., 10., 11., 12. állomás)

A patak után most a belőle felduzzasztott tó kerül fókuszba. A következő két állomáson megismerkedünk a születésével: a tereprendezés folyamatával, a gátépítéssel, a vízfelület kialakításával és szabályozásával, különleges alakú túlfolyójával. A víz partjára sétálva kis szerencsével megpillanthatjuk hazánk egyetlen vadon élő teknősfaját, a mocsári teknőst. Az itt élő példányokat a WWF Magyarország vette górcső alá, kidolgozva a fajtavédelmi programot.

Az aszfaltot magunk mögött hagyva, a tó partjától kissé távolodva mezőgazdasági területek peremén vezet a széles földút. Ezek a szántók szinte védőpajzsként szolgálnak az itt vadon élő növények és állatok fennmaradásához. Megismerhetjük a terület jellemző élővilágát az állatoktól a termesztett haszonnövényeken át a peremterületek „gizgazáig”. A szófejtő játék keretében megismerkedünk a vetésforgó talajvitalizáló szerepével, valamint a szukcesszió fogalmával, ami egy szabályos rendet takar, ahogy a parlagon hagyott területet meghódítják a növények.

Íves kanyarokkal közelítjük meg újra a vizes területet. Először a szántók és a tó közé ékelődő láperdő szélén sétálunk, ami a felszínen és a felszín alatt összefolyó vizes területen alakulnak ki. A nedves, párás környezet egészen más élővilágot rejt. Ez a kerti geze, a csilpcsalpfüzike, a zöld küllő vagy a kuvik otthona – hogy csak néhány érdekes madarat említsünk. A szántóföldek szélén a tájidegen özönnövényekről esik szó, amik kiszorítják az őshonos vegetációt.

A természetvédelmi területet jelző tábla mentén ösvényünk az erdőbe fúródik, és az ártér fái között kanyarog tovább. Sokszor marasztalóan sáros-cuppogós lépcsőkön ereszkedünk a Naplás-tavat tápláló Szilas-patak medréhez, amin az Eszter-hídon kelünk át. Jobbra tartva, a patak mellé szegődve egyszer csak kinyílik a táj: a tó északi csücskéből pásztázhatjuk végig a víztükröt és a mögötte húzódó dombot a tájból kiugró kilátóval.

A Naplás-tónál kb. 200 madárfajt figyeltek meg ezidáig, legjellemzőbb képviselőit a tanösvény tábla fotókkal is szemlélteti. Ha csendben figyelünk, és mázlink van, főleg a kora reggeli órákban jó eséllyel találkozhatunk szürkegémmel, kócsaggal, tőkés récével, sarki búvárral, vízityúkkal, dankasirállyal vagy szerkőfélével – hogy csak a legismertebbeket említsük az itt megforduló szárnyasok közül.

Erdőmerülés a domboldalban (zöld szakasz, 13., 18., 17., 16., 15. állomás)

A kerékpárúthoz visszaérve (rövid időre) elbúcsúzunk a tó látványától, és az út túloldalán a fák közé vesszük az irányt, ahol már a Cinkotai-kiserdőé a főszerep. A főként fehér akáccal, fenyőféklékkel és tölgyekkel borított területet széles sétautak hálózzák be. Ezek mentén több helyen bográcsállvánnyal is felszerelt tűzrakó helyet, valamint számtalan asztalt találunk padokkal, ami tökéletes helyszín egy kis sütögetésre vagy az otthonról hozott elemózsia elfogyasztásához.

A tanösvény soron következő táblája az úttal párhuzamos sétányon található, de nyomvonalunk a lankásan emelkedő domboldalba kalauzol, aminek tetején a különleges formavilágú toronyba kapaszkodhatunk. A Naplás-tavi kilátó felső szintjéről teljes körpanorámát élvezhetünk az általunk bejárt útvonalra a Szilas-patakkal, a Naplás-tóval, a Cinkotai-kiserdővel és a területet körülölelő szántókkal. Távolabb a Gödöllői-dombságot, a Budai-hegységet, sőt tiszta időben a Visegrádi-hegységet és a Pilist is szemügyre vehetjük.

Az erdei szakaszon a tanösvény táblái az itt élő őshonos és tájidegen fákat, a lombok között megbújó maradakat mutatják be színes fotókkal. Emellett betekintést nyerünk az erdő írott és íratlan szabályaiba, a területet kezelő Pilisi Parkerdő Zrt. szerteágazó munkásságába, és egy képes példával azt is megmutatják, mit jelent a szálaló erdővágás, és milyen előnyökkel jár.

Innen a Naplás utat, majd a kerékpárutat ismét keresztezve, a Naplás-tó pihenőpadokkal felszerelt sétányán balra kanyarodva jutunk vissza a kiindulópontra.